Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-19 / 168. szám

2 iníÉPÜJSÁG 1989. július 19. Jaruzelski vállalta az elnökjelöltséget Rács mögött ringatózva (Folytatás az 1. oldalról.) resztülvinni a nemzetgyűlésben, mert a két házban összesen a mandátumok harmincegy százalékát ellenőrzi. Csu­pán szövetségeseivel: az Egyesült Pa­rasztpárttal, a Demokrata Párttal, három vallási és világi törpe szervezettel együtt rendelkezik a helyek nem egészen öt­vennégy százalékával. A köztársasági el­nök megválasztásához.pedig a nemzet- gyűlés alsó és felső házának együttes ülésén a képviselők és szenátorok leg­alább felének a jelenléte, és a szavaza­toknak több mint az ötven százaléka szükséges. Wojciech Jaruzelski kedden nyilatko­zatban jelentette be, hogy vállalja a jelölt­séget. A nyilatkozatban egyrészt arra hi­vatkozott, hogy végül is megkapta a szö­Horn Gyula külügyminiszter interjút adott bulgáriai tárgyalásairól az MTI-nek. Kérdés: Kérem, foglalja össze látogatá­sának célját és eredményeit! Válasz: Látogatásomra Petar Mladenov bolgár külügyminiszter kezdeményezésé­re került sor. Szívesen tettem eleget a meg­hívásnak, mivel számunkra nagyon fontos, hogy megismerjük egymás gondolkodás- módját, törekvéseit gondjait. Másfelöl két­oldalú kapcsolatainkban olyan nyitott kér­dések, nehézségek, problémák vannak, amelyekre valamiféle megoldást kell talál­ni. Todor Zsivkowal, Georgi Atanaszowal és Petar Mladenowal folytatott tárgyalá­saink középponti kérdése az volt, hol tar­tunk a két országban megindított belső át­alakítása terén, melyek azok a célok és tö­rekvések, illetve problémák, amelyek hely­zetünket jellemzik. Bolgár részről rendkívül nagy érdeklődést tanúsítottak a magyaror­szági fejlemények, mindenekelőtt az MSZMP helyzete iránt. Egyetértettünk abban, hogy politikai kapcsolataink nagyon jól, folyamatosan fejlődnek. A két ország között soha nem voltak ■ konfliktusok. Ugyanakkor vannak gondjaink, mindenekelőtt a gazdasági együttműködés terén. Kifejezetten elége­detlenek vagyunk azzal, ahogyan az áru­csere-forgalom alakul. Többek között az­zal, hogy már harmadik éve tartóssá vált a magyar aktívum. Javasolták, hogy szep­temberben üljön össze a magyar-bolgár gazdasági együttműködési bizottság és dolgozzon ki konkrét terveket a magyar mi­niszterelnök év végére tervezett szófiai lá­togatására. E kérdésben konkrét megálla­podásra kell jutni. Elmondtuk, hogy arra törekszünk, kor­szerűsítsük elszámolási rendszerünket szocialista partnereinkkel. Ezek közé so­roljuk a konvertibilis elszámolásra való át­térést, mert megítélésünk szerint csak a modern pénzügyi elszámolási rendszer je­lenthet kiutat. Bolgár részről arról tájékoz­tattak bennünket, hogy ők is foglalkoznak ezzel. Kiemelt kérdésként kezeltük a lakossági kapcsolatokat. Kérdés: Az NDK-ból, Csehszlovákiá­ból és Romániából nyílt bírálatok érték Magyarországot. Elhangzottak-e bolgár vetséges pártok vezető testületéinek tá­mogatását, másrészt emlékeztetett arra, hogy a hadsereg vezetői ragaszkodnak az ő személyéhez. Elismerte, hogy a poli­tikai és társadalmi szervezetek és a köz­vélemény nem támogatja őt egyöntetűen, és vannak, akik kifejezetten ellenzik, hogy ő legyen a köztársasági elnök. Vi­szont azokra a véleményekre hivatkozott, amelyek szerint őrá van szükség az állam stabilitása és folytonossága érdekében. Nemzetközileg is ő a legelfogadhatóbb megoldás. Ezzel összefüggésben megfi­gyelők felhívják a figyelmet, hogy George Bush amerikai elnök július 9—11 -i len­gyelországi látogatásakor a kötelező ud­variasságon messze túlmenő szívélyes­séggel beszélt Wojciech Jaruzelskiről. Az államtanács elnöke mindezekkel részről hasonló bírálatok a magyaror­szági szocializmust, a szocialista építés jövőjét illetően? Válasz: Egyetlen tárgyalópartnerem sem fogalmazott meg ilyen bírálatot vagy aggodalmat. Sőt, meg kell mondanom, hogy valamennyi szocialista országnak tartózkodnia kell bármiféle bírálattól a másik párt vagy kormány törekvéseivel kapcsolatban. Todor Zsivkov és más bol­gár vezetők is hangsúlyozták, hogy ezek a kritikák nem jelentenekmást, mint a bel- ügyekbe való beavatkozást. Szófiai tárgyalásaim értékelésekor ab­ból indulnék ki, hogy nagy érdeklődést tapasztaltam a magyarországi fejlemé­nyek iránt. Látszik, hogy Bulgáriában tisztában vannak a folyamatok alapjaival, és sok kérdést tettek fel a részleteket ille­tően. így például az MSZMP és az ellen­zéki pártok kapcsolatáról, a parlament megváltozott szerepéről, a kormány fe­letti parlamenti ellenőrzésről, az MSZMP következő kongresszusáról. Nagyon fontosnak tartom, hogy nem találkoztam bolgár részről fenntartással, bizalmatlansággal vagy valamiféle na­gyobb fokú kétkedéssel. A bolgár törek­vések ismertetésekor közösen azt állapí­tottuk meg, hogy vannak területek, ahol teljesen egybeesnek vagy nagyon ha­sonlítanak szándékaink és céljaink. A bolgár vezetőket különösen az érde­kelte, hol van az a vízválasztó, amely bizto­sítja, hogy a pluralizmus, a többpártrend­szer keretében nem kerülnek veszélybe a szocializmus pozíciói. Ezt sem aggodalom­ként, hanem inkább a konkrét magyar el­képzelések, vélemények iránti érdeklődés­ként fogalmazták meg. Megkérdezték, mi a lehetősége annak, hogy az MSZMP meg­őrizze kormányzó szerepét? Mi a lehetősé­ge annak, hogy a következő választásokon az MSZMP koalíciós kormányzó párttá vál­jon? Tájékoztatták arról, hogy ők is beha­tóan foglalkoznak a politikai pluralizmus megteremtésének a kérdésével. Amikor konkrétan megpróbáltuk ennek az elemeit összerakni és rákérdeztünk ezekre, akkor kiderült, hogy ezt ma még csak elsősorban a párt és a társadalmi szervezetek viszo­nyában végrehajtandó változtatásokkal képzelik el, fogalmazzák meg. együtt erősen hangsúlyozta nyilatkoza­tában, hogy kizárólag kötelességérzet­ből vállalja a jelöltséget. Egyben célzást tett rá, hogy elnökké választása esetén lemond a LEMP KB első titkári tisztségé­ből. Arra az esetre pedig, ha a nemzetgyű­lésben mégsem kapná meg a szükséges szavazatot, kérte a LEMP parlamenti frakcióját, hogy Czeslaw Kiszczak bel­ügyminisztert támogassa, akit már június végén is ajánlott maga helyett. Wojciech Jaruzelski bejelentése után Czeslaw Kiszczak tábornok a PAP hír- ügynökséghez eljuttatott nyilatkozatá­ban üdvözölte az államtanács elnökének a jelölését, és arra kérte azokat, akik rá szándékoztak szavazni, hogy voksukat inkább Jaruzelskire adják. Mit várhat Magyarország? A Közös Piac brüsszeli bizottsága való­színűleg már július végén szakértői szintű megbeszélést kezdeményez arról, hogyan segítheti a Közös Piac, illetve szervezésé­ben a többi fejlett ipari országa magyar re­formokat. Szeptemberben azután a minisz­teri tanácsban várható hasonló megbeszé­lés, egyelőre még nem határozott szinten ugyanerről a kérdésről, közölték az MTI tu­dósítójával az EK bizottságának illetékesei kedden. Azért a halasztás, mert a Közös Piac vezető munkatársai augusztusban szinte testületileg szabadságra mennek. A hét legfejlettebb ipari ország múlt heti párizsi csúcsértekezletén az EK bizottsága kapta a feladatot, hogy hangolja össze és szervezze a Magyarországnak és Lengyel- országnak szánt nyugati segítséget. A Kö­zös Rác 12 külügyminisztere hétfőn elha­tározta, hogy sürgős élelmiszersegélyt küld Lengyelországba. Jacques Delors, az EK bizottságának elnöke a múlt héten Pá­rizsban arról beszélt, hogy a segítség mint­egy két éven át rendszeres lesz, és kiterjed majd a lengyel belső élelmiszerelosztó és -kereskedelmi hálózat fejlesztésére is. Szóba került Lengyelország adósságainak átütemezése is. Ilyen, vagy akárcsak ehhez hasonló el­képzelések Magyarországgal kapcsolat­ban természetesen nem merültek fel. Ami a hetek programjából Magyarországra is vo­natkozik, az az, hogy a nyugati országok bővítenék a kereskedelmet, növelnék a magyar exportlehetőségeket is, és részt vennének a gazdaság fejlesztésében be­ruházásokkal, vegyes vállalatokkal, know­how átadással, valamint szakember- és menedzserképzéssel, nyelvtanítással, ezt erősítették meg közös piaci források ked­den. A Közös Piac vezető testületéi el fognak gondolkodni azon, mittehetnéneka maguk részéről, ami alkalmasint túlmenne a tavaly szeptemberben aláírt magyar-közös piaci kereskedelmi és gazdasági együttműkö­dési egyezmény keretein, habár, mint hangsúlyozták, az egyezményt továbbra is „példásnak", és Magyarország számára „maximálisan kedvezőnek” tartják, amelyet jelenleg inkább végrehajtani kellene, sem­mint túllépni rajta. A magyar gazdasági ve­zetés az elmúlt hetekben megpendítette, nem lehetne-e a közös piaci magyar ipari exportot érintő mennyiségi korlátozások leépítésének végső határidejét - amely a tavaly szeptemberi egyezmény szerint 1995 - előbbre hozni, esetleg az EK egysé­ges belső piacának 1993. januári megte­remtéséhez igazítani, ám ezt a Közös Piac illetékesei ebben a pillanatban nem tartják reálisnak, tájékoztatták az MTI tudósítóját. A New York-i hatóságok tengeren rin­gatózó börtönbárkákkal kívánnak enyhí­teni a metropolis fogházaiban uralkodó zsúfoltságon - a rabok és a börtönőrök általános megelégedésére. Ezek a bár­kák ugyanis semmiben sem hasonlíta­nak azokhoz a börtönhajókhoz, amelye­ket Nagy-Britannia és más tengeri hatal­mak használtak a XVIII. és XIX. század­ban a rabok szállításához, s amelyeken kriminális higiéniai körülmények és vad brutalitás uralkodtak, mindennapossá téve a fogolylázadásokat.- Gyönyörű hely - áradozik a Bibby Resolution nevet viselő börtönhajó egyik új „lakója". - A párnák pehelykönnyűek, a szappantartó ezüstszínű, és szép bú­torzatunk van. A hajó teljesen légkondi­cionált, szolgál rajta fodrász és orvos, könyvtár van és tornaterem. Bár a folyo­sók szűkek, s a mennyezet alacsony, va­lamennyi cellában van zuhanyozó, mos­dó és mellékhelyiség. A 400 ágyas, száz méter hosszú hajó ablakait vasrácsok védik, a cellák övezetét vasajtó zárja el és a kikötő területét is kerítés övezi, a rabok mégis úgy érzik, luxuskörülményeK'közé csöppentek. A városi vezetőket persze elsősorban nem a foglyok kényelme vezérelte, sok­kal fontosabb szempont az, hogy egy­Soron kívüli leszerelés A módosított honvédelmi törvény értel­mében a felsőfokú végzettségű hadköte­lesek sorkatonai szolgálatának időtarta­ma 12 hónapra csökkent. Ennek értel­mében 1989. augusztus elsején soron kívül leszerelik azokat az 1988 augusztu­sában bevonult sorkatonákat, akik egye­temet, főiskolát végeztek, függetlenül at­tól, hogy tanulmányaikat korábban nap­pali, esti, vagy levelező tagozaton folytat­ták. Ezen a napon szerelik le azokat a sor­katonákat is, akik szolgálati idejük alatt engedéllyel folytathatták felsőfokú tanul­mányaikat és múlt év augusztusában vo­nultak be. A soron kívüli leszerelés érinti azokat az egyetemi előfelvételiseket is, akik 1988 augusztusában, illetve miniszteri méltányossági alapon 1988 szeptembe­rében kezdték meg szolgálati idejük le­töltését. A Dombóvári Városi Tanács kihelye­zett vb-ülést tartott tegnap a balatonfeny- vesi úttörőtáborban. A felmerülő kérdésre, hogy miért ép­pen itt, és egy napirendi pontot miért ép- pan a táborhoz tartozó stégen tárgyaltak, a válasz adott. Véletlen sem nyaralási, ví- kendezési szándékkal, pusztán azért, mert az egyik kiemelt napirend a beszá­moló a városi sportiskola és ifjúsági léte­sítmények működésének tapasztalatai­ról, különös tekintettel a balatonfenyvesi úttörő váltótábor tevékenységére volt. E napirendi pont előadója Fazekas Gáspár igazgató többek között a tábor 1988. évi egymillió-háromszázkilenc- vennyolcezer forint költségvetés felhasz­nálásáról számolt el (be), vagyis arról a kevésnek korántsem mondható összeg­ről, amit a felújításra, karbantartásra for­dítottak. Lecserélték az összes stégpad­lót, magas tetővel .látták el a konyhát és az éttermet, faházat vásároltak, új meleg vizes blokkot építettek. Ami mindenképpen új, és ésszerű ma­gyarázat a vb-ülés helyszínére az az, hogy a tagoknak nemcsak megszokott tanácstermi beszámolóra kellett hagyat­kozniuk, személyesen győződhettek meg az eredményekről. Igazán rende­zett, szemet gyönyörködtető ez a tábor, a jó gazda gondos keze nyomát viseli. Di­cséretes a tanács hozzáállása is, neve­zetesen, hogy ebben a pénzszűke hely­szerűen nem tudják hová tenni a bűnöző­ket, akiknek száma a nyolcvanas évek kezdete óta - főként a kábítószer-élve­zők és -kereskedők elleni hadjárat bein­dítása miatt - megháromszorozódott, s mára elérte a 19 ezret. Próbálkoztak már iskolák, menekül­totthonok és fürdők átalakításával, sok elítéltet csökkentett óvadék ellenében helyeznek szabadlábra. A börtönbárkák rendszeresítése azért tűnik ideális meg­oldásnak, mert lényegesen olcsóbb, mint fogházak építése a méregdrága New York-i telkeken, ráadásul a meglévő ha­jók átalakítása sokkal kevésbé időigé­nyes, mint az építkezés. Az eddig rend­szerbe állított két hajót Nagy-Britanniától bérelték; eredetileg katonákat szállásol­tak el rajtuk a Falkland-háború idején. A liverpooli Bibby Lines Ltd., amely a hajók átalakítását és bérbe adását végzi, nagy jövőt jósol a börtönhajóknak. A vál­lalat szóvivője szerint eddig elsősorban ideiglenes szállásként alkalmaztak lakó­hajókat - Mexikóban olajmunkások, Dá­nia partjainál vietnami menekültek, Le- ningrádban turisták számára - de a New York-i siker láttán remény van a börtön- bárkák világméretű elterjesztésére. (MTI - PANORÁMA) Közéleti hírek Az MSZMP Bonyhád Városi Bizottságá­nak kongresszusi küldöttjelöltjei ma dél­után 17 órakor találkoznak a párttagokkal a városi pártbizottságon, ahol programjuk­ról, elképzeléseikről adnak tájékoztatást. * A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Tolna Megyei Szervezete, sfc SZMT Köz­ponti Könyvtára, a Holló együttes és Gazsó István közreműködésével 1989. július 19-én (ma este) 19 órakor rendezi azt a hu­manitárius koncertet, melynek bevételét a rendezők és közreműködők a római katoli­kus egyház szellemi fogyatékos gyerme­keket támogató alapítványa javára ajánlot­ták fel. A rendezvényre hivatalosan megál­lapított belépődíj nincs, az adományok ön­kéntesek és tetszőleges mértékűek. A ren­dezők és közreműködők akciójukkal a tár­sadalmi szolidaritás mellett kötelezik el ma­gukat, és tisztelettel várják a rokon gondol­kodású érdeklődőket. A rendezvény hely­színe: Szocdem Klub (Szekszárd, Beloian­nisz u. 7. SZMT-székház). zetben jelentős összeget biztosít a tábor­ra. Fazekas Gáspár elmondta, hogy tíz turnusban 1500 iskolás táboroztatására nyílik lehetőség. Dombóváron és a város környékén közel négyezer gyerekkel kell számolni, és ez annyit jelent, hogy két- három évente mindenkire sor kerül, aki táborozni akar. Vannak persze égető gondok is. A tá­bor az 1988. évre esedékes 288 ezer fo­rint szennyvíztársulási hozzájárulását ki­fizette, és még nincs is rákötve a közmű­re. Ezen felül a szippantás és szállítás 100-120 ezer forintba kerül évente. A jelenlévők egyetértése teljes. Erre kell a pénz! Ez a legszorosabban vett közügy, hisz gyerekeink pihenéséről, szórakozásáról, sportképzéséről lévén szó. További fontosabb napirendi pont volt az üdülőlakossági szakbizottság elnöké­nek, Topa Imrének a beszámolója. A bi­zottság kiemelt feladatként kezeli Guna- rasfürdő üdülőlakosságának érdekvé­delmét, felvállalva a felmerülő szociális-, kulturális-, kommunális-, egészségügyi ellátásbeli problémák továbbítását, fel­vetését. A bejelentések napirendben a vb sze­mélycserékről döntött. Az új városi óvoda­igazgató megbízás alapján Tarr Ágnes lett, míg a családi intézet vezetője nyugdíjas­ként, négyórás munkaidőben továbbra is Magyarszéki Endre maradt. M. I. Szuhumi véres nyár A nyári turistaszezon kellős közepén fegyverropogás törte meg a festői szépségű fekete-tengeri szovjet üdülőhely, Szuhu­mi esti csendjét. Grúzia területébe ékelt 8670 négyzetkilométe­res autonóm köztársaság fővárosában a Grúz SZSZK-ból való kilépését követelő abház tünetők szombaton este összecsap­tak a grúzokkal. A pálmafákkal és magasra növö tujákkal öve­zett főutcán valóságos csata dúlt. A botok, kések mellett lőfegy­verek is előkerültek. A vasárnap hajnalban végződött véres tö­megverekedés után 14 ember maradt holtan Szuhumiban, a se­besültek számát az első becslések több mint százra teszik. A rend fenntartása érdekében megerősített belügyi alakulatokat vezényeltek a helyszínre, ám nem sikerült úrrá lenni a helyzeten. Hétfőre a zavargások átterjedtek az autonóm köztársaság többi részébe is, zavar keletkezett az üdülők ellátásában, s fennakadások vanfiak a közlekedésben. A mostani villongás közvetlen oka Szuhumi jelentések szerint az volt, hogy a Tbiliszi Állami Egyetem kihelyezett tagozatot kí­ván nyitni az autonóm köztársaság fővárosában. A lépést az ab- házok elgrúzosítására tett újabb kísérletként értékelték a grúz­ellenes jelszavakat hangoztató tüntetők. Az okok azonban sokkal mélyebbek. Az abházok mostani függetlenségi törekvései a Vili. századra nyúlnak vissza, amikor a történészek szerint már önálló államisággal rendelkeztek az abházok. Történelmi gyökerei vannak az abházok területi követelései­nek is. A partvidéki területeket leszámítva a jórészt hegyvidéken fekvő autonóm terület nem rendelkezik termőföldekkel, noha az abház történészek szerint a grúz termőföldek jó része a törté­nelmi időkben az abházoké volt. Ezzel szemben grúz tudósok szerint Abházia mindig is Grúz terület volt. A mostani fejlemények összefüggésben állnak a tbiliszi áprili­si leszámolást megelőző eseményekkel. Mint emlékezetes, az abház tüntetők már akkor is a Grúziától való elszakadást szor­galmazva vonultak az utcára. Megfigyelők szerint az akkori abház tiltakozások hozzájárul­tak a tbiliszi megmozdulásokhoz: az akkori jórészt demokrati­kus célokért folytatott békés tüntetés résztvevői az abház köve­telések nyomán léptek fel a köztársaság területi egységének védelmében. A tbiliszi eseményektől függetlenül létezik az ab- ház-probléma, amelyet a mostani, egyre nehezebben ellenőriz­hető események is jeleznek. Kérdés, van-e lehetőség a konflik­tus békés rendezésére, most amikor az erőszak újabb erősza­kot szül, s a fő kérdés: van-e a két félben elegendő tárgyalási szándék. KÖTI LÓRÁNT A nyitott kérdésekre megoldást kell találni Vb-ülés a stégen

Next

/
Oldalképek
Tartalom