Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-06 / 210. szám
2 tÜEPÜJSÄG 1989. szeptember 6. Egyedi megoldás születik a keletnémet menekültek ügyében (Folytatás az 1. oldalról.) ra ugródeszkaként szolgálni nyugat felé. A külügyi államtitkár végül a sajtótól is megértést, türelmet kért. Az ügyben meglehetősen vékonyan csordogáló információ ugyanis éppen a probléma megnyugtató rendezését szolgálja. A külügyi bizottság megvitatta a külföldre utazásról és az útlevélről, illetve a ki- és a bevándorlásról szóló törvények tervezetét is. A két tervezet legfontosabb rendelkezéseit Túrós András belügyminiszter-helyettes foglalta össze. A legfőbb újdonság mindkét esetben maga a törvénytervezet, vagyis az, hogy a korábbi elnöki tanácsi rendeleteket törvényi szintű szabályozás váltja fel. A képviselők által is európai, sőt világszínvonalú munkának tartott jogszabálygyűjtemények világosan deklarálják: az utazáshoz, illetve a lakóhely szabad megválasztásához való jog a magyar állampolgárok alapvető joga. Az utazási szabályok megújításával gyakorlatilag mindenfajta korlátozást feloldanak a ki- és beutazni szándékozó magyar állampolgárokkal szemben. Ennek megfelelően megszűnik például a jogellenesen külföldön tartózkodás fogalma. Csökkentik az útlevélfajták számát is, s a tervek szerint jövőre már egy új, kisebb méretű, számitógépes feldolgozásra alkalmas magánútlevelet rendszeresítenek. A tervezetek vitájában a képviselők felhívták a kormányzat figyelmét arra, hogy a valóban színvonalas törvénytervezetekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok, rendeletek módosításáról se feledkezzenek meg az illetékes tárcák, hatóságok. Példaként említették a kivándorolni szándékozó állampolgárok nyugdíjfolyósításának ügyét, illetve a kivándorlók itthoni ingatlanjai sorsának rendezését. Elhangzott az is, hogy jó lenne mihamarabb dűlőre jutni az ország címerének dolgában, mert az új okmányokon - például a tervezett új útlevélen - máraz új címernek kellene szerepelnie. Anyagi megfontolásokból azonban valószínűleg huzamosabb ideig egymás mellett él majd a régi és az új országjelvény. A külügyi bizottság ezután képviselőket választott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó meghívotti státusára. A testület végezetül Sebők János képviselő önálló indítványát tárgyalta. A törvényhozó azt javasolta, hogy az Ország- gyűlés szeptemberi ülésszakán mondja ki elhatárolódását az 1968-as csehszlovákiai katonai intervenciótól. Az előterjesztés kapcsán Berecz János, a bizottság elnöke úgy vélte, feltétlenül szükséges, hogy magyar részről elhatárolódjanak a csehszlovákiai beavatkozástól, ám ezt korrekt, politikailag jól kidolgozott formában kell megtennie a törvényhozásnak. A lényeg az, hogy a törvényhozásnak nem történelmi ítéletet kell mondania, hanem világos elhatárolódást kell kifejeznie az erőszak, a katonai erő alkalmazásától az országok közötti kapcsolatokban. Kívánatos lenne az is, hogy a törvényhozás állásfoglalásában a magyar-csehszlovák kapcsolatok jövőjére is tekintettel legyen; védje meg e kontaktusokat a további romlástól. A testület úgy határozott, hogy a parlament ülésszakának megnyitása előtt még egy ülést szentel Sebők képviselő indítványának, s álláspontját akkor véglegesíti a tervezettel kapcsolatban. Ülést tartott az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága A Jószolgálati Bizottság állásfoglalása Ülést tartott kedden a Politikai Egyeztető Tárgyalások Jószolgálati Bizottsága. A bizottság a harmadik tárgyalófél kezdeményezésére megvitatta a tárgyaló felek egyenjogúságával és egyenrangúságával kapcsolatban felmerült problémákat, továbbá a gazdasági tárgyalások gyorsítására vonatkozó javaslatot. Mindhárom fél kijelentette, hogy az előzetes megállapodásnak megfelelően egymást egyenjogúnak és egyenrangúnak tekintik, és ennek szellemében kívánnak eljárni. Az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP kijelentette, hogy fontosnak tartja a harmadik tárgyaló fél részvételét a tárgyalások folytatásában. A felek kifejezték szándékukat, hogy egymás álláspontjait a tárgyalásokon kívüli nyilatkozataiban is tiszteletben tartják. A felek egyöntetű véleménye szerint szükséges, hogy a gazdasági kérdésekről folyó tárgyalások üteme felgyorsuljon. A Jószolgálati Bizottság ajánlja, hogy a gyorsítás feltételeinek megteremtése érdekében a gazdasági témákkal foglalkozó középszintű bizottság mihamarabb üljön össze. A Jószolgálati Bizottság ismételten megerősítette a nyilvánosságra és az ország- gyűlési képviselők visszahívásáfiak szüneteltetésére vonatkozó korábbi ajánlását. Pozsgay Imre nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) A Politikai Intéző Bizottság áttekintette az 1989. évi gazdasági folyamatokat és a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelveire szóló javaslatra vonatkozó előterjesztést. Állást foglalt abban, hogy a gazdaság- politika irányvonalának végleges meghatározása érdekében, a még nyitott kérdésekben mielőbb döntések történjenek. Az eddigi munka eredményeiről tájékoztatja a Központi Bizottságot és egy későbbi időpontban a politikai vezető testületek ismét áttekintik az 1990. évi gazdaságpolitikai irányelveket. A Politikai Intéző Bizottság lezárta a Ta- bajdi Csabával kapcsolatos vizsgálatot. A testület helytelenítette Tabajdi Csaba osztályvezető-helyettesi minőségében tett megnyilatkozásainak módját és elhatárolta magát nyilatkozataitól. Mindezekért figyelmeztetésben részesítette. A Politikai Intéző Bizottság visszaállította Tabajdi Csaba osztályvezető-helyettesi jogkörének gyakorlását. A Politikai Intéző Bizottság a Központi Bizottság soron következő ülését szeptember 12-ére hívta össze. A Politikai Egyeztető Tárgyalások Jó- szolgálati Bizottságának keddi nyilatkozata az MSZMP és az EKA közös álláspontjaként a harmadik tárgyaló fél részvételének fontosságát hangsúlyozza. A szakszervezetek képviselői ugyanakkor nincsenek jelen az ülésteremben. Mi a véleménye erről Pozsgay Imrének, az MSZMP tárgyalóküldöttsége vezetőjének? - Sajnálom a szakszervezetek képviselőinek távolmaradását, hiszen a békés politikai átmenet szemszögéből is nélkülözhetetlennek tartom részvételüket az egyeztető munkában. Hadd jegyezzem meg, hogy az MSZMP vezetése kezdettől fogva támogatta a szakszerve- zetek közreműködését, s ez az álláspontja ma is változatlan. A tárgyalófelek egyenjogúságára utalva kijelentette: - Ezeken a bonyolult és szenvedélyes tárgyalásokon szinte természetesnek vehetők a felek közötti nézetkülönbségek. A megbeszélések történelmi jelentősége éppen abban áll, hogy sikerrel törekednek a közös nevező, az európai politikai kultúrával összhangban lévő békés átmenet megteremtésében. E feladat közös megoldásától a magyar szakszervezeti mozgalom sem maradhat távol - mondotta Pozsgay Imre. Duna menti talon rendszer? Lelki szemeimmel már látom magam, amint ott álldogálok a benzinkút kasszájánál, valahol Csehszlovákiában. Külsőm nem üt el a többi autósétól. Nadrágom kicsit olajfoltos: a Trabantomba nekem kellett beleöntenem a kenőanyagot, a keverési aránynak megfelelően, és ebben még nincs gyakorlatom. Arcvonásaim nem árulják el magyar voltomat, kac- kiás bajuszom nincs, hajam szőke. Téliszalámit sem szorongatok a hónom alatt. A kutas rápillant kicsi kocsim rendszámára. „Aha, magyar. Akkor kérem a talonokat" - mondja. Elnézést kérő tekintettel pillantok körül, amiért nemzeti hovatartozásom miatt feltartom a sort. Tudják, honfitársaim túl sokszor jártak át tankolni Szlovákiába. Ez így nem mehetett tovább, legfőbb ideje volt, hogy mi, magyarok csak jegy ellenében kapjunk benzint: a 8 koronásat 15-ért, a 9-est 16-ért. De lehet, hogy sokkal barátságosabban zajlik le majd a tankolás. Mondjuk, így szólok egy ottani autóshoz: „Kedves barátom! Mindketten egymásra utalt Duna menti népek egyikéhez tartozunk, s mindketten autósok vagyunk. Tartsunk össze! íme, itt ez a tízliteres kanna. Légy szíves, vegyél bele nekem benzint. Te sem bánod meg...” Vagy az is elképzelhető, hogy ugyanannál a kútnál tankolok majd megint, ahol a nyáron, Prágába menet, s a pénztárnál ugyanaz az atyafi ül majd, akinek az ügyfele voltam. Akkor a számláló 15 litert mutatott, 120 koronát. Számlát kértem. „Jó lesz így?” - kérdezte, s választ sem várva nyújtotta a papírost - 160 koronáról. „Adjon száznegyvenet” - fűzte hozzá kereken az üzleti ajánlatot, látván bamba tekintetemet. Vajon hogyan ellenőrzik majd, hogy milyen felségjelű autókba vándorol a csehszlovákiai kutakból a benzin? Valamennyi tankolóhelyre ellenőrt állítanak? Vagy a határon fel kell majd mutatnunk a megnevezett úticélunk eléréséhez szükséges mennyiségű talont? És ha ennél messzebbre merészkedünk a Pozsony- Prága autópályán, akkor lessük a rendőrt? Mint hallom a rádióban, a magyarok számára kitalált jegyrendszer csak „kísérleti jellegű” terv, bevezetésének időpontja még bizonytalan. Szeretek Csehszlovákiába utazni, és szeretnék a jövőben is. Ezért, ha kell, ki fogom fizetni a 15 koronát a 8 koronás benzinért. De egy talont nem váltok majd be, hanem elteszem. Egy kísérleti korszak emléktárgyaként. 'kárpáti János, MTI-Panoráma A HNF a „csendes többség” képviselője (Folytatás az V oldalról.) esetleg saját soraiból hozhatna létre egy pártot a parlamenti érdekképviselet céljára. Végezetül a politikai egyeztető tárgyalásokról szólva Pozsgay Imre leszögezte: az MSZMP elébe ment ezeknek a tárgyalásoknak, márpedig erre kormányzó párt esetében ez idáig még nem volt példa. Úgy értékelte: annak ellenére, hogy az utóbbi napokban kissé megkeményedett a hang a tárgyalóasztalnál, mindhárom oldalon megvan a kiegyezés készsége. A Pozsgay Imre felszólalását követő eszmecserén a HNF vezetői egyértelműen amellett szálltak síkra, hogy a népfrontnak is nyíljék (ehetősége a jelöltállításra, s ezzel a választásokon való megméretésre. Mint többen hangsúlyozták: önmaga szerepét értékelné le a népfront, ha nem törekedne parlamenti képviseletre. Ismét elhangzott az a népfront berkeiben már számtalanszor kinyilvánított szándék, miszerint a HNF a „csendes többség”, azaz a pártokba nem szerveződők képviseletét láthatná el a jövőben. Erre a képviseletre nincs felhatalmazása vagy felkérése a népfrontnak, ám az ellenzéki pártoknak sem, amelyeknek képviselői viszont úgy viselkednek a tárgyalóasztalnál, mintha maguk mögött tudhatnák a társadalom e hallgató többségét - hangzott a HNF vezetőinek érvelése. Újra benépesül a Mir Starthelyen a Szojuz TM-8 szovjet űrhajó és hordozórakétája MTI-telefotó Csaknem féléves szünet után most újra látogatókat vár a szovjet Mir űrállomás: Alekszandr Viktorenko és Alekszandr Szerebrov űrhajósokat, akik a (ma hajnalban induló) Szojuz TM-8 fedélzetén érkeznek. Az ötödik állandó legénység tagjai az eredetileg tervezetthez képest néhány hét késéssel kezdik meg expedíciójukat, és valószínűleg fél évnél hosszabb időt töltenek majd az állomáson. A több mint három és fél éve - 1986 februárjában - felbocsátott Mir a szovjet űrállomások legújabb nemzedékének első képviselője. Nagyobb, kényelmesebb és modernebb berendezésekkel felszerelt, mint elődei, a Szaljut-sorozat tagjai, s a legnagyobb újdonságot felbocsátása idején az jelentette, hogy hat dokkolóberendezéssel látták el, azaz egyszerre akár hat űrjármű is csatlakozhat hozzá. Eddig hét személyszállító és 18 teherszállító űrhajó látogatta meg, legutóbb, alig két héttel ezelőtt az új típusú Prog- ressz-M. Állandó „társbérlője” is van 1987. április óta: a Kvant elnevezésű űrcsillagászati modul. A Mir fedélzetén 17 űrhajós dolgozott már, köztük három külföldi: a második szovjet-bolgár, illetve szovjet-francia, s az első szovjet-afgán nemzetközi expedíció tagjai. A négy állandó legénység tagjai közül hárman is megdöntötték az űrbéli tartózkodás rekordját: az 1*987. decemberében visszatért Jurij Roma- nyenko 326 napot, az őt váltó két űrhajós, Vlagyimir Tyitov és Musza Manarov pedig 366 napot töltött a világűrben. Az űrhajósok - köztük Jean-Loup Chrétien francia kozmonauta - kilenc alkalommal végeztek külső munkálatokat az űrállomáson, s összesen több mint 37 órát töltöttek űrsétával. Csaknem ötezer alkalommal foglalkoztak különféle kísérletekkel, elsősorban űrcsillagászati, asztrofizikai és űrtechnológiai programokkal. A Mir létrehozása és három és fél éves működtetése mintegy 1,7 milliárd rubelbe került, s ebből a szakemberek szerint eddig nem egészen 400 millió rubel térült meg. Közvetlen, „kézzelfogható” hasznot az űrtechnológiai és a biotechnológiai kísérletek hajtottak: a mikroelektronikában és az optikában felhasználható különleges tisztaságú kristályok és félvezető anyagok, valamint a gyógyszer-alapanyagként már szinte nélkülözhetetlen különleges szerves ve- gyületek. Ugyancsak nagy tógazdasági jelentőségűek az elsősorban ásványkincskutatási és környezetvédelmi céllal készült film- és fényképfelvételek. Az új személyzet, Alekszandr Viktorenko és Alekszandr Szerebrov programjából egyelőre az vált ismeretessé, hogy a már megkezdett kísérletek folytatásán kívül ők fogadják majd a Mir két új modulját. Ezek különböző műszaki gondok miatt a tervezettnél fél évvel később készültek el, s ez okozta az újabb expedíció „csúszását”. Az űrhajósok eredetileg áprilisban váltották volna az előző legénységet. A jelenlegi tervek szerint októberben indítják útnak az úgynevezett „D”- modult, majd februárban a „T”-modult. A „D” elsősorban a szervizfeladatok végrehajtását segíti majd. Külön zsilipkamrával látták el, s itt kap helyet minden szerszám és berendezés, amelyre az űrállomáson kívüli munkákhoz szükség lehet. Raktárrészében helyezik el az üzemanyag-, a víz- és az élelmiszertartalékokat, laboratóriumában pedig biológiai kísérletek elvégzésére lesz lehetőség. A „T” a technológiai modul lesz, itt helyezik el az űrtechnológiai programokhoz szükséges berendezéseket. A két újabb modullal együtt az űrállomás teljes tömege meghaladja majd a 130 tonnát. FAZEKAS JUDIT - MTI-Panoráma Grósz Károly befejezte látogatását (Folytatás az 1. oldalról.) A program következő, állomása a finn Centrumpárt székháza volt. Itt Grósz Károly Paavo Väyrynen elnökkel folytatott megbeszélést. A pártelnök üdvözölte a magyar párt gyakorlatát, hogy tanulmányozza más országok tapasztalatait, de hozzátette: minden ország különbözik, a tapasztalatok nem alkalmazhatóak automatikusan. Pártja törekvéseiről szólt. Grósz Károly és Paavo Väyrynen kölcsönösen hangsúlyozták, hogy az MSZMP és a finn Centrumpárt ezentúl is fejleszti kapcsolatait. A pártelnök Magyarországra szóló meghívást fogadott el. A rendkívül zsúfolt program ellenére üzemlátogatásra is lehetőség nyílt: Grósz Károly felkereste a főváros környéki Van- taat. A város elektromos művének bővítésére kiírt versenytárgyalást ugyanis magyar vállalat nyerte el: a Láng Gépgyár 80 megawattos villamosteljesítményű és 160 megawattos hűtőteljesítményű turbógépcsoportot helyezett itt üzembe ebben az évben. Helsinkibe visszaérkezve Grósz Károly az üzleti élet képviselőivel találkozott, s tájékoztatást adott a magyar gazdaság helyzetéről.' A főtitkár ezt követően a miniszterelnöki hivatalba látogatott, ahol találkozott a szabadságát ez alkalommal megszakító Harri Holkerivel. Grósz Károly megerősítette, hogy továbbra is érvényben van a korábban átadott magyar meghívás. A miniszterelnök jelezte, hogy terve szerint jövőre ellátogat Magyarországra, s szívesen folytatja Grósz Károllyal a megkezdett. párbeszédet. A nap folyamán Kovács László külügyi államtitkár is megbeszéléseket folytatott. Ake Wihtol külügyi államtitkár kérésére a magyar diplomata ismertette az NDK menekültek problémájával kapcsolatos magyar álláspontot. Hangsúlyozta, hogy a megoldás természetesen az NDK elképzeléseitől, illetve a két német állam megállapodásától függ. Magyarország érdeke azonban az, hogy a megoldás összhangban legyen az emberi jogokkal kapcsolatos magyar felfogással. A főtitkári látogatás záróprogramjaként Hargita Árpád nagykövet fogadást adott Grósz Károly tiszteletére a nagykövetségen. Az eseményen - jelképezve a finnmagyar együttműködés továbbfolytatását - vegyes vállalat létrehozását rögzítő megállapodást írtak alá az Interbip egyesülés és a finn állami tudományos kutatóintézet képviselői. Az integrált áramköröket gyártó üzem Budapesten épül fel. A 60 millió dollár értékű beruházás gyártósorát - apportként - egy amerikai cég szállítja. Grósz Károly a késő délutáni órákban befejezte munkalátogatását.
