Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. július 1. Befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) kát, akik korábbi törvényi kötelezettségek nem teljesítése folytán büntetőjogi rendelkezés alapján ■ katonai szolgálat megtagadása miatt büntetőjogilag elítélték, maga a törvény mentesíti a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Továbbá: rendelkezik arról is, hogy végrehajtási kegyelemben részesüljön minden korábban elítélt, de büntetésének letöltését még meg nem kezdett szolgálatot megtagadó, aki e pillanatban még bizonytalan jogi helyzetben van. Ezeket a büntetéseket tehát nem hajtják végre, hanem törvényi kegyelem következtében törlik. Eljárási kegyelemben részesülnek azok is, akik ellen büntetőjogi eljárás van folyamatban a fenti bűncselekmény miatt, de ezt a büntető eljárást egy korábbi törvényi rendelkezés folytán e törvény hatályba léptéig felfüggesztették. Nem kerül tehát senki sem olyan hátrányba, amely méltánytalan lenne az új törvény életbe léptetése folytán. Egy másik büntetőjogi rendelkezés módosítása kapcsán Kulcsár Kálmán indoklásként elmondotta: minthogy az ország gazdasági szerkezetének átalakulása következtében eddig is és ezután is egyre több ember került, illetve kerülhet abba a helyzetbe, hogy nincs átmenetileg munkája, ezért azokat a büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek az úgynevezett közveszélyes munkakerüléssel kapcsolatosan a büntetőjogban vagy a szabálysértés körében eddig szerepeltek, ugyancsak törölni kell. Erre egyébként a megváltozott gazdasági körülményeken túl másfajta nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeink miatt is szükség van. így tehát előterjesztést tettünk ennek a büntetőjogi tényállásnak a Büntető Törvénykönyvből és szabálysértési tényállásnak a szabálysértések köréből való törlésére. A végre nem hajtott büntetések esetében szükségessé vált megfelelő átmenei rendelkezéseket a törvény ebben az esetben is tartalmazza. Végezetül utalt arra, hogy a tervek szerint a honvédelmi törvény és vele együtt ez a büntetőjogi törvénymódosítás július 1 -jével lépne hatályba. A hatályba léptetésnek azonban van még egy feltétele, éspedig az, hogy kihirdessék a törvényt. Mivel a kihirdetés július 1 -je előtt nem oldható meg, az igazságügy-miniszter kérte az Országgyűlést: mindkét törvény- javaslatot úgy fogadja el, hogy azok a kihirdetés napján lépnek hatályba. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az ülés szünetében tartott tanácskozását kővetően, dr. Sinkovics Mátyás indítványa alapján újabb módosító javaslatokat terjesztett a parlament elé, így a testület ismét visszatért az elfogadott napirend szerinti munkához. A javaslatokkal Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter egyetértett. A bizottsági jelentés indítványozta: a szolgálatmegtagadásért kiszabható büntetés időtartama 5 év helyett 3 év legyen. Ezt a javaslatot egy tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Azt a módosító indítványt, hogy a törvény ne július 1 - jén, hanem kihirdetése napján lépjen hatályba, egy ellenszavazattal fogadta el a törvényhozó testület. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Következő napirendi pontként a földtörvény módosítását tárgyalta meg az Országgyűlés. A mezőgazdasági, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által kidolgozott módosító törvényjavaslaton kívül egy képviselő - Törők Sándor - is tett kiegészítő javaslatot. A mezőgazdasági bizottság előadójaként SOLYMOSI JÓZSEF (Tolna m., 4. vk.) összegezte a gyakorlati végrehajtás ellentmondásait remélhetően feloldó módosítások lényegét. Mint mondotta, a módosítások nélkül romlanának a lakásépítésnél a telekhez jutás feltételei, mivel állami ingatlanok, így építési telkek sem lennének eladhatók. Ugyanakkor az állami tulajdonú termőföldek esetében sem lehetne változtatni a kezelői szervezeten, s az állami tulajdon gazdasági társaságba sem lenne bevihető. A módosító javaslatok révén viszont elkerülhető a kezelői jogkörrel kapcsolatos valamennyi probléma. A képviselői kiegészítést ismertetve a bizottsági előadó elmondta: ennek lényege szerint a jövőben nem idegeníthető el a szövetkezetnek az a tulajdona, amelyet lakossági szolgáltató tevékenység biztosítása céljából ingyenesen kapott az államtól. A szolgáltatói tevékenység megszűntével ugyanis a tulajdonjog visszaszáll az államra. Hosszas vita után határozathozatal következett. Először megváltoztatták a földről szóló 1987. évi I. törvény még nem életbe lépett, korábbi módosításának azt a paragrafusát, amely az állami tulajdonú ingatlan kezelésére vonatkozott. Ezt a javaslatot 2 ellenszavazattal és 57 tartózkodással fogadta el a parlament. Három ellenszavazattal és 65 tartózko- jdással fogadták el azt a másik módosító javaslatot, amely kimondja, hogy a társadalmi szervezet a kezelésében lévő állami ingatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át. Török Sándor módosító indítványát 13 ellenszavazattal és 57 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Ezt követően személyi kérdésekről döntöttek a képviselők. Felmentették - három ellenszavazattal és két tartózkodással - Szűrös Mátyást a külügyi bizottság elnöki tiszte alól, mivel őt a ház elnökévé választották korábban. Helyére 59 ellenszavazattal és 3 tartózkodással Be- recz Jánost (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.) választották a bizottság elnökévé. Biacs Pétert (Budapest, 30. vk.), egy ellenszavazattal és 8 tartózkodással a tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizottság elnökévé, Lotz Ernőt (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) pedig - két ellenszavazattal és két tartózkodással - e bizottság titkárává választották. Az elfogadott napirendnek megfelelően interpellációk következtek. SOLYMOSI JÓZSEF (Tolna m„ 4. vk.) az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez intézett interpellációjában szorgalmazta: terjesszék ki a munkanélküli segélyt az elhelyezkedni nem tudó pályakezdő fiatalokra is. Halmos Csaba államtitkár, az ÁBMH elnöke jogosnak ítélte az interpellációban megfogalmazott kérést. Halmos Csaba ígéretet tett arra, hogy áttekintik a munkanélküli segélyezési-rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeit, s a kormány számára készülő előterjesztés kimunkálása előtt konzultálnak majd a fiatalok érdekképviseleti szervezeteivel. A választ mind a képviselő, mint az Országgyűlés elfogadta. Az interpellációkat követően Szűrös Mátyás bejelentette: várhatóan szeptember második felében ül össze legközelebb a Tisztelt Ház, s ezzel az elnök - nyári szabadságok idejére jó pihenést kívánva - bezárta az Országgyűlés ülésszakát. A képviselő közérzete „Szeretném, ha nem a lovak között lenne a gyeplő, hanem kézben” ____________ Interjú Kállai Ferenccel __________ ( Helyszíni munkatársunktól) Kállai Ferenc országgyűlési képviselőt, a Nemzeti Színház tagját nem konkrét törvényjavaslatokról, hanem általában a mai képviselői munka nehézségeiről kérdezem az ülésszak délelőtti szünetében:- ön színész, de a többi képviselő között is kevés jogi, közgazdasági vagy adószakember ül. A kormány viszont a legjobb szakembereket alkalmazza, és rendelkezik az információs forrásokkal is. Mennyire érezheti kiszolgáltatottnak magát egy képviselő a kormánnyal szemben?- Én nem gondolom, hogy kiszolgáltatott lennék. Legfeljebb nehéz helyzetben érzem magam, amiatt, hogy bizonyos témakörökben kevésbé vagyok felkészült. Elég különös atmoszféra van ma a Parlamentben, úgy érzem, hogy egy kicsit ellehetetlenült a jelenlegi állapot. Itt vannak az ülésteremben a jövő kortesei, akik - készülve a következő választásokra - azt mondják, ami a legkedvezőbben hat az emberekre. Ezek általában gazdasági kérdések. Az emberek ma azt szeretnék tudni, hogy jobb lesz-e az életük, vagy rosszabb. A realitások véleményem szerint inkább a kormány kezében vannak, mint az érzelmi szférában, amelybe beleférnek olyan dolgok, amik nem a realitásokat tükrözik, tehát a szólamok, a frázisok, esetleg demagógia is, amelyek eljegyzik magukat a jövővel, de felelősségtudat nélkül. A magam részéről ezt a kérdést ezzel a ciklussal lezártam. Rájöttem, hogy nem egészen nekem való ez a dolog. Fölmérve a magam ilyen irányú képességeit, megmaradok az eredeti színpad mellett, és ezt a fajta nagy politikai színpadot nélkülözni szeretném a jövőben.- A képviselők a túlterheltségről panaszkodnak, sokan mondják, hogy a jövőben kisebb létszámú, de főállású, profi képviselőkkel dolgozó parlamentre lesz szükség. Mi erről a véleménye?- Ez mindenképpen hasznos dolog lenne, a többpártrendsze- res társadalmakban általában így van. Hogy ebben a magyarországi átmeneti korszakban kinevezzünk-e profikat, ezt nem tudom. Azt hiszem, hogy majd a gyakorlat dönti el, hogy kiből lesz az, illetve a profivá avatásról a választóknak kell dönteni. Azzal teljes mértékben egyetértek, hogy az egyre több és bonyolultabb elfoglaltság egész embert kíván. De úgy érzem, hogy a mai gócos politikai állapotunkban fennáll a kalandorság veszélye is. A meggondolatlan szavak veszélyeztethetik a békés átmenetet, amit én is nagyon szeretnék. Ezért bizonyos fokú aggodalommal gondolok arra a csatatérre, amit a jövendő választások az emberi telkekbe okoznak.- Mi a véleménye arról, hogy fontos törvényjavaslatok szavazásakor 100-150 képviselő is hiányzik az ülésteremből?- Én nem tudom megmondani, hogy akik nincsenek itt, azok éppen mit csinálnak. Hát biztosan nem érnek rá... Elszólitotta őket a munkájuk. Én magam most szabadságon vagyok, amióta a Nemzeti Színház bezárt, de előtte a próbák, a főiskolai óráim vagy egyéb elfoglaltságom miatt én sem tudtam volna ennyi időt itt tölteni. Sokszor éri vád a képviselőket azért is, hogy elalszanak az ülésteremben. Meg kell mondanom, hogy néha nagy küzdelmet kell az embernek vívni azért, hogy el ne,aludjon. Nincs olyan emberi agy, amely ezt a megfeszített munkát, állandó koncentrációt reggel 9- től este 7-ig frissen tudná követni. A nyugati parlamentekben nem ülnek a képviselők ilyen diákos kötelezettséggel a székükben, hanem egy megfigyelő van bent, aki követi az eseményeket, a többiek pedig sétálnak, vagy felkészülnek. A szavazásokra persze mindenki bemegy.- Az, hogy nem kívánja megújítani mandátumát, azt jelenti, hogy a mai nehéz helyzetben egy képviselő nem sokat tud tenni a művészetért, kultúráért? -*- Ezt így nem mondanám. Úgy érzem, hogy az elmúlt időszakban a gazdasági nehézségek ellenére én magam is tudtam tenni valamit azért, hogy a Nemzeti Színház vagy a főiskola több pénzt kapjon, de más ügyekben is értem el némi eredményt. Az más kérdés, hogy gyakran személyes kapcsolatokon múlik a siker. De semmiképpen sem érzem hiábavalónak az eddigi ittlétemet. Amikor megválasztottak, úgy gondoltam, hogy tehetek valamit, fontos, hogy jelen legyek azon a területen, ami közelről érint. Hogy az eredménye mennyi? Annyi, amennyi az egész parlamentnek, amelyről az elején kijelentettem, hogy kezd ellehetetlenülni. Ez már nem a mi kezünkben van, hanem valahol másképpen, és szeretném ha nem a lovak között tenne a gyeplő, hanem kézben.- Tud-e valamit mondani az új Nemzeti Színházról?- Úgy tűnik, hogy nagyon komolyan veszik ezt az illetékes szervek, ha lassan is, de azért halad előre az ügy. Ezzel kapcsolatban nagyon optimista vagyok.- Van valamilyen összefüggés a világkiállítással?- Igen, biztosan. Úgy gondolom, hogy azok az emberek is, akik ezt intézik, azt szeretnék, ha elkészülne a világkiállításra, hiszen ez is egy kulturális mozgató erő, vonzó cél tehetne.- Közben csengettek, nem akarom tovább feltartani. Köszönöm a beszélgetést.- Mit is mondott, melyik laptól jött?- Tolna Megyei Népújság, Szekszárd.- Szekszárd... Jó borok teremnek ott...-áaA Tolna Megyei Tanács állásfoglalása A Tolna Megyei Tanács egyetért és támogatja az 1956-os események újraértékelésében tett kormánynyilatkozatot. A tanács megköszöni a megye lakosságának, közösségeinek, hogy Nagy Imre mártírtársai kivégzésének évfordulóján tartott megemlékezéseken felelősen gondolkodva és cselekedve vett részt. Ezzel is elősegítették a kormány azon szándékát, hogy a szertartás szolgálja a nemzeti megbékélés eszméjét. A Tolna Megyei Tanács elhatárolja magát a múlt hibás, nem egyszer vétkes politikai döntéseitől, az 1956. utáni megtorló intézkedésektől. Erőit még inkább a megye fejlődésére kívánja fordítani, ehhez kéri Tolna megye egész lakosságának támogatását. Szekszárd, 1989. június 30. Tolna Megyei Tanács Egyelőre marad a régi szakigazgatási szervezet Ülést tartott a megyei tanács Racionalizálni kell a megyei tanács szervezetét! Kilenc vagy tiz osztály legyen? Összevonják-e a mezőgazdasági és élelmezési osztályt az ipari és kereskedelmi osztállyal? Az önkormányzati vagy a nép- képviseleti jelleg erősödjön? Tíz- vagy negyvenszázalékos apparátusi létszám- csökkentés kell? - Hosszas, szenvedélyes vita, délutánba nyúló marathoni tanácskozás után hozta meg a megyei tanácsülés testületé a döntést pénteken, leszavazva a megyei szakigazgatási szervezet megváltoztatására előterjesztett javaslatot. Erről és a többi napirendi pontról részletes tájékoztatást következő számunkban olvashatnak. A hét kérdése: Változik-e a szovjet megítélés 1956-ról? Bár a szovjet sajtó gyakorlatában lassan elfogadott tény lesz, hogy az egyes írások a szerzők véleményét és nem a hivatalos álláspontot tükrözik, az elmúlt héten több olyan szovjet „magánvélemény” látott napvilágot az 1956-os magyar eseményekről és Nagy Imre kivégzéséről, amely nemcsak Magyarországon váltott ki komoly érdeklődést. Az egyéni átértékelések önmagukban is rendkívülinek ítélhetők. Leonyid Jagodovszkij történész kandidátus egy japán lapnak adott exkluzív interjújában „történelmi hibának” minősítette a szovjet hadsereg beavatkozását az 1956-os eseményekbe, Jevgenyij Ambar- cumov pedig a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap hasábjain fejtegette azt, hogy Nagy Imre elítélése „vitathatatlanul a mi bűnünk, az akkori vezetőnk, Hruscsov bűne” volt. A szovjet Külügyminisztérium szóvivője szükségesnek tartotta külön hangsúlyozni: tudatosan szabványválaszt akar adni a magyar újságíróknak, amikor azok Jagodovszkij nyilatkozatáról kérdezték őt. A szovjet glasznoszty kereteibe bele is férnek a hivatalostól jócskán elütő vélemények, így elfogadható tenne a semleges szóvivői felelet, ha egyéb - ugyancsak jelentős - hivatalos állásfoglalások nem állítanák más megvilágításba az új megítéléseket. Az MSZMP vezetői már korábban is kifejtették, hogy Nagy Imre pártbeli rehabilitálása nagy mértékben függ azoktól az eddig titkosan kezelt dokumentumoktól, amelyeket nem a magyar párt archívumában őriztek. Ezeknek a dokumentumoknak a felülvizsgálata nyilvánvalóan nemcsak Budapesten késztetnek az események újragondolására. De talán ennél is jóval fontosabb az, hogy Mihail Gorbacsov a közelmúltban tett bonni látogatása során ismételten megerősítette: a szovjet vezetés elhatárolja magát a Brezsnyev-doktrínától, tehát attól a „jogtól”, hogy a szocializmus védelmét akár katonai erővel is felvállalja a többi testvéri államban. A 67. nemzetközi szövetkezeti nap A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének javaslatára minden év július első szombatján tartják világszerte a nemzetközi szövetkezeti napot. Az idén 67. alkalommal rendeznek ünnepségeket, mégemlé- kezéseket, amelyek jelmondata a szövetkezeti mozgalom egyik legfontosabb sajátosságára utal: „Egység a különbözőségben”. Ez - mint azt az Országos Szövetkezeti Tanács Elnökségének felhívása is leszögezi - azt jelzi, hogy a földkerekség különböző foglalkozású, más-más pártállású, eltérő val- lású és ezernyi nyelven beszélő emberei, szövetkezetbe tömörülve, egyetlen közös eszmét képviselnek. A nemzetközi szövetkezeti napon a világ több mint 600 millió szövetkezeti tagja, dolgozója ünnepel. A 67. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából július 1 -jén, szombaton az országban számos helyen ünnepi összejöveteleket, megemlékezéseket tartanak. A központi ünnepségekre az Országos Szövetkezeti Tanács rendezésében Budapesten, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában kerül sor szombaton délelőtt. A magyar szövetkezeti mozgalomnak népes tábora van. Mintegy 4 millió 700 ezer ember személyes közreműködésével, anyagi hozzájárulásával csaknem 6000 fogyasztási, ipari, illetve mezőgazdasági szövetkezet tevékenykedik. A hazai szövetkezetek a nemzeti jövedelem 24 százalékát állítják elő. A szövetkezetek termelik az élelmiszerek, mezőgazdasági termények 69 százalékát, az ipari termelésből 17 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalomból 36 százalékkal részesednek, a lakossági szolgáltatások 50 százalékát adják. A takarék- szövetkezetekben van a lakosság megtakarított pénzének 15 százaléka, 270 ezer szövetkezeti lakásban 1 millió ember él. A 750 iskolai szövetkezetben a fiatalok tízezrei ismerkednek a szövetkezeti mozgalommal. Megyénk gazdasági és társadalmi életében is meghatározó szerepet töltenek be a fogyasztási, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek, melyek döntő többsége évek óta eredményesen gazdálkodik. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink a kiszámíthatatlan időjárási és közgazdasági viszonyok ellenére is kiemelkedő termésátlaggal az országos élvonalban vannak. Az ipari szövetkezetek 4 milliárdos termelési értékükkel és több mint 450 millió Ft-os nagyságrendű, nem rubel elszámolású exportjukkal a megyei szocialista ipar termelésének 10%-át adják. A fogyasztási szövetkezetek továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a lakosság áruellátásában, a szövetkezeti tagság pénzügyi-szolgáltatási igényeinek kielégítésében, a lakásépítés és -fenntartás szervezésében. Szövetkezeteink a gazdasági feladatok mellett jelentős társadalmi célokat is megvalósítanak. Külön juttatásokkal segítik támogatásra szoruló dolgozóikat és tagjaikat, különösen a nyugdíjasokat. A helyi kulturális és sporttevékenység fenntartásában is elsősorban rájuk lehet számítani. A szövetkezetek szervezői és támogatói számos nemes célú társadalmi kezdeményezésnek is.
