Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-11 / 188. szám

2 Képújság 1989. augusztus 11. Esélyek és veszélyek? Néppártosok az atomerőműben A Magyar Néppárt Országos Elnöksége szerdán egész napra a Paksi Atomerőmű Vállalat vendége volt. Az újjáalakult párt or­szágos és megyei vezetőit az atomos vezérkar Pónya József ve­zérigazgatóval az élén részletesen tájékoztatta tevékenységük­ről és terveikről. A tájékoztatót erőműlátogatás, majd megbe­szélés követte. Utóbbi keretében kölcsönös érdeklődés nyilvá­nult meg: a gazdasági vezetők a párt elképzeléseiről, a párt poli­tikusai az energiagazdálkodásról kérdeztek. A Magyar Néppárt vezetőiben az a meggyőződés alakult ki a további atomerőmű- épitési tervek alapos megismerése után, hogy támogatni való elképzelésekről kapnak képet. A néppártosok számára más okból is fontos volt a paksi talál­kozó. Pártjuk Szent István-napi eseményeinek középpontjában ugyanis éppen a paksi augusztus 20-i nagygyűlés áll. Augusztusi vb-ülés meglepetések nélkül Ennek néppártos szónoka Márton János, a párt országos ve­zetője, országgyűlési képviselő lesz. Az ünnep napján egyéb­ként Paksra várható a Magyar Néppárt Országos Nagyválaszt­mányának majdnem teljes köre, előző napon ugyanis Szek- szárdon ülésezik ez a testület. A nagyválasztmányi ülés célja a választásokra szánt program végső formába öntése, finomítása. Ehhez adhatott segítséget a PAV-nál tett látogatás is. Az elnökségnek máris van Paksra érvényes konkrét javasla­ta. Többek között az, hogy a Magyar Néppárt szívesen vállalna szerepet egy olyan paksi népfőiskola szervezésében, amelyik a PAV-nál dolgozók hozzátartozóinak körében jelentkező foglal­koztatási nehézségeket is enyhíthetné. (Folytatás az 1. oldalról) Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke hétfőn állt elő koalíciós ajánlatával, de úgy látszott, hogy a LEMP régi szövetsé­ges pártjainak régi vezérkarai nem mér­legelik komolyan az ajánlatot. A Paraszt­párt és a Demokrata Párt a júniusi válasz­tások után ugyan közölte, hogy immár önállóbb, függetlenebb módon óhajtja kialakítani saját arculatát, politikáját - s nem feltétlenül szavaz, mint eddig, a LEMP-pel -, de a teljes szakítás a két kis párt vezető gárdája számára túlságosan merész döntésnek tűnt. Szerdán azonban a két kis párt parla­menti frakciói fellázadtak a vezérkarok ellen. A Parasztpártban leszavazták Ro­man Malinowski pártelnököt, és félreért­hetetlenül értésre adták: a pártnak vissza kell szerezni önálló mozgásterét. A párt parlamenti klubja közölte: „eljött az ideje a koalíciós partnerváltásnak”. Sok pa­rasztpárti képviselő úgy vélte, hogy nem kommunista miniszterelnököt kellene vá­lasztani. Egyikük szerint Lengyelország­ban oly mértékben felhevültek az indula­tok a katasztrofális - és szemlátomást rosszabbodó - helyzet láttán, hogy csak­is egy új, valóban mérséklőleg ható, a változás reményét hordozó kormánynak van esélye sikerrel hozzálátni a munká­hoz, maga mögött tudni mind a lengye­lek, mind a Nyugat bizalmát. Hasonló eseményekre került sor a De­mokrata Pártban, sőt: ott már nem csak tárgyalni akarnak Lech Walesa ajánlatá­ról, hanem máris közölték, hogy készek részt venni a nemzet bizalmát élvező min­den kormányban, amely képes kivezetni Lengyelországot a politikai zsákutcából és javítani a gazdasági helyzeten. Ennek a forrongásnak közvetlen kivál­tó oka az volt, hogy Kiszczak mind re­ménytelenebb helyzetbe került: a Szoli­daritás elutasította a „nagykoalíciót” - a LEMP-kormányba való belépést; ma vi­szont a Szolidaritás nélkül nem lehet kor­mányozni Lengyelországban. Semmilyen párt, politikai erő nem tudja magát kivonni az országban tapasztalha­tó helyzet hatása alól. Mint egy személyi­ség ezt tömören jellemezte: „éhségláza­dástól nem kell tartanunk, mert az üzle­tekből nincs mit rabolni”. Ebben az egyre romló helyzetben a közhangulatnak egyáltalán nem használt a csúcson vég­rehajtott helycsere: Jaruzelskiből köztár­sasági elnök, Kiszczakból miniszterel­nök, Rakowskiból pedig pártvezető lett. Az átlagember egyáltalán nem vette jó néven, hogy új vezetői a régiek, hiszen már nagy szüksége van arra, hogy a vál­toznak legalább az esélyét és reményét adják meg. A LEMP mind ez ideig nem tu­dott elfogadható gazdasági programot kínálni, az apparátus látszólag csak kör- be-körbe jár, és a Lengyelországban oly sokat emlegetett elvesztegetett évek mindenkire egyre nagyobb súllyal nehe­zednek. Bronislaw Geremek, a Szolidaritás egyik tekintélyes vezetője szerdán Ró­mában jelentette ki: ellenzi egy Kiszczak- kormány megalakítását. Nem bízik a régi új vezetőben, mert szerinte ő is „a nó­menklatúra rendszerét” fogja fenntartani. Lengyelország azonban elindult a de­mokratikus fejlődés útján, s ennek meg­felelő kormányra van szüksége. A kor­mánynak és tevékenységének is tükröz­nie kell a változásokat. Mindez nem annyit jelent - tette hozzá -, hogy a Szoli­daritás ki akarná zárni a kommunistákat a kormányzásból. De az nagyon nyilván­való, hogy az erőviszonyok megváltoz­tak, s ezt az új politikai egyenletet a LEMP-nek is tudomásul kell vennie. Ez a teljesen új helyzet teljesen új kér­déseket is felvet. Mikolaj Kozakiewicz, a Szejm elnöke, a fejlemények láttán egye­nesen úgy nyilatkozott, hogy Lengyelor­szágnak katonai kötelezettségei vannak a Varsói Szerződésben. „Ha pedig az egyes miniszteri tárcákat nem a LEMP kapja (bizonyára a védelmi és belügyi tárcáról van szó), akkor ez nemcsak Len­gyelországban, de a Szovjetunióban és Magyarországon is veszélyeztetheti a demokratizálást” - mondotta. Pénteken mindenesetre várható, hogy a Szolidaritás az utcára vonul. Említésre méltó, hogy szerdán - Kiszczak minisz­terelnök és Rakowski első titkár jelenlé­tében - a belügyminisztérium 500 főtiszt­je vitatta meg az ország biztonsági hely­zetének, közrendjének állapotát. FODOR GYÖRGY (MTI-Panoráma) Igazi nyári összejövetelre invitált a meghívó, hiszen az egyik téma a diák- sportkörök és az iskolai tömegsport helyzete volt a Bonyhád Városi Tanács V. B. ülésének tegnapi napirendjén, mégis határozatképesnek nyilváníthatta Ezer Mihály tanácselnök. Rónai József osz­tályvezető beszámolója nem borzolta fel a kedélyeket. Az 1986 óta új alapokra he­lyeződött diáksportmozgalom az általá­nos iskolák sportegyesületeinek kiala­kulásával, illetve az 1987-ben a Megyei Diáksport Tanács és a Magyar Diáksport Szövetség megalakulásával. Mosonyi Gyula a II. számú iskola igaz­gatója hangsúlyozta hozzászólásában, hogy olyan környezetet kell kialakítani az iskolákban, amely a spontán sportolási lehetőségek számára feltételeket bizto­sít. „Jobb, ha sportol a gyerek, mintha a tévét nézi." Szerinte, az elmúlt három év­ben hagyomány született, a versenysport csatát nyert. Iskolájukban realizálódott a mindennapos testnevelés az alsó tago­zatban, sőt a DSK még szombaton is mű­ködik. Az iskola igyekszik mindent bizto­sítani: felszerelést, labdát ad stb. Sokszínű lehetőséget teremt azzal is, hogy nemcsak a testnevelő kollégákat vonja be, hanem a rendszeresen sporto­ló más szakosokat is. Felfejlődőben van így az asztalitenisz és a természetjárás is. Kell a felnőttek irányítása és főleg tevé­keny részvétele. „Jó munkát végzett a bonyhádi diák­sportbizottság” - erősítette meg Kuhl Mi­hály a megyei tanács osztályvezetője az iskolaigazgató szavait. Az igazi felügye­letet az iskolák gyakorolják. Lényeg a sportolás. A tömegsport és a verseny- sport szervesen egymásra épülők, hi­szen nincs egyesületi utánpótlás széles bázis nélkül. Ezer Mihály zárszavában e kölcsönhatásra utalt: a versenysport mint gazdasági vállalkozás segítheti a tö­megsportot. A tanács első félévi pénzügyi tervének teljesítését nyugtázta Máté Rudolf meg­bízott osztályvezető írásos jelentése. A fi­zetési kötelezettségeknek eleget tettek, a fejlesztési feladatok megvalósítása jó ütemben halad. A tanácselnök kiegészí­tésében elmondta, hogy bár az intézmé­nyek nehézségekkel küszködnek a hely­zet megnyugtató. Egyedül a szociális ott­hon épületének felújítása problematikus, nincsen rá pénzügyi fedezet. Ezután a vb a második negyedévi ta­nácsülést augusztus 23-áról 30-ára he­lyezte át. A hó végi testületi gyűlésen ér­deklődésre tarthat számot a város köz­műhálózatának helyzete, a tanácsrende­letek hatályosulása és különösen a szo­ciális bizottság beszámolója tevékeny­ségéről. A bejelentések között szerepel majd a sok vihart kavart lakáshoz jutást segítő helyi tanácsi támogatásról szóló rendelet módosítása és a jövő évi tanácsi pénzalap felhasználásáról szóló javaslat. A rendhagyó vb-ülés egy korántsem szokványos bejelentéssel zárult: „Erdős András és neje Romániából áttelepült bonyhádi lakosok lakáshoz jutást segítő helyi tanácsi támogatásáról”. SZÖTS ZOLTÁN Hazatérés szankció nélkül A HNF Tolna Megyei Elnökségének javaslata (Folytatás az 1. oldalról.) tétlensége az állami szuverenitás lénye­ges eleme. A nemzetközi normáknak megfelelően minden állam eljár a hatá­rain tiltott módon átlépni szándékozókkal szemben. A probléma eddigi magyar megközelítésében azonban némi válto­zás tapasztalható. Az eddig bűncselek­ményként kezelt tiltott határátlépés, az utazási könnyítések és a hozzájuk kap­csolódó jogszabály-módosítások nyo­mán, 1990. január 1 -je után - amennyi­ben az Országgyűlés is jóváhagyja a BTK ezzel kapcsolatos módosítását - „csak” szabálysértés lesz. A „zöld határnál” pró­bálkozó turistáknak azonban azután is különféle idegenrendészeti intézkedé­sekkel kell számolniuk. Gondot okoz az is, hogy összhangba kell hozni a genfi menekültügyi egyez­Mind az uralkodó MSZMP, mind az ellenzék számára kudarc a parla­menti pótválasztásokon megmutat­kozott alacsony részvétel, hiszen az első forduló tapasztalatai mindegyik felet arra késztették, hogy energikus kampányt folytasson a választók kö­rében - írta a magyarországi hely­zettel foglalkozó kommentárjában a prágai Svobodné Slovo. A történteket a prágai lap megfi­gyelőkre azzal magyarázza, hogy a magyar lakosság már most küszkö­dik a nehéz gazdasági helyzettel, fél attól, hogy a javasolt reformok csak növelik gondjait. A Svobodné Slovo szerint az MSZMP-nek el kellene gondolkodnia azon, hogy egyetlen jelöltjét sem választották meg. A prá­gai újság ezzel összefüggésben pár­huzamot vont a lengyel és a magyar fejlemények között. „Az MSZMP reform szárnya a szombati választások eredményé­ben bizonyára további okot fog látni mény előírásait - amelyhez egyébként hazánk az idén márciusban csatlakozott - és a különböző kétoldalú nemzetközi egyezményeket. Az NDK-val 1969-ben kötötte meg Magyarország a vízummen­tes utazásokról szóló egyezményt, s eb­ben kötelezettséget vállalt, hogy az intéz­kedésekkel sújtott NDK állampolgárok adatairól haladéktalanul tájékoztatja az NDK budapesti külképviseletét. Az új­ságírók ugyanakkor megtudták, hogy a magyar hatóságok egyetlen NDK-beli ál­lampolgárt sem toloncolnak ki hazánk­ból, kivéve a súlyos köztörvényes bűn- cselekmények elkövetőit. Jórészt ennek a gyakorlatnak tudható be, hogy a becs­lések szerint 100-150 olyan NDK állam­polgár tartózkodik még mindig hazánk­ban, aki a figyelmeztetés ellenére sem hagyta el Magyarországot. a reformok gyorsítására a pártban és a társadalomban, ha a párt meg akarja állni a helyét a jövő évi parla­menti választásokon” - olvasható a prágai lap kommentárjában. Az újság a magyarországi kerék­asztal-tárgyalásokkal is foglalkozott. A nézetek - írta - meglehetősen tá­vol állnak egymástól, de egyelőre egyik fél sem beszél még zsákutcá­ról vagy a tárgyalások megszakítá­sáról. „A kerekasztal-megbeszélések, azaz az általánosan elfogadható po­litikai kompromisszum keresése folytatódik, nem lehet azonban szem elől téveszteni azt, hogy az ajtón egy­re erőteljesebben kopogtatnak más, sürgető, főleg gazdasági és szociális problémák, amelyek a közvélemény számára fontosabbaknak tűnhetnek, mint a hosszadalmas politikai viták. A konszenzus elérése a kerékasztal- tárgyalásokon tehát mindenkinek érdeke” - állapította meg a lap. A Jószolgálati Bizottság állásfoglalása A politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő felek által létrehozott Jószol­gálati Bizottság ülést tartott és a tanács­kozásról közleményt juttatott el a*z MTI- nek. A Jószolgálati Bizottság szükséges­nek tartja, hogy a jogállamiságot megte­remtő békés átmenet során az Ország- gyűlésre és tagjaira nehezedő politikai nyomás ne fokozódjon, a politikai egyez­tető tárgyalásokon részt vevő felek és a képviselők közötti viszony ne romoljon, az Országgyűlés felelősen láthassa el törvénykezési feladatát. Állást foglalt amellett, hogy a képviselőket lehetőség szerint meg kell kímélni az indokolatlan visszahívásoktól és a lemondásra való felszólításoktól. A tárgyalásokon részt vevő felek saját szervezeteiknél latba ve­tik befolyásukat, hogy a későbbiekben ilyen akciókra ne kerüljön sor. A Jószolgálati Bizottság kívánatosnak tartja, hogy a középszintű tárgyalások előtt a sajtó és más tömegkommuniká­ciós eszközök képviselői kapjanak tájé­koztatást a napirendről. Mindhárom fél törekedjék arra, hogy a tárgyalások után közö közleményt bocsássanak ki, eset­leg közös sajtótájékoztatót tartsanak. Önálló megnyilatkozások esetén azok­nak összhangban kell lenniük a tények­kel, tartózkodni kell egymás álláspontjá­nak minősitésétől, értékelésétől, illetve diszkreditálásától, valamint az egyes fe­lek tárgyalási pozíciójának önkényes be­mutatásától. A Szovjetunió aggodalommal fogadta Ausztriának azt a döntését, hogy tárgyal­ni kíván az Európai Közösségbe való fel­vételéről - hangzik abban az emlékezte­tőben, amelyet a szovjet nagykövet csü­törtökön adott át Franz Vranitzky osztrák kancellárnak. A Gennagyij Sikin nagykö­vet által továbbított dokumentumban a Szovjetunió, mint az Ausztriának örökös semlegességet garantáló államszerző­(Folytatás az 1. oldalról.) Szorgalmazza a népfront az állampol­gári szószóló intézményének bevezeté­sét-javasolta Böröcznédr. Zolotnoki Er­zsébet -, mert fontos, hogy a törvényt vé­dő becsületes állampolgárokat megvéd­je jogrendszerünk. Ezenkívül a HNF-nek kezdeményezni kellene az ítélkezési gyakorlat szigorítását is annak érdeké­ben, hogy nem csak az állampolgárok, hanem áz állam és alkalmazottai is fon­tosnak lássák betartani a jogszabályo­kat. Takács József dombóvári népfronttit­kár szerint a HNF ne képviseljen senkit, hanem azt igyekezzen elérni, hogy az ál­lampolgárok önmagukat képviselhes­sék. A népfrontmozgalom jogállását is újra kellene fogalmazni - mondta -, tudatosí­tani kellene, hogy a közelgő választáso­kon a népfrontnak már nemcsak az a szerepe, hogy MSZMP-jelölteket állít, ha­nem független képviselőt is indíthat. Ez­zel kapcsolatosan hangzott el az is, hogy a választáson a népfront pártként jegyez­tesse magát, állítson képviselőjelölteket, de a választások után továbbra is moz­galomként működjön. Ki kell használni a jelenlegi politikai helyzetet, feddhetetlen, népszerű jelölteket kell állítani és akkor a koalíciós partnerekkel szövetkezve jó esélye lenne a népfrontnak az el követke­ző választásokon. dés egyik aláírója fejti ki véleményét Bécs közös piaci csatlakozási kérelmé­ről. A szovjet kormány véleménye szerint Ausztria csatlakozása nem csupán gaz­dasági jellegű lépés lenne. Az EK-tagság oda vezetne, hogy az örökös semleges­séget élvező ország elveszítené a semle­ges politika folytatásának reális lehető­ségét. - Ausztria örökös semlegessége nem csak ennek az országnak értékes Varjas János megyei népfronttitkár szerint meg kell határozni, hogy mindaz, ami a programtervezetben szerepel, mi­lyen formában, milyen szervezeti keret­ben alakuljon ki. Az ülés résztvevőinek javaslatait, ész­revételeit jegyzőkönyvbe foglalták, amit továbbítanak a HNF OT Ügyvezető El­nökségének. Hogy ezt a programot aztán végül is elfogadják-e a népfrontmozga­lom tagjai, az a közelgő kongresszuson dől el. Az eredetileg október 16-17-ére ter­vezett országos népfrontkongresszus időpontjával kapcsolatos érdekes észre­vételt, majd javaslatot tettek a Hazafias Népfront Tolna Megyei Elnökségének tagjai, amit az alábbiakban közlünk. „A népfront Tolna megyei elnöksége javasolja a Hazafias Népfront Országos Ügyvezető Elnökségének, hogy a HNF- kongresszus a korábbi elképzeléseknek megfelelően előzze meg az MSZMP kongresszusát és vidéken, Székesfehér­váron kerüljön megrendezésre!” Hogy konkrétan mikor legyen a kong­resszus az mindegy - mondták a jelenlé­vők -, a lényeg az, hogy ne a pártkong­resszus után, hanem előtte bonyolítsák le. A régi székesfővárost pedig azért tart­ják alkalmasabbnak az esemény színhe­lyének Budapestnél, mert a népfront a vi­dék mozgalma és nem a fővárosé. tulajdona, hanem az európai stabilitás­nak, bizalomnak, kölcsönös megértés­nek is fontos tényezője - mutat rá a szov­jet kormány. A Szovjetunió elégedetten vette tudomásul vezető osztrák politiku­soknak azokat a kijelentéseit, hogyha az EK-ba történő belépésről folytatandó tárgyalásokon nem sikerül biztosítani Ausztria semleges státusának fennmara­dását, Bécs eláll belépési szándékától. Magyarország - csehszlovák szemmel fké Szovjet jegyzék Ausztriának

Next

/
Oldalképek
Tartalom