Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-18 / 247. szám
2 “NÉPÚJSÁG 1989. október 18. Vita az alkotmány módosításáról (Folytatás az 1. oldalról.) Szentágothai Jánoj (országos lista) egyetértett Király Zoltán gondolataival. Saját „közvélemény-kutatási” adatai is azt igazolják, hogy az aláírók csak a munkásőrségre és a munkahelyi párt- szervezetekre „koncentráltak”. Bállá Éva Király Zoltán vádjait megalapozatlannak ítélte, azokat visszautasította. Király Zoltán viszontválaszában kijelentette: az állampolgárok rá fognak jönni arra, hogy be akarják csapni őket. Dev- csics Miklós (Nógrád m., 1. vk.) a kibontakozó vita kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy valamennyi kérdéses törvényjavaslatot most kell tárgyalni, s amennyiben a parlament másként dönt, saját, korábbi döntését bírálná felül. Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója kapcsán kirobbant vitát Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter úgy összegezte, hogy az ide vonatkozó törvény nem tiltja több kérdés megjelölését egy gyűjtőíven. A jogszabály szelleme azonban azt kívánná meg, hogy az egyes kérdésekre külön-külön adjanak választ az állampolgárok. Ha tehát az SZDSZ gyűjtőívén a felsorolt négy kérdésre külön-külön adhatnak választ a megkérdezettek, akkor az eljárás ellen nem emelhető kifogás. Ha azonban mind a négy kérdésre egy választ kell adniuk, akkor a törvény szelleméből következően nem tekinthető megnyugtatónak az SZDSZ eljárása. A miniszter felolvasta a felszólalása közben kézhez vett aláírásgyűjtő ívet. Ez a következőképpen hangzik: „Mi, alulírott magyar állampolgárok, azt kívánjuk, hogy népszavazás döntsön az alábbi kérdésekben:- Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?- Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról?- Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sora köztársasági elnök megválasztására?- Feloszlassák-e a munkásőrséget?” Kulcsár Kálmán szerint a kérdés felvetéséből következik, hogy csak egyetlen válaszra volt lehetőség. Az igazságügyminiszter véleménye szerint nincs olyan törvényes előírás, amely az Országgyűlést arra kényszerítené, hogy elhalássza a törvényalkotást egy ilyen folyamatban lévő népszavazás-kezdeményezés miatt. Az Országgyűlés is így foglalt állást: 296 szavazattal 27 ellenében, 23 tartózkodás mellett elfogadta a tárgysorozat kiegészítését a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezettel. Az elnöklő Szűrös Mátyás mindehhez hozzátette azt is, hogy a köztársaságiel- nök-választás ügyében - csakúgy, mint minden más kérdésben - egy népszavazás során a nép többségének jogában áll majd az Országgyűlés döntését felülvizsgálni. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a köztársaságielnök-választás kitűzésére vonatkozó javaslathoz kapcsolódva a kormány népszavazás elrendelését kezdeményezte a Magyar Köztársaság címerének meghatározására, illetve a munkaszünettel egybekötött nemzeti ünnepnap kijelölésére. Mindkét kérdésre három válaszlehetőséget rögzít a kezdeményezés. A címer ügyében arról kérdezik a választópolgárokat: a legrégibb, a koronás címer, a Kossuth-címer vagy a jelenlegi címer legyen-e az állami szimbólum. A másik esetben azt kell eldönteniük, hogy március 15-ét, augusztus 20- át, az államalapító Szent István napját, vagy október 23-át, a népfelkelés kirobbanásának évfordulóját választják-e munkaszüneti nappal egybekötött nemzeti ünnepnek. A kormány javasolja, hogy az országos népszavazást az Országgyűlés a köztársaságielnök-válasz- tással azonos időpontra tűzze ki. Az Országgyűlés 333 igen szavazattal 7 nemleges voks ellenében, 7 tartózkodással úgy határozott, hogy az ülésszak tárgysorozatát kiegészíti a címer és a nemzeti ünnep ügyében kiírandó népszavazást elrendelő országgyűlési határozattervezettel. A kiegészítések után az ülésszak napirendje: 1. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 2. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat; 3. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat; 4. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat; 5/A. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat; 5/B. A köztársasági elnök vála$ztásá- nak kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezet; 6/A. Törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására; 6/B. Országgyűlési határozattervezet népszavazás elrendeléséről a Magyar Köztársaság címeréről; 7. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat; 8/A. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat; 8/B. A rendőrhatósági őrizetben fogva tartott, internált, valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozattervezet; 9. Roszik Gábor önálló képviselői indítványának tárgyalása 1956. október 23-a megünnepléséről; az Országgyűlés elTörténelmi pillanat - szépséghibával Király Béla, az '56-os nemzetőrség parancsnoka hétfőn este üzent a képviselőknek. Az utolsó feudális diéta emelkedettségét hozva fel példának. Az 1800-as évek reformfolyamatainak vége az volt, hogy eljutottak a jobbágyfelszabadításig, az általános választójogig, korszerű, európai törvényeket hozva. Ez a parlament, amely még az állampárt-pártállám diétája volt, ismét történelmi helyzetbe került: olyan törvényeket hozhat, amely akár századokig is meghatározhatja a magyarság jövőjét. Ennek szellemében szólt tegnap Németh Miklós kormányfő is. Néhány sarkalatos megállapítása: „a történelem kihívása az Országgyűléshez”, s mindjárt jellemezte is: „Ez a testület már eddig is tiszteletet és méltóságot vívott ki”, majd kijelentette: „Magyar- országnak független nemzeti kormánya van.” Történelmi pillanat - napok tanúi vagyunk. Egyetértve Király Bélával és Németh Miklóssal. A szépséghiba csak annyi, hogy az alkotmánymódosítás vitájában felszólalók többször megelőlegezték ezt a történelmi pillanatot maguknak. Pedig a képviselőknek a történelmet kellene csinálni a retorika helyett. Mert azzal egyetérthetünk több hozzászólóval is, hogy legyen már vége a szép szavaknak, az emelkedett szövegnek: a cselekvésen a sor. Most éppen új törvényeket kell hozni. Ez a feladat. S az sem kevés. Rosziknak nincs szerencséje Az újdonsült képviselőt leszavazta az Országgyűlés. Roszik Gábor második alkalommal vesz részt a legmagasabb fórum munkájában. Természetesen szereplésével szeretne megfelelni választói bizalmának. Egyelőre - hozzászólásai bizonyítják ezt - úgy mozog, mint az a bizonyos elefánt a porcelánboltban. Tegnap Roszik Gábor szerette volna kikapcsolni a szavazásból a korábban hőn óhajtott szavazógépet. Hogy lássák a választók: ki mit fogad el, vagy ellenez. Erről egy ismerősöm jellemző mondatai jutnak eszembe még a kézi szavazás idejéből: Aki imigyen jellemezte a helyzetet: „Most emeljük föl a jobb lábunkat és tegyük le a bal kezünket. Álljunk fel, csukjuk be a szemünket és kapcsoljuk le a villanyt. És most szavazzunk elvtársak!” Ehhez ma már csak annyit tehetünk hozzá: „És most szavazzunk, urak!” nőkének nyilatkozat-tervezete 1956. október 23-áról; 10. A földről szóló, többszörösen módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 11. A munkásőrség megszüntetéséről szóló törvényjavaslat; 12. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 13. Az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében levő vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztató; 14. Személyi kérdések; 15. Egyéb kérdések. A kormányt nemzeti és történelmi felelősség vezérli Még a tárgysorozat egyes pontjainak megvitatása előtt az elnök Németh Miklós kormányfőnek adott szót.- Hazánk jövőjét hosszú távra döntően befolyásoló törvények megalkotására gyűltünk most össze - hangoztatta a miniszterelnök. Én biztos vagyok abban, hogy a bölcsesség és a felelősségérzet kerül döntésüknél előtérbe. Önök a békés átmenet főszereplői. Csak a parlament lehet az a legfelsőbb állami szerv és egyben nemzeti intézmény, amely szuverenitásából eredő összes jog gyakorlására jogosult. Ez a parlament az elmúlt időszakban végzett munkájával már megszerezte, illetve visszaszerezte a törvényhozás méltóságát. A parlament nélkül nem tarthatnánk a reformokban ott, ahol most vagyunk. Ez a parlament túlnőtt korábbi önmagán. Nemcsak felismerte a szükségsze- . rűséget, hanem megragadta a társadalmilag lehetségest is. Ezért sem szabad megengedni, hogy a ma egyre inkább felgyorsuló folyamatok túllépjenek az Országgyűlésen. A társadalom erősödő és robbanással fenyegető feszültségei maját a parlamentet is elsodorhatják, és ez az erőszaknak és a zűrzavarnak teremtene feltételeket. Ezt elkerülni mindnyájunk történelmi felelőssége. A kormány soha nem hagyott kétséget az iránt, hogy ezt a parlamentet legitimnek tekinti, és saját legitimitását a parlamenttől nyerte. Munkájában tehát erre a parlamentre támaszkodik. A kormányt most is nemzeti és történelmi felelősség vezérli egyrészt az ország nemzetközi presztízsének erősítésében, az iránta megnyilvánuló bizalom megőrzésében, másrészt az ország működőképességének, a demokratikus átmenet békés jellegének és megfelelő lendületének biztosításában. Ebben a parlament és a kormány felelőssége közös, mint ahogy abban is, hogy a nemzeti sorskérdések intézését nem tehetjük függővé a pártpolitikai erőviszonyoktól. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni: sem az országgyűlés, sem a kormány nem zárhatja el magát hermetikusan a politikai erőktől. A kormány eddig is érvényesítette és a jövőben még inkább érvényesíti a szociális értékeket és az alapvető emberi és polgári szabadságjogokat. A nemzet kormányának tekintjük magunkat, amelynek politikai irányvonala európai értelemben véve baloldali és szocialista. Ezért üdvözöljük az új párt, a Magyar Szocialista Párt megalakulását, amelynek programja, a kormány stratégiai irányvonalával harmonizál.- A kormány akcióképes és cselekvésre kész. Olyan egységes erő, amely a parlamenttel együttműködve elszántan halad előre kormányzati stratégiájának érvényesítésében. A független nemzeti kormány nevében kérem ehhez a parlament, és önökön keresztül a magyar nép támogatását - mondotta végezetül a miniszterelnök. Ugyancsak a napirend tárgyalása előtt kért szót Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., 1. vk.), a Magyar Szocialista Párt elnöke. Utalt arra, hogy az ország különleges helyzetben van, új törvényekkel utat kell nyitni a demokratikus jogállamnak: pénzügyileg szűk mozgástérben biztosítani kell a gazdasági, a kulturális élet zavartalanságát; fenn kell tartani eddigi nemzetközi kapcsolatainkat és jóhírünket, közben új megállapodásokkal bővíteni a nemzetköziségből nyerhető erőforrásokat. Mindez valóban nemzeti ösz- szefogást igényel. Kijelentette: az MSZP politikájával, most kibontakozó politikai erejével támogatja a kormány törekvéseit. A szomszédos országokkal való viszony rendezettségének szükségességét hangsúlyozva rámutatott: nyíltan szembe kell nézni a felmerülő gondokkal, a kölcsönös jóakaratra épülő politikában olyan kelet-közép-európaiságra törekedve, amelyben az együttműködés jobbítása váljon törvénnyé. Az MSZP vállalja és szorgalmazza a háromoldalú nemzeti tárgyalások során aláírt megállapodást, s azt kívánja, hogy az Országgyűlés szuverén döntései azzal összhangban legyenek - jelentette ki Nyers Rezső. ’Létrehozni az alkotmányos jogállam legfontosabb intézményeit és elemeit Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának megkezdése előtt az elnöklő Jakab Róbertné elmondta: a törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújtott be a terv- és költségvetési bizottság és számos képviselő. A módosító indítványok közel száz javaslatot tartalmaztak. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter az alkotmány módosításával kapcsolatos expozéja bevezetőjében kiemelte: a kormány által most benyújtott törvényjavaslatok a régmúlt és az eljövendő idők politikai koalíciós vitáinak parlamenti légkörét idézik vissza, illetőleg támasztják fel. E törvényjavaslatok sajátos kormányzati előkészítését most azonban a politikai realitás, a speciális politikai szükséghelyzet eredményezte. A politikai egyeztető tárgyalások során született megállapodás a kormányzat számára óriási jelentőségű. Ez a megállapodás ugyanis politikailag, ha bizonyos korrekciókkal, elvi fenntartásokkal is, de lényegét tekintve mégis hitelesítette a szabályozási koncepcióban felvázolt stratégiát. A politikai átmenet alkotmányos eszközének kidolgozását megalapozó politikai megállapodások történelmi jelentősége vitathatatlan, s ezért a kormány is méltán fejezi ki elismerését a tárgyalófelek munkájáért. A most beterjesztett törvényjavaslatok kimondják, alkotmányos, illetve törvényi tételekben rögzítik az új alkotmány szabályozási koncepciójában meghatározott azon alapelveket amelyek nem csupán a békés politikai átmenethez elengedhetetlenek? hanem egyúttal legfontosabb alapjai a kiépülő alkotmányos jogállamnak. Az igazságügy-miniszter kitért arra, hogy a kormány eredetileg - mint az a korábbi, visszavont törvényjavaslatból kitűnt - az alkotmánymódosítás kereteit csak a demokratikus politikai átmenet alkotmányos jelentőséggel bíró tételeinek minimumában kívánta meghatározni. Végül is azonban nagy formátumú alkotmánymódosítás jött létre, amit talán helyesebb lenne a politikai rendszerváltás „átmeneti alkotmányának” tekinteni - mutatott rá Kulcsár Kálmán. Ajelentősebb módosításokat ismertetve kiemelte: az alkotmány deklarálja Magyarország államformáját, és meghatározza a kormányzati berendezkedését. Ennek megfelelően Magyarország parla- mentális köztársaság. A törvényjavaslat alapján minőségileg alakul át a kormányzati berendezkedés, amelynek kiépítése a hatalommegosztás klasszikus állam- építési elvein nyugszik. A kormányzati struktúra alkotmányos alapjait meghatározó jelentős változtatás az Elnöki Tanács megszüntetése és a köztársasági elnöki intézmény bevezetése. A köztársasági elnök alkotmányos jogai, a parlament és a kormány közötti ellensúlyozó szerepe, hatásköre lényegében az 1946. évi I. törvény tételeinek figyelembevételével épülnek fel. Az intézmény tehát történelmi gyökerű, és nem haladja meg azt a hatásköri erősséget, amely az úgynevezett közepesen erős köztársasági elnök funkcióját jellemzi. A köztársasági elnök megválasztását illetően a javaslat átmeneti, illetve véglegesnek szánt szabályozást tartalmaz - hangsúlyozta a miniszter. A békés átmenet legitimációs zavarait ellensúlyozandó, indokolt az első köztársasági elnököt még ebben az évben népszavazás útján megválasztani. Egy megválasztott köz- társasági elnök a társadalmi és a politikai rendszer átalakulása során feltétlenül szükséges politikai stabilitást és az egész kormányzati tevékenység politikai hatékonyságát is erősítené. Lényegében az elnökválasztással összefüggő rendelkezés, hogy a megszüntetendő Elnöki Nekünk egy Deák kell! De ki legyen az? Pozsgay Imre? Kulcsár Kálmán? Király Zoltán? Rácz Sándor? Vagy??? Akkor kell Deák Ferencet választani, amikor a választási metódusban sem tudunk megegyezni? A kiegyezés létrehozója, Deák Ferenc, dacolva mindenkivel, véghez vitte e történelmi tettet. Véghez vihette. Annak ellenére, hogy a ’48-as hagyomány soha annyira nem élt a nemzetben, mint akkor. Kossuth és hívei - de hol vannak ma Kossuthok? - az emigrációban mindent megtettek, hogy a kiegyezés ne jöhessen létre. A történelem bebizonyította: nem volt más lehetőség. Az ország fejlődése, Európához tartozása csak egyetlen döntést engedélyezett. A Kiegyezést. Most is erre lenne szükségünk. Nekünk azonban önmagunkkal kellene kiegyeznünk. S ez a nép erre még soha nem volt képes. Még akkor sem, amikor nem avatkoztak közös dolgainkba idegen hatalmak. És vajon lesz-e egy olyan államférfi ebben a hazában, aki vállalni meri azt a gyűlöltséget, amit Deák Ferenc magára vállalt? Ezt a kérdést nem kerülhetjük meg. A jövő Deákja gyűlölt ember lesz, hamar meg is bukhat... Pedig nekünk egy Deák kell! Ne feledjük: egyetlen Deák kell! Most, úgy tűnik, hogy többen aspirálnak erre, csak az eltökéltséget nem látni sehol... Tanács helyébe - a köztársasági elnök megválasztásáig - az Országgyűlés elnöke lép átmeneti államfői pozícióba. A parlament ellenőrző munkájának, s egyben az állampolgári jogok hatékonyabb védelmének biztosítására az alkotmányos intézmények rangjára emeli a benyújtott javaslat a Legfőbb Állami Számvevőszéket, és - ugyancsak új intézményként - az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosát. A javaslat önálló fejezetben rendelkezik a fegyveres erőkről és a rendőrségről. A törvényjavaslat újrafogalmazza az emberi és állampolgári jogokra vonatkozó fejezetet, „Alapvető jogok és kötelességek” cimgn - folytatta Kulcsár Kálmán. A formálódó új politikai rendszer alapvető politikai, gazdasági és jogi alapelveinek meghatározásai közül Kulcsár Kálmán kiemelte a többpártelvüség alkotmányos deklarálását, alkotmányos intézménnyé tételét, s egyben a közhatalom és a párt elválasztásának kimondását. A gazdaságot érintő alkotmányos elvek közül pedig utalt a gazdaság alkotmányos megközelítésének fontosságára, miszerint: „Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piac- gazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.” A törvényjavaslatokhoz érkezett módosításokról szólva Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: a kormány elvi álláspontja, hogy a politikai tárgyalásokon született megállapodás tartalmi összefüggéseit érintő javaslatokat nem fogadja el. Kulcsár Kálmán expozéja végén kérte az alkotmány módosítására beterjesztett törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. A napirend vitája során 24-en mondták el véleményüket, s tettek számtalan kiegészítő javaslatot, majd a soros elnök bejelentette: a módosító és kiegészítő javaslatokat kiadja véleményezésre a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak, amely a munkanap végeztével ülést tart. Már e napirendi pont vitáját nem érintve, Hámori Csaba (országos lista) bejelentette a Magyar Szocialista Párt országgyűlési csoportjának megalakulását. Mint mondotta: a csoportba várják mindazokat a képviselőket, akik egyetértenek az MSZP célkitűzéseivel, de természetesen nem számítanak azokra, akik továbbra sem képesek szakítani államszocialista felfogásukkal. Ezzel a keddi ülésnap, amelyen felváltva Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos elnökölt - véget ért.
