Tolna Megyei Népújság, 1989. augusztus (39. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-10 / 187. szám
2 ÜÉPÜJSÁG 1989. augusztus 10. Lesz orvosi ügyelet Gyönkön Ülést tartott a Tolna Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Eddig százkilencvenöten jelentkeztek polgári szolgálatra (Folytatás az 1. oldalról.) már az újjászerkesztett szöveg szerint tesz fogadalmat a haza védelmére, az alkotmány, a szolgálati szabályzat előírásainak megtartására. Várhatóan az idén is az augusztusi ünnepségek fénypontja lesz a most 25. alkalommal megrendezendő tűzijáték, amely 21 órakor kezdődik, s csaknem 30 percen át szórakoztatja a főváros lakosságát és az ünnepségekre Budapestre látogató vendégeket. Szóba került a tájékoztatón a részleges szovjet csapatkivonások nyomán megüresedő laktanyák hasznosításának kérdése is. Tömösváry Zsigmond alezredes, sajtóosztályvezető-helyettes ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács július 17-i ülésén a felszabaduló objektumok értékesítése mellett döntött. Ennek megfelelően a gödöllői Gras- salkovich-kastély és az esztergomi bazilika melletti épületegyüttes kivételével valamennyi ingatlanra pályázatot ír ki szeptemberben az Állami Fejlesztési Intézet. Az elképzelések szerint a pályázatokon a helyi tanácsok, illetve a magán- személyek egyenlő esélyekkel indulhatnak. Tömösváry alezredes külön hangsúlyozta, hogy a bevétel az utolsó fillérig az államkasszát gyarapítja, a Honvédelmi Minisztérium abból nem részesedik. A Magyar Néphadsereget mindössze az épületek őrzésvédelmével bízták meg a pályázat lebonyolításáig. (Folytatás az 1. oldalról.) Tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottságának kihelyezett ülésén ugyanis a fő napirendi pont, Gyönk Nagyközségi Közös Tanács végrehajtó bizottsága tevékenységéről szóló beszámoló után - a térségben jelentkező számtalan gond és probléma, az infrastruktúra elmaradottsága, foglalkoztatási gondok mellett - a legnagyobb vita a Gyünkről Pincehelyre helyezett hét végi orvosi ügyelet kérdésében alakult ki. Ez a tizoldalas előterjesztésben mindössze egy mondat erejéig szerepelt, miszerint „a hét végi központi ügyeleti rendszert a lakosság sérelmezi". Aminek mint elhangzott, a helybeliek a hivatalos fórumokon számtalanszor hangot adtak. Az utóbbi időben ugyanis a nagyközségnek és hat társközségének lakói - mely települések közül nem egy úgynevezett zsáktelepülés - péntek délutántól hétfő reggelig gyakorlatilag orvos nélkül marad, hiszen a Pincehelyen lévő ügyelet és egyik másik kis falu között 40-50 kilométer a távolság, ami az itteni útviszonyokat figyelembe véve nem csekély. A helybeli orvosok, jelenleg szám szerint négyen is a Gyönkön történő hét végi ügyeletet támogatják, hiszen számukra sem előnyös, ha nem otthon, hanem Pincehelyen kell hét végén dolgozniuk. Hogy mindezek ellenére mégsem történt e téren mind a mai napig változtatás, arra dr. Erdősi Mária a megyei tanács egészségügyi osztályvezetője próbált magyarázatot adni, hivatkozva bizonyos egészségügyi minisztériumi rendeletre, miszerint itt központi ügyeletet nem, csak úgynevezett összevontat lehetne kialakítani, amiért viszont kevesebb ügyeleti díj jár. A vb-tagok többsége nem értette a problémát, egyikük - Nagy János - ki is fejtette, hogy ilyen kérdésekben a megyei szakigazgatási szervnek a község tanácselnökére kellene bíznia a döntést és hagyni, hogy az oly sokat emlegetett önkormányzat révén az itteniek döntsék el, hogy mi a jó nekik. Az ülésen megjelent dr. Ribling Ferenc, a Belügyminisztérium főcsoportfőnöke szerint is ha a helyi lakosság igényli a helybeni hét végi orvosi ügyeletet és ennek személyi, tárgyi akadályai nincsenek, akkor nem azt kell nézni, hogy milyen miniszteri rendelet szabályozza és hogyan a központi orvosi ügyeletet, hanem a helyi önkormányzatra kell bízni annak megvalósítását. Annál is inkább, mivel a készülő új tanács- törvénynek éppen az a célja, hogy valamennyi településnek lehetőséget biztosítson arra, hogy minden területen maga döntsön a sorsáról. Az elmaradott térségek esetében ez azért is nagyon fontos - hangsúlyozta Ribling Ferenc -, mert a költség- vetési restrikciók miatt akár szerepel egy település az elmaradott térségek országos listáján, akár nem - mint a Tolna megyeiek - központi anyagi támogatásra ma nem számíthatnak. Állami támogatással egyébként sem lehetséges a helyi gondok végleges megoldása, az itt élőknek, dolgozóknak kell kézbe venniük a dolgokat, vállalkozásokkal kell bizonyítaniuk, hogy életképesek ezek a falvak. Ehhez közös gondolkodásra, egyéni ötletekre van szükség. Tamás Ádám megyei tanácselnök szerint akármilyen nehéz helyzetben is van a kormányzat, a költségvetésnek mindenképpen kiemelten kell megfelelő pénzeszközt biztosítania az elmaradott térségek számára, mert ellenkező esetben az ország fejlettebb részeitől való leszakadás még nagyobb lesz és a felzárkózás lehetetlenné válik. Mint mondta, a megyei tanács a tervidőszakban 10 millió forintot biztosított kiemelt céltámogatásként a megye elmaradott térségeinek, amit szilárd burkolatú utak készítésére, vezetékes ivóviz- hálózat kiépítésére, egészségügyi, oktatási intézmények felújítására, korszerűsítésére fordítottak a tanácsok. Tamás Ádám arra is ígéretet tett, hogy a megyei tanács egészségügyi és pénzügyi osztályai megvizsgálják a gyönki hét végi orvosi ügyelet kérdését és záros határidőn belül megoldják ezt a problémát.- fké Gazdasági „missziós körút” amerikai módra Brian O’Connor lobbizni fog mellettünk Brian O’Connor (Folytatás az 1. oldalról.) A régi kerékvágásba visszazökkent idő ismét elsőbbséget adott annak az egyébként nem mai keletű józan felismerésnek, mely szerint a padlón fekvő hazai gazdaságot nem az indokolatlanul remélt „amerikai nagybácsi"-féle gyorssegély, hanem egyebek mellett az előnyös üzleti kapcsolatok kialakítása, azok fejlesztése, a működő tőke kedvező feltételekkel történő idecsalogatása emeli fel vert helyzetéből. Mindezen törekvések természetesen profi módon szervezett, céltudatos és rugalmas gazdasági stratégiát feltételeznek, s mellesleg az sem árt, ha a világ (azaz a tőkés) piacra kilépő honi vállalat versenyképes terméket képes felmutatni. Ezen a téren a tapasztalatok - s ezt sajnos saját bőrünkön érezzük - nem túl kedvezőek: de, hogy azért túlzott elkeseredésre sincs ok, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az USA magyarországi nagykövete által különleges megbízottnak kinevezett Brian O’Connor egynapos szekszárdi látogatása. A gazdasági lehetőségek feltérképezésére vállalkozó szakember február óta tartózkodik hazánkban a washingtoni Fehér Ház megbízásából.- Tulajdonképpen az IBM cégnek vagyok a munkatársa, s ebben a minőségben munkálkodom a Kelet-Európával való gazdasági együttműködés bővítésén - mondta O’Connor úr. - Ezen belül is főként a magánszektor támogatása áll a tevékenységem homlokterében. Az Egyesült Államok kormánya ugyanis arra törekszik, hogy a magán- vállalkozások terén is kölcsönös előnyöket biztosító előrehaladást érjen el, például az ismert nagy cégek az Eastmann-Kodak, vagy a Zerox közreműködésével. Úgy tapasztaltam, a politikai és a gazdasági légkör megfelelő lehetőséget biztosít Magyar- országon az amerikai beruházások megvalósításához. Ezt jómagam is szorgalmazni fogom.- Ez sokat ígérőén hangzik, de mire alapozza derűlátását?- Arra, hogy a magyar emberek igen intelligensek és keményen dolgoznak- főképpen akkor, ha megadják nekik a kellő lehetőségeket és az ösztönzést. Az állami vállalatok és a szövetkezetek ugyancsak nagy hajlandóságot mutatnak az együttműködésre, közös vállalkozásokra, nyitottak a tőkeberuházásokra...- Viszont sokan panaszkodnak nálunk arra, hogy a nyugati, így az amerikai tőke ma még viszonylag túl óvatos. Miben látja ennek okát?- Nem hinném, hogy erről van szó. Jelenleg máris ötvennél több amerikai vállalat van jelen és működik Magyarországon valamilyen formában. Úgy gondolom, az elnöki látogatással összefüggésben számuk hamarosan növekedésnek indul. A külföldi, tengerentúli beruházók persze azt nagyon figyelik, hogy milyen a politikai és gazdasági helyzet, s biztosítékokat szeretnének kapni a kedvező folyamatok kiteljesedését illetően. Az Egyesült Államok bizonyította jó szándékát azzal a 25 millió dolláros alapítvánnyal, amit a magánvállalkozások támogatására tettek, s más ösztönzők bevezetése is várható. Bízom abban, hogy ezt látva más országok is csatlakoznak ezekhez a kezdeményezésekhez.- Szekszárdi körútja során több gazdasági egységet, vállalatot keresett fel, így a Húsipari Vállalatot, a Palota Bőrdíszműt és a KSZE-t. Miként összegezné a tárgyalások tapasztalatait, s remélhetjük-e azt, hogy „lobbizni” fog a Tolna megyeiek érdekében?- Igen, hiszen nagyon kedvező tapasztalatokat szereztem, tárgyalópartnereim- a megyei tanács és a vállalatok vezetői - nyitottságról és együttműködési készségről tettek tanúbizonyságot. Mindenütt találkoztam azzal a törekvéssel, mely az amerikai érdekeltség, a beruházások növelésére irányult. Ezt szűrtem le szekszárdi látogatásom folyamán, melyen egyébként remekül éreztem magam. SZERI ÁRPÁD Fotó: GOTTVALD KÁROLY Az MDF-képviselok nem az Ellenzéki Kerekasztalt képviselik a Parlamentben Kitelepítés tizenkét kis faluból Több mint háromezer embert, tizenkét kis település lakosait kell a közeljövőben a brjanszki területről kitelepíteni, mert a mérések szerint ezen a területen a radioaktív fertő- zöttség szintje az egészségre ártalmas. A térség a csernobili atomerőműben 1986-ban bekövetkezett baleset miatti radioaktív szennyeződés következtében mezőgazdasági-termelésre, állattartásra, normális életvitelre alkalmatlanná vált. A szerdai Szovjetszkaja Rosszija szerint ezen a területen a lakosság körében az elmúlt három évben háromszorosára nőtt a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, több a légúti beteg, elszaporodtak a daganatos megbetegedések is. Ugyanakkor a leningrádi tudományos kutatóintézet radiológusai szerint a megbetegedések pszichés eredetűek, a sugárfertőzéstől való félelem, váltotta ki őket. Az érintett terület Csernobiltől mintegy 400 kilométerre észak-keletre fekszik. A tizenkét település lakosai most a kiköltöztetésről szóló kormányhatározat megszületését várják. Tanszerkörkép (Folytatás az 1. oldalról.) kell. A füzetcsomagok itt is a Piért listája alapján készülnek, egy elsős gimnazistáé például 72,90-be kerül. Az általános iskola első osztályosainak itt 98,20-ért kaphatók az alapvető írószerek. Fotó: ÖTÖS A Magyar Demokrata Fórum - amely jelenleg 17 350 tagot számlál - október 20-22. között tartja országos gyűlését, ekkor dönt a módosított alapszabályról, a szervezet további terveiről, s nyilvánosságra hozza választási programját. Egyebek között erről tájékoztatták az MDF vezetői az újságírókat szerdán, Budapesten az MDF központjában. A hazai és a nemzetközi sajtó képviselőinek bemutatták az időközi választásokon győztes MDF-je- lölteket. Kiss Gy. Csaba, az országos elnökség tagja, az MDF sajtószóvivője hangoztatta: az MDF mérsékelt derűlátással nyugtázza választási sikerét, amely sok tanulsággal szolgált. Véleménye szerint a sikerben közrejátszott az is, hogy jó néhány szavazó azért választotta őket, mert nem kívánt az MSZMP-re voksolni. Rámutatott arra, hogy a megválasztott képviselők nem az Ellenzéki Kerekasztalt képviselik a Parlamentben. Az EKA nem politikai csúcsszervezet, viszont igen fontos szerepe van abban, hogy az átmeneti időszakban megállapodjon a hatalom képviselőivel a demokratikus átmenet játékszabályairól. Szólt arról is, hogy az MDF a politikai egyeztető tárgyalásokon résztvevő harmadik oldalt alkotó szervezeteket nem tartja politikailag és gazdaságilag függetleneknek. Ennek ellenére nem kívánja megnehezíteni a tárgyalások sikerét azzal, hogy a tárgyalófelek státusát bolygatja: az MDF szeretné, ha a megbeszélések minél előbb eredményre vezetnének, hogy mielőbb legitim parlament alkosson törvényeket. Lezsák Sándor, az országos elnökség Egy-egy iskolatáska 600-700 forintba kerül tagja a pártszervezés helyzetét ismertetve elmondta: az MDF-nek 230 településen van szervezete, Budapest kerületeiben 252 helyi csoport működik. E szervezetek munkáját az MDF központja irányítja. Országszerte 5 területi irodát kívánnak felállítani, ezek Pécsett, Miskolcon, Győrött, Szegeden, illetve Budapesten szervezik majd a munkát. Szólt arról, hogy jól halad a gazdakörök, az ipartestületek szervezése, egyre több a munkástanács néven működő munkásfórum. Csurka István a Reuter budapesti tudósítójának kérdésére elmondta: az MDF megrázkódtatás nélküli, békés átmenetet óhajt, ehhez minden jó szándékú ember segítségére számít. Kifejezte meggyőződését, hogy amennyiben az MDF kerülne ki győztesen a választásokból, képes lesz a nélkülözhetetlen szakapparátus megszervezésére, a rátermett személyek kiválasztására. Azt, hogy kormányképes lesz-e a szervezet, az idő dönti majd el. Az elnökség tagjai nem hagytak kétséget afelől, hogy a választások előtt semmiféle koalícióban nem kívánnak gondolkodni. Rendszerváltást sürgetnek, többpártrendszerű, demokratikus Magyarországot, emberi életlehetőségeket óhajtanak. Mindennek külföldi befolyástól mentesen, az ország akarata szerint kell megvalósulnia. Most az a legfontosabb, hogy a választások tiszták, szabadok legyenek, minden nemzeti érdek kifejeződhessen. A választás egyébként nem pénz, sokkal inkább program kérdése. Az elnökség véleménye szerint a hallgatag többség figyel és gondolkodik. Megvegyem, ne vegyem? Interjú a különleges megbízottal
