Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-21 / 250. szám

Új törvény a képviselő-, a köztársaságielnök-választásról- Feloszlatják a munkásőrséget - Nem lesz nemzeti ünnep október 23. A Parlamentben Pozsgay Imre beszél A legfontosabb feladat az új párt megszervezése Joguk volt-e a küldötteknek arra, hogy megszüntessék az MSZMP-t? Sok, vagy kevés a kompromisszum? Milyen alku köttetett személyi kérdésekben? Többek között erre válaszol dr. Jánosi György, az MSZP kongresszusi küldöt­te, a lapunk 3. oldalán olvasható interjúban. Az eredetileg tervezett 9 órához képest egyórás csúszással, délelőtt 10 órakor kezdte munkáját pénteken az Ország- gyűlés. Az országgyűlési képviselők választá­sáról szóló törvényjavaslatról kialakult csütörtöki hosszas vitában az elvi kérdé­sek felvetésén túlmenően a képviselők számos módosító indítványt tettek. Ezeket a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság csütörtök esti, illetve pén­tek reggeli ülésén mérlegelte - ez utóbbi megbeszélés volt az oka, hogy csak ké­sőbb kezdhette meg tanácskozását a plenum. A vitaösszefoglaló előtt POZSGAY IM­RE államminiszter kért szót. Emlékeztetett arra, hogy a választási törvénytervezet kemény politikai küzdel­mek eredményeként került az Ország- gyűlés elé. Kérte a képviselőket: próbál­ják szemléletileg beleilleszteni ezt a kér­déskört a már elfogadott, a parlament ál­tal jóváhagyott alkotmány szellemébe. Kifejtette: ha a Tisztelt Ház elfogadja a kormány által előterjesztett javaslatot, akkor valóban a békés átmenet erőivel fog össze, azokkal, amelyek felül tudnak emelkedni pártszempontjaikon és együttműködést ajánlottak fel aláírásuk­kal, támogatást adva a békés átmenet­hez. E megállapodás szellemében gon­dolkodva nem a Tisztelt Ház lealacsonyí­tása, hanem emelkedése következik be - tette hozzá. Ezután HORVÁTH ISTVÁN belügymi­niszter kapott szót, hogy válaszoljon a vi­tában felvetődött kérdésekre, javaslatok­ra. Az előterjesztő vitaösszefoglalóját kö­vetően KÁLLAI FERENC (országos lista) képviselő kért szót. Hangot adott reményének, hogy ez a sokat kibírt Országgyűlés becsülettel és politikai előrelátással teszi le voksát, hogy ne érhesse az a vád: minden igye­kezettel ragaszkodik székéhez. Ekkor ismételten szót kért Horváth Ist­ván. Mint mondotta: továbbra is vitatott kérdés a nemzetiségi szövetségek, vala­mint az egyházak országgyűlési képvise­letének megoldása. Ezért javasolta: a vá­lasztójogi törvény mellékleteként az or­szággyűlés határozatban bízza meg a kormányt a megoldási lehetőségek ki­dolgozásával. A miniszter javaslatára reflektálva TA­KÁCS IMRÉNÉ (Csongrád rrr, 4. vk.) kije­lentette: csak akkor tud nyugodt lelkiis­merettel választói elé állni, ha garanciát kap, hogy a belügyminiszter határozati javaslatára még a novemberi ülésszakon visszatér a parlament. Horváth István válasza: ez már nem az ő kompetenciájába tartozik, de vélemé­nye szerint a megoldási mód kidolgozá­sa novemberig elvégezhető feladat. Ezután határozathozatal következett. A beterjesztett módosító javaslatok közül az Országgyűlés tagjai elfogadták azt az (Folytatás a 2. oldalon.) Helmut Kohl Magyarországra látogat Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köz­társaság kancellárja, Németh Miklós mi­niszterelnök meghívására, december közepén hivatalos látogatást tesz Ma­gyarországon. *- Hans Klein szövetségi miniszter, az NSZK kormányának szóvivője péntek délelőtt szintén hivatalosan bejelentette, hogy Helmut Kohl szövetségi kancellár ez év december 16-a és 19-e között hivatalos látogatást tesz a Magyar Köz­társaságban. A bonni politikus hozzátette: a nyugat­német kormányfő előző nap levelet ka­pott Németh Miklóstól, s ebben az kife­jezte kormányának azt az eltökéltségét, hogy következetesen továbbviszi a re­formfolyamatot. A magyar politika arra irányul - idézte a szóvivő a levelet -, hogy a híd feladatát töltse be a megosztott Európában. Né­meth Miklós megerősítette továbbá kor­mányának azt a szándékát, hogy követ­kezetesen teljesíti azokat a kötelezettsé­geket, amelyeket az emberi jogok egye­temes nyilatkozatának és a polgári és politikai jogok konvenciójának elfogadá­sával vállalt.- Magyarország világszerte elismert és rokonszenvet szerzett azzal, hogy döntést hozott a határok elválasztó jelle­gével szemben és minden állampolgár utazási-mozgási szabadságáért - idézte a szóvivő. A kancellár egyúttal nyomaté­kosította, hogy Magyarország iránymu­tató magatartást tanúsít a nemzeti ki­sebbségek iránt és humanitárius kérdé­sekben. Kohl levelében továbbá arra is rámuta­tott: az 1987-ben folyósított egymilliárd márka hitelre vonatkozó kormánygaran­cia után a több mint egyéves hiteltárgya­lások keretében ismételten kiállt azért, hogy Baden-Württemberg tartomány és a bajor szabadállam hitelakcióját a szö­vetségi kormány kiegészítse. A két szö­vetségi tartomány kész arra, hogy 250-250 millió márkáért kezességet vál­laljon. A szövetségi kormány vállalta a szava­tosságot további 500 millió márka hitelért - emlékeztetett Hans Klein. (MTI) MSZP­állásfoglalás Az MSZP Elnöksége felhívja a párt tag­jait és szervezeteit, hogy a kongresszus állásfoglalásának szellemében emlékez­zenek meg a 33 éve történtekről, a bari­kád mindkét oldalán elesettekről, 1956 áldozatairól; javasolja október 23-a nem­zeti emléknappá nyilvánítását - hangsú­lyozza a Magyar Szocialista Párt állás- foglalása a nemzeti megbékélésről, ame­lyet a párt elnöksége pénteki ülésén ha­gyott jóvá. A testület ülését követően az elnökség két tagja, Kósa Ferenc és Vass Csaba nemzetközi sajtótájékoztatón találkozott az újságírókkal, hogy válaszoljon azokra a kérdésekre, amelyeket a napirend egyik témájával, a nemzeti megbékélés­sel összefüggő állásfoglalással kapcso­latban tesznek fel. A válaszokból kitűnt, hogy az MSZP új­raértékeli a történelmi eseményeket, s ennek folyamatában jutott el oda, hogy javasolja a nemzeti megbékélés napja­ként október 23-át. (Folytatás a 2. oldalon.) Kormányhatározat az Állami Bankfelügyeletről A Minisztertanács - hétfőn megkez­dett, de a bő napirend miatt be nem feje­zett ülését folytatva - megvit&rta a rvia- gyar Nemzeti Bankról, a társadalmi-gaz­dasági tevékenységről és az államház­tartásról szóló törvények téziseit. A kormány határozatot hozott a bank- tevékenység folytatásának feltételeiről és az Állami Bankfelügyeletről. A Minisztertanács tárgyalt az 1990. évi gazdaságpolitikai program és a jövő évi költségvgtés irányelveiről.. Előterjesztést hallgatott meg az egészségügyi és szo­ciális vállalkozások szabályozásáról, a kritikus helyzetben lévő mezőgazdasági nagyüzemek működőképességének, jö­vedelemtermelő képességének javításá­ról, továbbá az élelmiszer-kiskereskede­lem helyzetéről. A kormány áttekintette a jamburgi együttműködés végrehajtását és a ma­gyar-szovjet együttműködési egyez­ményből származó további feladatokat. Kristálygömb (szappanbuborék) Szükség volt-e Pozsgay Imre államminiszter hozzászólására, a képviselők általa való meggyőzésére? Valószínű, hogy nem. A honatyák már előbb elhatá­rozták - végül is a szavazás ezt bizonyította -, hogy nem állják útját a nemzeti közmegegyezésnek. A sarkalatos törvény negyedik és legkeményebb pontjának vitája - a képvise­lőválasztásról - inkább az aggodalom vitája volt. Aggodalom az ország népe, a falusi ember bizonytalansága, a kisebbség védelme iránt. Nem volt szükség, hogy a népszerű politikus és köztársasági elnökjelölt figyelmeztesse a képviselőket: nem szabad kristálygömbből - ez lenne a parla­ment - figyelni a világot. Az arcokat lesve könnyen megállapítható volt, hogy a jelenlévők egy pillanatra sem gondolták magukat kristálygömbben, így aztán az államminiszter megállapítása szappanbuboréknak bizonyult- hazafi ­Csak a blokk pihen... Ritka pillanat: fedél nélkül, szabadon tátong a reaktortartály, nyitva a sokszög alakú pihentetőmedence is. Magas, fehér ove- rallos fiatalember jár-kel a szélén, időnként leguggol, kamera­szerű műszert tart az áttetsző víztükör fölé. Dozimetrikus, a su­gárzás erősségét méri. Minden rendben. Beül ő is a hatalmas gép fülkéjébe, s megkezdődik az átrakás. Az óriási monstrum komótos mozgásán kívül semmit sem lát­ni, több méter vastag vizoszlop alatt cserélik ki az elhasználó­dott fűtőelemeket. A bentmaradókat a fizikusok előírásai szerint átrendezik, az üres helyekre újakat tesznek. Az éves főjavítás munkálatai folynak a paksi atomerőmű II. blokkjában. Előre precí­zen kidolgozott ütemterv szerint ilyenkor javítják ki a kisebb hibákat, s megvizsgálják, ellenőrzik azokat a berendezéseket, melyek üzem közben nem hozzáférhetők. esi Fotó: ÖTÖS RÉKA A reaktortartályból kiemelt felső blokk vizsgálata Csapatmunka Korróziósminta-vétel a gőzfejlesztő szekunder (tiszta) oldalán

Next

/
Oldalképek
Tartalom