Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-03 / 154. szám

2 Képújság 1989. július 3. *v Nemzetiségi nap Györkönyben (Folytatás az 1. oldalról.) A műsort Weisenfeld Zoltán, a Pécsi Rádió német nyelvű adásainak munka­társa vezette. A korábban már említett lapzárta jóvoltából, sajnos, nem tudunk számot adni arról, hogy a közérdeklődést kiváltott tombola fődíját, egy 25 literes, csapra vert, telt boroshordót ki nyerte. Más részletekről azonban annál inkább, így például arról, hogy a már másodízben itt táborozó tatabányai amatőr festők ve­zetőjének, Krajcsirovics Henrik SZOT- díjas grafikusművésznek, Pámer Ádám helyi lakos bocsátotta rendelkezésére alkalmi kiállítóteremként présházát. Árul­ták termékeiket a nemrég itt zárult helyi gyertyaöntő tábor fiatal alkotói is. A megyében bármikor és bárhol irigy­lést érdemlő környezetben adott műsort az „Original Branauer Schwaben Quin­tett” (Baranyai kvintett) muzsikája mellett a hagyományos svábbál zárta. Az időjárás - mintha az erre illetékesek olvasták volna szombati számunkban ki­fejezett óhajunkat - ottjártunkig kedvező volt. 0.1. Fotó: Ó. R. 2. Heimattreffen in Sagetal 1. Juli 1989. Délelőtt mise, délután lakodalom Nemzetiségi találkozó Szakadatén Az önbecsülés, a nem­zetiségi kultúra, a lelkiis­meret szerint való . ha­gyományápolás céljával egyre többször kínálko­zik lehetőség, hogy kis­települések ünnepeiről tudósítson a sajtó, rádió, televízió. Második alkalommal rendezett szombaton és vasárnap találkozót Sza­kádét község németajkú lakossága. Az elmúlt he­tekben kezdődött lázas készülődés hangulata, július 1-jén, szombaton csúcsosodott. Ekkora már megérkeztek - kö­zel százötvenen - az NDK-ból, NSZK-ból, Ausztriából, az USA-ból azok a vendégek, akik elszakíthatatlanul kötődnek e Tolna megyei kis településhez. Természetesen hazánk, megyénk több városából, falujából is utaztak ide barátok, érdeklődők, közel ezren. Az egész napos program reggel 9 órakor német nyelvű misével kezdő­dött, melynek végén közösen éne­kelték a magyar himnuszt. Ezt köve­tően átvonultak a helybeli kultúrház- ba, ahol a nemzetiségi klub kórusa, a gyönki gimnázium és általános isko­la diákjai német népdalokat adtak elő, felelevenítették a régi fonók han­gulatát. Délután lakodalmas játék tanúi le­hettek a megjelentek. A századelő, a kilencszázhúszas évek német nemzetiségi népvisele­tének divatját idézte a menyasszony és vőlegény ruhája, de a lakodalmas kikérő és búcsúztató vers, rigmus is. Az egykori szokásoknak megfele­lően készült a lakodalmas vacsora, a Hőgyészi Állami Gazdaság közre­működő segítségével. A reggelig tartó vigasságban Bara­nyából, Hásságyból hívott rezesban­da fújta a talpalávalót, közben nem is sejtett rokoni szálak, egykori baráti, szomszédi kapcsolatok váltak is­mertté.- dkj - gk ­Reform körök regionális tanácskozása Disputára hívta össze a pécs-ba- ranyai reformkor a szomszédos me­gyék reformszellemű csoportjait. A műszaki főiskolán július első napján rendezett tnácskozáson három szekcióban foglalkoztak elméleti kérdésekkel az MSZMP szervezeti szabályzata, a kongresszusra való felkészülés és a regionális gazdasá­gi fejlesztés témaköreiben. A kongresszusi felkészülésről folytatott beszélgetésen felhívást fo­galmaztak meg a résztvevők, melyet eljuttatnak az MSZMP tagjaihoz, szervezeteihez. A kongresszusi kül­döttek választására szánt időt (au­gusztus 27. a határidő) rövidnek tart­ják, s ezért kérik a szeptember 15-re történő módosítást. A Tolna megyei reformkörösöket a bonyhádiak képviselték a tanácsko­záson. „Bonyhád városban prog­rammal pályázat útján indulhatnak a jelöltek. Minden alapszervezet lehe­tőséget kap arra, hogy találkozzon velük s pártszavazás útján történik a kiválasztás” - mondta a többi közt Pogácsa Alajos, a bonyhádi reform­kör képviseletében. CSEFKÓ JUDIT Ófalui atomtemető (PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNKTÓL) Bár véget ért már a szünet, Pozsgay Imre azért udvariasan meghallgatja kér­déseimet és válaszol:- Tolna megye még ma is egyedülálló abban a tekintetben, hogy dr. Jánosi György társadalmi munkában vállalta az első titkári funkciót. Mi a véleménye er­ről, követendőnek tartja-e ezt a formát?- Nekem rokonszenves volt ez a kez­deményezés, remélem, hogy a személyi alkalmasság és a megoldás eredetisége együtt jó pártvezetést eredményez Tolna megyének. Nehéz ma még elképzelni, hogy egy megyei pártvezető társadalmi munkában dolgozzon ilyen profi munkát igénylő korszakban, de nem ellenkezik az elveimmel. Várjuk meg a Tolna me­gyei tapasztalatokat, és azután általáno­síthatunk.- Egy másik - számunkra fontos - ügy az ófalui atomtemető. De több hasonló eset is borzolta a kedélyeket az utóbbi időben, vagyis egy országos érdeket képviselő beruházás megbukhat a helyi ellenálláson. Véleménye szerint hogyan lehet ezeket a problémákat megnyugta­tóan rendezni?- A konkrét ügyben nem vagyok elég tájékozott, azt azonban világosan ki kell mondani, hogy a nyilvánosság és a köz­vélemény kizárásával a jövőben sem le­het dönteni ilyen esetekben. Amikor azonban a döntés indokolt társadalmi és környezetvédelmi vonatkozásban együttesen, akkor végül is az országos érdeknek kell győzni. Ezt tehát valamilyen módon rendezni kell, úgy azonban, hogy senki ne érez­hesse magát fenyegetve,-veszélyeztetve, mert ebben az esetben hat az a morális törvény, hogy azok vannak többségben, akik bajban vannak, még akkor is, ha szám szerint kisebbséget képviselnek. Ha egy autóbuszban valaki rosszul lesz, hiába ülnek azon negyvenen, mégis a kórház felé kell kanyarodnia, hogy azt az egy utasát letegye. A horgászoknak igazuk van Az al-dunai horgászegyesületek - mintegy 10 ezer horgász képviseletében - nyilatkozatban követelték, hogy a Ge- menci Tájvédelmi Körzetben levő vizeket tegyék horgászhatóvá. Véleményük sze­rint egy 1978-ban kelt mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri rendelet táj­védelmi körzet fedőnév alatt a kormány és az MSZMP vezető szerveinek tagjaiból alakult vadásztársaság céljait, érdekeit, szórakoztatását szolgálta, amelyhez nem kívántak tanúkat. A horgászok kizárása a területről oda vezetett, hogy a vadőrök, tájvédelmi őrök és ismerőseik horgász­nak, halásznak, de elterjedt az orvhorgá­szat, orvhalászat is, a halvédelem viszont ismeretlen fogalom. Fenti nyilatkozatról dr. Péter Szigfrid - megyénk országgyűlési képviselője - véleményét kérdeztük:- A konfliktus már régi, de csak most törhetett felszínre. A horgászok követelé­se véleményem szerint egyértelműen jo­gos, amelyet jól alátámaszt a nyilatkozat­ban szereplő indoklás. A ngyközönség számára nyitottá kell tenni ezt a csodála­tos természeti tájat, vadrezervátumot. Valamilyen időbeni vagy területi korláto­zásra illetve megfelelő koordinálásra persze szükség lesz a jövőben is a vadá­szatok miatt, hiszen a vadgazdálkodás sem mellőzhető szempont. Nem kevésbé fontos, hogy amennyiben a horgászok és egyéb látogatók nagyobb tömege meg­jelenik a tájvédelmi körzetben, akkor ez ne jelentse egyben szeméthegyek meg­jelenését, természeti értékek tönkretéte­lét is. - áa ­Közéleti hírek Az MSZMP dombóvári reform körének vendége lesz július 5-én 18 óra 30 perckor dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Tanács elnöke, a Demokratikus Magyarországért Mozgalom szervezőbizottságának tagja. A nyilvános beszélgetés helye a dombóvári művelődési központ. * Dr. Solymosi József országgyűlési képviselő a bonyhádi művelődési központban 1989. július 3-án este 19 órakor tájékoztatót tart az országgyűlés munkájáról. Kik fékezik az átalakítást? Vesztesek utóvédharcai (Folytatás az 1. oldalról.) A Berend T. Iván által vezetett GRB- munkabizottság - megjelölése szerint 1. számú - olyan tapasztalt tudósokat is magában foglalt, mint Nagy Tamás, Vá­mos Tibor, s olyan ifjabb közgazdákat is, mint Tarafás Imre, Vissi Ferenc. E távol eső nemzedékek tagjai egyet­értenek abban, hogy a vesztesek „a nem hatékonyan működők és támogatásban részesülők, a piacvesztők és a csak las­sú alkalmazkodásra képesek” lesznek. Esetleges túlsúlyuk a kormányzati irányí­tás következetlenségéből is fakadhat! Pozíciók féltése A százharminc oldalas közös mű álta­lában nem optimista hangvételű, ezt a megállapítást azonban derűlátás süti át. Ha ugyanis tényleg sikerülne elérni, hogy a korábbi évtizedek biztos nyertesei: - az elvtelenül lobbizók, a testületek kegyeit keresők, a megmerevedést szociális ér­vekkel védelmezők - végre a vesztesek oldalára kerüljenek, ez már önmagában is óriási eredmény lenne, hatalmas ener­giákat szabadítana fel. Félő azonban, hogy ez a csata fölöt­tébb nehéz lesz, s végeredménye még nagyon is bizonytalan. Sok erős bástya vívja még a régi gondolkodásmód utó­védharcait. A friss szellemi áramlatok nem éppen diadalmenetben hódítanak teret, hanem a csökött észjárások szívós pozícióféltését leküzdve. A GRB1. munkabizottsága is úgy vélte, hogy noha a „vállalati vezetők progresz- sziv, feltehetően jelentős része az átala­kulás határozott híveként azt támogatni fogja”, arra is számítani kell, hogy „a vál­lalati vezetés egy - esetleg kisebb, de vé­leményének erőteljesen hangot adó - ré­sze és esetenként nagy befolyású érdek- csoportok ellenzik majd azt.” Ez utóbbiak gyors felismerésére és semlegesítésére jó módszert kínál a munkabizottság. Azzal mégpedig, hogy fölsorolja: várhatólag miket elleneznek majd e visszarendezők. A lista szerint: az új tulajdonformák bevezetését, a privati­zálást, a kis- és középvállalatok serkenté­sét, a szigorú pénzpolitikát, a kedvezmé­nyek, támogatások csökkentését, a fel- számolási eljárásokat, a rubelexport visz- szafogását, az importverseny nekilendíté- sét. Hasznos lehet emlékezetbe vésni e lajstromot: segítségével ugyanis hamar kiszűrhetők azok, akik a szószéken állva reformpártinak vallják magukat, ugyanak­kor konkrét kifogásaikkal épp a vissza­rendeződésnek kívánnak lökést adni. Ma, amikor szavakban szinte mindenk re­formpárti, nem árt a puszta kijelentések mögé tekintve a konkrét javaslatokban keresni a valódi reformgondolatot. Hízelgés, hibáztatás A GRB munkabizottsága nemcsak a szavakra, hanem a tettekre is fölhívja a fi­gyelmet. Jövendölésük szerint a vissza­rendezők „negatív cselekvésekkel” is reagálnak majd a gazdaság piacosodá­sára. Ezek közé sorolják az árak emelését, a kartellszerű megállapodásokat és a válla­lati vagyon felélését. Ez utóbbiaknak elsősorban a kor­Ünneplő falu Fél évszázaddal ezelőtti viseletben a menyasszony és a vőle­gény Lakodalmas menet

Next

/
Oldalképek
Tartalom