Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

Befejeződött M Országgyűlés nyári ülésszaka XXXIX. évfolyam, 153. szám ÁRA: 5,30 Ft 1989. július 1., SZOMBAT “ ' Q~5ÖÄ' A parlament elfogadta a honvédelmi törvény és a Btk. módosítási javaslatát A honvédelemről szóló 1976. évi I. tör­vény módosítására benyújtott törvényja­vaslat feletti szavazással folytatta mun­káját pénteken reggel 9 órakor az Or- szággyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy a csü­törtökön kialakult patthelyzet után a hon­védelmi bizottság ülésén sikerült komp­romisszumos megoldást találni a polgári szolgálat időtartamát illetően. Mivel azonban a konszenzus alapján létrejött megoldás kihatással van a csütörtökön már elfogadott módosításokra, így az utóbbiak ügyében is újra kellett szavazni. Ezután a honvédelmi bizottság jelenté­se alapján először arról szavaztak a kép­viselők, hogy a katonai szolgálat együt­tes időtartama ne haladja meg a 28 hó­napot. Az indítványt az Országgyűlés két ellenszavazattal és két tartózkodással fo­gadta el. Ezután egy ellenszavazattal és tizenegy tartózkodással elfogadták azt, hogy a polgári szolgálat időtartama 28 hónap legyen. Egy másik módosító indít­vány alapján arról döntöttek, hogy a tör­vény a tartalékos hadköteles katonai és polgári szolgálatának együttes időtarta­mát 28 hónapban határozza meg. Ezt az indítványt hét tartózkodással fogadták el. Végül arról a módosításról szavaztak, amely a tartalékos katonai szolgálat idő­tartamát 18 helyett 16, illetve 12 helyett 10 hónapban állapítja meg, valamint a 24 hónapos fegyver nélküli szolgálat letölté­se után 6 helyett 4 hónapos tartalékos szolgálati időt ír elő. Ezt a javaslatot nyolc tartózkodással fogadták el. Végül az Országgyűlés a honvédelem­ről szóló 1976. évi I. törvény módosításá­ra benyújtott törvényjavaslatot 1 ellen- szavazattal és 11 tartózkodással elfo­gadta. Ezt követően KULCSÁR KÁLMÁN igazságügy-miniszter tartotta meg expo­zéját a Büntető Törvénykönyv módosítá­sáról. Kifejtette: a honvédelmi törvényből adódó büntetőjogi feladat a most beve­zetett polgári szolgálat elvégzésének büntetőjogi biztosítása. A polgári szolgá­lat ellátását is büntetőjogi szabály védi, az a szabály, amelyet előterjesztettünk, és amely büntetni rendel mindenkit, aki ki kívánja magát vonni a polgári szolgálat ellátása alól, illetőleg azokat, akik máso­kat ennek a szolgálatnak a teljesítésében megakadályoznak. Ezt a gondolatot fogalmaztuk meg a benyújtott törvényjavaslatban. A bünte­tés tehát természetesen azokat érinti, akik a törvényben megállapított kötele­zettségüket nem teljesítik. Minthogy a polgári szolgálattal szemben már semmi­fajta lelkiismereti kifogás nem fogadható el, ezért nincs arra mód, hogy büntetőjogi szankciót ne teremtsünk az ilyen szolgá­latot megtagadók, vagy nem teljesítők számára. Értékelni kell büntetőjogilag azt is, hogy megnyílt a polgári szolgálat lehető­sége, igy méltánytalan hátrány érné azo- (Folytatás a 2. oldalon.) Javaslat a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatára (3., 4. és 6. oldal.) Tallózás a 32 évvel ezelőtti megyei sajtóban Amikor egy pisztoly is végzetes lehetett... A statáriá/is tárgyalások kezdete 1957. január elsején a Tolna Megyei Népújság még az előző évi felkelés egyik köve­teléseként a jogaiba visszahelyezett Kossuth-cimert közölte fejlécén. Egy nappal ké­sőbb viszont már eltűnt a jól ismert történelmi jelkép az első oldalról... Talán erőltetett- nek tűnik bármiféle összefüggés keresése, de tovább lapozgatva a megsárgult oldala­kat, ettől az időponttól kezdve egyre több alkalommal találkozunk olyan beszámolók­kal, melyek az október-novemberi eseményekkel kapcsolatos felelősségrevonások- ról adnak hírt. Méghozzá mai szemmel nézve meglehetősen szigorú felelősségrevoná- sokról. (Folytatás a Tolnatáj 5. oldalán.) Grósz Károly amerikai üzletembert fogadott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken fogadta George F. Ftemingway amerikai üzletem­bert, a Hemingway Unimpex Corporation elnökét. Házasodási szokások Szakadáton „...A falu plébánosának, Winkler Mi­hálynak leírása szerint igen laza erköl­csök uralkodtak A leányok és fiúk nya­ranta legeltetéskor egész éjszaka együtt voltak. A többi lány ilyenkor istállókban, csűrben, a gangon aludt, ott fogadta a le­gényeket. Ez ellen a szülőknek sem volt különö­sebb kifogása, mondván, ők sem Csinál­ták másképp.” Szakadáton lakodalmas szokásokat elevenítenek fel a német ajkú nemzetiségi lakosok. A hagyományápolók ma (július 2-án) egész napos rendezvény keretén belül emlékeznek egykor volt lakodalmakra, színes népi ruháikat is bemutatva. A reg­gel 9 órakor misével kezdődő ünnepség, délután 14 óra 30 perckor lakodalmas bemutatóval folytatódik. Lapunk Házasodási szokások Szaka­dáton címmel közöl írást mai számunk Tolnatáj mellékletének 2. oldalán. Az én váram- Meg tudja mutatni a határozatot, Csapó néni?- Hát én aztat nem mutatom elő... Nincs senki se itt... Nem is tudom, hogy hova tettem.- Nem tetszik beengedni? Azért se?- Nem. Csak a végrendelet, azt szeret­ném, ha papír lenne rúla. Azt szeretném, ha hagynának engem itt nyugodtan, míg én élek. (Folytatás a Tolnatáj 4. oldalán.) A magyar Országgyűlés NYILATKOZATA a francia forradalom 200. évfordulója alkalmából Franciaország népe és vele a világ ez év július 14-én emlékezik meg azokról a forradalmi eseményekről, amelyek 1789-ben az egykori bör­tön, a Bastille lerombolásával kez­dődtek. A népmozgalom eredmé­nyeként harcban, vérben, egyéni diadalban és bukások közepette új rend született, amelynek jelszava a szabadság, egyenlőség és testvéri­ség volt. Olyan elemi erejű társadalmi rob­banás volt ez, amely szétvetette a feudális privilégiumokon, a francia nemzet többségének jogfosztottsá- gán alapuló, korrupt tekintélyuralmi rendszert. A sorsát kezébe vevő nép - olyan lánglelkű és forradalmi szellemű személyiségek, mint Danton, Marat, Robespierre irányításával - megfo­galmazta és kivívta a szabad élet nél­külözhetetlen feltételeit jelentő sze­mélyi és polgári jogokat, amelyek az 1793-as Jakobinus Alkotmányban kaptak törvényes megerősítést: ezek azóta is minden modern és demok­ratikus alkotmány lényegét képezik. Éppen ezért a mának, nekünk szóló üzenetnek is érezzük a francia forra­dalom eredményeit és tragikus el­lentmondásoktól sem mentes tanul­ságait. Megérezték és megértették ezt nemzetünk nagyjai is, amint azt Martinovics Ignác és mártírtársai, vagy Batsányi János, Petőfi Sándor és sok más magyar hazafi lelkese­dése jelzett a francia forradalom böl­csője, Párizs iránt. Forradalmi, de módszereit illetően erőszakmentes szereplői vagyunk, mi magyarok itt a Kárpát-medencé­ben, akik e gyökeres társadalmi át­alakulás sikeres megvalósítása ér­dekében tanulni szeretnénk nem­csak saját múltunk, de más népek, így a francia nép történelmi tapaszta­lataiból is. A francia forradalom máig hatóan befolyásolta földkerekségünk sor­sát: a világ sok táján a következő na­pokban, hetekben ünnepségekre, megemlékezésekre kerül sor. A francia forradalom 200. évfordulóján tisztelettel és nagyrabecsüléssel kö­szöntjük a Francia Nemzetgyűlés és Szenátus képviselőit, rajtuk keresz­tül a francia népet, amellyel kapcso­latainkat és együttműködésünket a jövőben is szélesíteni és elmélyíteni kívánjuk az élet minden területén. Budapest, 1989. június 30. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése A csehszlovák pártsajtó bírálja a petíció aláíróit Rendkívül élesen támadta pénteken a csehszlovák sajtó annak a felhívásnak az aláíróit, akik egyebek között szabad és demokratikus vitát, valódi társadalmi párbeszédet, mély rendszerbeli változtatásokat követeltek a csehszlovák vezetéstől. A Rudé Právóban, a po­zsonyi Pravdában és az Új Szóban megjelent kommentár szerint a petíció „a szocializmus kiárusítására" irányul és mögötte a Szabad Európa, az Amerika Hangja rádióadók és más amerikai intézmények állnak. Györköny és Jörging A címben levő magyar és német szó közé tulajdonképpen egyenlőségjelet is lehetne tenni, ha annak jogi tartalmát néz­zük, ami a kétnyelvűség mögött rejlik. Kinek-kjpek az anya­nyelvéhez való jogát, ami a határainkon kívül is általános le­hetne, de tudjuk jól, hogy nem az. Viszont nálunk is voltak évek, melyekkel nem lehet dicsekedni. A szemtanúk, meg- szenvedők vagy helyben élnek, vagy egy részük az írásunk megjelenését követő napon látogat vissza ősei falujába. A címbeli „és” szócska, talán kissé sután bár, de arra igyekszik utalni, hogy mindkét szó használatos, a német azonban ma már ritkábban. (Folytatás a Tolnatáj 1. oldalán.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom