Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-28 / 150. szám
2 ‘KÉPÚJSÁG 1989. június 28. Megkezdődött a nyári ülésszak (Folytatás az 1. oldalról.) tárgyalások eredményesek lesznek, s így lecsendesítik azokat a vitákat, amelyekben ma kétségbe vonják a törvény- hozás legitimitását, továbbá elvezethetnek ahhoz a békés megoldáshoz, amely közös politikai cél. Ezt követően Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a SOTE II. számú gyermekklinikájának tanársegédje kért szót. Egyetértve a Pozsgay Imre által elmondottakkal, javasolta: bízzák meg az Országgyűlés elnökét, tárgyaljon annak érdekében, hogy a köztársasági elnökről szóló törvényjavaslat még október előtt a parlament elé kerüljön. Az igazságügyminisztert pedig bízzák meg azzal, hogy a nyár folyamán alternativ javaslatokat tartalmazó tervezetet tegyen le a politikai egyeztető tárgyalásokat folytató felek asztalára. Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi Tsz MSZMP-bi- zottságának titkára kifogásolta a megvitatásra tervezett anyagok visszavonását. Az államminiszteri választ kővetően Szűrös Mátyás szavazásra tette fel Szirtesné dr. Tomsits Erika javaslatát, amit a képviselők 5 ellenszavazattal és 24 tartózkodással elfogadtak. Südi Bertalannak a tárgysorozat kiegészítésére - a kínai intézkedések elítélésére - tett javaslatával kapcsolatban az elnök kérte, hogy konzultálhasson a külügyi bizottsággal, s utána térjenek vissza a témára. Az Országgyűlés elnökének indítványával a képviselők egyetértettek. Szűrös Mátyás ezután rátért az ülésszak tárgysorozatának témájára, egyúttal bejelentette, hogy az ülésszak várhatóan legalább három napig tart. A képviselők a napirendre tűzendő témák meghallgatása után - egy tartózkodással - elfogadták a mostani ülésszak tárgysorozatát. Ennek értelmében a kővetkezőket tárgyalják meg: 1. Személyi javaslatok; 2. A Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 3. Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés; 4. Az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztés; 5. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 6. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 7. A földről szóló az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 8. Interpellációk, kérdések. (Az Országgyűlés 33 interpellációt és 9 kérdést tárgyal meg.) Ezután került sor az első napirendéi pont, azaz a személyi javaslatok tárgyalására. Szűrös Mátyás tájékoztatta a képviselőket, hogy dr. Vida Miklós lemondásával betöltetlen az Országgyűlés alelnöki helye, s erre a tisztségre a jelölőbizottság javaslatot nyújtott be. A két jelölt: Fodor István és Zsigmond Attila. A jelölőbizottság jelentésével kapcsolatban Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.) jelentkezett szólásra, s javasolta, hogy a jelölőlistára az Országgyűlés vegye fel - a jelölőbizottság jelentésében is megjelölt - Pálfi Dénest és Szigethy Dezsőt. Az elnök szavazásra bocsátotta a javaslatot, s mivel nem volt meg a szükséges egyszerű többség, elrendelte, hogy a jelölőbizottság folytassa munkáját. Szünetet követően Gyuricza László, a jelölő- bizottság elnöke ismertette szótöbbséggel elfogadott javaslatukat, eszerint öt képviselő kerüljön fel a jelölőlistára, ábécé-sorrendben: Fodor István, Király Zoltán, Pálfi Dénes, Szigethy Dezső és Zsigmond Attila. Szűrös Mátyás javasolta, hogy az ebédszünet elején tartsák meg a titkos szavazást. Ezután az Országgyűlés a Minisztertanács elnökének kezdeményezésére és az Elnöki Tanács javaslatára Nyers Rezső államminisztert - e megbízatása alól érdemei elismerése mellett 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodással felmentette. A tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizottság megalakításáról szóló javaslattal foglalkozott ezután az Ország- gyűlés. A javaslathoz észrevétel nem érkezett, s a képviselők egyhangúlag megalakították az új bizottságot Ezután Szűrös Mátyás javasolta, hogy a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság megüresedett titkári tisztségére Sasvári Józsefet válasszák meg. A javaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők. Ezt követően az építési és közlekedési bizottság új tagjairól szavaztak. Stadinger István jelölését 6 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett, Dauda Sándorét pedig 5 ellenszavazattal, 17 tartózkodás mellett elfogadták. Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt kiskőrösi városi vezetőségének titkára kért szót. Hangsúlyozta: bölcs lépésnek tartja, hogy Nyers Rezső lemond a kormányban viselt tisztségéről. Viszont az MSZMP KB múlt heti ülése után e döntés ellenére úgy tűnik - mondotta -, hogy a párt és a kormány ismét összefonódik. Választ várt Németh Miklóstól, hogy miért vállalt szelepet a párt elnökségében, amikor miniszterelnökként is sok fontos és nehéz feladat hárul rá. Németh Miklós kifejtette: a KB-ülésen hosszú ideig gondolkodott, hogy vállalja-e az elnökségi tagságot. Végül is úgy vélte: az ország jelene, de még inkább jövője szempontjából döntő jelentőségű, hogy Magyarországon a demokráciába való átmenet békésen, rendezetten, az alkotmányosság követelményeit szem előtt tartva történjen meg. Tudatában kell lenni azonban annak, hogy ez a békés átmenet csak egy, a reformok iránt elkötelezett, szervezetében, platformjában, politikájában egyaránt megújuló MSZMP részvétele és meghatározó szerepe mellett valósulhat meg. Hangsúlyozta: MSZMP-elnökségbeli tagsága nem csorbíthatja a pártállam szétválasztására tett eddigi, nem csekély eredményeket, s nem korlátozhatja a kormány önállóságát és felelősségét. Az elnökségben ugyanis kizárólag a pártpolitikai szempontokat hangolják össze, s a párt reformplatformjának kidolgozásában működnek együtt, nem foglalkoznak a kormányzatot érintő kérdésekkel. Végezetül megnyugatta a képviselőket: nem áll vissza a pártállam konstrukciója, az ő MSZMP-elnökségben vállalt szerepe nem fogja megtörni azt a folyamatot, amelyet a kormány elindított. A pénzügyminiszter előterjesztése Az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Békési László pénzügyminiszter terjesztette elő. Mint mondta, a törvényjavaslat tárgyalása szerves folytatása az elmúlt parlamenti ülésszakon tárgyalt gazdasági, mindenekelőtt költségvetési csomagtervnek, majd a többi közt arról szólt, hogy a bruttó nemzeti termelés és a nemzeti jövedelem terveinktől eltérően nem nőtt, hanem, ha kis mértékben is, 0,5-1 százalékkal csökkent. Az ipari termelés a tervezett növekedés helyett stagnált, az élelmiszergazdaság termelése a tervezettnél kisebb mértékben nőtt. Az ország teljesítette nemzetközi kötelezettségeit, megőrizte fizetőképességét, ennek megfelelően a megtermelt nemzeti jövedelem belső felhasználása csökkent. A csökkenés a lakosság fogyasztását és a beruházásokat egyaránt érintette, miközben ugrásszerűen, több mint 60 milliárd forinttal növekedtek a gazdaságban a készletek. A külkereskedelem a tervezettnél jobb eredményeket ért el. A külkereskedelmi áruforgalom 500 millió forintos aktívuma kiemelkedő eredmény, jelzi az exportorientáció erősödését, az értékesítés szerkezetének átalakulását. A lakosság jövedelmei és a fogyasztói árindex meghaladta a tervezettet, az egy főre jutó reáljövedelem és reálbér csökkenése kisebb volt a prognózisoknál. A gazdaság jövedelemviszonyai is eltértek a tervezettől. Miközben az országban megtermelt összes jövedelem nem növekedett, a jövedelem elosztási arányai - nagyrészt a tervezettnél magasabb infláció, illetve az adóreform jövedelemátcsoportosító hatására - megváltoztak. A tervezettnél több jövedelem marad a vállalatoknál és szövetkezeteknél, arányait Tekintve kevesebb a lakosságnál és a költségvetésnél. A külső és belső pénzügyi egyensúly nem javult, a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya nagyobb a tervezettnél. A pénzügyminiszter szerint tény, hogy nem indult meg a gazdasági növekedés az elmúlt esztendőben sem. Ugyanakkor megkezdődött a gazdaságban az elavult gazdasági struktúra változása, ami még lassú, de néhány ponton már világosan kirajzolódik. Ezt jelzi a konvertibilis export tervezettnél nagyobb növekedése és a termékváltás folyamatának gyorsulása. A részletek ismertetése után a pénzügyminiszter a többi közt hangsúlyozta: A kormány elszánt arra, hogy az elmúlt évből a megfelelő következtetéseket ne csak szavakban, hanem tettekben is let vonja. Erre meggyőző példát szolgáltatott azzal a rövid távú programmal, amelyet az 1989-es esztendő kiélezett feszültségeinek enyhítése érdekében az elmúlt ülésszakon a parlament elé terjesztett, vagy a bős-nagymarosi beruházás felfüggesztésével, amit az Ország- gyűlés megerősített. Ezen túl a kormány megfeszített munkával dolgozik a gyökeres gazdasági fordulat előkészítésén, hiszen pontosan tudja, hogy az eddigi gazdaságpolitika és gazdaságirányítási gyakorlat nem folytatható tovább. Ennek jegyében terjeszti a parlament elé a következő napirendek keretében tárgyalandó koncepciókat, majd ősszel a válság kezelésére és megállítására alkalmas kormányprogramot. Az ebédszünetet követően Pesta László, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a szünet idején lezajlott alelnök- választás eredményét. A legtöbb szavazatot - szám szerint 175-öt - Fodor István kapta, így ö foglalhatja el a Vida Miklós távozásával megüresedett alelnöki helyet. Az újonnan megválasztott alelnök megköszönte az Országgyűlés bizalmát. A törvényjavaslat vitája során hatan mondták el véleményüket, majd Békési László válaszolt a felvetésekre. Mivel a törvénytervezet szövegezésére nem hangzott el képviselői módosító indítvány, szavazás következett. Az Országgyűlés 43 ellenszavazattal, 66 tartózkodás mellett elfogadta a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény- javaslatot. Előterjesztés az államháztartás reformkoncepciójáról A szavazást és a szünetet követően az elnöklő Jakab Róbertné ismét Békési Lászlónak adta meg a szót, hogy a miniszter tartsa meg expozéját az állam- háztartás reformkoncepciójáról. Az államháztartás és benne a költség- vetés, valamint a gazdaság általános állapota között szoros az összefüggés - mondotta a pénzügyminiszter. Az állam- háztartás és a költségvetés pozíciói tükrözik a gazdaság helyzetét, ugyanakkor az állam gazdálkodása, szerepvállalása közvetlenül is hat az egész gazdaság állapotára. Evidencia ma már, hogy a válsággal küzdő magyar gazdaságban az állam- háztartás, a költségvetés is válságos állapotban van. Az államháztartás a nemzeti jövedelem több mint 65 százalékát, a bruttó nemzeti termék csaknem 60 százalékát centralizálja és osztja el újra. Ez a magas jövedelem-átcsoportosítás kifejezésre juttatja az állam széles körű beavatkozását a gazdaságba, a rendkívül szerteágazó állami kötelezettségvállalásokat, a magas állami kiadásokat, az állam túlköltekezését. A jövedelemcentralizáció nagyrészt az adóprés erőteljes működtetésével valósul meg. Az a sajátos ellentmondás és eddig feloldhatatlan feszültség alakult ki - folytatta -, hogy a magyar gazdaság - ezen belül a lakosság - a dinamikus fejlődéshez szükséges ösztönző erő, a szabad rendelkezésű, adózás után felhasználható jövedelmek szempontjából túladóztatott, miközben az állami kötelezettségek finanszírozásához az állam- háztartás bevételei nem elégségesek. Mindez konzerválja az elavult gazdasági struktúrát, fékezi az eredményesen gazdálkodó szervezetek növekedési, fejlődési lehetőségeit, ugyanakkor széles körű támogatásokkal és kedvezményekkel lassítja a veszteséges és alacsony hatékonyságú gazdasági tevékenységek csökkentését, fékezi a teljesítmények növelését, ellenérdekeltséget teremt a gazdálkodó szerveknél és a lakosság körében egyaránt. Nyilvánvaló, hogy az államháztartás és költségvetés kisebb-nagyobb korrekciói ma már nem elégségesek ahhoz, hogy az összegyűlt problémákat kezelhetővé tegyék - hangsúlyozta Békési László. A jelenlegi struktúrában az államháztartás és a költségvetés működésképtelen, alkalmatlan feladatai teljesítésére. Ezt a keserű igazságot az 1989. évi állami költség- vetés, valamint az elmúlt ülésszakon tárgyalt úgynevezett csomagterv parlamenti vitája is világossá tette. Ezért vált elkerülhetetlenné az államháztartás, a költségvetés átfogó reformja, gyökeres megújítása. Ez a refomrfolyamat 1988-ban, az adóreform első szakaszával kezdődött meg. Ezt követi a parlament mostani, első olvasató vitája az államháztartási reform koncepciójáról, valamint az adórendszer korszerűsítésének programjáról és téziseiről. További szakaszait jelenti az új államháztartási törvény, valamint az állami számvevőszékről szóló törvény megalkotása még ebben az évben. De része a folyamatnak a kormány négyéves támogatásleépítési programja, a tanácsi gazdálkodás rendszerének, vagy a költségvetési szervek finanszírozási módszereinek tervezett megújítása, a társadalombiztosítás, benne a nyugdíj- rendszer reformja, a lakásfinanszírozás és -gazdálkodás átalakítása, vagy a szociálpolitika reformja is. Az elképzelések részletes taglalása után befejezésként a következőket mondotta a pénzügyminiszter: Az államháztartás reformja gyorsan változó magyar valóságunk egyik legjelentősebb vállalkozása. Eredményes megvalósításán nem kevesebb múlik, mint a gazdaság egészséges fejlődése, egy hatékonyan működő piac kibontakoztatása, a gazdasági teljesítmények és az állami kiadások összhangjának megteremtése, s egy reménybeli gazdasági fejlődés talaján nyugvó jóléti állam gazdálkodási rendjének megteremtése. Az Országgyűlés soros ülésszakának első napján Szűrös Mátyás, Horváth Lajos és Jakab Róbertné felváltva elnökölt. Az ülésszak szerdán az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés vitájával folytatódik. ' Gelencsér János (1903-1989) Június 24-én elhunyt Gelencsér János elvtárs, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje, aki 1933-ban Kanadában lett tagja a Kommunista Pártnak. Családjával 1948-ban tért haza szülőfalujába, Gyulaj községbe. Hazaérkezése után azonnal aktívan bekapcsolódott a Magyar Dolgozók Pártja munkájába. 1950-ben részt vett a gyulaji termelő- szövetkezet megalakításában, később a község tanácselnöke, majd a termelőszövetkezet elnöke lett. Alapitó tagja a munkásőrségnek. 1957-től nyugdíjazásáig, 1964-ig pártmunkásként dolgozott. Nyugdíjasként tíz éven át a gyulaji községi pártalapszerve- zet titkáraként végzett elismerésre méltó munkát. Később megromlott egészségi állapota akadályozta meg aktív tevékenységét. Emlékét kegyelettel megőrizzük. MSZMP Tolna Megyei és Dombóvár Városi Bizottsága Közéleti hírek Lezárulnak 29-én este 18.00 órakor az MSZMP szekszárdi tagjainak júniusi lakóterületi találkozói. Ugyanakkor egyes körzetekben a párttagság már megállapodott a harmadik találkozó időpontjában és programjában. A Csapó Dániel utcai párthelyiségben a 12-es, a Volán kultúrtermében az 53- as, a TOTÉV sporttelepén pedig az 54-55-ös tanácstagi körzet MSZMP-tag- jai találkoznak. * A Független Kisgazda és Polgári Párt szekszárdi szervezete június 29-én csütörtökön este 7 órai kezdettel nyilvános taggyűlést tart a városi tanács nagytermében. Napirenden: 1. Gyakorlati útmutató a kisgazdálkodásokról és vállalkozásokról, különös tekintettel azok lehetőségeiről, kötöttségeiről. Előadó: Dr. Fényes László, „A társasági jog kézikönyve” c. szakkönyv írója. 2. „Gondolatok a kisgazdapárt programjáról” címmel tart előadást Bába Iván, a DATUM főszerkesztője. Várják mindazokat, akik máris vállalkozók, vagy azok kívánnak lenni; kisiparosokat, kiskereskedőket és azokat is, akik felismerték egy várható munkanélküliség rémét és jövőjük építésében tanácstalanná váltak. A kisgazdapárt a föld tulajdonjogi kérdéseiben és a vállalkozások lehetőségeiben felmerült egyéni problémák megoldására tanácsadói, „menedzseri" irodát kíván felállítani a lakosság szolgálatára. Működtetésére ezúton is javaslatokat várnak. * Az MSZMP paksi reformköre következő összejövetelét június 29-én, csütörtökön 16.30-kor, a városi pártbizottságon tartja. * A Magyar Néppárt tagtoborzó és programismertető gyűlést tart június 28-án, szerdán délután 17 órakor Pakson, a Marx téri Ifjúsági Ház (volt Erzsébet Szálló) nagytermében. A szervezők az összejövetelre várják az egykori parasztpártiakat, a Veres Péter Társaság tagjait, a népi mozgalom eszméi mellett elkötelezett bármely réteg, korosztály tagjait és minden érdeklődőt a városból és a környékbeli településekről is. Hasonló rendezvény lesz július 1 -jén, szombaton délelőtt 9 órakor Tamásiban, a művelődési központ kistermében. * Ülést tartott az MSZMP Bonyhád Városi Bizottsága. Napirenden a foglalkoztatottság helyzete s javításának kérdésköre volt. Ezt követően állást foglalt a testület, hogy a jövőben álláspontjuk szerint egy testületes, ideiglenes munkabizottságokkal működő, kétharmad részben delegáltakból, egyharmad részben pedig választottakból álló, maximum 25 tagú bizottság végezze a munkát. Döntöttek a városi pártértekezlet időpontjáról is, amire szeptember 23-án kerül sor Bony- hádon. A hatásköri listát az egyöntetű vélemény alapján törölték. Beszámolt az etikai bizottság is ténykedéséről, mely a pártszerűtlen, etikátlan viselkedést s az arról szóló bejelentést hivatott kivizsgálni. A testület 21 szavazattal 13 tartózkodás mellett elfogadta a bizottságnak azt a javaslatát, miszerint senki ellen ne induljon fegyelmi vizsgálat.
