Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-11 / 188. szám
Csendben - maradhattak volna? 1989. augusztus 11., PÉNTEK XXXIX. évfolyam, 188. szám Kedvezőtlenül alakultak a barackárak Szilvaszezon az alsópéli kerületben Kilby-típusú gyümölcsrázó géppel szüretelik a szilvát Alsópélen Korai besztercei, besztercei és Stanley szilvafajták várnak leszürete- lésre a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát alsópéli kerületének negyvenhárom hektárján. A korai fajtáknál már a hét elején megkezdődötta betakarítás, a szedés előreláthatóan három hetet vesz igénybe. Mint Bács Gábor kertészeti ágazatvezető elmondta, a megye talán legjelentősebb szilvatermelő gazdaságában hektáronként átlagosan tizennégy tonnás termés- eredményt várnak, ebben a vonatkozásban különösen a Stanley jogosít nagy reményekre. Ami a minőséget illeti, az sajnos hagy maga után némi kívánnivalót, a méret és íz-zamat harmóniát illetően egyaránt A leszüretelt szilva gyakorlatilag azonnal a feldolgozó- iparhoz kerül, s hamarosan megérkeznek a harminc-, illetve a tizenöt va- gonos szállítmányok a Paksi, majd később a Szigetvári Konzervgyárba. A gyümölcsből kizárólag befőttet, kom- pótot készítenek. A barackszezon egyébként a napokban fejeződött be Alsópélen: a közel hatvanöt hektáron négyszáznyolcvankét tonnát takarítottak be, sajnos a termés tizenöt-húsz százaléka a kereslet visszaesése miatt a fa alatt maradt. Ugyanakkor számottevő mennyiségből - mintegy kétszázhúsz tonnából - pálinkát főztek. Összességében megállapítható, hogy idén főképpen a kajszibarack ára rendkívül kedvezőtlenül alakult, s ezt megérezték az ezzel foglalkozó gazdasági egységek is. Egy ifjúsági klub végnapjai Különös levelet kapott kézhez a napokban Csurgó Attila, a szekszárdi hajóházi, azaz Mikes utca 24. szám alatt működő ifjúsági klub vezetője. Egyebek között arról értesült meglepetten, hogy megállapodást kötött az Alisca Lakás- Garázs-Műhelyépitö és Fenntartó Szövetkezettel, a földszinten található, két helyiségből álló klub további működését illetően. A számára az újdonság erejével ható megállapodás nyolc pontban foglalja össze azokat a kötelezettségeket, melyek betartása a további létezés alap- feltétele. A dokumentumban a szövetkezet jogot, formál a szinte teljes ellenőrzésre: így meghatározza, hogy a klubot csak a Mikes u. 24. számú ház fiataljai használhatják, illetve minden ottani lakó legfeljebb egy vendéget hozhat magával. (Folytatás a 3. oldalon.) Esélyek és veszélyek? •Ami'napokkal ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt, ma nem is annyira elképzelhetetlen. A Lengyel Egyesült Munkáspárt ellenzékbe kerülhet, ha leválnak róla régi szövetségesei - a Parasztpárt és a Demokrata Párt - és nem lehetetlen, hogy ezek a Szolidaritással lépnek koalícióba. így olyan eset állna elő, hogy a 460 tagú Szejmben 264 hely a kiskoalícióé lenne. Czeslaw Kiszczak miniszterelnöknek igen nagy kormányalakítási nehézségei vannak. Fia netalán mégis összeállna a kabinet, leszavazhatnák programját. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott az MSZMP KB programnyilatkozatot előkészítő bizottsága Pozsgay Imrének, az MSZMP Elnöksége tagjának vezetésével csütörtökön ülést tartott az MSZMP KB által 1988-ban életre hívott munkabizottság, amelynek feladata az utóbbi négy évtized történelmi és politikai elemzése, az 1975-ös programnyilatkozat felülvizsgálata, és új programnyilatkozat előkészítése. A bizottság tagjai megvitatták a „Történelmi utunk, politikai következtetéseink” és „Az MSZMP programnyilatkozata” című dokumentumtervezeteket. A mélyreható vitában úgy foglaltak állást: a programnyilatkozat egységes szándékát az adja meg, hogy modellváltásnak tekinti a Magyarországon már elindult folyamatokat, a megújuló párt ennek vállalására és további támogatására készül. Az elhangzott vélemények szerint a programnyilatkozatnak olyannak kell lennie, hogy jelentsen bátorítást mindazoknak, akik a szocialista értékek vállalásával, a demokratikus szocializmus megvalósításának szándékával lépnek az új útra, de késztesse döntésre azokat a párttagokat is, akik nem azonosulnak ezzel a politikai programmal. A munkabizottság augusztus 19-én, szombaton a Népszabadság mellékleteként egy időben mindkét dokumentumtervezetet nyilvánosságra hozza, s egyben pártvitára ajánlja. A HNF Tolna Megyei Elnökségének javaslata Előbbre és vidékre a népfrontkongresszust A megújulás jegyében a múlt év novembere óta több programtervezetet készített a népfront. A legutóbbit, melyet a Flazafias Népfront Országos Tanácsának Ügyvezető Elnöksége készített a „Népfrontmozgalom jövőterve” címmel tegnap vitatta meg soros ülésén a FINF Tolna Megyei Elnöksége és a kongresz- szusi küldöttek Szekszárdon. A tervezettel kapcsolatban jóformán minden megjelentnek volt érdemi megjegyzése. Általánosnak mondható az az észrevétel, hogy a hatoldalas dokumentumban lényeges, a népfrontmozgalom jövője szempontjából fontos gondolatokat fogalmaztak meg. Ugyanakor a szöveg nyelvezete, egyes kifejezései, fél- reérthetőek, amit bizonyít az is, hogy egy-egy megfogalmazást még a jelenlévő régi népfrontosok is különbözőképpen értelmeztek. Ráadásul túl sok az általánosság - hangzott el -, mert például ki kellene hangsúlyozni, hogy a népfront ezzel a programtervezetével a társadalom mely rétegét célozza meg. Illuzórikus célkitűzésnek tartották a jelenlevők azt is, hogy a szellemi erők magasabb fokú hasznosítása útján az ország az ezredfordulóra felzárkózhatna az európai nemzetek szintjéhez. (Folytatás a 2. oldalon.) Hazatérés szankció nélkül Ä Belügyminisztérium sajtótájékoztatója A Német Demokratikus Köztársaság illetékesei felhatalmazták a magyar Belügyminisztériumot annak közlésére, hogy az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó NDK állampolgárokkal, illetve a tartózkodási engedély nélkül Magyarországon maradt turistákkal szemben semmiféle büntető szankciót nem alkalmaznak, amennyiben rövid időn belül visszatérnek hazájukba. Az NDK-ba visz- szatért emberek benyújthatják kivándorlási kérelmüket is. A többi között erről tájékoztatták a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit csütörtökön a Belügyminisztériumban. Nagy Károly rendőr ezredes, a Külföldieket Ellenőrző Osztály vezetője elmondta, hogy a magyar szervek nem gördítenek akadályokat az NDK hatóságainak felhívása nyomán hazaindulók kiutazása elé; akkor sem lépnek fel velük szemben, ha szükséges útiokmányaik egyébként már lejártak. Tájékoztatta az újságírókat arról is, hogy az idén 453 büntető eljárást folytattak le hazánkban tiltott határátlépés kísérlete miatt NDK állampolgárok ellen. A magyar álláspont szerint a határ sérthe- (Folytatás a 2. oldalon.) A vicc, vagy nevezhetjük éppen adomának, netán éleznek, igazán kedves, aranyos és jellegzetesen magyar. A kérdés a következő: „Hogyan hívják a falusi ABC-t? Három betű. ” Némi morfondíro- zás után könnyű kitalálni: Bőt. Ez az olcsó kis tréfa akkor jutott eszembe, mikor valamely magas rangú határőr a rádió Déli krónikájában elmondta: a vasfüggöny Bush amerikai elnöknek ajándékozott, bekeretezett darabkája jelkép csupán, s ebből nem lehet üzletet csinálni. Igaz, hogy lenne erre az ereklyére igény, igaz, hogy Hongkongban állítólag már elkezdték az üzletemberek a másolatok gyártását, s a bazársorokon hamarosan jó pénzért árulhatják is. Akad rá vevő - ott. Itt ugyan senkinek szébe sem jutott, hogy a drótból üzletet fonjon. A magyarázat egyszerű és világos, mint a nap, olyan erős és jó minőségű ez a kerítés, hogy a vasbeton oszlopok szőlőtörzseket tarthatnak, s kiválóan megfelel ez a kerítésdrót arra, hogy bárki biztonságosan bekerítse vele a portáját. Csak hallgattam, álltam és hűltem: itt és helyben vagyunk, ez az igazi magyar Bőt. Mert hát miért nem lehetne ebből az egészen pici apró kis dologból is üzletet, pénzt csiholni akkor, amikor a világ egyik nagy szenzációja: bontják Magyarország nyugati határán a vasfüggönyt. A négy kicsi tigris, a Távol-kelet élelmes, egykor elmaradott négy országa bebizonyította: a szemfüles, ügyes, leleményes ember képes megtalálni a boldogulás módját - többek között eredeti ötletekkel. Az ötlet pedig, főleg ha jó, pénzt hoz. Pénz meg leginkább most kellene nekünk, de hát úgy látszik, a harcban mi nem tigrisek, hanem nyuszik vagyunk. Ez a bolt rögtön eszembe juttatta azt is: vajon hol vannak az igazi, régimódi kereskedők? Azok, akik tudták nemcsak az illemet, szempillantás alatt azt is felmérték: mire van igény, és pontosan azt is árulták, amit kerestek. Van-e ma egyáltalán Magyarországon üzletpolitika, hogyan kerül a tervezők megálmodta, különböző bemutatókon látott szép, mutatós, divatos áru ízléstelen színekben, otromba formákban, és minősíthetetlen kivitelben a boltokba. Hol vannak, hová lettek az igazi vérbeli kereskedők, akiknek az adott szavára, szimpla kézfogására bizton számítani lehet, akik ha elvállalnak, ha megígérnek valamit, azt a tűzön-vízen véghez is viszik, és a szó igazi értelmében kiszolgálják a pénzéért a vevőt. Messze, messze más határon... Bőt Hétfő, délelőtt nyolc óra. A szekszárdi újvárosi áruházban vásárolok, főznöm kellene, délre ígérték magukat a vendégeim. A szalámis pulton néhány töppedt virsli aszalódik, a húsos pult amellett, hogy kopott teljesen, üres is. A szeplős, bámészkék szemű eladónőt kérem: legyen kedves kiküldeni a hentest. Tágra nyílt tekintettel rámbámul: „Hétfőn? Hát hétfőn nem árulunk húst!" Miért is, persze, hát főzzön az ember szombaton anynyit, amennyi legalább három napig eltart. Nem különb a helyzet a kisebb-na- gyobb városokban sem, s egyáltalán nem csodálni való, hogy nem is olyan régen valóságos invázió indult el a mélyhűtő szekrényekért, hisz akad nem egy falu, ahol szombaton zárva tartanak a boltok. Szabad szombat elvégre a boltosnak is jár, oldja meg a kenyérgondját ki-ki, ahogy tudja, ha friss tejre vágyik, tartson tehenet, netán vegyen féltartós vagy tartós tejet. Mostanában sok minden mellett azon is elcsodálkozom: ugyan hogy tudott megélni anno flacumál egyetlen apró falucskában egymás szomszédságában több fűszeres, hentes és mészáros, a vendéglősökről nem is szólva. Rejtély. Minthogy az is egyfajta talány: mi módon oldották meg azt az ésszerűtlen üzletpolitikát, hogy akadnak városok, amelyeknek egy-egy lakótelepe valóságos falu - a városban. Ezrek élnek úgy, ! hogy környékükön nemhogy ABC-áru- ház, vagy bót, de még egy szimpla krájz- leráj, szatócsüzlet sem található, ahol a mindennapi élet legelemibb szükségletei sem szerezhetők be. Van ilyen több helyütt, például Szekszárdon a Bottyán-hegyen. Fáradt nénikék, gyerekek, babakocsit cipelő kismamák zarándokolnak nap mint nap a városközpontba, zörgetve odafelé az üres üveget, visszafelé meg hozzák a kenyeret, a tejet, a lisztet, a cukrot és a mosóport. A minap - ugyancsak a rádióban - hangulatos, már-már Urai beszámolót közvetítettek Egerből. Patikatisztaságú csemege- és édességboltokról szólt a riport, ahol tejszínhabos kávét, kapuci- nert hörpöltek a fáradt turisták, a sietős városlakók. Miközben szólt a rádió, utcánkban nyújtott, rekedt hangon valaki elrikkantotta magát: dinnyét! Kinéztem. Ócska, lerobbant kék Zsiguli állt a túlsó sarkon, a félmeztelen, hajpántos fiatalember a kocsi forró motorháztetőjén lékelte a dinnyét, miközben a szájában cigaretta lógott. Ó, Hermész! Te kereskedők istene! Láttad ezt a jelenetet? D. VARGA MÁRTA
