Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

4 NÉPÚJSÁG 1989. július 1. JAVASLAT a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatára 12. SZAKASZ 1. Az MSZMP a párttagok politikai kö­zössége, a pártszervezetek összessége. 2. A választott testületek rendeltetése, hogy biztosítsák az alapszervezetek és más párttagközösségek együttműködé­sét, a közös akaratra épülő akcióegysé­get; szolgálják választóikat és a válasz­tóik által rájuk ruházott hatáskör keretei között döntéseket hozzanak; képviseljék a pártot a közéletben és a nemzetközi kapcsolatokban. 13. SZAKASZ Az alapszervezetek 1. A párttagok elsődleges közössége az alapszervezet. 2. A párttag főképpen alapszervezeté­ben érvényesíti a tagsági viszonyból ere­dő jogait, és teljesíti vállalt kötelességeit. 3. Alapszervezet alakítható mindenütt, ahol legalább öt párttag van. Alapszerve­zet létrehozását a párttagok és az irányi­tó pártbizottságok egyaránt kezdemé­nyezhetik. Megalakulását az illetékes testület utólag tudomásul veszi. 4. Ha az alapszervezet tevékenységé­vel megsérti a szervezeti szabályzat elő­írásait, akkor működését az illetékes tes­tület felfüggesztheti vagy megszüntethe­ti. Az alapszervezet megszüntetését tag­jai is kezdeményezhetik, illetve elhatá­rozhatják. 5. Az alapszervezet teljes jogú fóruma a taggyűlés. Csak ez hózhat határozatot, és személyi kérdésekben is csak a tag­gyűlés dönthet, illetve foglalhat állást. Határozatképességéhez a tagság leg­alább kétharmadának jelenléte szüksé­ges. Kizárólagos joga az állásfoglalás az új tagokkal kapcsolatos vitákban, a fe­gyelmi vétség megállapítása és a párt- büntetés kiszabása. Tagjainak állandó és időszakos megbízást adhat, tájékoz­tatást kérhet más területen végzett politi­kai munkájukról. 6. Az alapszervezet titkárt és vezetősé­get választ. A vezetőség szervezi az alap­szervezet politikai életét. Tevékenységé­ről az alapszervezetnek rendszeresen beszámol. A vezetőség létszámának és összeté­telének eldöntése a taggyűlés joga. 7. Az alapszervezetekben pártcsopor­tok működhetnek, amelyek bizalmit vá­lasztanak. Feladatuk a tájékoztatás szer­vezése, a vállalt megbízatások teljesíté­sének segítése, az emberi kapcsolatok ápolása. 8. Az alapszervezetek erőfeszítéseik egyesítésére, tevékenységük összehan­golására, álláspontjuk képviseletére - munkahelyi, lakóterületi vagy más társu­lási elv alapján - közös pártszervezete­ket, választott testületeket hozhatnak lét­re. Ezek feladatairól, döntési hatásköré­ről, irányítási jogokkal való felhatalmazá­sáról, tisztségviselőiről és működési fel­tételeiről az alapszervezetek összevont taggyűlésen vagy megbízottjaik útján, küldöttgyűlésen döntenek. Létrehozható pártbizottság, titkárok tanácsa vagy más testület is. Erről az érintett alapszervezetek döntenek. 14. SZAKASZ A helyi pártszervezetek 1. A lakóterületi, a munkahelyi és más szerveződési elvek szerint létrejött alap­szervezetek működési területük szerint he­lyi (községi, városi, kerületi) pártszerveze­tekben egyesülnek. A helyi pártszervezet állhat egyetlen alapszervezetből is. Ez azt jelenti, hogy egy adott község­ben, városban, kerületben működő vala­mennyi alapszervezet tagsága alkotja a helyi pártszervezetet. 2. A helyi pártszervezet működési terü­lete a közigazgatási határok szerint ala­kítható. Minden önálló tanácsú települé­sen működhet helyi pártszervezet. Buda­pesten a fővárosra kiterjedő pártszerve­zet az önálló kerületi, helyi pártszerveze­teket egyesíti. 3. Ha a helyi pártszervezetek önkéntes alapon egyesülnek, helyi pártszervezet­nek az egyesült szervezet tekintendő. 4. A helyi pártszervezetek önállóak. a) Politikai cselekvésükre vonatkozó bármely döntést hozhatnak, ha az nem ellentétes a párt politikájával és szerve­zeti szabályzatával. b) Az egész pártra érvényes szabályok keretei közt önállóan határozzák meg belső szervezeti tagolódásukat, munka- megosztásukat, munkarendjüket. c) Saját, hatáskörükben dönthetnek a helyi népképviseleti testületekbe javasolt jelöltek állításáról. Azon - a 3. pontban említett - helyi pártszervezetekben, ame­lyek több települést fognak át, ezt a jogot az egyes tanácsok választásában köz­vetlent érintett alapszervezetek gyako­rolják. d) Ajánlási joguk van a területüket érin­tő országgyűlési képviselőjelölt kiválasz­tásában. e) A párt általános gazdálkodási sza­bályainak keretein belül önállóan gaz­dálkodnak, beleértve a vállalkozás törvé­nyekben megengedett lehetőségeit is. f) Önálló jogi személyek. g) Saját jogaikat átruházhatják szerve­zeti egységeikre. 5. A helyi pártszervezet legfelsőbb fó­ruma a küldöttgyűlés, az összevont tag­gyűlés vagy a taggyűlés. A helyi küldött- gyűléseket szükség szerint, de legalább évenként össze kell hívni. A küldöttek je­lölésére és választására az 5. szakasz­ban foglaltak irányadók. 6. A helyi pártszervezet vezető szerve­ként az alábbi változatok alkalmazhatók: a) Egytestületes pártbizottság. Tisztségviselőit az összevont taggyű­lés (küldöttgyűlés) választja. További tagjait vagy az összevont taggyűlés vá­lasztja meg, vagy delegált tagokból és küldöttgyűlésen választott tagokból áll. Tb) Pártbizottság, amelynek végrehajtó szerve a végrehajtó bizottság. A pártbizottság tagjainak egy részét a lakóterületi, munkahelyi és más alap­szervezetek, illetve több alapszervezet­ből álló párttag közösségek delegálják, másik részét a küldöttgyűlés választja. Létrehozható a pártbizottság úgy is, hogy minden tagját delegálják. A végrehajtó bizottságot és a tisztségviselőket a kül­döttgyűlés közvetlenül választja. A testü­letek és a tisztségviselők - első titkár és titkár(ok) - létszámáról a küldöttgyűlés, illetve az összevont taggyűlés dönt. A bi­zottság két küldöttgyűlés között jogosult a végrehajtó bizottsági tagok felmenté­sére és megválasztásra, amíg a cserék nem haladják meg a végrehajtó bizottság létszámának felét. c) Választmány és egytestületes párt- bizottság. A választmány tagjait alapszervezetek, a tanácstagok MSZMP-csoportja(i), a szakszervezeti és szövetkezeti, valamint az ifjúsági mozgalomban, ifjúsági tago­zatban működő párttagcsoportok és más párttagközösségek delegálják. A választmány saját soraiból elnököt vá­laszt. A pártbizottságot és tisztségviselőit - első titkárt és titkár(oka)t - a küldöttgyű­lés választja. A pártbizottság tagjai nem lehetnek egyidejűleg a választmány tag­jai. A küldöttgyűlések között a választ­mány jogosult a pártbizottsági tagok fel­mentésére és megválasztására. Ez a megoldás eltér a vezető szervek eddigi felépítésétől, működési módjától. A választmány kifejezi és folyamatosan érvényesíti a tagság közös akaratát. A vezető testület munkáját folyamatosan ellenőrizheti, tagjait bármikor visszahív­hatja és másokat választhat. A kéttestű­iét személyi átfedésének tilalma egyér­telművé teszi, hogy ki kinek felelős. 7. Az összevont taggyűlés, illetve a kül­döttgyűlés a gazdálkodás ellenőrzésére pénzügyi ellenőrző bizottságot; valamint a párttagok jogainak védelmére, vitás ügyek és panaszok elbírálására egyezte­tő bizottságot hozhat létre. A küldöttgyű­lésen választott egyeztetőbizottság több­ségét delegálják. Elnökét az összevont taggyűlés vagy a küldöttgyűlés választja. Az egyeztetőbizottság tagjai nem tölthet­nek be más választott párttisztséget, és nem lehetnek a párt alkalmazottai. Az egyeztetőbizottságok nem ellenőr­ző szervek és nem fegyelmi bizottságok. Alapvető rendeltetésük a párton belüli konfliktusok megoldásának elősegítése és a szervezeti élet során felvetődő ér­telmezési igények kielégítése. A válasz­tott testületektől független szervként működnek; ezt elsősorban személyi ösz- szetételük biztosíthatja. 8. A választott testületek munkabizott­ságokat hozhatnak létre. 15. SZAKASZ 1. A helyi pártszervezetek megyei - a fővárosban a kerületi pártszervezetek budapesti pártszerveket hoznak létre. Ezek feladata, hogy összehangolják a te­rületükön működő helyi pártszervezetek tevékenységét, szervezzék közös akciói­kat. Állást foglalnak a megye, illetve a fő­város egészét érintő politikai, területfej­lesztési és kulturális ügyekben. 2. A megyei, illetve budapesti pártérte­kezlet a helyi (kerületi) pártszervezetek küldötteiből áll. A küldöttválasztás elveire a 6. szakaszban foglaltak irányadók. Me­gyei, illetve budapesti pártértekezletet szükség szerint, de legalább évente kell összehívni. Ha megyei, illetve budapesti pártvá­lasztmány működik, elegendő kétéven­te rendszeresen összehívni. 3. A megyei, illetve budapesti vezető testületekről a pártértekezlet dönt. A megyei, illetve budapesti vezető tes­tületek felépítésében és létrehozásában az alábbi változatok alkalmazhatók. a) Egytestületes pártbizottság. Tagjai egy részét a helyi (kerületi) párt­szervezetek delegálják, a többi tagját, va­lamint tisztségviselőit a pártértekezlet vá­lasztja meg. b) Megyei, illetve budapesti pártbizott­ság, amelynek végrehajtó szerve a vég­rehajtó bizottság. A helyi (kerületi) pártszervezetekből közvetlenül delegálják a megyei, illetve budapesti pártbizottság tagjainak egy részét, míg a testület többi tagját és tiszt­ségviselőit, valamint a végrehajtó bizott­ság tagjait - akik egyben a pártbizottság A következőkben a kongresszus és a párt országos (központi) testületéinek szerepét, feladatait, szervezeti felépíté­sét és kapcsolódásukat, valamint létre­hozásuk eljárásait részletezzük. Azért van szükség az eddigieknél részlete­sebb szabályozásra, hogy ezek a szer­vek ne maguk értelmezhessék felada­taikat, eljárásmódjukat. Az országos testületek felépítésére és működésére két, lényegesen eltérő megoldást adunk közre. Az egyik változat Országos Párt­választmány és egytestületes Központi Bizottság létrehozásával számol. A má­sik változat Központi Bizottság és Politi­kai Bizottság működését feltételezi. A Központi Bizottság elnevezés ugyan mindkét változatban szerepel, de politi­kai szerepük, összetételük, működésük nem azonos. A két változat eltérő meg­oldásokat igényel a kongresszusok rendszerességét és jellegét illetően is. Ezért a két változatot a kongresszusok szabályozásával együtt, teljes egészük­ben szerepeltetjük. A) A kongresszus 16. SZAKASZ A kongresszus a párt legfelsőbb fóru­ma. Meghatározza a párt politikájának vezérlő elveit, dönt a párt stratégiájáról, politikai irányvonaláról, programjáról és szervezeti szabályzatáról. Megválasztja a párt elnökét és főtitkárát (ha erről nem pártszavazás keretében döntenek), a párt ügyvezető titkárát és országos titká­rait, az Országos Egyeztető Bizottság el­nökét, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottságot és a Központi Bizottság azon további tagjait, akiket a szervezeti sza­bályzat hatáskörébe utal. Megvitatja és' minősíti a Központi Bi­zottság, az Országos Pártválasztmány, az Országos Egyeztető Bizottság és a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság munkáját. 17. SZAKASZ A kongresszust a Központi Bizottság legalább háromévente hívja össze. A Központi Bizottság köteles három hóna­tagjai - a megyei, illetve budapesti párt- értekezleten választják. A pártbizottság, a tisztségviselők, illetve a végrehajtó bi­zottság létszámáról mindkét esetben a pártértekezlet dönt. A pártbizottság két pártértekezlet között jogosulta végrehaj­tó bizottság tagjainak felmentésére és megválasztására, amíg a cserék nem ha­ladják meg a végrehajtó bizottság létszá­mának felét. c) Megyei, illetve budapesti választ­mány és egytestületes pártbizottság. A választmány tagjait (pártértekezlet után) a helyi pártszervezetek, a megyei (budapesti) tanácstagok MSZMP-cso- portja, a szakszervezeti és szövetkezeti, valamint az ifjúsági mozgalomban, ifjúsá­gi tagozatban működő párttagcsoportok és más párttagközösségek delegálják. A választmány saját soraiból elnököt vá­laszt. A pártbizottságot és tisztségviselőit - első titkárt és titkár(oka)t - a megyei, illet­ve budapesti pártértekezlet választja. A pártbizottság tagjai nem lehetnek egy­idejűleg a választmány tagjai. A pártérte­kezletek között a választmány jogosult a pártbizottság tisztségviselőinek és tag­jainak felmentésére és megválasztására. d) A megyékben a helyi pártszerveze­tek képviselőiből (titkáraiból vagy küldöt­teiből) szövetségi jelleggel működő me­gyei párttestület alakítható. Tisztségvise­lőit a pártértekezlet választja meg. Fel­adata a helyi pártszervezetek munkájá­nak összehangolása, a közös politikai akciók szervezése, a megyei párttagság egészét érintő kérdésekben közös állás­pont kialakítása. 4. A megyei, illetve budapesti pártérte­kezlet pénzügyi ellenőrző bizottságot vá­laszt, és megyei, illetve budapesti egyez­tetőbizottságot hoz létre. Az egyeztetőbi­zottság vezetőjét és tagjainak kisebb ré­szét a megyei, illetve budapesti pártérte­kezlet választja, nagyobb részét a helyi (kerületi) pártszervezetek delegálják. Az egyeztetőbizottság tagjai nem tölthetnek be más választott párttisztséget, és nem lehetnek a párt alkalmazottai. 5. A választott testületek munkabizott­ságokat hozhatnak létre. pon belül kongresszust összehívni, ha a párttagság több mint fele országos párt- szavazás keretében a kongresszus ösz- szehívása mellett foglal állást. Felvetődött az évenként vagy két­évenként tartandó rendszeres kongresz- szus is. Ha választmány működik, és más biztosítékok is vannak a szükség szerinti összehívásra, elegendőnek lát­szik előírni a háromévenkénti rendsze­res összehívást is. 18. SZAKASZ A kongresszusi küldöttek létszámát és választási rendjét a Központi Bizottság határozza meg, a szervezeti szabályzat­ban foglalt elvek alapján. 19. SZAKASZ A kongresszus előkészítésének mód­ját a Központi Bizottság határozza meg az alábbi elvek és általános eljárási sza­bályok tiszteletben tartásával: 1. A Központi Bizottság legalább négy hónappal a kongresszus előtt köteles dönteni annak időpontjáról és helyszíné­ről. Egyidejűleg köteles közzétenni ja­vaslatait a kongresszus napirendjére. 2. A küldöttek megválasztását és a kül­döttcsoportok megalakítását a kongresz- szus megnyitását megelőző 60. napig be kell fejezni. Küldöttcsoportok alakít­hatók A változat: megyénként, illetve megyei jogú pártszervezetenként; B változat: megyénként, illetve megyei jogú pártszervezetenként és a pártban nyilvánosan működő áramlatok szerint. A küldöttcsoportok szóvivőik útján be­kapcsolódnak azon bizottságok munká­jába, amelyeket a Központi Bizottság a kongresszus előkészítésére hoz létre. 3. A kongresszus megnyitását meg­előző 60. napig a helyi pártszervezetek javaslatokat tehetnek a kongresszus na­pirendjére, az elfogadandó dokumentu­mok jellegére és tartalmára. Joguk, hogy javaslataikat más pártszervezetekkel és minden kongresszusi küldöttel megis­mertessék. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a he­lyi pártszervezetek ne csupán a közpon­tilag kiadott dokumentumokhoz szólja­nak hozzá, hanem önállóan is kidolgoz­zanak dokumentumtervezeteket, kezde­ményezzék a határozathozatalt, és azokhoz támogatókat szerezzenek. 4. A Központi Bizottság köteles a vég­leges napirendi és ügyrendi javaslatát, valamint az előzetes pártviták alapján kongresszus elé terjesztendő dokumen­tumtervezeteket a kongresszus megnyi­tását megelőző 14. napig minden kong­resszusi küldöttnek kiküldeni. 20. SZAKASZ A pártszavazás eredményeként ösz- szehívott kongresszus előkészítése so­rán nem kötelező alkalmazni a 18. sza­kaszban foglaltakat. Az ilyen kongresz- szusok csak azokat a napirendi pontokat tárgyalhatják, amelyeket a pártszavazás kezdeményezői megjelöltek; döntéseket, határozatokat csak az összehívás okát képező tárgykörökről hozhatnak. B) Az Országos Pártválasztmány 21. SZAKASZ Két kongresszus között az Országos Pártválasztmány a párttagság legfelsőbb képviseleti és ellenőrző szerve. 22. SZAKASZ Az Országos Pártválasztmány hatás­köre: 1. Ellenőrzi a Központi Bizottság tevé­kenységét. 2. Állást foglal a Központi Bizottság ál­tal előterjesztett kérdésekben. 3. Kezdeményezi a Központi Bizottság vitáját, illetve döntését az általa fontosnak tartott kérdésekben. 4. Országos pártszavazást kezdemé­nyezhet. 5. Kongresszus összehívását kezde­ményezheti, javaslatot tehet napirendjé­re. 6. ÁHást foglal a párt szövetségi politi­kájáról. 7. Jóváhagyja a párt támogatásával in­dítandó országgyűlési képviselőjelöltek listáját. 8. Két kongresszus között felmentheti és megválaszthatja a Központi Bizottság az Országos Egyeztető Bizottság és a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság kongresszus által választott tisztségvise­lőit, tagjait. 9. Határoz saját ügyrendjéről. 23. SZAKASZ Az Országos Pártválasztmány tagjai: 1. A párttagság területi elv szerint dele­gált képviselői; megyénként és megyei jogú pártszervezetenként minden meg­kezdett ötezer párttag után egy fő (ösz- szesen 160-170 fő). 2. Az MSZMP országgyűlési képviselő- csoportjának vezetősége (a parlamenti választások után lép életbe, kb. 10-15 fő). 3. A szakszervezetekben, a szövetke­zeti és az ifjúsági mozgalmakban (a párt tagozataiban) működő MSZMP-csopor- tok képviselői (15-15 fő). A párt tagozatairól szól a VII. fejezet. Ha az Országos Pártválasztmány va­lamely tagját más országos testület tag­jává választják, választmányi megbíza­tása megszűnik, és választói mással töl­tik be a helyét. 24. SZAKASZ Az Országos Pártválasztmány elnöki tisztét a párt elnöke tölti be. 25. SZAKASZ Az Országos Pártválasztmány szükség szerint, de évente legalább kétszer ülé­sezik. Az üléseket a párt elnöke (az Or­szágos Pártválasztmány elnöke) és a Központi Bizottság együttesen hívja ösz- sze. Tanácskozását minden alkalommal össze kell hívni, ha azt az Országos Párt- választmány tagjainak legalább 10 szá­zaléka kezdeményezi. C) A Központi Bizottság 26. SZAKASZ A Központi Bizottság két kongresszus között a párt országos vezető szerve. A testület elnevezésére és a tisztség- viselők megnevezésére is több változat merült fel (pl. Elnökség, Országos Párt­vezetőség, Országos Végrehajtó Bizott­ság). 27. SZAKASZ A Központi Bizottság hatásköre: 1. Meghatározza a kongresszus hatá­rozatainak végrehajtására szolgáló alap­vető politikai feladatokat. 2. Figyelemmel kíséri az Országgyűlés (Folytatás a 6. oldalon) V. A párt országos szervei 1. VÁLTOZAT (Országos Pártváiasztmány és Központi Bizottság létrehozása esetén.) IV. A párt felépítése (Folytatás a 3. oldalról.) MSZMP politikájával összeegyeztethe­tetlenek. Ez az elvi követelmény elsősorban a párttagok személyes mérlegelését igényli. Különösen fontos esetekben testüle­tek is állást foglalhatnak. 11. SZAKASZ A párt tagjai felelősek alapszerveze­tüknek. Ha tevékenységük, magatartá­suk sérti a közélet, az emberi kapcsola­tok normáit, más párttagok jogait, jó hírét és emberi méltóságát, rontja a párt tekin­télyét, illetve a vállalt kötelezettségek rendszeres mulasztására utal, megítélé­sük saját közösségük, alapszervezetük ügye.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom