Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-02 / 128. szám
2 KÉPÚJSÁG 1989. június 2. Folytatta munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) Az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosítását célzó törvényjavaslatról - miután azt az előző nap nem bocsátották részletes vitára, és így átdolgozásra visszautalták az előterjesztőnek - most nem kellett dönteni. Ugyanakkor 9 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett a testület úgy döntött, hogy a kormány még az idén terjesszen be új vadgazdálkodásról és vadászatról szóló törvényjavaslatot a parlamentnek. Napirend szerint ezután az Országgyűlés KULCSÁR KÁLMÁN igazságügy-miniszter expozéját hallgatta meg a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatról, majd mivel hozzászólásra sem jelentkezett senki, az expozét azonnal határozathozatal követte. A beterjesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés egy tartózkodással elfogadEgyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy tárgyilagosan szembe kell nézni a múlt fogyatékosságaival, hibáival - hangoztatta a többi közt a kormány elnöke. - Fel kell tárni az okokat, a szükséges következtetéseket le kell vonni és az okok ismeretében újra értékelhetők a történelmi személyiségek is. Ezen a ponton érzékelek olyan törekvéseket is, amelyek a régi sebeket új sebek ejtésével kívánják begyógyítani. Ennek kellene egyszer véget vetnünk, mert a magyar társadalomban túl sokan hordoznak sérelmeket, he- ges vagy többször felszakadt sebeket. Az igazság feltárása mindig hosszú folyamat. így lesz ez most is az 1956. október 23-án indult népfelkelés és Nagy Imre szerepének értékelésében. Bizonyos tények talán már sohasem kerülnek napvilágra és szükséges az is, hogy az érintett szocialista országok mindegyike kész legyen velünk az együttműködésre ta. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat előterjesztője ugyancsak az igazságügy-miniszter volt. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés három tartózkodással elfogadta. A képviselők a módos ftó javaslatokkal is egyetértettek. Az Országgyűlés ezután az 1989. évi állami költségvetésről szóló 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdte meg. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a Minisztertanács új, átdolgozott állami költségvetési tervjavaslatot nyújtott be. Horváth Lajos elsőként Németh Miklósnak, a kormány elnökének adta meg a szót. Németh Miklós a költségvetési tervjavaslat ismertetése után szólt időszerű társadalmi-politikai kérdésekről is. a tények feltárásában, a történelmi források felkutatásában. Ma már tudjuk: az ítélet az akkor érvényben lévő törvények szerint is jogsértő volt, s tartalmazott koncepciós elemeket. És ez nem is lehet másként, mert az ítéletet megalapozó politikai koncepciót nem csupán Magyarország határain belül alakították ki. Nagy Imrét ugyan kivégezték, de az 1953-as Nagy Imre-kormányprogram több kezdeményezése lényegében megvalósult. Annak szemlélete élt tovább az 1968-as reformban, a különböző reform- törekvésekben. Én azonban nem tudok Nagy Imréről beszélni Kádár János nevének említése nélkül. A két kiemelkedő politikus életútja, pályaíve ugyanis tragikusan összekapcsolódik. Ezt az összekapcsolódást több ponton sűrűn homály fedi, számos nyom kifelé vezet az országból, a kommunista pártok akkori vezetése felé. Ma még tehát sok mindent nem tudunk. Az viszont biztos: az elmúlt harminc évet Kádárkorszakként tartja számon a magyar és a nemzetközi közvélemény. Ez a korszak - eredményeivel és fogyatékosságaival együtt - olyan reformokat is eredményezett, amelyek lehetőséget adnak egy békés, rendezett modellváltásra napjainkban. A mi közös felelősségünk, hogy ezzel a lehetőséggel élni tudjunk. A politikusok pályaíve rendszerint sajátosan alakul. Kádár Jánosé - mint első titkáré - tragikusan indult, amelyet aztán fellendülés követett. Ez azután megtört, és elhúzódó válságba torkollott, ami még most is tart. Személyisége, történelmi szerepe teljes horizontú értékelés alapján kerül majd megállapodott helyre. Történelmi helyének kijelölésében a vádaskodás, a pillanatnyi politikai előnyszerzésnek alárendelt ítélkezés nem játszhat szerepet. De térjünk vissza a közeli napokra, mikor az egész ország figyelme Nagy Imre és sorstársai temetése felé fordul. Engem, mint a kormány elnökét a végtisztesség megadásával kapcsolatban számos belső és külső kötelezettség vezérel. A kormányzat mindent megtesz azért, hogy június 16. a nemzeti megbékélés szimbóluma legyen. Hozzá kívánunkjárulni ahhoz, hogy Nagy Imre és sorstársai olyan végtisztességben részesüljenek, amely az európai kultúrkör szokásai szerint minden magyar embert megillet. Ebben a szellemben gondolkodnak az egyházak vezetői is, amint erről a tegnap velük folytatott megbeszélésen is meggyőződhettem. A kormány megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a Nagy Imre-per anyagainak tanulmányozása alapján a legfőbb ügyész a bűnügyben kifejthesse jogi álláspontját. Erre a közeljövőben - még a temetés előtt — sor kerül, amelynek nyomán megtörténhet a jogi és ezzel lényegében a politikai rehabilitáció. Mindezek alapján úgy járulhatunk a ravatalukhoz, hogy fejünket a magyar kormány egykori miniszterelnöke, államminisztere és hadügyminisztere előtt hajtjuk meg. És közben gondolnunk kell a koncepciós perek, a törvénytelenségek áldozataira is. Politikai-jogi rehabilitálásuk együttes kötelességünk, ezért megfontolásra ajánlom az Országgyűlésnek egy, az ártatlanságukat kimondó törvény megalkotását. A kormány ilyen irányú törekvéseit és szándékát jól tükrözi a mostani ülésszakunkon már elfogadott törvény, miszerint a jövőben politikai cselekményekért halál- büntetés nem szabható ki. A június végén kezdődő ülésszakon pedig előterjesztjük a Büntető Törvénykönyv államellenes bűn- cselekményekkel foglalkozó fejezeteinek megváltoztatását. Június 16-a legyen a kegyelet, a gyász napja és csak rajtunk múlik, hogy a nemzeti megbékélés napjaként fogunk-e rá visszaemlékezni. Én hiszem, hogy így lesz! Csak rajtunk múlik, hogy az a korszak, amely 1956-ban nemzeti tragédiával kezdődött, ne nemzeti tragédiával végződjön, hanem békés, rendezett átmenet keretében kerüljön meghaladásra. Csak így juthatunk múltunkban kiegyezésre, s csak ily módon fordulhatunk a jelen és még inkább a jövő feladatai felé! - mondotta végezetül Németh Miklós. * A költségvetési vitában felszólalt LÉP FERENC (Tolna m., 5. vk.), a MÁV szertárfő- nök-helyettes is. Hangsúlyozta: az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hibája, hogy a gazdasági rendszerből azlrányítás kiiktatta a gazdasági kényszert, az érdekeltséget. A kis lépések taktikája a gazdaság átalakításában nem vált be, ezért bebizonyosodott, hogy modellváltásra van szükség. A parlament ma a költségvetés vitájával folytatja munkáját. Helyreállt a rend (BUDAPESTI MUNKATÁRSUNKTÓL) Tegnap majdnem magára talált a parlament! Az első fordulóban megszavazta a Tisztelt Ház Séra János Komárom megyei képviselő javaslatát. A honatya még szerdán azt indítványozta, hogy külföldiek ne vehessenek termőföldet magyar honban. Úgy vélte, ez a magyar nép történelmi létbiztonságát kisebbítené. Tegnap Szűrös Mátyás ismertette, hogy a földtörvénytervezetnek ezzel a módosításával sem a parlament jogi bizottsága, sem az illetékes miniszter nem ért egyet. Már ezzel a bejelentéssel veszni látszott Séra János kezdeményezése. Előzőleg ugyanis sorban vetettek el minden javaslatot, melyet 3 bizottság is, a miniszter is rossznak talált. És sorra fogadtak el minden indítványt, melyet a tárcavezető és a bizottság helyben hagyott. Miért épp Séra János indítványával történt volna másképp?... S lett csoda! A honatyák csekély többséggel ugyan, de a módosító indítványt fogadták el. Őszinte taps csattant az ódon falak közt. Am nem maradt sokáig érvényben a rendbontás! Pár perccel később egy szorgos „honatya” kiderítette, hogy a számokkal valami nincs rendben. Kifogása teljesen zavaros volt, ugyanis itt a közelmúltban hangsúlyozták a képviselőháziak, hogy nemcsak igennel, nemmel szavazni, illetve tartózkodni lehet, hanem van még egy lehetőség: nem venni részt a szavazásban. Ez utóbbi ok miatt sokszor megeshet, hogy a voksok összege egyik-másik szavazáskor nem azonos. Tegnap azonban elfeledkeztek erről. És megismételtették a szavazást. Talán mondani sem kell: a másodszori számláláskor már másképp lendültek a kezek a magasba. És - ahogy az a nagykönyvben meg van írva - elvetették Séra János javaslatát. Aki televízión vagy rádión kísérte figyelemmel az eseményeket, az megtehette, hogy kikapcsolja a készüléket. Aki a helyszínen volt, az, sajnos, nem élhetett ezzel a lehetőséggel. Hanem csak csendben vehette tudomásul, hogy helyreállt a rend. MOLNÁR PÁL A kormányzat mindent megtesz azért, hogy június 16. a nemzeti megbékélés szimbóluma legyen Pedagógiai pályázatok A tízezer forintos fődfjat nem adták ki Tegnap délelőtt az SZMT székházában István József, a megyei tanács általános elnökhelyettese adta át, a megyei művelődési osztály, a mégyei pedagógiai intézet, a Magyar Pedagógiai Társaság, a Magyar Úttörők Szövetsége és a Pedagógus Szakszervezet által meghirdetett megyei pedagógiai pályázat dijait. Huszonöt beküldött dolgozat közül 15-öt jutalmazott a zsűri, de a tízezer forintos fődijat - nem lévén egyetlen, az ehhez szükséges szintet megütő értekezés sem - nem adták ki. I. díjat és a pedagógiai társaság kül- döndíját kapta Kurucz Rózsa, a szekszárdi tanítóképző főiskola adjunktusa. II. díjat vehettek át Bajory Csabáné és Pesti Gyuláné, a szekszárdi I. Számú Általános Iskola tanárai, Gálosi János, a paksi Vak Bottyán Gimnázium tanára, Kaszás Dezső, a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium tanára, Kutiné Adorján Gyöngyi, a bonyhádi Vörösmarty Általános Iskola tanítója és Galli Andrásné, a bátaszéki általános iskola és a Szek- szárd városkörnyéki óvónői esztétikai munkaközösség szaktanácsadója. II. díjat és a Magyar Úttörők Szövetsége Tolna Megyei Elnöksége küldöndiját kapta Nagy Sándor, a dombóvári Molnár György Általános Iskola tanára. III. díjas lett Kasza Anna, a simontor- nyai általános iskola szaktanácsadója, dr. Kolta László nyugalmazott bonyhádi szakfelügyelő, Pethő Jánosné, a decsi általános iskola tanára, Tarr Ágnes, a dombóvári 5. Számú Óvoda óvónője, valamint Vajnai János és a Puskin orosz szakos tanári munkaközösség (szekszárdi Garay gimnázium). Önálló díjként a Pedagógusok Szak- szervezete Tolna Megyei Bizottságának különdíját kapta Hoffmann Ádámné, a paksi IV. Számú Általános Iskola tanára. ATolna Megyei Ifjúsági Szervezetek Szövetsége különdíját Nagy Sándorné, á' dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium tanára, valamint Vajnai János nyerték el. A Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottságának különdíját Kovács Józsefné, dombóvári óvodavezetőnek (Dombóvár Városi Óvodai Igazgatóság) ítélték oda. A Művelődési Minisztérium megbízásából a fiatal nevelők országos pályázatán már sikerrel szerepelt három pályamunka szerzője - Nagy Sándorné, Ku-, rucz Rózsa valamint dr. Horváth Béla, a szekszárdi tanítóképző főiskola oktatója - is jutalmat kapott tegnap. - esi A közélet hírei Az új választási törvénytervezet, illetve a választások technikai lebonyolítása szerepelt annak a regionális tanácskozásnak a napirendjén, melyet tegnap tartottak meg a ten- gelici oktatási központban. A résztvevőket - a Dunántúl különböző megyéiből érkezett választásokat előkészítő csoportokat - a Belügyminisztérium vezető munkatársai tájékoztatták a tudnivalókról. * Az MSZMP Bonyhád Városi Bizottsága és az MDF Bonyhád Városi szervezetének kapcsolatteremtő beszélgetésére került sor a HNF székházában, 1989. május 30-án. A napirendi pontok között a kapcsolattartás formáinak, valamint a közélet demokratizálásának lehetősége és városi feladatai szerepeltek. A felek áttekintették a T. M.-i Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP T. M.-i Bizottsága által közösen elfogadott, céljaikat egyeztető 12 pontot. Keresik továbbá a lehetőséget egy helyi közéleti egyeztető fórum létrehozásának. MSZMP Bonyhád Városi Bizottsága MDF Bonyhád Városi Bizottsága Felhívás az MSZMP Felhívás az MSZMP Tolna megyei tágjaihoz Az MSZMP Tolna Megyej Bizottsága - mint arról beszámoltunk - legutóbbi ülésén saját programjáról, pontosabban annak tervezetéről is tárgyalt. Szükségesnek tartja a testület, hogy a pártélet megújításával valamint a soron következő képviselői és tanácstagi választások előkészítésével kapcsolatos program a tagság, az alapszervezetek elgondolásaira, akaratára épüljön. Ezt szolgálja a megyei bizottság felhívása is, amelyet a napokban valamennyi Tolna megyei MSZMP-tag kézhez kap. KedvesTIvtársak! A megyei pártértekezlet az alapszervezetek akaratából határozottan kezdeményezte a párt tagságát foglalkoztató és elbizonytalanító sorskérdések megoldását. Társadalmunk gondjai súlyos teherként nehezednek a közösségekre, a családokra és az egyénekre. A magyar nép - benne a párt - tragédiákkal, megrázkódtatásokkal átszőtt történelme arra int valamennyiünket: napról napra megteremtett közmegegyezéssel biztosítsuk a jelenlegi társadalmi és gazdasági problémák felszámolásának politikai feltételeit. Rajtunk múlik, hogy az MSZMP a jogos bírálatok és széthúzás ellenére továbbra is a társadalom legjelentősebb politikai ereje lesz-e. Meggyőződésünk, hogy ez a párt megújulva, többpártrendszerben is képes szolgálni és megvalósítani a jóléti, demokratikus és szociális igazságosság alapján működő társadalmat. Nincsenek illúzióink - a jó szándékú bizakodás önmagában kevés a talpon maradáshoz. Olyan konkrét elképzelésekre, tettekre van szükség, amelyek kifejezik az egyének, a társadalom jelentős részének érdekeit és a helyi önkormányzatokat erősítik. A megyei pártbizottság arra törekszik, hogy az MSZMP valódi politikai pártként tisztességes, nyílt választási küzdelemben nyerje el minél több állampolgár bizalmát. Erre azonban csak akkor lesz képes, ha választási programja nem egy szűk pártvezetés elképzeléseire, hanem a tagság, az alapszervezetek elgondolásaira, akaratára épül. Kedves Elvtársak! Legyenek fogékonyak a helyi érdekek felismerésében és aktívak az érdekek egyeztetésében! Kérjük, alapszervezetük taggyűlésén fogalmazzák meg szű- kebb és tágabb környezetük - munkahelyük, lakóhelyük - gondjait, megoldásuk módjait. Együttesen kialakított álláspontjukat juttassák el a helyi pártbizottságokhoz! így épüljön fel az MSZMP stratégiai és választási programja! A nemzet és az állampolgárok boldogulása a Magyar Szocialista Munkáspárt egyetlen tagja számára sem lehet közömbös. Cselekvő együttműködésre szólítunk fel, hívunk és várunk minden párttagot egy emberközpontú, szociális biztonságot nyújtó társadalom megvalósítására. Szekszárd, 1989. május MSZMP Tolna Megyei Bizottsága Az Országos Sajtószolgálat közleményeiből Nyílt levél Grósz Károly részére Tisztelt Főtitkár Elvtárs! Ezennel szíves tudomására hozzuk, hogy 1989. május 31-én megalakult az önálló, független Sajtószakszervezet, amely mintegy tízezer szervezett dolgozót képvisel. Tanácskozásunkon egyik központi kérdés volt a megyékben, az MSZMP irányítása alatt működő lapkiadó vállalatok és megyei lapszerkesztőségek sorsa. Tudomásunkra jutott ugyanis, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága már döntött erről szakszervezetünk (illetve jogelődünk: a Gutenberg Szakszervezeti Szövetség) megkérdezése, illetőleg tájékoztatása nélkül. Minthogy a szervezett dolgozók élet- és munkakörülményeinek változásában a szakszervezetnek kompetenciája van, kifejezzük értetlenségünket és tiltakozásunkat a döntéshozatal ilyen módja ellen. Igényeljük, hogy a döntést szíveskedjék a Sajtószakszervezet tudomására és nyilvánosságra hozni, mert ki akarjuk alakítani ezzel kapcsolatos állásfoglalásunkat. Ez alakuló kongresszusunk határozott kívánsága. Tájékoztatására közöljük, hogy nyílt levelünket továbbítottuk az Országos Sajtószolgálathoz. Budapest, 1989. május 31. Tisztelettel: Berényi János Dr. Lepies György elnök titkár Tamásiban is megalakult a reformkor Május utolsó napján, a késő esti órákban hetven résztvevővel Tamásiban is megalakult az MSZMP reformköre. Az alakuló ülésen Jánosi György, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára tartott vitaindítót, amely felölelte a megyei pártbizottság programját, az MSZMP belső életének megújítását, valamint a közelgő választásokra való felkészülés feladatait és lépéseit. Az első titkár, a jelen levő párttagok és a pártonkívüli érdeklődők között ezekben a kérdésekben élénk vita alakult ki, és nem egy választ a reformkor tagjai a közös beszélgetés során egymásnak feleltek meg. Az alakuló ülésen vezetőséget még nem választottak, de állást foglaltak a reformkor tevékenységével kapcsolatban. Feladatuknak tekintik a helyi politikai élet fellendítését, a párttagság és a politikai folyamatokért felelősséget érző pártonkivüliek összefogását, a párttagságot és a lakosságot érintő helyi gondok összegyűjtését, ezek gyors megváltoztatásának szorgalmazását, továbbá az országos intézkedést igénylő kédések továbbítását. További céljaik között szerepel még, hogy megismerkedjenek a megye más városaiban lévő reformkörök programjaival. A tamási reformkör rendezvényeire minden érdeklődőt szívesen vár.
