Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-07 / 211. szám
4^fepCUSAG 1989. szeptember 7. Moziban James Bond, a magányos ügynök A James Bond-sztoriból a szerelmi szál sem hiányzik Nekem Dombóvár ma is a várost jelenti Interjú Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettessel Ha ezt lan Fleming megérhette volna! Mármint azt, hogy az általa teremtett halhatatlan regényhős, James Bond, a 007-es ügynök bevonult a magyarországi mozikba. Ám a neves angol író éppen a közelmúltban távozott az élők sorából, valószínűleg abban a hitben, hogy James Bond „csak” a nyugati világban, de nem a létező szocializmus országaiban futhat be utolérhetetlen karriert. Felsége ügynöke - ahogyan Fleming gyakorta illeti műveiben a fogalommá lett alakot - ugyanis évtizedekig persona non grata, azaz nemkívánatos személy volt a vasfüggönyön innen. A történet kezdete még a hatvanas évek elejére nyúlik vissza, akkor indult ugyanis világhódító útjára a James Bond-sorozat, még Sean Conerry (az utóbbi időben számos amerikai filmben láthattuk a híres színészt, például a Rózsa neve vagy a Hegylakó című alkotásokban) főszereplésével. A fáma szerint az első epizódok általában nem kifejezetten előnyös színben tüntették fel azt a szervezetet, amely ellen a 007-es ügynök megalkuvás nélkül - s tegyük hozzá, győztesen - harcolt, nevezetesen a szovjet titkosszolgálatot, a KGB-t. Ezzel James Bond sorsa a keleti tömbben látszólag végérvényesen eldőlt, az „imperializmus gépezetének eme újabb agyszüleménye” kitiltatott az elkötelezett szocialista öntudatra és az egyre inkább önmaga ellentétébe forduló szovjet felsőbbrendűségre (is) nevelő mozijainkból. Azután idővel lasan változott a helyzet, az enyhülés előrehaladtával a két titkos- szolgálat között - legalábbis lan Fleming egynémely későbbi regényében - bizonyos kényszerű együttműködés is kialakult egy harmadik erő ellen. Erre példa A kém, aki szeretett engem cimű 1977-es James Bond-produkció, melyben Roger Moore (talán az „Angyalt” nem kell bemutatni az olvasónak) személyesíti meg a legyőzhetetlen főhőst. Ez_a film - ideológiailag semleges, netalán „haladó” lévén - már legálisan eljuthatott hazánkba, s a néhány hónappal ezelőtt iderepült első „fecskét” most egy újabb, a James Bond, a magányos ügynök követte. A szekszárdi Panoráma filmszínházban néhány nappal ezelőtt játszott alkotás megtekintésekor örömmel konstatálhattuk, hogy a két, egymással ellentétes ideológia vetélkedése immár a múlté, James Bond (e? alkalommal Timothy Dalton vette át a főszereplői stafétát a sorra kiöregedő elődöktől) működésének színhelyét egy közelebbről dél-amerikai országba tette át, s a KGB rosszarcú kreatúrái helyett ezúttal a nem kevésbé rosszarcú kábítószercsempészekre sújt le igazságosztó ökle. Ezerszer megfilmesített sztori - legyinthetnének a kétkedők, s tökéletesen igazuk van. Ám jelen sorok írója - akinek ugyancsak vannak fenntartásai az ilyen jellegű, citromként kifacsart, számtalanszor felmelegített, közhelyekkel tarkított és lejáratott témákkal szemben - mégis megtekintésre ajánlja a magányos ügynök kalandjait. Ha elfogadjuk - ennyi engedményt igazán tehetünk -, hogy James Bond sebez- hetetlen, akkor jól szórakozunk a pergő, végig fordulatos, remekül fényképezett, látványos történeten, mely magától értetődően happy enddel végződik. Nyárutói kárpótlás a kikapcsolódni vágyóknak - ennyi és nem több az újabb epizód, de néha ennyi is tökéletesen elég. • SZERI ÁRPÁD Itt és most tudtam meg, hogy ön dombóvári diák volt, hogy az Illyés Gyula Gimnázium elődjében, az Esz- terházy Miklós reálgimnáziumban érettségizett. Szeretném, ha beszélne ezekről az évekről.- 1942-ben kerültem a dombóvári gimnázium első osztályába. Akkoriban volt egy falusi tehetség mentési akció, amelynek során elsősorban paraszti családokból gyűjtötték ösz- sze a jó tanulókat, akik ösztöndíjjal tanulhattak az ország néhány középiskolájában. Magyarországon abban az időben igen jó hírű volt ez az intézmény, rangos, jól képzett volt a pedagógustestület, így aztán 1945 után jó néhány neves tanár került egyetemi, főiskolai katedrára. Megemlíthetem dr. Pé- czeli László, dr. Korcsmáros Iván, Tamás Gyula, dr. Péter Gyula nevét, akik valamennyien innen kerültek el felsőfokú tanintézetekhez. Amire mindig jó szívvel gondolok, az az oktató-nevelő munka igen jó színvonala, és az, hogy a gimnázium mindig demokratikus, szociális érzékenységű volt, ide többnyire kisemberek gyerekei jártak.- Ha jól látom, akkor az érezhetően erős nosztalgiájának köszönhető, hogy most itt van a névadón, ami egybeesik a tanévnyitóval?- Én nemcsak nosztalgiából jöttem el. A dombóvári gimnázium öregdiák szövetségének múlt évi összejövetelén vetődött fel, hogy nagyon jó lenne, ha a gimnázium egykori diákjának, Illyés Gyulának nevét írhatnák fel a homlokzatára. Ezzel jómagam is egyetértettem és igyekeztem támogatni. Úgy gondolom, hogy ezzel hozható összefüggésbe 3 meghívás a névadóra, ami egyben tanévnyitó is. Nekem Dombóvár ma is a várost jelenti, nyolc évet tanultam itt, nagyon erős az érzelmi kötődés, ugyanúgy, mint Illyés Gyuláé volt.- Hallottam az ünnepi beszédében, hogy a „nemzet napszámosainak” nemcsak szeretetben, hanem elismerésben is kell részesülniük. Valamennyien tudjuk, hogy sem a pedagógusok, sem pedig a magyar oktatásügy helyzete nem túl rózsás. Milyen reális lehetőségek vannak a változtatásokra?- Az automatikusan járó bérfejlesztés az évenként megszokott 6-6,5 százaléknál lényegesen magasabb lesz 1990-ben, mintegy húsz százalék. Ezenkívül a költségvetésből a pedagógusok bérének rendezésére, egész évre kapott még a művelődési ágazat négymilliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy talán a harminc százalékot is elérheti a pedagógusok béremelése az 1989-es évhez képest. Ez már érdemleges emelés azzal a megjegyzéssel, hogy még így sem túlfizetett a pedagógus- pálya. Nagyon remélem, hogy az egész társadalom igazságérzetével találkozik majd ez a rendezés.- Az iskolák technikai felszereltségével kapcsolatban várható-e előrelépés, hiszen köztudott, hogy égető szükség lenne ott is változásokra?- Erre vonatkozóan közelebbit, konkrétabbat nem tudok mondani. Valószínűnek tartom, hogy helyenként és iskolafokozatonként lesz majd lehetőség arra, hogy lényegesebben javuljanak egyes iskolatípusok működési feltételei. Szeretném a szakmunkásképző intézmények helyzetét kiemelni, ismerjük ennek fontosságát, tudjuk, hogy mennyi probléma halmozódott fel a szakmunkásképzés területén. Jó lenne elérni, hogy a vállalatok érdekeltsége a szakmunkásképzésben anyagilag is megmutatkozzon. Ez nemcsak támogatás kérdése, hanem azzal a haszonnal is járna, hogy a szakmunkásképzés jobban tekintetbe tudná venni vállalatok és a gazdaság tényleges igényeit.- Köszönöm az interjút! Újdonságpolc A szekszárdi Kossuth könyvesbolt ajánlatából Ancsel Éva: Az aszimmetrikus ember Miben áll a szabadság, amelyre az ember (Kant egy csodálatos zárójeles megjegyzése szerint) „mindazonáltal mégsem teljességgel képtelen"? Milyen látható és láthatatlan kötelékek nyűgözik ezt a világra nyitott lényt, s mi mindenhez van odakötve? Azonos-e az ember tetteivel, vagy valamely aszinkronitás mutatkozik cselekedetei és ő maga között? Megválaszolt, megválaszolatlan kérdések? Ki-ki feleletet kap a népszerű filozófus könyvéből, melyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg. MOLNÁR ISTVÁN Ajánlataink Kiállítás, koncert Dunaföldváron a Vármúzeumban szeptember 8-án 17 órai kezdettel nyitja meg ifjú Koffán Károly, Hajdú György fotóművész kiállítását. Október 1-jéig tekinthetik meg az érdeklődők. Vasárnap szüreti mulatságot rendeznek - ugyancsak Dunaföldváron. A nap eseménye gazdag programmal várja megyénk legészakibb városának és környékének lakóit. * Pakson, a Munkásművelődési Központ színháztermében ad hangversenyt az NSZK-beli Heddesheim városának férfikórusa szeptember 11-én 19 órai kezdettel. A kórust 1847-ben alapították. Most ausztriai, svájci vendégszereplés után látogattak Magyarországra, ahol a paksi fellépésük mellett Budapesten a Mátyás-templomban is adnak hangversenyt. * A szekszárdi Művészetek Házában Susana Ruzicskova csembalókoncertje szeptember 9-én 19 óra 30 perckor kezdődik. Babits művelődési központ Mit ígér a színházi évad? Első kézből informálódni Lapot alapított a paksi Jámbor Pál társaság Az ősszel együtt beköszönt az új színházi évad is, amit a Babits művelődési központ meglepetéssel indít ez alkalommal, méghozzá egy, a Pesti Vigadóval közösen rendezendő szekszárdi premierrel. Október 13-án láthatjuk Dario Niccodemi Hajnalban - délben - este című vígjátékát, melyben Eszenyei Enikő és Kaszás Attila lép színpadra Balázs Péter rendezésében. Ezenkívül kétféle bérletsorozat várja az érdeklődő színházbarátokat. A Sárdy-bérlet ajánlatai: Kálmán Imre: Ördöglovas című operettje a szolnokiak előadásában, Hervé Nebáncsvirága (Székesfehérvár), Eisemann zenés játéka, az Egy csók és más semmi a veszprémi színház előadásában, de láthatjuk Szüle M.-Harmath I.-Walter L. Egy bolond százat csinál cimű zenés játékát is a Budapest Józsefvárosi Színház, továbbá B. Thomas-Aldobolyi Nagy György- Szenes Iván Charley nénje című zenés bohózatát, illetve Emmanuil Roidisz-Tömöry P.-Kemény G. Johanna, a nőpápa című musicaljét a zalaegerszegiek előadásában. A Hegedűs bérlet kínálata: Andrew Bergman vígjátéka: Társasjáték New Yorkban, iletve Marcel Achard A bolond lány című vígjátéka a székesfehérváriak előadásában, a veszprémi színház művészei adják elő Aldo Nicola Hárman a pádon cimű vígjátékát, a szolnokiak Kornis Mihály Körmagyar című komoly bohózatát, a budapesti Józsefvárosi Színház előadásában lathatjuk Rejtő Jenő-Kellér Dezső-Sán- dor Jenő Aki mer, az nyer című zenés vígjátékát, a kaposvári színház pedig Merivaux Rabszolgák szigete és Kolónia című egyfelvonásosaival látogat Szekszárdra. A kínálat hat-hat előadásából négyet választhat, aki bérletet vált. A Sárdy bérlet 400, illetve 380 forintba kerül, a Hegedűs bérlet 380, illetve 360 forintba. A tavalyi bérletek felújítására október 2-től 6-ig, új bérletek kiváltására október 9-13-ig lesz lehetőség naponta 14.30 és 18 óra közt a jegypénztárban. A Babits művelődési központ ifjúsági bérletet is hirdet,’mely négy előadásra érvényes, amit hatból lehet választani: Móricz Zsigmond: Rokonok (Veszprém), Moliére: Scapin furfangjai (Zalaegerszeg), Puskin: Borisz Godunov (Kaposvár), Shakespeare: Ahogy tetszik (Szolnok), Hevesi Sándor: Császár és komédiás (Zalaegerszeg) és Stephen Schwartz: Godspell (Pécs) című darabjai képezik a kínálatot. A bérlet ára 300 forint, szeptember 25-29. közt váltható naponta 14.30-18 óráig. Nem feledkeztek meg az óvodás- és a gyermekbérletről sem, ezúttal máris rögzítették a gyermekelőadások időpontját is. És még egy újdonság: a bérlet ugyanolyan áron, mint a tavalyi, az idén négy helyett őt előadásra érvényes. Október 19-én az Arany János Színház Varázspálca című előadását láthatják a szekszárdi gyerekek, melynek szerzője Turián György. A mesejáték Kedves Katáról szól, aki nem szívesen látott vendég kapzsi rokonánál, akinek nincs tudomása róla, hogy a szegényesen öltözött, magányos Katának varázspálca rejlik a kosarában... November 8-án szintén a fővárosi Arany János Színház Babszemjankó című, népmeséi ihletésű, humoros, másfél órás előadásán szórakozhatnak gyermekeink. December 13-án a karácsony ünnepéhez fűződő hagyományok: a szeretet és a család melegét árasztó történetet mutatja be Janicsák István mesejátéka, a Betlehemi csillag. Február 12-én láthatjuk az egyetlen hazai sci-fi gyermekszinház, a Z'zi Labor harmadik előadását, a Csillagszemű robotokat. A bérlet utolsó előadását, Rigó Béla költő Zengő ÁBC-jét április 25Tén tekinthetik meg a kis nézők. Mind az óvodásbérlet, mind a gyrmekbérlet (160, illetve 200 forint) szeptember 25. és 29. között válthatók. Kellemes szórakozást kívánunk kicsiknek, nagyoknak a gazdag színházi mű ■’’^thoz. Lassan már számon se lehet tartani, olyan ütemben jelennek meg egymás után az újnál-újabb napi, heti, semleges politikai, országos, regionális, színes és fekete-fehér újságok. Pakson, a Jámbor Pál Kulturális Társaság is lapot indított a nyáron, amelynek immár második száma jelent meg. „A Közvélemény” című kiadvány annyiban különbözik a többi laptól, hogy alapitóit sem politikai, sem üzleti szándék nem vezette a lap indításakor. Azaz, pontosabban fogalmazva az újraindításkor, hiszen a kulturális társaság nem tett egyebet, mint újraindította a 110 évvel ezelőtt Jámbor Pál által alapított lapot azzal a nem titkolt szándékkal, hogy folytatni kívánják a költő-pe- dagógus-politikus munkásságát. Hogy milyen lap tulajdonképen A Közvélemény, ahhoz hadd jdézzük a lapalapító által 119 évvel ezelőtt megfogalmazottakat, amiket az újraindítok is kötelezőnek éreznek magukra nézve: „mi akar lenni A Közvélemény? újság? nem! hisz több politikai lapunk van már mint kellene. Szépirodalmi lap? nem! hisz a múzsák Mars mezején bújdosnak könnyezve a hősöket. Tehát mi? Egyszerű röpivek, melyek elmondják azt, amit a lapok elfeledtek, vagy mondani nem akartak, vagy másképp mondtak, mint a közvélemény tartja.” Hogy kinek jutott eszébe a lap újraindítása és miből finanszírozzák a havonta 400 példányban megjelenő újságot, arról Beregnyei Miklóst, a paksi Jámbor Pál Kulturális Társaság vezetőjét kérdezem.- Egyesületünk a kultúra területén szeretne erjesztő lenni, hiszerva jelenlegi felállásban a népművelők anyagilag, munkajogilag kiszolgáltatott helyzetben vannak és éppen ezért úgy éreztük, hogy egy spontán '■zerveződő társaság sokkal többet tud tenni. Társaságunknak több mint harminc tagja van, zömmel pedagógusok, de van népművelő és lelkész is - mondja Beregnyei Miklós, aki foglalkozását tekintve Paks város polgárvédelmi parancsnoka. - Társaságunk tagjai alapszabálynak tekintik, hogy ne másodkézből informálódjanak, hanem a legilletékesebbektől kapjanak manipulálatlan információkat. Vendégünk volt többek között Brádi Zoltán a Kapu főszerkesztője még akkor, amikor szamizdat kiadványként jelent meg a lap. De meghívtuk a Paksról megjelent kötet szerzőjét, Vicsek Ferencet is, hogy kölcsönösen kicseréljük nézeteinket. A Közvélemény cymű lap újraindításával azt szeretnénk elérni, hogy a kultúra, a művelődés területén legyen egy kis pezsgés végre nálunk is. A lap nem előzmény nélküli, ugyanis korábban „Paksi Mozaik” címmel már megjelentettünk egy újságot, amiben a gimnazisták verseit publikáltuk. „A Közvélemény”- ben is helyt kívánunk adni a paksi diákok verseinek, novelláinak, iskolai dolgozatainak, mintegy felvállalva tehetséggondozásukat. Ezenkívül megjelentetünk különböző publicisztikai írásokat, novellákat, tárcákat, helyt adva a másként gondolkodóknak. Szándékunkban áll megjelentetni egy sorozatot, mely a település életével kapcsolatos egy-egy témát dolgozna fel szakavatott helytörténészek felkérésével. Egyébként a lap indításához szükséges hatvanezer forintot pályázat útján az Eötvös-alapitványtól nyertük. A helytörténeti sorozat megjelenését a helyi vállalatok, üzemek szponzorálják. Ebből látszik, hogy a mai viszonyok között sem akadály a pénztelenség, csak követendő ötletek és kitartás kell. F. KOVÁTS ÉVA
