Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-11 / 188. szám
2 Képújság 1989. augusztus 11. Esélyek és veszélyek? Néppártosok az atomerőműben A Magyar Néppárt Országos Elnöksége szerdán egész napra a Paksi Atomerőmű Vállalat vendége volt. Az újjáalakult párt országos és megyei vezetőit az atomos vezérkar Pónya József vezérigazgatóval az élén részletesen tájékoztatta tevékenységükről és terveikről. A tájékoztatót erőműlátogatás, majd megbeszélés követte. Utóbbi keretében kölcsönös érdeklődés nyilvánult meg: a gazdasági vezetők a párt elképzeléseiről, a párt politikusai az energiagazdálkodásról kérdeztek. A Magyar Néppárt vezetőiben az a meggyőződés alakult ki a további atomerőmű- épitési tervek alapos megismerése után, hogy támogatni való elképzelésekről kapnak képet. A néppártosok számára más okból is fontos volt a paksi találkozó. Pártjuk Szent István-napi eseményeinek középpontjában ugyanis éppen a paksi augusztus 20-i nagygyűlés áll. Augusztusi vb-ülés meglepetések nélkül Ennek néppártos szónoka Márton János, a párt országos vezetője, országgyűlési képviselő lesz. Az ünnep napján egyébként Paksra várható a Magyar Néppárt Országos Nagyválasztmányának majdnem teljes köre, előző napon ugyanis Szek- szárdon ülésezik ez a testület. A nagyválasztmányi ülés célja a választásokra szánt program végső formába öntése, finomítása. Ehhez adhatott segítséget a PAV-nál tett látogatás is. Az elnökségnek máris van Paksra érvényes konkrét javaslata. Többek között az, hogy a Magyar Néppárt szívesen vállalna szerepet egy olyan paksi népfőiskola szervezésében, amelyik a PAV-nál dolgozók hozzátartozóinak körében jelentkező foglalkoztatási nehézségeket is enyhíthetné. (Folytatás az 1. oldalról) Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke hétfőn állt elő koalíciós ajánlatával, de úgy látszott, hogy a LEMP régi szövetséges pártjainak régi vezérkarai nem mérlegelik komolyan az ajánlatot. A Parasztpárt és a Demokrata Párt a júniusi választások után ugyan közölte, hogy immár önállóbb, függetlenebb módon óhajtja kialakítani saját arculatát, politikáját - s nem feltétlenül szavaz, mint eddig, a LEMP-pel -, de a teljes szakítás a két kis párt vezető gárdája számára túlságosan merész döntésnek tűnt. Szerdán azonban a két kis párt parlamenti frakciói fellázadtak a vezérkarok ellen. A Parasztpártban leszavazták Roman Malinowski pártelnököt, és félreérthetetlenül értésre adták: a pártnak vissza kell szerezni önálló mozgásterét. A párt parlamenti klubja közölte: „eljött az ideje a koalíciós partnerváltásnak”. Sok parasztpárti képviselő úgy vélte, hogy nem kommunista miniszterelnököt kellene választani. Egyikük szerint Lengyelországban oly mértékben felhevültek az indulatok a katasztrofális - és szemlátomást rosszabbodó - helyzet láttán, hogy csakis egy új, valóban mérséklőleg ható, a változás reményét hordozó kormánynak van esélye sikerrel hozzálátni a munkához, maga mögött tudni mind a lengyelek, mind a Nyugat bizalmát. Hasonló eseményekre került sor a Demokrata Pártban, sőt: ott már nem csak tárgyalni akarnak Lech Walesa ajánlatáról, hanem máris közölték, hogy készek részt venni a nemzet bizalmát élvező minden kormányban, amely képes kivezetni Lengyelországot a politikai zsákutcából és javítani a gazdasági helyzeten. Ennek a forrongásnak közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Kiszczak mind reménytelenebb helyzetbe került: a Szolidaritás elutasította a „nagykoalíciót” - a LEMP-kormányba való belépést; ma viszont a Szolidaritás nélkül nem lehet kormányozni Lengyelországban. Semmilyen párt, politikai erő nem tudja magát kivonni az országban tapasztalható helyzet hatása alól. Mint egy személyiség ezt tömören jellemezte: „éhséglázadástól nem kell tartanunk, mert az üzletekből nincs mit rabolni”. Ebben az egyre romló helyzetben a közhangulatnak egyáltalán nem használt a csúcson végrehajtott helycsere: Jaruzelskiből köztársasági elnök, Kiszczakból miniszterelnök, Rakowskiból pedig pártvezető lett. Az átlagember egyáltalán nem vette jó néven, hogy új vezetői a régiek, hiszen már nagy szüksége van arra, hogy a változnak legalább az esélyét és reményét adják meg. A LEMP mind ez ideig nem tudott elfogadható gazdasági programot kínálni, az apparátus látszólag csak kör- be-körbe jár, és a Lengyelországban oly sokat emlegetett elvesztegetett évek mindenkire egyre nagyobb súllyal nehezednek. Bronislaw Geremek, a Szolidaritás egyik tekintélyes vezetője szerdán Rómában jelentette ki: ellenzi egy Kiszczak- kormány megalakítását. Nem bízik a régi új vezetőben, mert szerinte ő is „a nómenklatúra rendszerét” fogja fenntartani. Lengyelország azonban elindult a demokratikus fejlődés útján, s ennek megfelelő kormányra van szüksége. A kormánynak és tevékenységének is tükröznie kell a változásokat. Mindez nem annyit jelent - tette hozzá -, hogy a Szolidaritás ki akarná zárni a kommunistákat a kormányzásból. De az nagyon nyilvánvaló, hogy az erőviszonyok megváltoztak, s ezt az új politikai egyenletet a LEMP-nek is tudomásul kell vennie. Ez a teljesen új helyzet teljesen új kérdéseket is felvet. Mikolaj Kozakiewicz, a Szejm elnöke, a fejlemények láttán egyenesen úgy nyilatkozott, hogy Lengyelországnak katonai kötelezettségei vannak a Varsói Szerződésben. „Ha pedig az egyes miniszteri tárcákat nem a LEMP kapja (bizonyára a védelmi és belügyi tárcáról van szó), akkor ez nemcsak Lengyelországban, de a Szovjetunióban és Magyarországon is veszélyeztetheti a demokratizálást” - mondotta. Pénteken mindenesetre várható, hogy a Szolidaritás az utcára vonul. Említésre méltó, hogy szerdán - Kiszczak miniszterelnök és Rakowski első titkár jelenlétében - a belügyminisztérium 500 főtisztje vitatta meg az ország biztonsági helyzetének, közrendjének állapotát. FODOR GYÖRGY (MTI-Panoráma) Igazi nyári összejövetelre invitált a meghívó, hiszen az egyik téma a diák- sportkörök és az iskolai tömegsport helyzete volt a Bonyhád Városi Tanács V. B. ülésének tegnapi napirendjén, mégis határozatképesnek nyilváníthatta Ezer Mihály tanácselnök. Rónai József osztályvezető beszámolója nem borzolta fel a kedélyeket. Az 1986 óta új alapokra helyeződött diáksportmozgalom az általános iskolák sportegyesületeinek kialakulásával, illetve az 1987-ben a Megyei Diáksport Tanács és a Magyar Diáksport Szövetség megalakulásával. Mosonyi Gyula a II. számú iskola igazgatója hangsúlyozta hozzászólásában, hogy olyan környezetet kell kialakítani az iskolákban, amely a spontán sportolási lehetőségek számára feltételeket biztosít. „Jobb, ha sportol a gyerek, mintha a tévét nézi." Szerinte, az elmúlt három évben hagyomány született, a versenysport csatát nyert. Iskolájukban realizálódott a mindennapos testnevelés az alsó tagozatban, sőt a DSK még szombaton is működik. Az iskola igyekszik mindent biztosítani: felszerelést, labdát ad stb. Sokszínű lehetőséget teremt azzal is, hogy nemcsak a testnevelő kollégákat vonja be, hanem a rendszeresen sportoló más szakosokat is. Felfejlődőben van így az asztalitenisz és a természetjárás is. Kell a felnőttek irányítása és főleg tevékeny részvétele. „Jó munkát végzett a bonyhádi diáksportbizottság” - erősítette meg Kuhl Mihály a megyei tanács osztályvezetője az iskolaigazgató szavait. Az igazi felügyeletet az iskolák gyakorolják. Lényeg a sportolás. A tömegsport és a verseny- sport szervesen egymásra épülők, hiszen nincs egyesületi utánpótlás széles bázis nélkül. Ezer Mihály zárszavában e kölcsönhatásra utalt: a versenysport mint gazdasági vállalkozás segítheti a tömegsportot. A tanács első félévi pénzügyi tervének teljesítését nyugtázta Máté Rudolf megbízott osztályvezető írásos jelentése. A fizetési kötelezettségeknek eleget tettek, a fejlesztési feladatok megvalósítása jó ütemben halad. A tanácselnök kiegészítésében elmondta, hogy bár az intézmények nehézségekkel küszködnek a helyzet megnyugtató. Egyedül a szociális otthon épületének felújítása problematikus, nincsen rá pénzügyi fedezet. Ezután a vb a második negyedévi tanácsülést augusztus 23-áról 30-ára helyezte át. A hó végi testületi gyűlésen érdeklődésre tarthat számot a város közműhálózatának helyzete, a tanácsrendeletek hatályosulása és különösen a szociális bizottság beszámolója tevékenységéről. A bejelentések között szerepel majd a sok vihart kavart lakáshoz jutást segítő helyi tanácsi támogatásról szóló rendelet módosítása és a jövő évi tanácsi pénzalap felhasználásáról szóló javaslat. A rendhagyó vb-ülés egy korántsem szokványos bejelentéssel zárult: „Erdős András és neje Romániából áttelepült bonyhádi lakosok lakáshoz jutást segítő helyi tanácsi támogatásáról”. SZÖTS ZOLTÁN Hazatérés szankció nélkül A HNF Tolna Megyei Elnökségének javaslata (Folytatás az 1. oldalról.) tétlensége az állami szuverenitás lényeges eleme. A nemzetközi normáknak megfelelően minden állam eljár a határain tiltott módon átlépni szándékozókkal szemben. A probléma eddigi magyar megközelítésében azonban némi változás tapasztalható. Az eddig bűncselekményként kezelt tiltott határátlépés, az utazási könnyítések és a hozzájuk kapcsolódó jogszabály-módosítások nyomán, 1990. január 1 -je után - amennyiben az Országgyűlés is jóváhagyja a BTK ezzel kapcsolatos módosítását - „csak” szabálysértés lesz. A „zöld határnál” próbálkozó turistáknak azonban azután is különféle idegenrendészeti intézkedésekkel kell számolniuk. Gondot okoz az is, hogy összhangba kell hozni a genfi menekültügyi egyezMind az uralkodó MSZMP, mind az ellenzék számára kudarc a parlamenti pótválasztásokon megmutatkozott alacsony részvétel, hiszen az első forduló tapasztalatai mindegyik felet arra késztették, hogy energikus kampányt folytasson a választók körében - írta a magyarországi helyzettel foglalkozó kommentárjában a prágai Svobodné Slovo. A történteket a prágai lap megfigyelőkre azzal magyarázza, hogy a magyar lakosság már most küszködik a nehéz gazdasági helyzettel, fél attól, hogy a javasolt reformok csak növelik gondjait. A Svobodné Slovo szerint az MSZMP-nek el kellene gondolkodnia azon, hogy egyetlen jelöltjét sem választották meg. A prágai újság ezzel összefüggésben párhuzamot vont a lengyel és a magyar fejlemények között. „Az MSZMP reform szárnya a szombati választások eredményében bizonyára további okot fog látni mény előírásait - amelyhez egyébként hazánk az idén márciusban csatlakozott - és a különböző kétoldalú nemzetközi egyezményeket. Az NDK-val 1969-ben kötötte meg Magyarország a vízummentes utazásokról szóló egyezményt, s ebben kötelezettséget vállalt, hogy az intézkedésekkel sújtott NDK állampolgárok adatairól haladéktalanul tájékoztatja az NDK budapesti külképviseletét. Az újságírók ugyanakkor megtudták, hogy a magyar hatóságok egyetlen NDK-beli állampolgárt sem toloncolnak ki hazánkból, kivéve a súlyos köztörvényes bűn- cselekmények elkövetőit. Jórészt ennek a gyakorlatnak tudható be, hogy a becslések szerint 100-150 olyan NDK állampolgár tartózkodik még mindig hazánkban, aki a figyelmeztetés ellenére sem hagyta el Magyarországot. a reformok gyorsítására a pártban és a társadalomban, ha a párt meg akarja állni a helyét a jövő évi parlamenti választásokon” - olvasható a prágai lap kommentárjában. Az újság a magyarországi kerékasztal-tárgyalásokkal is foglalkozott. A nézetek - írta - meglehetősen távol állnak egymástól, de egyelőre egyik fél sem beszél még zsákutcáról vagy a tárgyalások megszakításáról. „A kerekasztal-megbeszélések, azaz az általánosan elfogadható politikai kompromisszum keresése folytatódik, nem lehet azonban szem elől téveszteni azt, hogy az ajtón egyre erőteljesebben kopogtatnak más, sürgető, főleg gazdasági és szociális problémák, amelyek a közvélemény számára fontosabbaknak tűnhetnek, mint a hosszadalmas politikai viták. A konszenzus elérése a kerékasztal- tárgyalásokon tehát mindenkinek érdeke” - állapította meg a lap. A Jószolgálati Bizottság állásfoglalása A politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő felek által létrehozott Jószolgálati Bizottság ülést tartott és a tanácskozásról közleményt juttatott el a*z MTI- nek. A Jószolgálati Bizottság szükségesnek tartja, hogy a jogállamiságot megteremtő békés átmenet során az Ország- gyűlésre és tagjaira nehezedő politikai nyomás ne fokozódjon, a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő felek és a képviselők közötti viszony ne romoljon, az Országgyűlés felelősen láthassa el törvénykezési feladatát. Állást foglalt amellett, hogy a képviselőket lehetőség szerint meg kell kímélni az indokolatlan visszahívásoktól és a lemondásra való felszólításoktól. A tárgyalásokon részt vevő felek saját szervezeteiknél latba vetik befolyásukat, hogy a későbbiekben ilyen akciókra ne kerüljön sor. A Jószolgálati Bizottság kívánatosnak tartja, hogy a középszintű tárgyalások előtt a sajtó és más tömegkommunikációs eszközök képviselői kapjanak tájékoztatást a napirendről. Mindhárom fél törekedjék arra, hogy a tárgyalások után közö közleményt bocsássanak ki, esetleg közös sajtótájékoztatót tartsanak. Önálló megnyilatkozások esetén azoknak összhangban kell lenniük a tényekkel, tartózkodni kell egymás álláspontjának minősitésétől, értékelésétől, illetve diszkreditálásától, valamint az egyes felek tárgyalási pozíciójának önkényes bemutatásától. A Szovjetunió aggodalommal fogadta Ausztriának azt a döntését, hogy tárgyalni kíván az Európai Közösségbe való felvételéről - hangzik abban az emlékeztetőben, amelyet a szovjet nagykövet csütörtökön adott át Franz Vranitzky osztrák kancellárnak. A Gennagyij Sikin nagykövet által továbbított dokumentumban a Szovjetunió, mint az Ausztriának örökös semlegességet garantáló államszerző(Folytatás az 1. oldalról.) Szorgalmazza a népfront az állampolgári szószóló intézményének bevezetését-javasolta Böröcznédr. Zolotnoki Erzsébet -, mert fontos, hogy a törvényt védő becsületes állampolgárokat megvédje jogrendszerünk. Ezenkívül a HNF-nek kezdeményezni kellene az ítélkezési gyakorlat szigorítását is annak érdekében, hogy nem csak az állampolgárok, hanem áz állam és alkalmazottai is fontosnak lássák betartani a jogszabályokat. Takács József dombóvári népfronttitkár szerint a HNF ne képviseljen senkit, hanem azt igyekezzen elérni, hogy az állampolgárok önmagukat képviselhessék. A népfrontmozgalom jogállását is újra kellene fogalmazni - mondta -, tudatosítani kellene, hogy a közelgő választásokon a népfrontnak már nemcsak az a szerepe, hogy MSZMP-jelölteket állít, hanem független képviselőt is indíthat. Ezzel kapcsolatosan hangzott el az is, hogy a választáson a népfront pártként jegyeztesse magát, állítson képviselőjelölteket, de a választások után továbbra is mozgalomként működjön. Ki kell használni a jelenlegi politikai helyzetet, feddhetetlen, népszerű jelölteket kell állítani és akkor a koalíciós partnerekkel szövetkezve jó esélye lenne a népfrontnak az el következő választásokon. dés egyik aláírója fejti ki véleményét Bécs közös piaci csatlakozási kérelméről. A szovjet kormány véleménye szerint Ausztria csatlakozása nem csupán gazdasági jellegű lépés lenne. Az EK-tagság oda vezetne, hogy az örökös semlegességet élvező ország elveszítené a semleges politika folytatásának reális lehetőségét. - Ausztria örökös semlegessége nem csak ennek az országnak értékes Varjas János megyei népfronttitkár szerint meg kell határozni, hogy mindaz, ami a programtervezetben szerepel, milyen formában, milyen szervezeti keretben alakuljon ki. Az ülés résztvevőinek javaslatait, észrevételeit jegyzőkönyvbe foglalták, amit továbbítanak a HNF OT Ügyvezető Elnökségének. Hogy ezt a programot aztán végül is elfogadják-e a népfrontmozgalom tagjai, az a közelgő kongresszuson dől el. Az eredetileg október 16-17-ére tervezett országos népfrontkongresszus időpontjával kapcsolatos érdekes észrevételt, majd javaslatot tettek a Hazafias Népfront Tolna Megyei Elnökségének tagjai, amit az alábbiakban közlünk. „A népfront Tolna megyei elnöksége javasolja a Hazafias Népfront Országos Ügyvezető Elnökségének, hogy a HNF- kongresszus a korábbi elképzeléseknek megfelelően előzze meg az MSZMP kongresszusát és vidéken, Székesfehérváron kerüljön megrendezésre!” Hogy konkrétan mikor legyen a kongresszus az mindegy - mondták a jelenlévők -, a lényeg az, hogy ne a pártkongresszus után, hanem előtte bonyolítsák le. A régi székesfővárost pedig azért tartják alkalmasabbnak az esemény színhelyének Budapestnél, mert a népfront a vidék mozgalma és nem a fővárosé. tulajdona, hanem az európai stabilitásnak, bizalomnak, kölcsönös megértésnek is fontos tényezője - mutat rá a szovjet kormány. A Szovjetunió elégedetten vette tudomásul vezető osztrák politikusoknak azokat a kijelentéseit, hogyha az EK-ba történő belépésről folytatandó tárgyalásokon nem sikerül biztosítani Ausztria semleges státusának fennmaradását, Bécs eláll belépési szándékától. Magyarország - csehszlovák szemmel fké Szovjet jegyzék Ausztriának
