Tolna Megyei Népújság, 1989. október (39. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-18 / 247. szám

1989. október 18. Hépüjság 3 Tolnai toborzó Mit ér az ember, ha vidéki? (Folytatás az 1. oldalról.) Tolnában még nem tartják a markukat Egy dolog azonban tény: az agrárága­zat, s az ott dolgozók érdekeit egyetlen párt sem képviseli valódi súlyának meg­felelően, éppen ezért önmaguknak kell gondoskodniuk arról, hogy szavukat meghallgassák mindenütt,-legfőképp a törvényhozó testületben a képviselöház- ban, ott ahol, sorsukról döntenek. Az idő sürget: ma az ország 1261 mezőgazda- sági szövetkezete közül 650 fizetéskép­telen, s bár Tolna megyében egyetlen mezőgazdasági üzem sem kényszerül ma még arra, hogy a markát tartva kére­gessen, de ki tudja, mikor kerülnek a bor­sodi üzemek sorsára a Tolna megyei téeszek is. Az agrárreformkör a megkülönbözte­tetten hátrányos helyzetben élő vidéki, falusi lakosság érdekeit kívánja képvisel­ni. Tagtoborzásra megyénkben elsőként Mözsön, az tlj Élet Téeszben került sor, hétfőn, a kora esti órákban. Pedagógu­sok, a környékbeli téeszek képviselői, földből élő parasztok, munkások jöttek el, hogy meghallgassák a megyei vá­lasztmány tagját, Szentes Nándort, aki az Agrárreformkör céljáról, a szervezés pil­lanatnyi állapotáról beszélt. Az agrárágazat politikai csaták áldoza­ta lett, s ugyanakkor a kiegyensúlyozott élelmiszerellátás veszélybe került - mondta Szentes Nándor. - Bizonyíték er­re, hogy például a sertéstartástól elment a kedve a kistermelőknek éppúgy, mint a téeszeknek, állami gazdaságoknak. Senki nem törődik azzal, hogy faluhelyen mérhetetlenül alacsony a kereskedelmi ellátás színvonala, hogy drágább a vil­lany, mint városon, hogy saját maguk építik a járdát, ha nem akarják a sarat da­gasztani, hogy akadnak falvak, ahol egyetlen értelmiségi sem él, nincs, aki ügyes-bajos dolgainak intézésében se­gítené az embereket. Kimutatott tény, hogy a falusi ember ez év első felében 1800 forinttal keresett kevesebbet, mint az, aki a városon keresi meg a kenyérre­valót, s hogy a falusi nyugdíjak összege mérhetetlenül alacsony. Csata közben is enni kell Mindezzel ma csupán érintőlegesen foglalkoznak a különböző pártok agrár- programjai, nem a megoldás, az orvoslás módja, sokkal inkább a földtulajdon kér­dése érdekli a pártokat. Természetesen ez is alapkérdés, azonban a jelenlegi helyzet annyira tarthatatlan, hogy mielőtt még a pártok csatái lezajlanak dönteni kell a mezőgazdaság jelenéről, és jövőjé­ről, hisz enni még csata közben is kell. A megoldás módjait azok tudják a legjob­ban, akik az élelmünket előállítják, éppen ezért kell, hogy legyen olyan fórum, ahol a véleményüket elmondhatják. Ezt hiva­tott biztosítani az agrárreformkör, amely munkahelyeken, falvakban szerveződő kisebb körökben kínál lehetőséget arra, hogy a véleményének, elképzeléseinek hangot adjon bárki. S hogy ez ne legyen csupán pusztába kiáltott szó, az agrárre­formkör - amely nem kíván párttá alakul­ni - fölvállalta a közvetítést, mégpedig úgy, hogy a vidéken élők véleménye az általuk jelölt képviselőn keresztül az or­szággyűlésen is hangot kapjon. Sőt: megfogalmazódott az is: a reformkor a köztársasági elnök személyére is adjon javaslatot. A reformkör a jól kidolgozott, alapos és konkrétumokat tartalmazó programra helyezi a hangsúlyt - ez a program messzemenően figyelembe veszi a véle­ményeket, és alakul még mindig. A prog­ram persze csak akkor ér valamit, ha so­kan elfogadják, s az agrárreformkör ve­zetői az agrártermelésben jártas, hiteles, és megbízható emberek. Többen hangot adtak ennek a vélemé­nyek hétfőn. Máté János, a faddi téesz termelési főmérnöke szerint jó lenne mielőbb elérni, hogy a paraszti munkából is biztonságosan megéljen az ember. Ezt egyik párt sem ígéri, hisz a mezőgazda- sági programjaik betonízűek, nem érző­dik belőlük az aggódás az ágazat, és a föld iránt. Azt sem igen lehet érzékelni, hogy maga a kormányzat segítené az ágazatot, a falun élőket. Az agrárreform­kör az egyedüli olyan szervezet, amely a falut valamennyi problémájával együtt összefogja. Önálló megyei program Izsák Gyula, a bátaszéki Búzakalász Téesz, és a Teszöv elnöke óvott attól, hogy bárki is azt higgye: az agrárreform­kör a téeszmozgalom, az érdekképvise­let, a téeszvezetők átmentését tűzte ki cé­lul. Erről szó sincs, a mozgalom és érdek- képviseletet és a téeszelnökök munkáját nem ez a mozgalom van hivatva értékelni. A legfontosabb szempont: megállítani az agrárágazat züllesztését, azt hogy ebben az alapvetően mezőgazdasági termelés­re alkalmas országban élelmiszerhiány lépjen fel, ne legyen mit ennünk. Azon­ban hogy ezt elkerülhessük a gazdasági érdekképviselet kevés, erős politikai ér­dekképviselet is szükségeltetik, olyan, amely a kormány döntéseit is befolyásol­ni képes. Az országos elképzelések mel­lett minden megyének önálló, a speciális helyzetet feltáró, s a mecfbldás módoza­tait kidolgozó programja kell hogy le­gyen, olyan, amely nem csupán általá­nosságokat, hanem konkrétumokat is tartalmaz. „Még mindig nagyon szétválik a fővá­ros és a vidék érdeke. Reméljük, hogy az agrárreformkör képviseli az érdekeinket. Csak azt nem értem, hogy már megint köztársasági elnökben gondolkodunk, holott engem leginkább az érdekel, hogy mennyi pénzt viszek haza, s hogy miért kell többet fizetnem a gázért” - mondta Lampek János gépszerelő, aki többekkel együtt úgy véli: szimpatikus az agrárre­formkör programja, azonban a belépés­sel még várnak, nem hamarkodják el, mint azt korábban többször megtették. Levél és meghívás - már van Az agrárreformköröket azonban - bár szándékuk tisztességes, a faluközössé­gekért emelik fel szavukat, a nyolcmillió vidéken élő emberért - úgy tűnik, még ma sem kezelik súlyának megfelelően. Bizonyítékként álljon itt annak a levél­nek a másolata, amelyet Nagy Tamás az Agrárreformkörök Országos Választmá­nyának elnöke kapott dr. Szűrös Mátyás­tól, a Magyar Népköztársaság Ország- gyűlésének elnökétől ez év október 3-i keltezéssel. „Tisztelt Nagy Tamás! Megkaptam levelét, melyben a politi­kai egyeztető tárgyalások résztvevőinek azon döntését sérelmezi, hogy plenáris ülésünkön nem változtattak eddigi felfo­gásukon, nem bővítették ki a részvételre jogosultak körét. Biztosíthatom arról, hogy eddig min­den beadványunkat eljuttattam a tár­gyaló felekhez, döntésüket azonban nem változtathatom meg. A jövőben is vállaljuk, hogy vélemé­nyüket, javaslataikat átadjuk a feleknek, arra azonban nincs felhatalmazásom, hogy elutasító döntéseiket megváltoz­tassam, vagy azzal ellentétes gyakorla­tot folytassak. Végtelenül sajnálom, hogy nem lehe­tek mindenben segítségére, jóllehet azt szívesen tenném.” S még egy momentum: NagyTamást- bár az MSZMP kongresszusára nem hív­ták meg az agrárreformkörök képviselőit - az MSZP megalakulását követően a la­kásán küldöttség kereste fel azzal a ké­réssel: vállalja el az agrárágazat képvise­letét az MSZP-n belül. D. VARGA MÁRTA Az időjárás kedvez az őszi mezőgaz­dasági munkáknak. A gazdaságok befe­jezték a burgonya szedését és a napra­forgó-betakarítást is. A nem végleges adatok szerint a napraforgó az utóbbi há­rom-négy év átlagtermésével, hektáron­ként mintegy két tonnával fizet. A legnagyobb munkát a kukorica beta­karítása adja, eddig a termőterület több mint egyharmadáról takarították be. A legutolsó termésbecslés szerint a kuko­rica hektáronként 6,5 tonnás átlagter­mést ígért, jelenleg azonban már úgy számolnak, hogy nem éri el ezt a hoza­mot. A mezőgazdászok szerint a növény termése fajsúlytalan, mivel a mag fejlő­désének utolsó szakaszában kevés nap­fény érte a kukoricát. A terület kisebb há­nyadat adó késői fájták úgynevezett utóérése az egy-másfél héttel ezelőtti alacsony hajnali hőmérséklet miatt szá­mos táblán nem volt megfelelő, főként az északi országrészben. Javában tart a cukorrépa szedése. A növény fejlődése kissé elhúzódott, ezért - két gyár kivételével - a cukorgyártó üzemek valamivel később kezdték el a feldolgozást. A munka most már a répa­táblákon és a gyárakban is folyamatos. A talaj jelenleg kellően nyirkos, így a leg­több helyen a szedőgépek munkája za­vartalan. A zöldségnövények csaknem 80 szá­zalékát betakarították, az alma 90 száza­lékát szedték le, a szőlőnek pedig már csak egytizedét kell leszüretelni. A legfontosabb kenyérgabonából, a búzából 1 millió 280 ezer hektár elveté­sével számoltak a MÉM-ben. A legutóbbi összesítés alapján a gaz­daságok e terület felét már bevetették. Az eddigi jelzések azt mutatják: való­színűleg a számítottnál valamivel kisebb területen, várhatóan 1,24-1,25 millió hektáron vetnek majd búzát. A visszafogás egyik oka, hogy bár a pénzügyi szervek már kilátásba helyez­ték a búzatermés jövedelmezőségének javítását, ám - a korábbi évek gyakorla­tától eltérően - mostanáig nem hirdették meg a búza felvásárlási árát; a gazdasá­gok még nem tudják, hogy a kenyérnek- valóért mennyit kapnak jövőre. Pályakezdő fiatalok foglalkoztatása A Tamási Városi Tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén megtárgyalták a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásából adódó gondo­kat, feladatokat. A városi feladatok közül célként jelölték a munkaerő-kínálat és - szükséglet közelítését. Szélesíteni kell a beiskolázási lehetőségek kö­rét. Biztosítani az átképzést, a munkahelyteremtő kezdeményezéseket támogatni, a magánvállalkozásokkal együtt. Fokozni kell a pályaválasz­tási tevékenység hatékonyságát, a színvonalának növelésével, a propa­ganda és felvilágosító munka jobb kihasználásával. A közhasznú mun­kavégzés mintájára a pályakezdők foglalkoztatását is meg kell oldani. A munka melletti szakmai továbbképzés eredményezheti hosszabb távon a fiatalok foglalkoztatási biztonságát. A lakáshoz jutási feltételek javítása érdekében a fiatalok aktivitására számítva, jobban össze kell hangolni a munkáltatói és tanácsi támogatás lehetőségeit. Kongresszus után Egy folyamat fontos állomása Az MSZMP utolsó (?) és az MSZP első kongresszusa meghozta a várt történelmi fordulatot, de nem ellentmondások nélkül. Az ellenzék a homlokzat átfestéséről, a ha­talomátmentés kísérletéről beszél, az MSZMP szocialista érzelmű tagjai radikáli­sabb szakítást vártak, sokallják a kompro­misszumokat, a bolsevik érzelmű tagság viszont árulást emleget, a kommunista párt felszámolását. Úgy gondolom, hogy nem az adott pillanatnyi állapotból kell kiindulni itt sem, hanem a történteket egy folyamat szerves részének kell tekintenünk. Századunk történelmében először for­dult elő, hogy egy sztálini típusú kommu­nista párt felszámolja önmagát saját kong­resszusán, kimondja hogy elveti a sztálini értelmezésű proletárdiktatúrát és demok­ratikus centralizmust, illetve manifesztálja, hogy a nyugati típusú szocialista-szociál­demokrata mozgalmakhoz kíván közeled­ni. De jure most hárult el minden akadály a demokráciára, a jogállamiságra való átté­rés útjából. (De facto ez már korábban vég­bement.) Lehetett volna sokkal rosszabb megol­dás is. Például ha a reformszárny veresé­get szenved és kisebbségként kénytelen kivonulni az MSZMP-ből. Erre nem gondol­nak azok, akika sok kompromisszumot ké­rik számon. Pedig nagyon veszélyes hely­zetet teremtett volna egy, a reformszárnytól megfosztott és az ultrabal irányába elcsú­szó MSZMP, a meglévő hatalmi apparátu­sával! Most már tényleg elmondhatjuk, hogy a visszarendeződésnek végképp elmúlt a veszélye, csak valami nagyon súlyos gaz­dasági összeomlás és ebből következő politikai katasztrófa idézheti újra fel. A sztá­linista ultrabal elkeseredett kalandorakció­ját persze sohasem lehet kizárni, de egy ilyen lépés - az erőviszonyok ismeretében - eleve kudarcra van ítélve. A politikai frontvonalak tisztázódása ér­dekében kívánatosnak tartom, hogy a bol­sevik-kommunista érzelmű (de nem sztáli­nista!) párttagok alakítsák újjá az MSZMP-t és ne lépjenek át a szocialista-szociálde­mokrata színezetű MSZP-be, valamint hogy az ortodox sztálinisták is alakítsák meg saját „kommunista” pártjukat. Ha An- toniewicz Roland és társai nem nyúlnak erőszakhoz, ha hajlandók nézeteikérta po­litika nyílt porondján megküzdeni, úgy en­nek egy demokráciában nem lehet akadá­lya. Egy, a szocialista-szociáldemokrata irányt nem vállaló, de a sztálinista szélső­balt is elutasító MSZMP a későbbiekben (a kezdeti törvényszerű személyes sértődé­sek, duzzogások után) természetes válasz­tási szövetségese lehet az MSZP-nek, te­hát kialakulhat hosszú távon egy baloldali többség. Az MSZMP és az MSZP közötti törésvonalak Itt most egy olyan újjáalakult MSZMP-t feltételezünk, amelyikről már levált a sztáli­nista szélsőbal. Ez az MSZMP már elfogad­ja a többpártrendszert, a politikai váltógaz­dálkodást, de úgymond nem akar „polgári demokráciát”, összekeverve e fogalmat a nyugati típusú demokráciával. Ma már a fejlett nyugati országokban nem beszélhe­tünk szűk értelemben vett polgári demok­ráciáról, hiszen nem igaz, hogy csupán egyetlen osztály, a burzsoá-polgári osztály van hatalmon. A munkásmozgalom vagy a farmertársadalom is fontos részese a hata­lomnak a demokratikus választások intéz­ményén keresztül. Egyáltalán osztálykate­góriákban gondolkodva ma már nem lehet megérteni a modern társadalom belső mozgástörvényeit. Az MSZP egyértelműen a nyugati típusú demokrácia átvételét hirdette meg, és szemben az MSZMP-vel, önmagát nem osztályalapon szerveződő pártként dekla­rálja. A tulajdonviszonyok tekintetében az MSZMP megmarad valamiféle elvont „szo­cialista tulajdon” bűvöletében, amibe bele­fér az állami tulajdon, de nem fér bele pél­dául a részvénytulajdon, mint meghatározó forma. Az MSZP vállalja a közeledést a tu­lajdonviszonyok tekintetében is a Nyugat­hoz. A jól fejlett piacgazdaság megteremté­sét és nem a tulajdon magán- vagy szocia­lista jellegét tartja mérvadónak. Az MSZP nem rekapitalizálódást akar, ellentétben a jövőben sűrűn fölbukkanó vádakkal. Min­dig mindenütt a leghatékonyabb tulajdon- formára kell törekedni, és nem az ideológia tilalomfáiból kell kiindulni. A leghatéko­nyabb tulajdonformát kell az adott területen a társadalmi tulajdonnal azonosítani. Egy veszteséget termelő állami vállalatot ne te­kintsünk a társadalmi tulajdon részének. Ugyancsak az állami vállalatok részvényki­bocsátását sem szabad valamiféle rekapi- talizációnak tartani, sokkal inkább egyfajta társadalmasítási folyamat részének. Kun Béla intelmei Végezetül hadd idézzem föl, mit irt Kun Béla 1919-ben: „A bürokrácia hatalmi szervezetet jelent amelyet nekünk a szo­cializmus jövője szempontjából le kell gyűrnünk. Le kell gyűrnünk azért, mert mi a proletárdiktatúrából a szocializmusba való átmenet békés formáját akarjuk. Ha már fö­lülkerekedne egy bürokrata osztály vagy réteg, akkor megint erőszakkal kellene ki­vennünk ezeknek a kezéből a hatalmat” Nos, Kun Béla félelmei beigazolódtak és kialakult a sztálinizmusban egy bürokrata osztály. Most viszont az MSZP megalakulásával megkezdődött, mégpedig erőszakmentes úton, e bürokrácia megfosztása a hatalom­tól, amely folyamat viszont már globáltörté- nelmi jelentőségű. A kialakult pillanatnyi állapotot lehet kü­lönbözőképpen értelmezni, kinek-kinek szájíze szerint, azonban ha egy fejlődés lépcsőfokaként fogjuk föl, akkor már kiraj­zolódik a távoli horizont: Magyarország új­ra az emberi civilizáció fejlődésének fontos színtere, s hatása az ún. szocialista világ- rendszerre, s ezen keresztül az egész em­beriségre meghatározó lehet a harmadik évezred küszöbén. GAZDAG LÁSZLÓ Közéleti hír A Magyar Szocialista Párt kongresszusi küldötte, Antus Antal tegnap a megyei tanács volt MSZMP-tagjaival és az új párt iránt érdeklődőkkel pártaktiván találkozott. Az intézmény­ben is megalakult az MSZP-t szervező csoport. MDF küldöttválasztó gyűlés volt Szekszárdon Fél hétre hirdették, hétre össze is jöttek az MDF Szekszárd Városi Szervezetének tagjai hétfőn este a Babits Mihály művelő­dési ház klubtermében, hogy a Demokrata Fórum második országos gyűlésére kül­dötteket válasszanak. A mintegy ötven megjelent tagot Nyerges Tibor ügyvezető elnök tájékoztatta a leg­utóbbi összejövetelük óta eltett esemé­nyekről. Mint mondta, az MDF-kongresz- szusra legalább négy küldöttet szeretné­nek választani, bár az első országos gyűlés óta az MDF-ből többen kiváltak, így például a kisgazdák és a kereszténydemokraták. A megyében megalakult ellenzéki kerékasz­tal tevékenységéről elmondta, hogy tényle­ges érdekegyeztető tárgyalást folytattak az akkori megyei MSZMP-vel, bár gyakorlati eredménye ennek egyedül a nyugodt poli­tikai légkör volt. A Tolnai Demokrata újság, ami az MDF helyi szervezetének tájékozta­tási eszköze volt, mindössze két számot ért meg anyagi okok miatt. Ha az MSZMP költ­ségvetésnek visszaadott támogatásából az MDF is részesülni fog, akkor a Demokrata Fórum vehet egy nyomdát és újból kiadhat­ja újságját - mondta az ügyvezető elnök. Az MDF-nek egy magánszemély jóvoltá­ból a választásokig a Bezerédj utcában megfelelő iroda áll rendelkezésre, ahová a napokban szerelnek telefon- és telefaxvo­nalat, melynek költségeit a megyei tanács előlegezte meg. Magánszemélytől, ado­mányként kapott a szervezet egy leselejte­zett mentőautót is, ami átalakítva mozgó iro­daként fog szolgálni, ugyancsak a választá­sok idején. Az MDF pénzügyi hátterének biztosítására, a számlavezetésre a Buda­pest Bank szekszárdi kirendeltségét bízta meg. „Mindenféle adminisztrációt sikerült szerencsésen megoldanunk” - konstatálta Nyerges Tibor. Ezután október 23-a meg­ünnepléséről esett szó. Mint mondták, az MDF városi szervezete teljes értékű ünnep­ség rendezését tervezi az összes többi el­lenzéki párttal és az egyházakkal közösen. Az október 12-i városi tanácsülés elfogadta az ellenzéki kerekasztal soros elnökének, Kapitány Ferencnek és az MDF képvisele­tében Szögi Bélának az előterjesztését, és a Béla téren helyet biztosított a Bakó László által faragott kopjafa felállításához. Este hat órakor, ökumenikus istentisztelet után fog sor kerülni az emlékműnél az 56-os forra­dalom meghurcoltjainak emlékére rende­zett kegyeleti szertartásra - hangzott el a tá­jékoztatás. Ezután került sor a küldöttek megválasz­tására, illetve jelölésére, aminek feltétele volt, hogy az illető nem volt az MSZMPtagja. Tizenegy MDF-tag vállalta a jelölést, akik közül végül is a listás szavazás után 4 +1 küldöttet - ez utóbbit a bátaszéki szervezet nevében delegálták - választottak meg. Név szerint a budapesti országos gyűlésen a szekszárdiakat a következők képviselik: Tímár László vegyészmérnök, Nyerges Ti­bor tanító, Németh Károly tanár, Szögi Béla gépészmérnök és dr. Ternák Gábor főor­vos. - fké ­Vetik a búzát, de még nem tudják az árát Az első agrárreformköri gyűlés résztvevői Mözsön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom