Tolna Megyei Népújság, 1989. szeptember (39. évfolyam, 206-228. szám)
1989-09-14 / 217. szám
. • AZ MSZMP TOLNA MEGYEI LAPJA • XXXIX. évfolyam, 217. szám ÁRA: 4,30 Ft 1989. szeptember 14., CSÜTÖRTÖK Napirenden a kongresszus elé kerülő dokumentumok Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. szeptember 12-13-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. szeptember 12-13-án Nyers Rezső elnökletével ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkára, a már megválasztott megyei küldöttcsoportok vezetői, az MSZMP miskolci és pécsi városi bizottságainak első titkára, a KB osztályvezetői, a központi pártsajtó vezetői. I. A testület Pozsgay Imrének, az elnökség tagjának előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, melyet tudomásul vett és egyúttal jóváhagyta a további tárgyalásokra vonatkozó elgondolásokat. A kongresszusi felkészülés keretében a testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében megvitatta a Központi Bizottság beszámolójának téziseit, valamint Pozsgay Imre előterjesztését a párt program- nyilatkozatáról. Úgy határozott, hogy mindkét tervezetet a következő ülésén véglegesíti, és ezt követően eljuttatja a kongresszus küldötteihez. A Központi Bizottság Kovács Jenő KB- titkár előterjesztésében megtárgyalta a párt alapszabály-tervezetét. Megállapította, hogy a javaslatok megfelelő keretet adnak egy új módon működő politikai párt szervezeti megalapozásához. Az alapszabály elsődleges feladata, hogy elősegítse a többpártrendszerű parlamenti demokrácia feltételeihez történő alkalmazkodást, s hogy megteremtse a kongresszuson kialakuló program megvalósításának szervezeti hátterét: egy sokszínű, ugyanakkor akcióegységre képes politikai párt működési kereteit. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az alapszabály olyan mozgalmi szervezeti megoldásokat tartalmazzon, amelyek lényegi elvi tétele: minden döntés és cselekvés eredendő forrása a tagság akarata. II. A Központi Bizottság - ugyancsak Kovács Jenő előterjesztésében - megvitatta a pártkongresszus ügyrendjének tervezetét. A testület szándéka az, hogy a kongresszus küldöttei nyílt, konstruktív vitában alkossák meg a párt döntő jelentőségű alapdokumentumait, és új vezető szerveket hozzanak létre. Az ügyrend rendeltetése kettős: az alkalmazott munkaformák, módszerek és eljárások teremtsék meg a demokratikus, szabad vita biztosítékait; ugyanakkor a tárgyszerű, igényes munka a megegyezésre, a közös álláspont kialakítására irányuljon. A tervezett ügyrend szerint a személyi javaslatokat a küldöttek véleményére alapozva kell kialakítani. Listás választással lehetővé kell tenni, hogy a javaslat- tevő csoportok, áramlatok képviselői a támogatottság arányában juthassanak testületi tagsághoz. A KB az ügyrend tervezetét megküldi a döntésre hivatott kongresszusi küldötteknek. III. A Központi Bizottság Iványi Pál KB-tit- kár előterjesztésében ajánlást fogadott el a világgazdasági nyitással és az Európa- politikával összefüggő MSZMP-straté- giáról. Gazdaságunk helyzete sürgetően indokolja, hogy korábbi gazdaságfej- (Folytatás a 2. oldalon.) Csak érdekalapon Legyen a szövetség egy nyereséges vállalkozás Mit csinál a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége? Természetesen megújul, mint ahogy éppen ezt teszi kis hazánk minden más szervezete is. Hogy milyen konkrét célokat takar e megújulási szándék? Erről kérdeztük Baranyai Kálmánt, a MTESZ Tolna megyei szervezetének titkárát.- Mit tehet egy ilyen kis megyei szervezet azért, hogy a szövetség új utakra leljen?- Természetesen nem várhatjuk karba tett kézzel a föntről jövő utasításokat. Közösen, vagy sokszor példamutatóan, kezdeményezően kell keresnünk az új lehetőségeket. Forrongó társadalmunkban semmit sem lehet a régi módon csinálni, igy a mi munkánkat sem. Egyesületek szövetsége vagyunk, és az egyesületek csak akkor maradnak az MTESZ- ben, ha ennek hasznát látják a jövőben. A szövetség egyértelműen érdekalapú kapcsolat lesz. Ennek a kapcsolatnak két kulcsszava: szolgáltatás és érdekképviselet. (Folytatás a 3. oldalon.) J Önálló lesz a szekszárdi főiskola Írásunk a 2. oldalon olvasható. Milyen megyei tanácsot akarunk? Az államapparátus reformja, a sokat emlegetett jogállamiság, az állampolgárok viszonya a hatalomhoz valószínűleg nem lent, nem fent, hanem középen fog eldőlni. Ez a középréteg akadályozhatja, segítheti, esetleg visszarendezheti a lassan kibontakozó reformokat. A középréteg egyik markáns képviselője a megyei tanácsi apparátus. Az az apparátus, amely az 50-es évek óta szinte változatlanul működik, nemrég Tolna megyében napirendre tűzte reformját. (Folytatás a 2-3. oldalon.) Pályázatot nyertek Betűvetést tanulnak a szakmunkásképzősök írásunk a 4. oldalon olvasható. Közlemény a Kongresszusi Mandátumvizsgáló Bizottság üléséről A Mandátumvizsgáló Bizottság 1989. szeptember 12-én ülést tartott. Áttekintette a küldöttválasztás eddigi folyamatát, amelynek során a válsztásra jogosult közösségek eddig mintegy 1100 küldöttet választottak meg. A már mandátummal rendelkező küldöttek 84 százaléka ötven év alatti, nagyobb részük 1971 után lett a párttagja, 88 százalékuk először vesz részt pártértekezleten vagy pártkongresszuson. A küldöttek több mint háromnegyede szellemi foglalkozású, viszonylag alacsony a fizikai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók aránya. Nagyon kevés közöttük a harminc év alatti fiatal (3 százalék) és a nő (7 százalék). A kongresszusi küldöttek több mint 80 százaléka tölt be választott párttisztséget (alapszervezetben 23 százalék, üzemi és intézményi pártszervben 33 százalék, területi párt- testületben 33 százalék, megyei testületben 8 százalék, a Központi Bizottságban 3 százalék), de csak 16 százalék látja el főállásban. Szakkapparátusban dolgozó pártalkalmazott mindössze 6 van a küldöttek között. A Mandátumvizsgáló Bizottság megállapította, hogy a küldöttválasztást a párttagság különböző megoldások és eljárások keretében, a helyi körülményeket figyelembe véve bonyolította le, tekintettel a választásban érintettek demokratikus igényeire is. A küldöttválasztás gazdag tapasztalatok összegyűjtését tette lehetővé, elősegítve ezzel a párt új választási szabályzatának elkészítését is. A Bizottság szabálytalannak minősítette a Fót nagyközség és a helyi Vörösmarty Mgtsz pártszervezeteiben a küldöttválasztás során lefolytatott szavazást és elrendelte annak megismétlését. Az új szavazást a Pest Megyei Mandátumvizsgáló Bizottság ellenőrzésével 1989. szeptember 23-áig kell lebonyolítani. Exeltek: 14-en Épülnek-e újabb blokkok? A vörös óborokból Tolnára hullott az arany Tegnap befejeződött Szekszárdon a Szőlő- és Bortermelő Egyesület első országos borversenye. A három bizottság bírái ezúttal rendkívül szigorúak voltak, hisz a 327 borminta közül 14-et „exeltek”, azaz kizártak a versenyből. Az ünnepélyes eredményhirdetésen a jövő héten szombaton kerül sor, azonban tegnap a verseny befejezését követő időn belül már elkészült a számítógépes összesítő. A fehér újborok kategóriájában öten kaptak aranyérmet, a legjobb Tolna megyei bor a zombai téesz sauvignonja lett. A fehér óborok közül ugyancsak öt aranyérem esett, s bizonyítva, hogy borvidékünk nem ennek a bőrtípusnak az otthona, a legjobb Tolna megyei fehér óbor a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát traminije mindössze oklevelet kapott. A vörös újborok négy aranyérme közül egy került Szekszárdra: Méth János kékfrankos bora kapta. A vörös óboroknál azonban valósággal hullott Tolna megyére az arany: a 28 aranyérem közül tizenegy került megyénkbe. A legmagasabb pontszámot, 19,38-at a szekszárdi Aranyfürt téesz 1979-es évjáratú cabernet franc bora érte el. Az Aranyfürt téeszből két merlot, valamint még egy cabernet franc bor került az aranyérmes borok közé. Az Aliscavin két kékfrankos, és egy merlot borát szintén az aranyérmesek között találjuk. • A kistermelők közül Nagy Sándor szekszárdi termelő kékfrankos borát, Saramó János tolnai termelő merlot és cabernet franc borát, valamint Kelemen István szekszárdi kistermelő merlot borát érdemesítette aranyéremre a borverseny bírálóbizottsága. KSZE-bemutató Iregszemcsén Közel háromszáz, zömmel dunántúli gazdaság képezi a KSZE partneri körét. E gazdaságok képviselőinek, valamint az agrároktatási intézmények küldötteinek és más érdeklődőknek a részvételével tartottak tegnap agrotechnikai és fajta- bemutatót Iregszemcsén.- A területen elsősorban kukorica-, szója- és együttes vetésű kukorica + cirok kísérletek folynak. Ez utóbbival mint rendkívül jó silóalapanyaggal mi kezdtünk el foglalkozni elsőként az országban, négy évvel ezelőtt. A kukorica-vetésterületünk jelenleg 12 hektár, melyen 150 különféle hibridet vizsgálunk - tájékoztatott Táczi József főágazatvezető, a rendezvény házigazdája. A bemutatót Lakatos Csaba, a KSZE igazgatója nyitotta meg.- Egy kis szakma ránk fér, ezekben a politikától terhes időkben - mondta. - A politika majdcsak elrendeződik valahogy, de nekünk az idén is, jövőre is vetnünk, aratnunk kell, szép betakarítási eredményeket produkálva. A tizedik alkalommal megrendezett iregszemcsei bemutatót négy csoportra oszolva, szakavatott vezetők kalauzolása mellett nézhették meg az érdeklődők. Javaslat már van, döntés még nincs Sajtótájékoztató az atomerőműben Elkészült a paksi atomerőmű bővítésének beruházási javaslata és komplex környezetvédelmi hatásvizsgálata. Ebből az alkalomból sajtótájékoztatót tartottak az erőmű szakemberei, ahol ismertették a két fontos dokumentum tartalmának lényegét. Márton János beruházási igazgató elmondta, hogy 1986-ban kormányközi egyezményt kötöttünk a Szovjetunióval két, egyenként ezer megawattos blokk építésére 1994. és 1996. évi átadással. Az ötödik és hatodik blokk műszaki tervét június 8-án védték a tervezők, majd elkészült a beruházási javaslat, amelyet hamarosan benyújtanak az országos hatáskörű szerveknek véleményezésre. A Magyar Villamos Művek Tröszt jelenlegi álláspontja szerint - figyelembe véve a villamosenergía-felhasználás növekedési ütemét - a kéf új blokknak 1998-ban és 2000-ben kellene üzembe állni. A környezeti hatásvizsgálat eredményeit dr. Rónaky József, a nukleáris igazgatóság főmérnöke ismertette. E vizsgálateredményei alapján az az összefoglaló megállapítás tehető, hogy normál üzemelés során nincsenek olyan hatások, amelyek a bővítést megkérdőjelezhetnék. A tájékoztató előadások után az erőmű képviselői válaszoltak a megjelent újságírók kérdéseire. _ ^- Wy - Fotó: KISPÁL M. A bemutató résztvevői
