Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)

1989-09-14 / 217. szám

2 ^ÉPÜJSÁG 1989. szeptember 14. Napirenden a kongresszus elé kerülő dokumentumok Önálló lesz a szekszárdi főiskola Jöyő szeptembertől tanárokat is képeznek Tegnap délután Szekszárdra érkezett dr. Manherz Károly, művelődési minisz­terhelyettes. A megyei pártbizottságon Jánosi György első titkár tájékoztatta a megye oktatási intézményeinek helyze­téről, majd szerződést kötöttek arról, hogy a demográfiai hullám levezetését segítendő a pártbizottság térítésmente­sen használatba adja a minisztériumnak az MSZMP Oktatási Igazgatósága épüle­tét. Ezután a Kaposvári Tanítóképző Főis­kola Szekszárdi Kihelyett Tagozatán Leitner Sándorral, a kaposvári főiskola főigazgatójával a gyakorlóiskola és a gyakorlóóvoda igazgatójával, valamint az intézmény tanszékvezetőivel találkozott a miniszterhelyettes. Bejelentette, hogy 1990. január elsejétől önállóvá válik a szekszárdi főiskola. Egyúttal bizonyos tantárgyakból - mindenekelőtt nyugati idegen nyelvekből, első évben németből - tanárképző tanszékeket, illetve a már meglévő idegen nyelvi csoportból ide­gen nyelvű intézetet hoz létre. Támogatni kívánja ezzel a város és a megye kulturá­lis, művelődési és idegenforgalmi fejlő­dését, segíteni a kormány nemzetiségi politikáját, kialakuló új idegen nyelvi ok­tatási programját. Az önálló főiskola a szándékok szerint javítja majd a régió közkulturális és tanári ellátottságát is. A miniszterhelyettes ezután számos, a tárca terveiről érdeklődő kérdésre vála­szolt, majd a megyei tanács vezetőivel folytatott kötetlen beszélgetést. (Folytatás az 1. oldalról.) lesztési stratégiánk módosuljon, nemzet­közi gazdasági kapcsolataink keretfelté­telei változzanak. A szükségessé vált ra­dikális átalakítást összefoglalóan világ- gazdasági nyitásnak nevezzük. Az eddig követett politikától eltérően ez gazdasági liberalizálást és külgazdasági irányvál­tást jelent. A testület úgy határozott, hogy e straté­giával kapcsolatos javaslatait a kongresz- szus elé terjeszti. A testület ajánlást fogadott el az MSZMP-nek a szövetkezeti mozgalom­mal kapcsolatos hosszú távú elképzelé­seiről. Állásfoglalásának tervezetét nyil­vánosságra hozza. A Központi Bizottság - ugyancsak Ivá- nyi Pál előterjesztésében - tájékoztatást kapott az 1989. évi gazdasági folyama­tokról és a kormány gazdaságpolitikái programjának 1990-1992. évi irányel­veire vonatkozó javaslatokról. A következő évek gazdaságpolitikájá­nak mozgásterét változatlanul nagymér­tékben korlátozzák felhalmozódott adós­ságállományunk terhei, a szerkezetvál­táshoz szükséges források szűkössége és a korábbi években feltorlódott társa­dalmi feszültségek. Ilyen körülmények között is olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely felgyorsítja a gazdaság és a társadalom modernizációját, a világ- gazdaság progresszív áramlataihoz való felzárkózásunkat, és egyidejűleg tartós alapokon biztosítja nemzetközi fizetőké­pességünk megőrzését. Figyelembe vé­ve a gazdasági és a társadalmi folyama­tok kölcsönhatásait is, a Központi Bizott­ság több gazdaságpolitikai változat ki­dolgozását tartja célszerűnek.' Á testület úgy határozott, az 1989. évi gazdasági folyamatokról és a következő évek gazdaságpolitikai elképzeléseiről a kongresszus küldöttei írásos tájékozta­tást kapnak. IV. A testület elfogadta Kovács Lászlónak, a SZOT elnökének és Nagy Sándornak, a SZOT főtitkárának lemondását KB-tag- ságáról. Ugyanakkor elhatározta, hogy a szakszervezetekben dolgozó MSZMP- tag tisztségviselőkkel együtt javaslatot tesz a kongresszusnak a párt és a szak- szervezeti mozgalom viszonyának új el­veire, az együttműködés javítására. V. A Központi Bizottság felhívással fordul a párt tagjaihoz, hogy csatlakozzanak az önkéntes véradó mozgalomhoz. (MTI) Kihelyezett ülés Decsen Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalás-tervezete a szövetkezeti mozgalomról A Sárköz meliorációjáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A decsi tanácsházán ült össze tegnap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A helyszín ilyetén történt kiválasztását az indokolta, hogy az ülés egyik fő napirendi pontja a Sárköz komplex meliorációja volt. Az előterjesztésből és Tamás Ádám elnöki összefoglalójából egyaránt kiderült, hogy ez a jelenlegi tervidőszakban Tolna megyében az agrárága­zat legjelentősebb beruházása. Az idei esztendő végéig összesen mintegy 320-330 milliót fordítanak rá. Sajnos, változik - csökken - az állami támogatás aránya és ez sok mindent megkérdőjelez. Tamás Ádám kifejezte meg­győződését, mely szerint a beruházást folytatni kell, az előterjesztést elfogadva így foglalt állást a végrehajtó bi­zottság is. Az ülés résztvevői egyébként nem csak az írásos elő­terjesztésből tájékozódhattak, de a Szekszárdi Mezőgaz­dasági Kombinát egyik 126 hektáros tábláján a gyakor­latban is láthatták a beruházás keretében folyó dréncsö- vezést. A 23 milliót érő gépet munka közben Tóth Albert, a Szekszárd-Paksi Vízitársulat technikusa mutatta be. A végrehajtó bizottság tagjai a határból a tanácsterem­be visszatérve tudomásul vették a megye tanácsai idei költségvetésének első félévi teljesítéséről szóló tájékoz­tatót. Ezt követően döntöttek arról, hogy a sióagárdi II. világ- háborús emlékmű mintegy 700 ezres költségéhez, mely­nek döntő részét a hozzátartozók, a helyi lakosság, ter­melőszövetkezet és tanács állja, 50 ezer forinttal hozzájá­rul a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Százezer forinttal támogatják a dunaszentgyörgyi ta­nácsot is, amely a nagyobb esőzések idején a községet elöntő csapadékvíz elvezetésére szivattyúvásárláshoz kért segítséget. A végrehajtó bizottság döntött a lakástámogatási hitel­tartalék elosztásáról. Erre a célra most Dombóvár 800 ezer, Paks 600 ezer, Zomba pedig 100 ezer forintot kap. (Az igények egyébként jelentősen meghaladták ezeket az összegeket.) Mátyás István általános elnökhelyettes az ellenzéki pártokkal folytatott tárgyalásokról tájékoztatta az ülés résztvevőit. A tájékoztatás elsősorban az országgyűlési választási körzetek kialakítására illetve a pártok helyiséggondjai­nak tervezett megoldására vonatkozott. Vélemények, viták - közügyben Milyen megyei tanácsot akarunk? A szövetkezetek gazdasági-társadalmi életünk jelentős tényezői. A szövetkezeti tagok és alkalmazottak az aktív keresők 20 százalékát képviselik, s a nemzeti jö­vedelem mintegy 25 százalékát állítják elő. Az MSZMP nagyra értékeli tevékeny­ségüket, jövőbeni szerepüket pedig ki­emelt fontosságúnak ítéli meg. A szövet­kezeteket alkalmas formának tekinti a vállalkozás és a közösségi, társadalmi célok egybekapcsolására, ezért"gazda­sági, politikai stratégiájában természetes szövetségesének tartja, partneri viszony kialakítására törekszik velük. 1. A szövetkezetek az elmúlt négy évti­zedben sokat fejlődtek és megerősöd­tek. Jelentős a szerepük a mezőgazda­ságban, az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, a lakásgazdálkodásban, valamint a be­tétgyűjtés és a hitelezés területén. A ma­gyar szövetkezeti mozgalom - amely bi­zonyította megújulási és életképességét - megfelelően tudott gondoskodni tag­sága életkörülményeinek javításáról, és jó bázisa volt a közéletiség gyakorlásá­nak, a népi értelmiség, a vezető egyéni­ségek kinevelésének. A túlcentralizált politikai és gazdasági modell kötöttségei azonban akadályoz­ták a szövetkezeti elvek maradéktalan érvényesülését, az öntevékenység, az autonómia és a szövetkezeti demokrácia működését. A pártszervezetek gyakran beavatkoztak a szövetkezetek belső ügyeibe, ami sértette az önkormányzatot. 2. Az MSZMP - a múlt tanulságait is fi­gyelembe véve - a jövőben olyan társa­dalmi-gazdasági háttér megteremtését szorgalmazza, amely biztosítja a szövet­kezés szabadságát, és esélyegyenlősé­get ad az állami vállalatokkal, a társas- és egyéni vállalkozásokkal folyó verseny­ben. Támogatjuk a szövetkezetek meg­újulási törekvéseit, a szövetkezeti moz­galom másfél évszázados - a szocialista törekvéseknek is megfelelő - jól bevált elveinek, értékeinek megtartását. Külö-. nősen fontos ezek közül a szövetkezés szabadsága, az önkéntesség, az autonó­mia és a demokrácia. Emellett fontosnak tartjuk a tagság igényeihez igazodó for­magazdaságot, a személyes és vagyoni közreműködést, a szolidaritást, a moz­galmi jelleget és a kölcsönös segítség- nyújtást. Mindezek törvényes garantálá­sára helyeseljük egy új szövetkezeti tör­vény kimunkálását. 3. Támogatjuk, hogy a szövetkezetek megújulásuk során őrizzék meg az elmúlt években megteremtett értékeiket. Fontos ugyanakkor, hogy tagságuk öntevékeny­ségére, érdekeltségére alapozva gyor­san alkalmazkodjanak a piac és a gazda­ságpolitikai modellváltás sokoldalú kö­vetelményeihez. Jó lehetőséget látunk arra, hogy a szövetkezeti mozgalom a gazdaság szerves részeként továbbfej­lődjön, és segítse nemzetközi felzárkózá­sunkat. A szövetkezeteket olyan függet­len állampolgári közösségeknek tekint­(PÉCSI MUNKATÁRSUNKTÓL) A Magyar Demokrata Fórum Pécs-ba- ranyai Szervezete sajtótájékoztatót tar­tott tegnap Aczél György képviselő visszahívásának ügyében. A szervezet ügyviteli irodájában történt beszélgető­jük, amelyek gazdasági-társadalmi cél­jaikat önszerveződés útján valósítják meg. Támogatjuk a demokrácia kibonta­koztatását, az önigazgatás kiteljesedé­sét, az adózott jövedelem feletti szabad rendelkezést. A szövetkezetét minden külső beavatkozástól mentesen a tagok akaratából demokratikusan választott testületek és vezetők irányítsák, ellen­őrizzék. Az állami szervek tekintsék part­nernek a szövetkezeteket és azok érdek- képviseletét, tevékenységük csak a tör­vényességi előírások betartásának el­lenőrzésére terjedjen ki. A bürokratikus, adminisztratív korlátokat mielőbb bont­sák le, a versenyt és az önállóságot aka­dályozó beavatkozásokat pedig szüntes­sék meg. 4. Olyan vegyes tulajdonú gazdaság kialakítása a célunk, amelyben a szövet­kezeti tulajdonnak kiemelkedő szerepe lesz, mivel ez a tulajdonforma jó lehető­ségeket teremt a gazdasági és szociális célok elérésére. A szövetkezetek tulajdo­ni viszonyainak olyan átalakítását ajánl­juk, amely egyaránt segíti a közös tulaj­don és a tagok személyes tulajdonrészé­nek gyarapodását, erősíti a gazdai kötő­dést. Aföldvagyonnak, mint mással nem pó­tolható természeti erőforrásnak, különle­ges szerepe van. Az a célszerű, ha a föl­det az műveli, aki a leghatékonyabban tudja hasznosítani. A szövetkezeti földtu­lajdont elismerjük, és támogatjuk a tagi tulajdonban lévő rész törvényi megerősí­tését, a földjáradék igazságos rendezé­sét és a szövetkezetből kilépő tag föld­kiadási jogosultságát. 5. Helyeseljük a szövetkezetek és a ta­gok érdekeinek képviseletére, védelmé­re alakult területi és országos érdekkép­viseletek megújítását. Indokoltnak tart­juk, hogy az érdekérvényesítés intéz­ményrendszerében a szövetkezeti ér­dekképviseletek kapják meg a súlyuk­nak megfelelő helyet. A szövetkezetek maguk döntsék el, hogy milyen képviseleteknek akarnak tagjai lenni. Ezek feladatát, felépítését és működé­sét is maguk határozzák meg. A szövetkezetek megújulásukban szá­míthatnak az MSZMP támogatására, a közösség érdekeit szolgáló ésszerű kez­deményezéseik felkarolására. Az MSZMP megújuló gyakorlatában meg­becsült szövetségesnek tekinti a szövet­kezeteket. Parlamenti képviseletében fontos he­lyet kíván biztosítani a szövetkezetekben dolgozó tagjainak, s ezzel egyben a szö­vetkezeti érdekeknek is. A Központi Bizottság felkéri a pártnak a szövetkezetekben dolgozó tagjait, hogy tevékenyen vegyenek részt a szövetke­zeti mozgalom megújításában. Kezdeményezi, hogy az MSZMP szö­vetkezeti céljainak markáns képviseleté­re alakuljon a párton belül szövetkezeti, tagozat. sen elmondták, hogy az utóbbi hetekben 3366 aláírást gyűjtöttek össze. A doku­mentumot eljuttatják az illetékes orszá­gos szervekhez, kezdeményezve a visszahívási folyamat megindítását. CSEFKÓ JUDIT (Folytatás az 1. oldalról.) Az átszervezés kidolgozásával a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemet bízták meg. (A tervezet elkészítése közel 200000 forintba került.) Nyár elején tár­gyalta a vb a két kidolgozott elternatívát úgy, hogy azzal még az apparátus sem értett egyet. Természetes hát, hogy meg­bukott, és maradt minden a régiben, a ré­giben, ami idejétmúlt, vakon tántorog megváltozott világunkban. Ugyan vannak néhányan, akik ezt nem akarják látni, de ez a tényeken nem változtat. Úgy gondoltuk, hogy a Népújság ha­sábjain vélemény- és vitafórumot indí­tunk el, „Milyen megyei tanácsot aka­runk” címmel, mert ez a megyei tanács is a miénk! E megye lakosságát kell képvi­selnie, pártra, vallásra, vagyoni helyzetre való tekintet nélkül. Ha valaki kompetens arra, hogy véle­ményt mondjon a megyei tanács műkö­déséről, az elsősorban a megye lakossá­ga, Szekszárdon és Júliamajorban, Pak­son és Nagydorogon, kis- és nagytele­püléseken. Az 50-es években a sztálinista állam- gépezet vertikális szervezetében a me­gyei tanácsok voltak a legfelsőbb veze­tés kinyújtott karjai a^ vidékre. Teljesen összefonódtak az MSZMP-vel, vezetőit az MSZMP választotta ki és szavaztatta meg. A hatáskörök, jogkörök az MSZMP megyei vezetésével összemosódtak. Az állam úgymond tervszerűen termel­tetett, a termelés eredményét begyűjtötte és utána.szétosztotta. Ebben a folyamat­ban a megyei tanács a gazdag nagybá­csi szerepét töltötte be és osztotta szét a nemzet által megtermelt vagyont. Milyen elvek szerint? Jellemző adat, hogy az or­szág több mint 3000 településének fej­lesztésére szánt összeg 90 százaléka alig több mint 120 településre lett eloszt­va az elmúlt 40 évben. Ebben az abszurd állapotban olyan emberek jutottak közel a „húsos fazékhoz”, mint például a nem­rég tragédiájával nagy vihart kavart tisza- kécskei tanácselnök. A megyéknek ez a szerepe a települési önkormányzatok megerősödésével re­mélhetőleg megszűnik. Az államszocia­lizmus mára megbukott, a piac törvény- szerűségei közgazdasági szabályozók­kal jobban szabályozzák a termelést, mint a lebontott tervszámok. Tehát erre a tevékenységre sem lesz igazán szükség, illetve egészen más alapokon, lényege­sen csökkenti a bürokráciát. A megyék nem voltak képesek megoldani az okta­tás tárgyi feltételeinek biztosítását, mint azt az egész országban előállt katasztro­fális állapotok mutatják, így ezt a tevé­kenységet már át is adták a városoknak, községeknek. Az ország lakosságának egészségi ál­lapota európai összehasonlításban soha olyan rossz nem volt, mint ma. Ez a körül­mény önmagában minősíti az egészség- ügyi munka hatékonyságát. Az építésrendészeti munkáról még bő­vebben írok, elöljáróban csak a tények: lebontva Szekszárd jelentős része, a Bakta beépítése pécsi panelokkal, a 15 százalékos kihasználtságú vasúti felüljá­ró, a városközpont tragikus méretű kör­nyezetszennyezése a közlekedés által, olyan rendezési tervek készíttetése Bu­dapesten, Pécsen, amelyeknek a telepü­lésekhez semmi közük. . A leírtak nem tolnai gondok csupán, hanem egy gazdaság, egy társadalmi modell csődje. Olyan megyei tanácsot, amelyik a ver­tikális parancsuralmi rend szerint műkö­dik,.azt hiszem, már senki sem akar. Nézzük részletesebben az építésren­dészeti munkát, amihez képzettségem­nél, munkámnál fogva a legtöbb közöm van. Először egy furcsa paradoxonnal kez­dem. A megyei építési osztálynak felügyele­ti, ellenőrzési joga van, közvetlenül dön­téseket általában nem hozhat, csak fel- lebbviteli ügyekben. A megyei főépítész elnöke az úgyne­vezett zsűrinek és a TEAB-nak, amely szervezeteknek az a feladata, hogy a községi, és városi tanácsoknak tanácsot adjon minden településfejlesztési kér­désben. A tanácsadás természetesen nem ingyenes, családi házakra 200 fo­rint, egyéb tervekre 1000 forint, a TEAB eljárása esetén ennél több. Ezek a „fillé­rek” egyes dolgozóknak éves szinten 100 000 forint nagyságrendű többletjö­vedelmet jelenthetnek, ami nem lenne sok, de... A községi tanácsok el vannak igazítva, hogy ezeket a „tanácsokat” bizony illik betartani, mert ha nem, akkor jön az „el­lenőrzés” és vajon van-e olyan tanács, vagy műszaki osztály, amely a jelenlegi Ké p vi se I ő-vi ssza h ívás kezdeményezése Pécsett

Next

/
Oldalképek
Tartalom