Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-10 / 187. szám
1989. augusztus 10. ríÉPŰJSÁG 3 A csatabárdot elásták? Cui prodest- azaz kinek volt érdekében a döbröközi botrány? (Folytatás az 1. oldalról.) Közgyűlés II. Hömpölyög, zúdul tovább a szófolyam, már nincs is szó a szétválásról, csak az elnök személyéről. Akad, aki aprólékosan elmondja, hogy milyen szerkezeten rúgták össze a port az elnökkel, s valóban úgy tűnik, hogy a középvezetők és az elnök között a legtöbb a konfliktus. „Szabó István fizet, de elfelejtette, hogy téeszelnöknek, és nem uralkodónak választottuk” - mondja az, aki aktívan részt vett az aláírások gyűjtésében, ezt vállalja, s kijelenti: bár kiásták a csatabárdot nem hajlandó elmenni a téeszből. Az egyik valamikori jóbarát következetesen Szabó úrnak hívja az elnököt. S egy józan hang: Ár Lajos nyugdíjas főagronómus szólal meg az utolsók között: „Atéesznek 40-50 milliós a nyeresége, éppen ezért jó lenne, ha félretennék a személyes ellentéteket, s a vezetők érezzék maguk mögött a téesz tagságát.” Elkezdődik a szavazás - meglehetősen hangos vita után, hisz nem lehet megszámolni, hogy a folyosón, az utcán álló emberek kire, mire szavaznak, továbbá többen javasolják, hogy újabb közgyűlést hívjanak össze, amikorra a tagság alaposan megfontolhatná, hogy ki legyen az elnöke. Ezt a javaslatot lehurrogják. A szavazás délután fél kettőkor kezdődne el, de még negyedóra múlva is csak úgy csitulnak el az emberek, hogy egy fülsiketítő hangú férfi elordítja magát: „Csendességet kérek.” A téesz együtt marad, a lepecsételt szavazólapra pedig két ember neve kerül föl: Lázár Alberté, és Szabó Istváné. Szünetben A szünet, míg lebonyolódik a szavazás és a szavazatszámlálás pontosan két órán át tart. Az emberek kitódulnak a teremből, az állatgondozók elmennek etetni, a gyulajiak hazaindulnak ebédelni, sokan az árnyékba húzódnak, s jobb híján a földre, és a lépcsőre ülnek. A sarokban ingyen üdítőt, és süteményt kap az aki éhes, vagy szomjas lett. A nyomós kútnál többen mosakszanak, a kocsmából visszatérő férfiak a hasuk fölé hajtják az ingüket. A színpadon ülünk, s Lázár Albertet kérdezzük, miért vállalta, hogy ismét indul a szavazáson?- Mivel kettős jelölés van, a szavazatok ötven százaléka is elég, hogy megválasz- szanak, s mondták a kollegák, hogy nyugodtan induljak, mert van esélyem. Nem látni a fejekbe, nem tudni még, mi lesz.- Ön aláírta azt az ívet, amelyet az ügyészségre, illetve a megyei tanácsra küldtek be?- Természetesen, hisz a számszaki hiba nyilvánvaló volt.- Milyen viszonyban van Szabó Istvánnal?- Nincs olyan dolog köztünk, ami komolyabb ellentétet hozna magával.- Milyen a lelkiállapota most a szavazás előtt?- Teljesen nyugodt vagyok, de ez az alaptermészetemből adódik.- Ha önt megválasztják téeszelnöknek, milyen programmal indul? Lázár Albert: „Vállaltam, hogy elnöknek jelöljenek”- Semmiféle programot én nem készítettem, csak elképzeléseim vannak. Magamnak kevesebb esélyt adok, mint a Szabó Istvánnak, de ha mégis megválasztanának, a kollegákkal dolgoznánk ki a programomat.- A mostani közgyűlésen, úgy látszik, hogy nem elsősorban a termeléssel, hanem az emberi viszonyokkal van baj: nincs békesség a téeszben.- Az a gond, hogy egyik községből a másikba is át kell menni dolgozni, s ezt nem szívesen vállalják az emberek. Itt most a közgyűlésen a nagyobb hangú emberek nyilatkoztak, s tudja hogy vannak csendesebbek is. Szerintem legelőször el kellene beszélgetni az emberekkel, meg kellene kérdezni tőlük, mi a problémájuk, s milyen megoldást látnak.- Ha nem választják meg, mi lesz a további sorsa?- Maradok közgazdasági elnökhelyettes, bár azt még nem tudom, hogyan jövök ki a leendő téeszelnökkel. Ha ez nem sikerül - továbbállok. Közgyűlés III. Délután öt óra felé szeretnék bemenni a szavazatszámlálást megnézni. A két jogász rövid tanácskozás után úgy dönt: nem engedélyezik. Szigorúan, a legapróbb részletekre kiterjedően őrködnek a törvényesség fölött - még egyszer hiba elő ne forduljon. Hogy, hogy sem - a függöny mögül többen jelzik a „V” betűt Szabó Istvánnak -, ami azt jelenti: győztünk. Kihirdetik az eredményt: a téesz törvényes elnöke 265 szavazattal: Szabó István.- Annak idején senkinek, önnek sem tűnt fel, hogy a szavazás körül baj volt? - kérdezzük a téesz elnökétől.- A törvényességi felügyeleti vizsgálat során kiderült, hogy a szavazás körül rengeteg az ellentmondás, mindenki mást mond. Ezt jegyzőkönyv is rögzíti.- Az a benyomása, hogy egy előre kitervelt, ön ellen irányuló akcióról van szó?- Csak az alkalomra vártak, hogy előhozzák a törvénytelen szavazást. Ez az alkalom akkor adódott, mikor a szétváIsmét, s most már törvényesen a döbröközi Zöldmező Téesz elnöke: Szabó István láshoz gyűjtötték az aláírásokat. Kiderült, hogy az aláírások egy része hamis volt - ez ügyben feljelentést tettünk a rendőrségen. Szították ellenem a gyulaji és a döbröközi tagságot.- Ki mozgatta ennek az ügynek a rugóit?- Lőrincz Gyula, és Bessenyei Győző, s ennek az oka személyes sérelem - ugyanis nem szeretem és szóvá teszem, ha valaki egész nap kávézik, diskurál, újságot olvas, és nem dolgozik. Az újonnan bevezetett eltávozási engedélyt sokan nem szívesen veszik, s a szigorú bizonylati rendet sem mindenki tartja be.- A maratoni közgyűlésen, igen sok kritika hangzott el önnel kapcsolatban.- Nem igaz, hogy nem beszélgetek az emberekkel, hisz az asszonyokat még a családi életükről is megkérdezem. Elismerem, hogy egy kicsit nyers a modorom, és hirtelen természetű ember vagyok, de gyorsan megbékülök, s félóra múlva elfelejtem ha valakivel összezördültem.- Említették, hogy akik most ön ellen szólaltak föl, feketelistára kerülnek.- Feketelista nálunk nem létezik. Azért, mert itt valaki ellenem szólt nem érheti retorzió, hisz az az érdekem, hogy a téeszt összetartsam. Jogom van viszont ahhoz, hogy a munkatársaimat megválogassam - ezt viszont nem határozhatja meg a közgyűlésen elhangzott vélemény. Mert itt senki sem gázolt a becsületembe.- Mondja: mennyibe került a téesznek ez a mai nap?- Buszokat kellett bérelnünk, minden dolgozó tag 200 forintot kap, szóval 150 ezer forintba kerül nekünk a mai nap. * A közgyűlésnek vége, fáradtan bódultán, de megkönnyebülve vánszorgunk a tűzforró aszfalton az autók felé. Középkorú, enyhén pocakos, izzadó férfi kerül elénk, megcsettinti a két ujját, és fölsóhajt: „Hát ezért kellett itt lennünk egy egész napot? Kinek kellett ez?” D. VARGA MÁRTA Fotó: KISPÁL MÁRIA Malom épül Gyermelyen Gabonafeldolgozó vertikumot épít Gyermelyben a Petőfi Mgtsz. A malomból, valamint gabona- és liszttárolókból álló létesítmény már a következő évben fogadhatja a környéken learatott búzát, így a termelőszövetkezet jó minőségű liszttel tudja ellátni saját tésztagyártó üzemét. (MTI-fotó) A cégbíróságról jelentjük... Föléledt a tetszhalálból Társaságok Tolna megyében (Folytatás az 1. oldalról.)- A bürokratamódszerek itt nem felelnek meg, a cégbíróság az igazságszolgáltatásból itt a szolgáltatást kell, hogy végezze - vallja beszélgetőpartnerem. Elhagyva, de nem elfeledve A cégbíróság intézménye meglehetősen régi múltra tekint vissza, hiszen mára múlt század elején, a kapitalizmus fejlődésével szükségessé vált a cégek regisztrálása. Magyarországon az 1875-ben kelt első kereskedelmi törvény - mely olyan tartósnak bizonyult, hogy egészen az elmúlt év végéig alkalmazták bizonyos paragrafusait - vezetett be a maihoz hasonló rendszert, 1946-tól azonban sok egyéb mellett a cégbíróság is sokat veszített jelentőségéből. Negyven éven keresztül csupán a külkereskedelmi kapcsolatok vonatkozásában működött, egyébként a cégbejegyzést fölváltó törzskönyvi nyilvántartás szerepét tartották hosszú távra szólónak. A társasági törvény életre hívása ismét a figyelem középpontjába állította a cégnyilvántartás, így a cégbíróságok szerepét is. A törvény parlamenti vitájában az igazságügy-miniszter még azt mondta, hogy az országban mindössze kilenc olyan bíró működik, akinek kifejezetten csak cégbírói teendői vannak (bár a megyei bíróságok gazdasági ügyszakért felelős bírái ilyen jellegű munkát is végeztek). Mára megváltozott a helyzet. Januártól Szekszárdon is van egy megyei bíró, aki két segítőjével együtt a társaságok bejegyzésével, nyilvántartásával foglalkozik. Szolgáltató szemlélettel A társasági jog egy külön szakterület, aminek megismerése - különösen a gyorsan változó jogszabályi dzsungelben - a sok egyébbel is foglalkozó ügyvédek, jogtanácsosok számára nem könnyű, s külön nehézség a jogszabályok helyes alkalmazása. így nem csodálkozhatunk azon, amit dr. Gáli Ferenc mond: az ügyek kilencven(l) százalékában nem felelnek meg a beadványok a jogszabályi előírásoknak. A cégbíró feladata, hogy a beadványokat átnézze, a hiányosságokra fölhívja a figyelmet, segítse az alakuló társaságokat, hogy a bejegyzés minél előbb megtörténhessen. A nem jogi személyiségű gazdasági társaságok (a közkereseti társaság - s benne a gazdasági munkaközösség - a betéti társaság) ugyan a kérelem beadásának napjától, a jogi személyiségűek (egyesülés, közös vállalat, kft., rt.) pedig a társasági szerződés aláírásának napjától működhetnek, de számos jogosultság a megalakuláshoz kötött, ami a szabályok szerint a cégbejegyzéssel esik egybe. Ha a jogszabályoknak megfelelő beadványokkal jelentkeznek az alakuló társaságok a cégbíróságon, akkor 2-3 hét alatt remélhetik magukat bejegyeztetni. A hiányok pótlása megnövelheti ezt az időtartamot újabb néhány héttel. A megyében ebben az évben mintegy 80 új társaság alakult, de az alaki vagy anyagi hiányosságok (pl. egy adat, aláírás, illetékbefizetés elmaradása, a pénzbetétek nem megfelelő aránya) nagy száma miatt ennyit csak nagyon sok odafigyeléssel, a cégekkel való szoros kapcsolattartással, valóban szolgáltató szemlélettel lehetett bejegyezni - véli dr. Gáli Ferenc. Melyiket válasszam? Ez év végéig a korábbi társasági formák - polgári jogi társaság, vállalati gazdasági munkaközösség, közös vállalat stb. - „türelmi időt” kaptak, addig dönthetnek arról, hogyan tovább: új társasági formát választanak-e, vagy a régi formában ugyan, de az új társasági törvény szabályaihoz alakított társasági szerződés szerint folytatják tevékenységüket. Az eddigi tendencia az, hogy jelentős számban szűnnek meg a vgmk-k. A pjt-k, (melyek a jövőben elsősorban nem gazdasági tevékenységre szerveződhetnek) és a gmk-k átalakulnak. A lehetséges formák közül az idén bejegyzett mintegy 100 cég (köztük 80 alakult az 1988. évi VI. törvény szerint) jelentős számban választotta a közkereseti társaság egyik alfajaként szereplő gmk formát, s alakult néhány úgynevezett jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség és betéti társaság is. Nem mutatkozott eddig a megyében érdeklődés a „sima” közkereseti társasági forma iránt, s nem népszerű az egyesülés sem. Egy közös vállalat alakult ebben az évben és három részvénytársaság. A jogi személyiséggel rendelkező társaságok között legnépszerűbb a kft., tizennyolcat jegyzett be ebben az évben a cégbíróság. A világszerte egyik leggyakrabban alkalmazott társasági forma egyaránt vonzó lehet néhány fős családi, és sok tagból álló tőkeerős vállalkozás számára. Lehetőséget ad a munkában való személyes részvételre, ugyanakkor nem teszi azt kötelezővé. A tagok a társaság tartozásaiért csak törzsbetétjükkel, illetőleg üzletrészükkel felelnek. A kft számára a szabályok széles tevékenységi kört engedélyeznek alanyi jogon. A fölsoroltakon kívül is számos vonzó „tulajdonsággal” szemben a kft-ben esetenként gondot jelent a minimálisan szükséges 1 millió forintos törzstőke, illetve tagonként a 100 ezer forintos törzsbetét összehozása. Cégnyilvánosság Az utóbbi időben több olyan szélhámosság is a közvélemény tudomására jutott, amikor is „üzletet” kötöttek, hitelt vettek föl, szerződést írtak alá stb. nem létező vagy zavaros pénzügyekkel rendelkező társaságok nevében. Célszerű lenne pedig - dr. Gáli Ferenc hozzáteszi: különösen a kivándorlási törvény életbelépése után célszerű lesz - üzletkötés előtt megnézni, hogy leendő üzletfelünk nem állít-e valótlanságokat magáról. A cégjegyzék nyilvános - az ügy- félfogadási időben bárki megtekintheti - s tartalmazza az adott cég nevét, székhelyét képviselőjének adatait és fontosabb vagyoni mutatóit, így például az induló vagyonát. Bár a vagyon nagysága a működés során természetesen sokat változhat - ezért egyéb garanciák sem ártanak -, a cégjegyzék mindenképpen fontos felvilágosításokkal szolgálhat. A cégbíró kérésre úgynevezett cégkivonatot és cégbizonyítványt is kiállít, az utóbbiból ellenőrizhető például hogy X. Y. valóban tagja-e egy adott társaságnak. A fentiekből talán kitűnik, hogy a cégbíróság a cégbejegyzéssel a közérdek, a forgalom biztonsága érdekében ügyel arra, hogy a gazdasági életben a törvényes keretek között létrejött gazdasági társaságok vegyenek részt. A gazdasági társaságok helyett írhatnám akár azt is, hogy gazdálkodó szervezetek. A jövő évtől ugyanis - a jogállamiság kialakulása során változó pozíciójuknak megfelelően - a megyei bíróságok, mint cégbíróságok az állami vállalatok és a szövetkezetek törvényességi felügyeletét és cégnyilvántartását is ellátják. ROSTÁS ILONA
