Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-03 / 154. szám
Nemzetiségi nap Györkönyben Természetesen nincs szándékunkban a közeljövőben egyetlen kis község eseményeivel megtölteni lapunk hasábjait, de ha egy ottani messze túl terjed hatósugarában és értékében a falu közigazgatási határain, akkor természetesen meg kell tennünk. Lapunk tengapelőtti számában több mint egy oldalt szenteltünk Györkönynek, ahová a nemzetiségi nap eseményeinek jóvoltából kötelesek voltunk visszatérni, hiszen megyénk nem magyar ajkú polgárai nagyon sokfelé élnek. A lapzárta kényszere nem engedi, hogy a késő estig tartott valamennyi eseményről számot adjunk, a fontosabbakról azonban remélhetőleg sikerül. A mintaszerűen megalkotott pincefaluban a történések sora az I. Országos Fafaragó Tábor (vezetője: Gál János, Arló) részvevői által alkotott díszkapu avatásával kezdődött. A szalagot a pincefalu központjának tervezője, Rácz Zoltán, a PAV építészé vágta át. A legkevesebb másfél Hambuch Géza megnyitója Részlet a táncbemutatóból ezres közönség először a tanácselnök szavait, majd Hambuch Géza, a Magyar- T>rszági Németek Szövetsége főtitkárának megnyitóját hallgatta végig. A főtitkár szerint eldöntésre vár, hogy a hazai német ajkúak csak szalmaszálak-e egy eléggé háborgónak tűnő tengeren, vagy sajkába szállhatnak-e. Utóbbiban akkor bízik, ha anyanyelvűket megőrizhetik. E tekintetben kifogásolta lapunk tegnapelőtti írását és a nem teljesen német anyanyelvű falu teljes németnyelvű iskolázása mellett szállt síkra, amivel nem kell feltétlenül egyetérteni. A megnyitót a rusztikusán, tuskófélkö- rökkel övezett szabadtéri színpadon előbb népviseleti bemutató követte, majd Wache Jánosné mutatta be magas fokú száj- és gombosharmonika-tudását. A gyönki táncosokat a paksiak, egy NSZK- beli csoport, majd különböző énekszámok követték. Sikert aratott a sombere- kiek tánca. (Folytatás a 2. oldalon.) Ezt a kürtöt már a múlt században is fújták ugyanitt... XVI]. Országos Honismereti Akadémia Olvasóink előtt jól ismert ez az embléma, mely a XVII. Országos Honismereti Akadémia meghívójának és az ehhez kapcsolódó rejtvényjátékunk - „Felfedezzük Tolna megyét” - grafikája. A ma kezdődő akadémia programja lapunk 4. oldalán található. A radikális reformer Boldognak hiszi magát, aki gondolatainak rabja. Hovatovább R. R. is boldog. Mert csak ő képviseli a reformot, a többi mint utánzó, olyan ember, aki képtelen önálló gondolatokkal előállni, aki képtelen megtorpanás nélkül menetelni a jövő felé. (Folytatás a 5. oldalon.) A petíció a csehszlovák politikai élet középpontjában Első számú politikai üggyé vált Csehszlovákiában az a petíció, amelyet ismert művészek, ellenzéki személyiségek és egyszerű állampolgárok írták alá, közel kétezren, s amely egyebek között mély rendszerbeli változásokat követel az ország vezetőitől. Szombaton a petíció elleni kampányban felbukkant Bős- Nagymaros is. A Rudé Právo, a pozsonyi Pravda és Új Szó pénteken rendkívül éles hangú kommentárban ítélte el a felhívást, s azt ugyanaznap a legfelsőbb pártvezetés, a CSKP KB elnöksége is megbélyegezte, majd pedig pénteken este a csehszlovák televízió fő híradásában visszatért az ügyre, bírálva a „Néhány mondat” című petíciót. A Rudé Právo kommentárja szombaton „Miben sántikálnak?” címmel jelent meg, hogy az ellenzéki csoportok, mély rendszerbeli változásokat követelve, tulajdonképpen a München előtti kapitalista rendszer visszaállítására törekednek Csehszlovákiában. A Rudé Právo szerint ezek az illegális csoportok a csehszlovákiai átalakítás és demokratizálás folyamatát akarják megzavarni. Magándetektívek Leningrádban Korábbi rendőrségi és KGB-alkalma- zottakból, az ügyészség volt munkatársaiból néhány nappal ezelőtt Leningrádban megalakult az első szovjet magándetektív-iroda. Az iroda munkatársai - fiatalok és nyugállományban lévők - a jelenlegi jogrendszer alapján az állampolgárok személyi és vagyonvédelmét, jogvédelmét kívánják biztosítani, de foglalkoznak ifjúságvédelemmel, eltűnt személyek felkutatásával, dokumentumok hitelességének megállapításával. Mint V. Koszjakov, az „Aleksz” magánnyomozó-iroda vezetője a Szovjetszkaja Kultúrában elmondta: a tagok között sok magasan képzett, kiváló szakember van, akik különböző okokból kénytelenek voltak elhagyni korábbi állásukat. Kik fékezik az átalakítást? Vesztesek utóvédharcai Vesztesei is lesznek a gazdasági reformlépéseknek! Érződik ez a mai változásokból is: a jó kezdeményezéseknek szívós ellenálláson kell átküzdeni magukat. S tudjuk ezt a magyar reform történetéből is: a hetvenes évek első felében - többek közt - épp a vesztesre álló konzervatív erők állították meg s rendezték vissza az egészséges folyamatokat. Nem véletlen, hogy a Gazdasági Reformbizottság (GRB) dolgozata: A gazdasági átalakítás és stabilizáció 3 éves programja el- mű tanulmány éles fénnyel világít rá azokra, akik várhatóan akadályozni fogják a honi gazdaság rendbe tételét. (Folytatás a 2. oldalon.) Vihar a szakigazgatási szeniezet átalakítása körül Őiést tartott a megyei tanács A nyári szabadságok miatt csökkent létszámmal, de vitára készen ült össze a megyei tanács testületé, hogy megtartsák az utóbbi idők egyik leghosszabb tanácsülését. Tamás Ádám megyei tanácselnök köszöntötte a vendégeket, dr. Antalóczy Albertet, a NEB elnökhelyettesét, dr. Szo- táczki Mihály professzort, a Janus Pannonius Tudományegyetem jogi karának dékánját, Hambuch Gézát, a Magyarországi Németek Szövetségének főtitkárát, valamint Stark Ferencet, a Művelődési Minisztérium képviselőjét. A bevezető után Tamás Ádám bejelentette, hogy a Tolna Megyei Tanács felvette az Ellenzéki Kerekasztal képviselőivel - a Független Kisgazdapárttal, a MDF-fel, a Néppárttal, a Szabad Demokraták Szövetségével és a Szociáldemokrata Párt Tolna megyei szervezeteivel - a kapcsolatot és ezután üléseikre tanácskozási joggal meghívják az Ellenzéki Kerekasztal képviselőit. Ezután először a megye tanácsai 1988. évi költségvetési terveinek teljesítéséről volt szó. Mint köztudott, az elmúlt év a tanácsi gazdálkodásban több szempontból is jelentős változásokat hozott. (Folytatás a 3. oldalon.) A Tolna megyében otthonra talált erdélyiek találkozója Sokan jöttek el Szilvási Géza református lelkész tanácsot ad a hozzá fordulóknak Horváth Béla lelkipásztor elmondja, miben tud a római katolikus egyház segíteni Szombat délelőtt tartották a Babits művelődési központban a Tolna megyében élő erdélyi áttelepültek első találkozóját a Szekszárdon működő Mentálhigiénés Műhely kezdeményezésére. A művelődési központ márványtermében, neves Magyarországon élő erdélyi képzőművészek festményei, szobrai, grafikái között nyitotta meg Bonfig Ágnes, a Babits művelődési központ igazgatóhelyettese a találkozót Dr. Bősz Endréné, a megyei tanács igazgatási osztályvezetője, a megyei koordinációs bizottág titkára, valamint Dér Miklósné népnevelő, a rendezvény háziasszonya üdvözölte a megjelenteket A megbeszélésen a 211 Tolna megyében élő erdélyi közül igen sokan megjelentek, hogy megismerkedhessenek egymással és azokkal, akik gondjaikon segíteni tudnak. Az ügyintézés és segítségnyújtás lehetőségeiről, eddigi adatairól, eredményeiről nyújtottak tájékoztatást az illetékes szervek: a Tolna Megyei Tanács, illetve a koordinációs bizottság, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság, a megyei Vöröskereszt a református és a római katolikus egyház, valamint az Erdélyi Magyarok Egyesületének meghívott képviselői. Az ezt követő megbeszélésen felmerült a találkozók rendszeresítésének szükséges-: sége, valamint a Tolna megyében élő erdélyi magyarok egyesületbe szerveződésének gondolata. - d. e. - gk
