Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-24 / 172. szám

1989. július 24. 2 Képújság Többpártrendszert, pluralizmust akarunk Németh Miklós interjúja a Bitó am Sonntagnak „Jól meg kell fontolni...” Változtasson-e nevet az MSZMP? Interjú a megyei pártbizottság első titkárával (Folytatás az 1. oldalról.) ter a lengyel választásokra utált, kijelentette: „A lengyel kommunista párt csúcsvezetése évekig rosszul mérte fel a helyzetet ahelyett, hogy - úgy, mint mi - a reformmozgalom élé­re álltak volna. Jaruzelski tábornok, a buka­resti VSZ-csúcstalálkozón a következőt mondta nekem: „1981-ben katonai győzel­met arattunk ugyan, de politikailag vereséget szenvedtünk”. A kormányfő véleménye szerint Magyaror­szágon a legkeményebb dogmatikusok sem tagadhatják azt a tényt hgy az a rendszer, amellyel eddig Magyarországon dolgoztak, bizonyos eredményeket felmutatott ugyan, de nem túlságosan sokat. Azok, akik számá­ra az eddigi rendszerből előny származott, ellenállást tanúsítanak. Közülük sokan re­formlepelbe burkolják bírálatukat. Szavak­ban a reform mellett vannak, s a sorok között elrejtve tudatják, hogy a reformot ellenzik. Nagyon nehéz felmérni, hogy milyen erősek. Németh Miklós úgy ítéli meg, hogy a veze­tésen belül is vannak óvatosak, akik a de­mokratizálás tempóját túl gyorsnak tartják. Abban az alapvető kérdésben azonban, hogy reformálni kell, nincs viszály az MSZMP Központi Bizottságában, „százszázalékos biztonság a visszarendeződéssel szemben nincs. Sokat teszünk azonban azért, hogy az ne következzen be. A legfontosabb garancia a nép. A lakoság nem engedné meg a vissza­lépést. Garancia a kormányom is. A kormány (Folytatás az 1. oldalról.) csak 43,1 százaléka dobta be a borítékot. Ezért a választási elnökség javasolta a sza­vazatszedő bizottságoknak, hogy ahol szükségesnek látják, a hat órai zárási időt egy órával hosszabbítsák meg, s ez meg is történt. Gödöllőn és Isaszegen egész nap folyamatosan érkeztek a szavazók a vá­lasztási helyiségekbe. A zárás előtt, öt óra után megélénkült az érdeklődés; sok szá­zan, a napi elfoglaltság után érkeztek az ur­nákhoz. Bács-Kiskun megye mindkét ország­gyűlési választókerületéből este fél hétig megérkeztek a futárok a választási elnök­séghez, bejelentve: hat órakor lezárták az urnákat. Kiskunfélegyházán 32, Kecske­méten 22 helyen kezdték meg a szavazatok összeszámlálását. Az Országos Választási Elnökség közleménye 1989. július 22-én négy országgyűlési választókerületben volt időközi választás. A választások a törvényes rend szeriht tör­téntek meg. A Bács-Kiskun megye 3. szá­mú választókerületében (Kecskemét) a névjegyzékbe felvettek száma 19 735. A választáson részt vett 8704 fő, a választójo­gosultak 44,1 százaléka. Az érvényes sza­vazatok száma 8390, az érvénytelen szava­zatoké 314. Valamennyi jelölt ellen leadott szavazat 39. A választáson a választópol­gároknak több mint a fele nem vett részt, ezért pótválasztást kell tartani. A Bács-Kiskun megyei 8. számú válasz­tókerületben (Kiskunfélegyháza) a név­jegyzékbe felvettek száma 26 005. A vá­lasztáson részt vett 16 006 fő, a választójo­gosultak 61,5 százaléka. Az érvényes sza­vazatok száma 15 543, az érvényteleneké 463. Valamennyi jelölt ellen leadott szava­zat 140. Egyetlen jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, ezért pótválasztást kell tartani. A Csongrád megyei 1. számú választó- kerületben (Szeged) a választói névjegy­zékbe felvettek száma 22 016. A választá­son részt vett 9953 fő, a választójogosultak 45,2 százaléka. Az érvényes szavazatok . Nyugatnémet értékelés szerint szovjet részről - legalábbis magas szinten - elő­ször ismerték el, hogy az 1939-es né­met-szovjet megnemtámadási szerző­désnek van egy záradéka, amelyben Moszkva és Berlin érdekszférákra osz­totta fel Lengyelországot, illetve a Balti­kumot. Valentyin Falin, volt bonni nagykövet, az SZKP KB nemzetközi osztályának ve­zetője egy nyugatnémet-szovjet tv-be- szélgetésen kijelentette ugyanis: „Bár a forráseredettel szemben nem adtam fel a tartózkodásomat, a titkos záradék jegy­zőkönyv létezéséhez nem fér kétség”. A tv-beszélgetést, az elsőt nyugatnémet és többé már nem a párt meghosszabbított kar­ja, hanem önálló hatalmi központ, s a pekingi tragikus események után világossá tette, hogy Magyarországon belpolitikai kérdést többé nem oldanak meg erőszakkal. A fegy­veres erőkkel nálunk nem fognak visszaélni” - jelentette ki. Németh Miklós az interjúban kifejtette, hogy a Szovjetunió Magyarországon soha sem fog beavatkozni. „Gorbacsov Bukarest­ben megerősítette, hogy az úgynevezett Brezsnyev-doktrina halott”. Magyarország mindenesetre nem kíván idegen modellt átvenni. Magyarország mindig akkor volt sikeres, amikor a saját út­ját járta. Amikor idegen modelleket vett át mindig „megbetegedett”, csaknem rok­kanttá vált. Magyarországon a korányfő meggyőződése szerint a politikai reformo­kat legjobban az egészséges gazdasági fejlődés segítheti elő. „A mi tragédiánk az, hogy negyven éven át életünket ideológiai kényszerek nyomán kellett alakítanunk. A végeredményt láthatjuk”. Magyarország szövetségesi elkötele­zettségét számba véve, az ország közeleb­bi és távoli környezetére kitekintve, a kor­mányfő azt állapította meg, hogy belátható időn belül lehetetlen a kilépés a KGST-böl, jóllehet a KGST jelenleg inkább hátrányo­kat és nem előnyöket nyújt a tagországok­nak. Magyarország a Közös Piaccal jó megállapodásokat kötött. Ezeket most tar­száma 9603, az érvényteleneké 350. Vala­mennyi jelölt ellen leadott szavazat 152. A választáson nem vett részt a választójogo­sultaknak több mint a fele, ezért pótválasz­tást kell tartani. A Pest megyei 4. számú választókerület­ben (Gödöllö) a választói névjegyzékbe fel­vettek száma 27 000. A választáson részt vett 15977 fő, a választójogosultak 59,2 százaléka. Az érvényes szavazatok száma 15728, az érvényteleneké 249. Kőrösfői László 4711 szavazatot (29,9 százalék), Roszik Gábor 10 897 szavazatot (69,2 szá­zalék) kapott. Valamennyi jelölt ellen le­adott szavazat 120. A választókerület meg­választott új képviselője Roszik Gábor. A hivatalos eredmények a Magyar Köz­lönyben jelennek meg. Az Országos Vá­lasztási Elnökség a pótválasztásokat 1989. augusztus 5-ére (szombat) tűzi ki. * Keserű csapásként érte a magyarorszá­gi ellenzéket a szombati pótválasztásokon tapasztalt érdektelenség - jelentette vasár­nap reggel első kommentárjában Buda­pestről a BBC. Ismertetve a négy választó- körzetben megtartott szavazás eredmé­nyét, a tudósító megjegyezte, hogy az el­lenzék valamennyi körzetben jelöltjeinek győzelmére számított. A rendkívül ala­csony részvételi arány a BBC tudósítója szerint részben a választókat szavazás he­lyett inkább a vízpartra csalogató nyári idő­nek tudható be, de egyúttal azt is igazolja, hogy a vidék kevésbé vesz részt a politikai életben. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy az egyetlen körzet, ahol a szombati forduló eredményt hozott - mégpedig el­lenzéki győzelmet - a Budapesttől alig 30 kilométerre fekvő Gödöllő volt. A szombati The Guardian úgy véleke­dett: a pótválasztás az újsütetű ellenzék egyfajta megmérettetése, esélyeinek teszt­je. A BBC tudósítója - csakúgy mint a Reu­ter hírügynökség - bizonyos fokú csaló­dottsága ellenére kiemeli azt a tényt, hogy a gödöllői pótválasztás eredményeként több mint négy évtizede most először maradt alul Magyarországon a kommunista párt jelöltje. szovjet szakemberek között a legújabb- kori történelem egyes problémáiról, a ZDF társaság vasárnap tűzte műsorára, a szovjet televízió a sugárzást augusztus elejére tervezi. Mint ismeretes, Gorbacsov főtitkár még tavaly kérte Kohl kancellár segítsé­gét az okmányok felkutatásában és áta­dásában. A titkos záradéknak állítólag valóban nincs meg az eredetije, de mielőtt a berlini birodalmi külügyminisz­térium egyik beosztottja a háború végén megsemmisítette volna, mikrofilmet ké­szített róla. Ezt később átadta az ango­loknak, ők az amerikaiaknak, ahonnan a mikrofilm az ötvenes években visszake­talommal kell megtölteni, s a mennyiségi korlátozásokat mihamarabb leépíteni. Ma­gyarország ezt 1995 helyett már 1992-re szeretné elérni, távlatilag pedig a társult tagság a célja. A NATO és a Varsói Szerződés feloszla­tásáig a VSZ-nek túlnyomóan katonai szer­vezetből politikaivá kell válnia - mondotta Németh Miklós. Politikai kérdések megvita­tásának fóruma lehetne, anélkül, hogy az egyes tagországok szuverenitása csorbát szenvedne. A magyar irányvonal az - szö­gezte le a miniszterelnök -, hogy mindenki a saját útján megy, mások kioktatása, vagy a mások ügyeibe való beavatkozás nélkül. Amennyiben az össz-európai együttműkö­dés további haladást mutat fel, remélhető­leg 2000-ig, de talán már hamarabb is az összes szovjet katonát ki lehet majd vonni Magyarországról. Romániát illetően Ma­gyarország nem kívánja a konfliktust esz­kalálni, s a kormányfő bízik abban, hogy a konfliktus nem tevődik át katonai területre. Gorbacsov mindenesetre nem kíván a ro­mán-magyar ügyben sem közvetítőként, sem békéltetőként fellépni. A németek teljes megosztottságát Né­meth Miklós hibának nevezte, „de a II. világ­háború és a következmények manapság történelmi realitást jelentenek. Csak remél­hetjük, hogy a közös európai ház felépítése olyan megoldást hoz majd, amely mindenki számára elfogadható”. Csehszlovák­lengyel ellenzéki találkozó Csehszlovákiában is szükség lenne egy, a lengyelországihoz hasonló kerek- asztal-tárgyalássorozat megtartására a kormány és az ellenzék között - áll ab­ban a nyilatkozatban, amelyet vasárnap adtak ki a csehszlovák ellenzékiek és a lengyel Szolidaritás képviselőinek talál­kozójáról. A nyugati hírügynökségek is­mertetése szerint a nyilatkozatban leszö­gezik: az említett tárgyalások megtartása nemcsak Csehszlovákia, hanem Kelet- Európa egészénekjövője szempontjából döntő jelentőségű. A csehszlovák ellenzékiek a találkozón méltatták azt a tényt, hogy a Szolidaritás 169 tagja, akik most kerültek a lengyel parlamentbe, első külpolitikai nyilatkoza­tukban állást foglaltak a csehszlovákiai reformok mellett. A tárgyalásokon mind­két részről sürgették a csehszlovákiai politikai foglyok szabadon bocsátását. A DPA jelentéséiben azt írja, hogy a lengyel ellenzékiek nyilatkozatot adtak át a csehszlovák polgárjogi aktivistáknak, s ebben elítélik a Varsói Szerződés fegy­veres erőinek 1968-as beavatkozását a csehszlovákiai eseményekbe. A lengyel delegáció szombaton érke­zett Prágába. A küldöttség még szomba­ton találkozott Frantisek Tomásek bíbo­ros érsekkel. A küldöttség találkozni kíván Václav Havel ismert ellenzéki íróval és hétfőn ta­lálkozót tervez Alexander Dubcekkel, a CSKP KB volt főtitkárával is. A Szolidaritás küldöttségének beuta­zását a csehszlovák hatóságok nem aka­dályozták meg, s vasárnapig nem akadá­lyozták a küldöttség programjának lebo­nyolítását, találkozóit. rült az NSZK-ba. A mikrofilmhez mellé­kelt térkép eredetiségében azonban a szakemberek nem kételkednek. A Szovjetunióban, különösen a balti köztársaságokban széles körű vita bon­takozott ki a Hitler—Sztálin paktumról. Nyugati közlések alapján - amint Ma­gyarországon is - közölték a záradék szövegét. Mindazonáltal, szovjet hivatalos helye­ken maradtak és maradnak kételyek. A közelmúltban elhunyt egykori külügymi­niszter, Andrej Gromiko például a nyu­gatnémet könyvpiacon is forgalmazott visszaemlékezéseiben vitatta a titkos zá­radék meglétét. (Folytatás az 1. oldalról.) össze. Például itt változtattuk meg első­ként funkcióját, kezdtük lebontani hatal­mi jellegét, erősíteni az információ-gyűj­tő, továbbító, szolgáltató vonásokat. Mi szerveztük át elsőként az új funcióknak megfelelően az apparátust, csökkentet­tük létszámát, szüntettük meg a megyei bizottság osztályait. Az értekezleten a té­makör tanulmányozására alakult egy öt fős bizottság, de senkinek nem jutott eszébe, hogy ebben ott kellene lennie Tolna megye képviselőjének is. Tapasz­talatainkat azért mindenesetre el­mondtam. A vitában sok minden megfogalmazó­dott, ami igazolta a mi három hónapja el­kezdett munkánkat, tehát a kisebb appa­rátus szükségességét, a szolgáltató jel­leg erősítését, és azt, hogy ezzel együtt valamilyen formában szükség van me­gyei szintű szervezetre, párttestületre, mert közigazgatási és egyéb területen to­vábbra is él a megyerendszer.- Gondolom, nem ezt az egyetlen té­mát vitatták meg.- Szó volt a párt nevének esetleges megváltoztatásáról, mivel ezt úgy látszik sokan igénylik. Több javaslat is felmerült, például a Magyar Szocialista Párt és a Magyar Szocialista Reformpárt elneve­zés. Szerintem a névváltoztatást két as­pektusból is jól meg kell fontolni. Egy­részt majd csak a kongresszuson dől el, hogy milyen irányban mozdul el a párt. Anélkül, hogy ezt tudnánk, nem sok értel­me van most a névváltoztatáson gondol­kodni. Másrészt akkor is nagyon meg­gondolandó, ha októberben esetleg erő­teljes fordulat áll be a párt politikájában. Ugyanis lehet, hogy már novemberben képviselőválasztás lesz, és akkor egy ok­tóberi névváltoztatás azonosítási zavaro­kat idézhet elő a társadalom kevésbé in­tenzíven politizáló részében. Megfontolt­ságra int az a tény is, amely Kádár János temetésén vált nyilvánvalóvá: óriási tö­megek nem úgy értékelik az elmúlt negy­ven évet, hogy ez a párt csak rosszat csi­nált. Igaz, a részvétel jórészt Kádár János személyének szólt, de őt nem lehet „levá­lasztani” a pártról, amely úgy látszik, sok mindent megőrzött a hitelképességéből. Egy másik aspektus: a munkás jelzőt rö­vid úton elhagyni -, különösen anélkül, hogy utalnánk rá, nem a munkásság negligálásáról, hanem szélesebb érte­lemben a dolgozó tömegek érdekeinek MOSZKVA - Észtország nem észt anya­nyelvű lakosságának képviseletében mint­egy harmincezer ember tüntetett szomba­ton Észtország fővárosában, Tallinnban, til­takozásul a köztársaságban a nyelvhasz­nálatról, a helyhatósági választásokról, és a bevándorlásról alkotott törvénytervezetek ellen. A törvénytervezetek ma kerülnek az Észt Legfelsőbb Tanács elé. DUSANBE - ATadzsikLegfelsőbbTa- nács szombaton többségi szavazással tör­vényt fogadott el a tadzsik nyelv államnyelvi státusáról. A törvényhozás során figyelem­be vették az összes itt élő etnikai csoport érdekeit - mutat rá a TASZSZ. BONN - Helmut Kohl kancellár vasár­nap a Deutschlandfunk „A hét interjúja" cí­mű műsorában megerősítette az NSZK szándékait: a „segítünk, hogy segíts maga­don” elv szellemében Bonn hozzá akar já­rulni a lengyel gazdasági nehézségek le­küzdéséhez. A milliárdos összegekről ter­jesztett híreket azonban, mint „messzeme­nően nem reális összegekről” szólókat cá­folta. Kohl szabadságát tölti az ausztriai Wolfgang-tónál. TOKIO - Jelentős szavazói részvétel mellett vasárnap megkezdődtek a felsőhá­zi választások Japánban. Hasonló esemnyre legutóbb 1986-ban került sor a felvállalásáról van szó - megint csak nem lenne szerencsés. Talán majd a választá­sok után, amikor valószínűleg kongresz- szust kell összehívni, napirendre tűzhet­jük ezt a kérdést.- A jegyzeteibe akaratlanul Is belepil­lantva látom, az újra nem választott párt- tisztségviselőkről is szó volt a pénteki ér­tekezleten.- Közismert, hogy nagy vihart kavart a Politikai Bizottság 1988. december 13-i határozata, a dátumra utalva azt is mond­hatnám, hogy nem volt szerencsés. Ép­pen ezért a pártpolitikai és a gazdálkodá­si osztályok javasolják, helyezzék hatá­lyon kívül a december 13-it, léptessenek életbe új rendelkezést, amely szorosab­ban összhangban áll a Munka Törvény- könyvével. Tehát ha valakit nem választa­nak meg, „felmondás a munkahely ré­széről” bejegyzéssel szűnjön meg a munkaviszonya. Az elképzelések szerint hat hónap lenne a felmondási idő, amely­nek egy részére, esetleg egészére fel­mentést kaphatnának a munkavégzés alól. Szerintem politikai kultúra kérdése, hogy az ilyen embert ne tekintsék bukott­nak, dolgozhasson tovább, például az apparátusban politikai munkatársként. Az előterjesztők és az első titkári értekez­let résztvevőinek szándéka szerint ennek az intézkedésnek nem lesz visszamenő- leges hatálya.- Némi maliciával azt mondhatnám, ön könnyű helyzetben van, hiszen társadalmi megbízatásként látja el a megyei első tit­kári teendőket.- Ez a téma, a társadalmi megbízatás is szóba került. Úgy éreztem, nem véletle­nül követelte több felszólaló első titkár is, hogy egyértelműen határozza meg a KB, mit lehet és milyen funkciót nem lehet el­látni társadalmi megbízatásban. Burkol­tan felszínre kerültek olyan követelések, hogy a megyei első titkári, titkári funkciót csak főállásban lehessen betölteni. Én pedig elmondtam a véleményemet, mely szerint ha a megye - a bizottság, az ap­parátus - szerepét átértékeljük, akkor éppen a társadalmi első titkári vagy elnö­ki rendszerre kellene áttérnünk. Ilyen föl­állásban viszont óriási szükség van a vá­rosi, nagyközségi első titkári, titkári füg­getlenített állásra, hiszen az egyre na­gyobb önállóságra épülő munka ott sű­rűsödik. • - Köszönöm a beszélgetést. szigetországban: a 252-tagú szenátus fe­lének új összetételét határozza meg a há­romévenként sorra kerülő szavazás, így a mostani is. BRÜSSZEL - A Közös Piac kelet-eu­rópai politikáját nemcsak az emberi jogok melletti elkötelezetsége, hanem a közös­ség jól felfogott érdekei is befolyásolják. A bizonytalanság, vagy az elnyomás vissza­térte Kelet-Európábán hátráltatná az EK saját belső terveit is - mondta Frans And- riessen, az Európai Közösségek bizottsá­gának alelnöke és a külkapcsolatokért fe­lelős tagja a hét végén londoni előadásá­ban, amelyben megpróbálta felvázolni a Közös Piac „külpolitikáját” a kilencvenes évekre. COLOMBO - Ismeretlen tettesek va­sárnap Colombóban megölték Sri Lanka főcenzorát. A sajtónyilvánosságot az országban érvényben lévő kivételes ál­lapot szellemében kordában tartó első számú hivatalnokot reggeli kocogás köz­ben lőtték le egy autóból. A főcenzor, aki egyben az állami rádió és televízió elnöke is volt, röviddel kórházba szállítása után be­lehalt sérüléseibe. A merényletről az AFP francia hírügynökség számolt be Colom- bóból a cenzúra által megnyirbált jelen­tésében. Négy választás Magyarországon Falin szerint létezik titkos záradék Német—szovjet paktum GY. M. PANORÁMA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom