Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-14 / 217. szám

1989. szeptember 14. Képújság 3 Mire büszkék Általán? Már-már mindennapossá váló, sajnos többnyire cseppet sem jogtalan, keser- géseink során könnyen megfeledke­zünk arról, hogy történnek ebben az or­szágban jó dolgok is.- Ami a tanácsot illeti, nem szeretünk büszkélkedni, csak örülni - Így Buda Jó- zsefné tanácselnök. - Fő örömünk az, hogy a valamivel több, mint 900 lelkes fa­luban nincs olyan út, vagy járda, melynek ne lenne szilárd burkolata. Akinek valaha is gumicsizmát kellett húznia, ha át akart menni a szomszédba, vagy vásárolni a boltba, az nagyon jól tudja, hogy ez nem csekélység. Büszkék elsősorban azatta­laiak szorgalmára lehetünk. Az ideit nem számítva, három év alatt huszonegy új családi házba költöztek be. Az idén to­vábbi kettőbe, de folyamatban van még kilenc átadása. Fényképünk az Ady Endre utcából mutat be egy akár villasorinak is nevez­hető részletet. 0. I. Fotó: K. M. A MTESZ és a politika Csak érdekalapon Legyen a szövetség egy nyereséges vállalkozás (Folytatás az 1. oldalról.)- Lássuk az elsőt. Pontosan milyen szolgáltatásokról van szó, mi az, ami már napi gyakorlat, és mi az ami elképzelés még csak? *- Az utóbbi években jelentősen bővültek kapcsolataink a ter­melővállalatokkal, kisvállalatokkal. Műszaki szakértői, tervezé­si, szaktanácsadói megbízásokat teljesítünk részükre, ezzel többletjövedelemhez juttathatjuk egyesületeink kiváló szakem­bereit és természetesen a MTESZ-bevételeket is gyarapítjuk. A Tolna megyei szervezet már 1987-től nyereségesen gazdálko­dik, központi támogatást nem vettünk igénybe. Nemcsak termé­szettudományos munkákra vállalkoztunk, foglalkoztunk pél­dául a gazdálkodó szervezetek társasággá - Kft.-vé, Rt.-vé, - alakításának szervezésével is. Sőt, mi magunk is létre szeret­nénk hozni egy olyan Kft.-t, amelyben legalább 51 százalék tő­kerésszel szerepel a MTESZ Tolna megyei szervezete. Ettől azt reméljük, hogy nagyobb teret kaphatnak vállalkozásaink, olyan területekre is betörhetünk, amelyekre most nincs lehetőségünk. Például külföldi munkavállalások szervezése, műszaki-tudo­mányos szakmai utazások bonyolítása vállalati szakemberek részére, de akár beruházások szervezését, lebonyolítását is vállalhatjuk. Csak jól prosperáló, nyereségesen működő szervezetként várhatjuk el azt, hogy tagegyesületeink szívesen vegyenek részt ebben a vállalkozásban.- Ez eddig üzlet. De a MTESZ-nek más céljai, feladatai is vannak. Vagy csak voltak?- Természetesen vannak. Ezeket a feladatokat olyan esemé­nyek reprezentálják, mint például az évente megrendezésre ke­rülő Tolna Megyei Tudományos Hetek, de ezenkívül is számta­lan szakmai találkozót, kiállítást, bemutatót rendezünk, végül is a MTESZ alapcélkitűzései közé tartozik a műszaki kultúra nép­szerűsítése, a műszaki értelmiség szakmai továbbképzésének elősegítése, az új tudományos ismeretek, külföldi technológiák elterjesztése. Mindennapjainkat átszövik a műszaki-tudományos problé­mák, mint például a környezetvédelmi kérdések, az atomteme­tőügy, Szekszárd építészeti rekonstrukciója és még lehetne so­rolni. Minden ilyen kérdésben, ahol a műszaki értelmiség tudá­sa fontos tényező, szeretnénk a szavunkat hallatni és hallatjuk is.- Végül foglalkozzunk az érdekvédelemmel. A reálértelmi­ségre ez bizony ráférne, annál is inkább, mert eddig nem ta­pasztalhattunk hatékony érdekképviseletet a MTESZ részéről. Talán valamelyik politikai párt oldalán vélik ezt megvalósítha­tónak?- Nem. Mi inkább visszautasítjuk az olyan kezdeményezése­ket - volt rá példa, - hogy a MTESZ a választások során támo­gasson valamely pártot. Politikamentes szervezet akarunk ma­radni a jövőben, a közvéleményt is foglalkoztató fontosabb kér­désekben kizárólag egzakt műszaki és tudományos alapokon foglalhatunk állást. Természetesen, ha egy politikai szervezet, párt olyan progra­mot fogalmaz meg, amelyben felvállalja a reálértelmiség érde­keinek képviseletét, anyagi-erkölcsi elismertetését, biztosítja a műszaki-tudományos haladást, a tudás rangjának visszaállítá­sát, a vállalkozások felvirágoztatását, egy ilyen programot mesz- szemenően támogatnánk.- áa ­Kísérletező ország vagyunk. A szo­cializmus nagy kísérlete után most egy másik kísérlet kénytelen alanyainak érezhetjük magunkat. Központosított gazdaságirányításból piacgazdaságot kiépíteni: erre eddig még nem volt pél­da, nekünk kell az utat kijárni. A politi­kusok, a szakértők azt mondják, hogy van rá esély. De mennyi? Ez sem mellé­kes kérdés, a válasz azonban hiányzik. A demokratikus jogállam felé nagy léptekkel haladunk. A gazdasági ered­mények azonban nem adnak okot a bi­zakodásra. A statisztikai jelentésekben a számszerű adatok ismertetése után mindig feltűnik a már közhelynek szá­mító mondat: a magyar gazdaságban a kívánt szerkezetváltás nem következett be, egyelőre még a jelei sem mutatkoz­nak. A kormány nem tesz szinte semmit, hogy a meghirdetett gazdaságpolitikai elveket valóra váltsa. Engedékeny a tö­megek nyomásával szemben, elodáz fontos döntéseket, látszólag azért, hogy biztosítsa a nyugodt körülményeket a békés politikai átmenethez. Vagyis nem hozza meg a szükséges kellemetlen in­tézkedéseket, amelyek a piacgazda­sághoz vezethetnének. Erre e haloga­tásra később súlyosan ráfizethetünk. Az emberek nincsenek igazán tuda­tában a veszélyeknek, talán nem ártana ezekről nyíltabban beszélni, hogy fel­készülhessünk a ránk váró megpróbál­Veszélyek tatásokra. A kormány azonban még mindig nem kezel felnőttként bennün­ket. A vezetés persze még így is - vagy talán éppen ezért - bizalmi válsággal küzd. A társadalmi kontroll erősödése, vagyis egy demokratikus úton megvá­lasztott vezetés nagyobb bizalmat él­vezhetne. Ha lenne egy ilyen szilárd kormány és ez világosan körvonalazná a célokat valamint az ezekkel járó áldo­zatokat - tehát felnőttként kezelne ben­nünket -, akkor talán lenne rá esélye, hogy mi - a nép - ezt elfogadjuk és se­gítsük a megvalósítást. Jelenleg azonban a kormány nem köti az orrunkra, hogy mit miért tesz. Az ismeretlen vagy érthetetlen célok csak megnehezítik számunkra a kor­mányintézkedésekből származó csa­pások elviselését. Hinnünk kell abban, hogy mi itt Ma­gyarországon a világosan megfogal­mazott, reális célokat, jó vezetéssel, akarjuk és képesek vagyunk elérni. Németország vagy Japán a háború nagy vesztesei voltak. Ezekről a romba döntött országokról senki sem hitte ak­kor, hogy ilyen gyorsan ismét gazdasá­gi vezető szerepre tesznek szert. Ha a kedvező feltételeket egy kormányzat megteremti, akkor bármelyik nép ké­pes lehet ilyen nagy dolgokra. Minden bizonnyal a magyar is. ÁRKI ATTILA agyonbürokratizált rendszerben hibátla­nul dolgozik. Nincs a megyében egyetlen épület vagy fejlesztés sem, amit valami­lyen indokkal ne lehetne kifogásolni, vagy a tanácsi dolgozót büntetni. Ki meri kockáztatni, hogy a teljes megyei műsza­ki, adminisztratív apparátust magára ha­ragítsa. Ha ugyanis nem törődne ezekkel a „tanácsokkal” esetleg előbb-utóbb ki­derülne, hogy „meztelen a király”. Természetesen ennek van egy olyan eredménye is, hogy alig vagy egyáltalán nem tudnak betölteni községi-városi ta­nácsi műszaki osztályvezetői vagy ügyin­tézői munkakört, mert nem sokan szere­tik elviselni, hogy ilyen felülről rángatott paprikajancsinak tartsák. Minden tiszte­letem azoké, akik ilyen körülmények kö­zött is tisztességesen képesek dolgozni. Sajnos, arra is van példa, hogy ezek az emberek fiatalon rámennek erre, mint az alig egy éve elhunyt, 40 éves paksi mű­szaki osztályvezető. A jelenlegi helyzetben Szekszárdról mondják meg Nagydorogra és Györ- könybe, Paksra és Murgára, a Nekeresd utca 7. számra, hogy milyen ház illik az utca hangulatába, az állampolgár hova tegye az ágyát és a szekrénysorát. Vindi­kálja magának a jogot arra, hogy bele­szóljon mindenbe egy olyan megyei ta­nács, amely testületben egyetlen ember sincs, aki vállalta volna azt a felelősséget, hogy saját maga által tervezett saját ház­ban lakna. Félreértés ne essék, jó néhány nagyon tisztességes jó szakember található eb­ben a szervezetben, csak a dolgok nin­csenek a helyükön. Korlátlan úr a njegyei piacoan a Pécsi Tervező Vállalat. Mit jelent Szekszárdnak a Pécsi Tervező Vállalat kiszolgálása? Jelegti a pécsi panelokat, építészeti ha­gyományainak felcserélését egy kétség­telenül színvonalas, de idegen uniformis­ra. A Magyar Építőművész Szövetségnek Pécsen van a regionális szervezete. El­nöke a PÉCSITERV igazgatója, titkára az egyik irodavezető. A Tolna Megyei Tele­pülésfejlesztési Szakértői Bizottságba delegált a MÉSZ-titkár, és még egy PÉCSITERV-es főmérnök. Szakértő álta­lában a Baranya megyei főépítész, vagy annak valamelyik beosztottja. így aztán nehezen képzelhető el, hogy egy PÉCSI- TERV-es munka elmarasztaló bírálatot kapjon, illetve könnyen elképzelhető, hogy a jelenlegi dekonjunktúrában más „nem nagyon rúghat labdába”. Erre a hatósági szintre jelen formájá­ban nincs szükség. Legyen meg a váro­sok, községek önkormányzati, építés- rendészeti panaszügyeinek másodfokú fellebbezési szervezete. A főépítész ad­jon tanácsot a községi, városi tanácsok önkormányzati szerveinek, de ne többet! Foglalkozzon közlekedési szakember a megye úthálózatával úgy, hogy kapcso­latot teremt a megyei közúti igazgatóság és a tanácsvezetés között. Foglalkozza­nak kiemelten a környezetvédelemmel. Legyen feladatuk a megye vízügyi-víz­gazdálkodási helyzetének figyelemmel kísérése és tanácsadói jogkörrel rendel­kezzenek a megyei vezetés felé. Vizsgálják a megvalósuló épületek műszaki színvonalát és legyen javaslat- tevő joguk az önkormányzati mérnöki ka­mara, illetve a tanácsok felé, az építési ügyekben segítsék jogi tanácsokkal a községi, városi tanácsok munkáját. Ennyi feladat bőven elegendő egy me­gyei tanács építési, közlekedési, vízügyi osztályának. Ehhez nagyobb részben meg is vannak a megfelelően felkészült szakemberek. (Apropó! Ez alig tér el a je­lenlegi szabályozott jogköröktől!) Lehet, hogy nem is kellene ennek ilyen hosszú név és az is lehet, hogy munkatársaik - kevesebben - főtanácsosi, tanácsosi munkakörben, autonóm, önállóan cse­lekvő emberekként nagyobb becsülést érdemelnének mint jelenleg, mert azt hi­szem, ezek a dolgok összefüggnek. Miért gondolom, hogy nem szükséges építésrendészeti diktatúra? Erre a györkönyi példa csattanós vá­lasz. A polgárokkal fel kell fedeztetni sa­ját értékeiket, igyekezni kell tisztességes tanácsokkal ellátni őket és együtt örülni a jó eredménynek. Bizalomra - bizalom a válasz, és ha néha nem, hát még az is be­lefér. Ha körülnézünk a megyében, en­nek a rizikója sokkal kisebb, mint a jelen­legi rendszeré. Úgy néz ki, hogy reális lehetőség van a megye, vagy esetleg Szekszárd nérnö- keinek, technikusainak önkormányzati mérnökegyesület vagy kamara létreho­zására. Egy ilyen szervezet a régi céhek mintájára működhetne, vigyázva a szak­mai tisztességre, a műszaki színvonalra, demokratikusan választana tisztségvise­lőket, akiknek elsősorban szakmai felké­szültsége, feddhetetlensége lehet a mér­ce és akik felett állandó felügyeletet gya­korol a lakosság, azaz a piac és a szak­ma, vagyis a tagság. így talán a felszínre kerülhet a megye rendkívül gazdag szel­lemi, építészeti öröksége. Hőgyész, Gyönk, Györköny, Tolna, Őcsény, Kö- lesd, Bonyhád, Bátaszék eltérő arculata - hogy csak néhányat említsek - a jelen­legi egyen rendezési tervek és egyenhá- zak helyett. Vallom és hiszem, hogy ebben a me­gyében megvan a megfelelő szellemi ka­pacitás ehhez, legfeljebb némi segítség kell, hogy a hályog eltűnjön szemünkről. A mérnökegylet vagy kamara működé­si tervezetét egy későbbi lapszámban is­mertetjük és terjesztjük a megye érdek­lődő lakossága és a szakma elé vitára. RÁCZ ZOLTÁN SZEKSZÁRD-ÉRT KLUB Úttalan utakból járható utak Bonyhádiul kilenc utcában épül betonút Még a tél beállta előtt elkészülnek - ígérik A mai modern időkben is nagy szükség van a lapátra Bonyhádon 14 utcának nincs szi­lárd burkolatú útja, így felvetődött a kérdés, hogy a 14-ből hány utca la­kóközössége vállalja, hogy belép az útépítő közösségbe. Végül 9 utca la­kói fogadták el a feltételeket, s kap­nak még a tél beállta előtt szilárd bur­kolatú utat, lakásonként 17 ezer 500 forint hozzájárulás befizetésével. Mindezt kedvező hitelfeltételek mel­lett (ha ma még egyáltalán létezik ilyen), 3 éves visszafizetési időtar­tammal. Az összegből az általános forgalmi adó (1/5-öd rész) levonható, vagyis visszaigényelhető tételként csök­kenti a fizetés terheit, míg a jöve­delemadóból 30 százalék leírható, így aki mindkét esetben jogos igény­nyel élhet, az 9 ezer 800 forintért jut úthoz. A versenytárgyaláson a Pécsi KÉV nyerte el az építés jogát, ők ajánlot­ták a legkedvezőbb feltételeket. A megbízás teljes beruházási összege egyébként 13 millió forint. Bonyhád északnyugati városrészén augusz­tus végén kezdődtek a munkák, s szerződés szerint mind a 9 utcában november 15-ig elkészülnek az épí­tők. A 4,5 millió forint lakossági befi­zetés mellett a városnak 8,5 milliót kell még fizetnie, aminek a fedezete két év alatt áll a tanács rendelkezé­sére. A kivitelezőnél sikerült elérni, hogy a 13 millióból 7 kerül idén ren­dezésre, a fennmaradó ß milliót 1990. március 31-ig kell rendezni.- szs - Fotó: RITZEL Z. Az építők ígérik, hogy november 15-ig 9 utcában lesz út Bonyhádon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom