Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-28 / 150. szám

Megkezdődött a nyári ülésszak Az Országgyűlés elfogadta a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Megkezdődött a vita az államháztartás reformjáról A Parlamentben kedden reggel meg­kezdődött az Országgyűlés soros ülés­szaka. A tanácskozást Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Né­meth Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy Bibók Istvánná, Csongrád megye, 8. számú és Szabó János Zala megye, 2. számú választókerületének képviselője benyújtotta lemondását mandátumáról. Az Országgyűlés a lemondást 7 ellen- szavazattal és 16 tartózkodással tudo­másul vette. Bibók Istvánné helyére az Országgyűlés Ábrahám Vince eddigi pótképviselőt egy ellenszavazattal és hat tartózkodással országgyűlési képviselő­nek igazolta. A Szabó János lemondásá­val megüresedett Zala megyei 2. számú választókerületben időközi választást kell kitűzni, mert a most lemondott képvi­selő volt korábban a pótképviselő. Ezt követően az Országgyűlés a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának jelenté­sét - az előző ülésszak óta alkotott tör­vényerejű rendeletekről - egy tartózko­dással tudomásul vette. Az Országgyűlés elnöke az ülésszak tervezett napirendjének változásával kapcsolatban a következőket mondotta: - Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, vala­mennyi képviselőtársam nagy figyelem­mel kísérte a politikai egyeztető tárgyalá­sok legutóbbi, és az azt követően meg­tartott plenáris ülését, ahol a Magyar Szocialista Munkáspárt, az Ellenzéki Ke­rékasztal, valamint a harmadik tárgyaló­félként résztvevő társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői megállapodtak a további tárgyalások témaköreiről és munkarendjéről, s ezzel reményeket éb­resztő lépést tettek egy demokratikus Magyarország megteremtését szolgáló megegyezés felé. A tárgyaló felek meg­erősítették a korábbi megállapodást, hogy a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megegyezést. Ennek szelle­mében Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP tárgyaló küldöttsége nevében bejelentette: az MSZMP nem javasolja a kormánynak, hogy a mostani üléssza­kon beterjessze az Országgyűlésnek a megegyezés szempontjából sarkalatos jellegű törvényjavaslatokat. A Minisztertanács hétfői ülésén ennek megfelelően úgy döntött, hogy vissza­vonja az alkotmány módosításáról, a pár­tokról, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatokat. Németh Miklós levele Ezután az Országgyűlés jegyzője is­mertette Németh Miklósnak, a Miniszter­tanács elnökének Szűrös Mátyáshoz címzett levelét: „A Minisztertanács a korábban vállalt kötelezettségének eleget téve az Or­szággyűlés munkaprogramjában előírt törvényjavaslatokat a parlament júniusi ülésszakára benyújtotta. Időközben a politikai egyeztető tárgya­lások június 21-i ülésén olyan megálla­podás született, hogy javasolják a már benyújtott törvényjavaslatok egy részé­nek visszavonását. A kormány a javasla­tot elfogadta és ennek megfelelően az al­kotmány módosításáról, valamint a politi­kai pártokról és az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatokat a június 27-ei ülésszak anyagai közül visszavonja az­zal, hogy ezek megtárgyalására csak a politikai egyeztetések újabb fordulóit kö­vetően, az ott elfogadott megállapodá­sokra figyelemmel kerüljön sor. A politikai egyeztető tárgyalások rész­vevői a mostani ülésszak napirendjén szereplő, a Büntető Törvénykönyv módo­sítására irányuló törvényjavaslat ázon pontjai ellen nem emeltek kifogást, ame­lyek a honvédelmi törvény módosításá­val, illetőleg a közveszélyes munkakerü­lés bűncselekményének a jogrendszer­ből való kiiktatásával függnek össze. Ezért a kormány azt javasolja, hogy a tör­vényjavaslatnak ezeket a részeit tárgyal­ják most meg; a képviselők munkájának megkönnyítése érdekében az Igazság­ügyi Minisztérium a fentieknek megfele­lően átdolgozott szövegjavaslatot az ülésszak megkezdése előtt az Ország- gyűlés főtitkárának megküldte. Ezt követően a kormány megbízásából Alkalmazkodás (Helyszíni tudósítónktól) Miután Szűrös Mátyás elnök megnyitotta az Országgyűlés ülés­szakát, bejelentette a Miniszterta­nács döntését, miszerint az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal közötti egyeztető tárgyalásokon született megegyezés alapján az Országgyű­lésnek benyújtott néhány sarkala­tos törvényjavaslatot visszavonja. Ezután Pozsgay Imre kapott szót, hogy röviden megindokolja a dön­tést, aki elmondta, hogy a közmeg­egyezés érdekében feltétlenül szükség volt erre a lépésre. Az államminiszter után dr. Südi Bertalan képviselő jelentkezett hoz­zászólásra. Elmondta, hogy az ülés­szakra kiadott tárgyalási anyagok­kal rengeteget dolgoztak, a vitákra alaposan felkészültek és nem tartja helyesnek, hogy ezek után a kor­mány leveszi a napirendről a leg­fontosabb törvényjavaslatokat. Vé­leménye szerint ezzel akadályozzák az Országgyűlés munkáját, a tör­vényalkotást, és indokolatlanul bo­rították fel a kiadott napirendet az utolsó pillanatban. Pozsgay Imre a képviselők részé­ről hangos tetszésnyilvánítással fo­gadott rövid, frappáns választ adott a hozzászólásra:- Nem kétséges, hogy történelmi jelentőségű folyamatok zajlanak Magyarországon. Az Országgyű­lésnek lehet napirendje, de a törté­nelemnek nem. Most talán inkább a történelem menetéhez kellene al­kalmazkodnunk - napirendek he­'yett­Pozsgay Imre államminiszter adott tájé­koztatást az Országgyűlésnek a politikai egyeztető tárgyalásokról. Pozsgay Imre tájékoztatója Kifejtette: az egyeztető tárgyalások megkezdődésével új politikai helyzet ke­letkezett Magyarországon. Ennek pozitív következménye lehet, hogy a jogállamra a plurális, többpártrendszerrel működő parlamenti rendszerre békés úton, a nemzeti közmegegyezés jegyében, szel­lemében sikerülhet áttérni. A tárgyalás résztvevői kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy a soron lévő választásokra a többpártrendszer jegyében, a szabad választások elvei szerint, s annak követ­kezményeivel számolva készülnek fel. Ugyancsak kötelezettséget vállaltak arra, hogy tartózkodnak az erőszak alkalma­zásától, mert semmiféle hatalmi cél nem indokolhat erőszakos megoldásokat. Új reális és potenciális politikai erők je­lentek meg a küzdőtéren, s ezeknek az erőknek egy része az eddigi berendez­kedés törvényszerűségei miatt a parla­ment munkájában nem vehet részt. De nem vezethet kiegyezéshez és nemzeti közmegegyezéshez, ha politikai akara­tuk nem lehet jelen a jövendő előkészíté­sében - hangsúlyozta az államminiszter. Ezek a reális és potenciális politikai erők - az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a független társadalmi szervezetek, mozgalmak képviselői - jelenleg ott ül­nek a tárgyalóasztalnál. így együtt a politikai akaratképzésnek új, az eddiginél sokkal bonyolultabb rendjét hordozva előkészíthetik a köz- megegyezést. Ez nem a törvényhozók, hanem elsősorban a törvényelőkészítő kormány munkájának a korlátozását je­lenti. A Minisztertanács az önkorlátozás­nak ezt a módját nemzeti ésszerűségből, s politikai jószándékból vállalta a tárgya­lóasztalnál, amikor az MSZMP Központi Bizottsága a kormányhoz fordult ennek elfogadtatásáért - hangoztatta Pozsgay Imre. Kérte az Országgyűlést, hogy hasonló megfontolásokból méltányolja a kor­mány elhatározását, együttműködési szándékát, s törvényhozói munkájában a nemzeti közmegegyezést támogassa oly módon, hogy az említett sarkalatos törvé­nyek később, már a tárgyalóasztalnál előkészített formában kerüljenek a parla­ment elé. Végezetül annak a meggyőző­désének adott hangot, hogy a politikai (Folytatáa a 2. oldalon.) Petícióátadás Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke kedden, a Parlamentben Debrecen és környéke lakóinak képviselőitől petíciót vett át Ebben a Ház elnökétől azt kéri a 21860 aláíró - köztük társadalmi szervezetek, a megyei munkásőrség, oktatási in­tézmények több dolgozója, aktivistája járjon közre annak érdekében, hogy 1990. december 31-ig zárják be a városban működő szovjet katonai repülőteret Agárdi Gábomé, Lengyel István, Engi László, Szabó Lukács a petíció átadásakor hangsú­lyozták, hogy a lakosság kérése, illetve az aláírásgyűjtés nem szovjetellenes fellé­pés és nem szándékoznak beavatkozni a szovjet katonapolitikába. Szűrös Mátyás Debrecen város követeivel beszélgetve elmondotta: jól ismeri az immár egy évtizedes gondokat, a lakosság kérését is jogosnak tartja. Utalt arra, hogy e témában a mostani ülésszakon interpellálnak a honvédelmi miniszterhez. Emlékeztetett arra, hogy a végleges megoldást az ilyen és hasonló kérdésekben az általános európai leszerelés hozhatja, amelyről Becsben már régóta tárgyalnak. Et­től függetlenül is azonban megoldást szükséges találni a debreceni szovjet repülő­tér ügyében, s addig is kérte a helyi lakosság megértését, türelmét A kontraszelekció tévedései Inkább az innováció indokolt __ A műszaki fejlődés iehetőségei- Ha annyit tettünk volna a műsza­ki fejlesztésért, mint amennyit be­széltünk róla, akkor mára a lábaink előtt heverne a világ - mondta Bihari István, a Chinoin vezérigazgatója azon a nyilvános vitán, amelyet nem­régiben Budapesten rendeztek mint- ’ egy harminc tudós, vállalatvezető, műszaki és pénzügyi szakember részvételével. (Folytatás a 3. oldalon.) Közepes évjárat, illatban, ízben halványabb borok Az 1989. évi megyei borverseny eredményhirdetése Díjazottak és nevezettek Az 1989. évi Tolna megyei borverseny különdíját Mátyás Ist­ván, a Tolna Megyei Tanács általános elnökhelyettese átadja a zombai Egyesült Erővel Mgtsz képviselőjének Jó közepesnek minősíthető évjá­rat, illatban, za­matban halvá­nyabb borok - vonta le a konklú­ziót dr. Diófási La­jos, a Pannonvin vezérigazgató­helyettese, az 1989. évi Tolna megyei borver­seny értékelése­kor tegnap, a Szekszárdi Me­zőgazdasági Kombinát tanács­termében. Mint mondotta, az idei borversenyre, a bortermelők szakmai ünnepére, számos nevezés érkezett mind az egyéni gazdáktól, mind a nagyüzemektől. Kistermelők közül volt olyan, akinek hét bora is helyezést ért el e nemes versengé­sen, de akadt öt olyan gazda, akinek benevezett borai közül kettő is ara­nyérmet nyert el. A nagyüzemek kö­zül legeredményesebben az Egye­sült Erővel Mgtsz Zomba szerepelt, amely 14 díjazott borával az 1989. évi Tolna megyei borverseny külön­díját nyerte el. Külön érdekessége volta verseny­nek, hogy több díjat olyan nagyüze­mi termelőegység nyert el, amely szőlőültetvénye nem tartoznak a szorosan vett történelmi borvidék­hez. így többek között nagydíjat ka­pott a bátaszéki Búzakalász Mgtsz Cabernet Sauvignon, 1988-as évjá­ratú bora, és aranyérmet a Hőgyészi Állami Gazdaság Lengyeli Kerületé­nek szintén 1988-as évjáratú hársle­velű és leányka fehérbora.- fké - rz ­Innsbruckban íiják Pári monográfiáját Osztrák egyetemisták a tolnai kis faluban- Guten Tag! - köszön egy idős asszony.- Jó napot kívánunk!- Ja, magyarok? Most nem lehet tudni, mert osztrák vendégeink van­nak itt a faluban. Kedden jöttek és szombatig maradnak. Nagyon ara­nyosak, barátságosak. Arra ke­ressék őket, ahol az a tarka kis busz áll. Az asszony mosolyogva elsiet mi meg dr. Benkő Andrással, Tamási ta­nácselnök-helyettesével nekivá­gunk a pári hegyoldalnak, mert köz­ben kiderül, hogy az Innsbrucki Nép­rajzi Egyetem professzora, Petzoldt úr Pelcz Ádámék szőlőjébe sétált fel az imént. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom