Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-05 / 130. szám

2 NÉPÚJSÁG 1989. június 5. Megyei értekezlet Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) ság, nemzetiség, honismeret, művelő­dés. A beszámolót kiegészítő megyei titkár röviden foglalkozott a mozgalom történeté­vel, megállapította, hogy a népfront az el­múlt egy esztendőben elnehezült, elbi­zonytalanodott, megújulása késik. Olyan népfrontra van szükség, amely a többpárt­rendszerű társadalomban visszatér a nép­frontmozgalom eredetéhez: a demokrati­kus nemzeti összefogás megvalósításá­hoz. A szervezeti megújulással kapcsola­tos elképzeléseikről többek között elmon­dotta, hogy azt szeretnék, ha az újonnan megalakult bizottságok megyei szövetség­be tömörülnének. Ehhez csatlakozhatná­nak a különböző egyesületek, baráti körök. A helyi bizottságok természetesen nem mondanának le közéleti, mozgalmi szere­pükről. Ha az ősszel a kongresszus úgy dönt, hogy szövetséggé alakul át a nép­front - amit a maguk részéről javasolnak - akkor csatlakozni kívánnak az országos szövetséghez. A szervezet új neveként a Magyar Nemzeti Szövetséget vagy a Ma­gyar Népi Szövetséget tudják elképzelni. Az első hozzászóló, Szoboszlai Jenő a kistermelésről, a kistermelőkről beszéltja­vasolta érdekvédelmi szervezetük megala­kítását Bozsó Jánosné a Tolna megyei ország­gyűlési képviselők nevében köszönte meg a Népfront őket támogató, szervező mun­káját. Böröczné dr. Zolotnoki Erzsébet (Dom­bóvár) egyebek mellett arról szólt, hogyha a népfront meg akarja tartani a bizalmat, akkor fel kell tárni, miben tévedett, miben volt megalkuvó, de pozícióit nem adhatja föl. Ez a szervezet ne lehessen többé a poli­tikai munkában megfáradtak lerakó helye. Javasolta, hogy a politikai programot egé­szítsék ki a következőkkel: a hetven éven felüliek és a gyógyíthatatlan betegek in­gyen kapják a gyógyszert; a családi pótlék összege érje el a mindenkori létminimum összegét; a gyed ne a gyermek két-, ha­nem hároméves koráig tartson; amíg tör­vény nem biztosítja a fiatalok első munka­helyhez való jogát, addig a kezdőket ne zárják ki a munkanélküli segélyből; és vé­güljavasolta a családi jövedelemadó beve­zetését. (A kiegészítéseket a program elfo­gadásakor megszavazták.) A korábbi és a későbbi hozzászólásoktól hangvételében és. tartalmában elütött Reisch József (Németkér)) mondandója. Azzal kezdte, hogy a népfrontmozgalom­ban nincs helye az „elvtárs” megszólítás­nak. A mpzgalom válságban van, és mintáz A résztvevők a megújulás mellett voksoltak Varjas János MSZMP-től, így hű csatlósától is elszakad­tak a tömegek - „vagy inkább mi szakad­tunk el a tömegektől” - tette hozzá. A nép­frontot olyan hajóhoz hasonlította, amely zátonyra futott, vitorlája szakadt, foltos, el­kerülik a jó szelek. „Tűzre vele, építsünk új hajót!” (Ez utóbbi megállapításával Varjas János a hozzászólásokra reagálva vitába szállt.) Reisch József atöbb millió párton kí­vüli pártsemleges, aktívan politizáló szer­vezeteként szeretné látni a népfrontot.- Tisztelt termelők és fogyasztók! - kezdte hozzászólását Korsós István, a fo­gyasztók megyei tanácsának vezetője, aki e témakörben fejtette ki véleményét. Dudásné Szőts Anna a pénzügyi ellen­őrző bizottság tevékenységét ismertette, de emellett elmondotta, hogy nem lehet mindent elvetni, ami az elmúlt időszakban történt. Csoportosítása szerint most van egy kör, amelyik bírál, a többiek pedig dol­goznak, mint eddig mindig. Hozzátette, hogy a pártban is vannak, voltak becsüle­tes emberek, akik az ország felemelkedé­sét akarják, őket nem lehet kizárni a nép­frontmozgalomból. Vida Sándor (Dunaföldvár) véleménye szerint a népfrontnak önállóan kell politi­zálnia. A parttalan programfölvállalással nem biztos, hogy talpon marad. Tamás Ádám, a megyei tanács elnöke megköszönte, hogy a népfront segítette a tanácsok munkáját. Hangsúlyozta a meg­újhodás, az új közmegegyezés szükséges­ségét. Támogatásáról biztosította a társ­községek' önállósodási törekvéseit, az is­kolák visszakörzetesítését, de hozzátette, hogy ehhez nem minden esetben vannak meg a feltételek. Palkó Sándor (Bonyhád) vitába szállt a népfront korábbi tevékenységét illető za­bolátlan kritikákkal, ugyanakkor elismerte, hogy az elmúlt időszakban nem voltak kel­lően határozottak a népfront programjai, állásfoglalásai. Fehér Sándor (Nagyszékely) a község korábbi, virágzó állapotát összehasonlítot­ta a jelenlegi elkeserítő helyzettel. Szorgal­mazta a szűkebb pátriáját érintő összekötő út mielőbbi megépítését. Talabos Gábor, a Münnich Ferenc Tár­saság, a népfront önálló tagszervezete ne­vében egyetértett azzal, hogy a mozgalom politikai pártoktól független, önálló társa­dalmi szövetség formájában működjön. Mint mondotta, a társaság a jövőben is partner lesz a programjavaslatban felvázolt célok megvalósításában. Jánosi György, az MSZMPTolna Megyei Bizottságának első titkára többek között el­mondotta, az MSZMP-nek döntő szerepe volt abban, hogy most sokan megkérdője­lezik a népfront létjogosultságát. Ugyanak­kor kellő hitet, bizalmat adhat az útkeresés­ben az az érték, amit a mozgalom a múlt­ban letett az asztalra. A népfront további tevékenységét illetően különösen két te­rületet ajánlott a jelenlévők figyelmébe: a . demokratikus nemzeti összefogás meg­teremtését, különösen a lakóhelyeken, kisközségekben, valamint a társadalom perifériájára sodródó, szegénységben élő rétegeket segítő munkát. Ebben az MSZMP - a korábbi befolyásolási mód­szerekkel szakítva - partneri együttmű­ködést ajánl fel. Vida Jánosné, a Tolna megyei német­ség nevében nagyra értékelte, hogy a népfront korábban is felvállalta az érde­keiket. Sárközi Károly, a megyei cigányta­nács titkára további támogatást kért problémáik megoldásához. Márton János, a HNF Országos Taná­csának alelnöke társadalmunk, a nép­front jelenlegi helyzetét elemezve többek között elmondotta, hogy most sokan hall­gatnak, de a választásokon majd a hall­gató többség dönt arról, milyen politikai irányt kövessen az ország, milyen szere­pet töltsön be a népfront. Ez utóbbinak tevékenységét elsősorban a helyi gon­dok megoldására kell összpontosítania. Hangsúlyozta, hogy új, szakértő vezetők­re van szükség. Varjas János rövid vitaösszefoglalója után az értekezlet csatlakozott az MSZMPTolna Megyei Bizottsága által la­punkban is közzétett felhíváshoz, amely­ben 1989. június 16-án, a nemzeti gyász és megemlékezés napján gyertyagyúj­tásra kérnek fel minden Tolna megyei ál­lampolgárt a békés nemzeti közmeg­egyezés jegyében. Ezt követően egyhangúlag fogadták el a megyei bizottság által előterjesztett programjavaslatot, amely többek között leszögezi, hogy a jövőben egyenrangú politikai tényezőként, pártoktól függetle­nül kívánnak működni, elsősorban a pár­ton kívüli állampolgároknak biztosítva cselekvési teret. Együttműködnek a pár­tokkal, politikai, társadalmi szervezetek­kel és egyházakkal a közös gondolkodás jegyében, egy-egy feladat közös megol­dásában. Szükségesnek tartják, hogy a megyei bizottság működése változzon meg, folyamatosan alakuljon át az önálló helyi bizottságok szövetségévé. Az or­szágos tanácsnak javasolják, hogy meg­változott névvel legyen a népfrontbizott­ságok szövetsége. Márton János kitüntetéseket adott át. A Népfront Munkáért arany fokozatát Ku- rucz József (Dombóvár), ezüst fokozatát Bodor Imre (Bátaszék) és Dudásné Szőts Anna (Szekszárdi, bronz fokozatát Hajós Józsefné (Szálka) és Fonyó Istvánná (Gyönk) vehette át. Az értekezlet megerősítette az 51 tagú megyei bizottság mandátumát (közülük 28-an viselték korábban is e tisztséget), majd K. Balog János jelölőbizottsági el­nök előterjesztésére megválasztották el­nökké dr. Molnár Istvánt, alelnökké dr. Uhrin Istvánt és Böröczné dr. Zolotnoki Erzsébetet, titkárrá Varjas Jánost. Rajtuk kívül az elnökség tagja lett Korsós István, Szoboszlai Máténé, Iker Istvánné Ke­resztes Tímea és Szelesi László. A HNF Országos Tanácsának Tolna megyei tagjai: Ács János, Herczeg József, Sze- mesné Szőllősi Klára. Ugyancsak meg­választották a pénzügyi ellenőrző bizott­ságot és a IX. kongresszus Tolna megyei küldötteit. Országgyűlés után Nem akarok tovább sebeket tépni! Interjú Varga Jánossal, a 6. számú választókörzet képviselőjével (Folytatás az 1. oldalról.)- Melyik tábort képviselte?- Azok közé tartoztam, a hozzászólásom­ban is, akik nem akarnak még tovább sebe­ket tépni. Azt támogatom, hogy egy éven be­lül mérjük föl, mit akarnak az emberek. Van olyan hely, ahol még a részes műveléstől is idegenkednek, másutt visszakövetelnek föl­det, tanyát Kell tehát egy olyan törvény, ami lehetőséget ad ennek is, annak is A szövet­kezeti törvénynél a vagyonrész problémáját úgy fogadtuk, hátha segít a tulajdonosi szem­lélet javításán. Az átalakítási törvényt sokan támogatják, mert szerintük megköti a kezet nem a piacgazdálkodást támogatja. A rövid törvényalkotási idő mindig baj, mert nincs modellje ennek, nem tudom milyen ered­ményt hoz. A bős-nagymarosi álláspontban mi Tolna megyei képviselők elfogadtuk a kor­mány döntését úgy éreztük, nincs kellően megtárgyalva. Senki nem tudott alaposabb, több információval ellátni, tehát elfogadtuk...- ... és a csomagterv?- Tartózkodtam a szavazástól, elutasítok minden olyat ami a tanácsi költségvetést faragni próbálja. Van más terület, ahonnét lehet elvenni. Igaz, hogy a következményeit nem tudjuk, mert saját területemen érzem, ha a hadikiadások csökkenését nézem, ez már a tamási Orionban jelentkezik, vagy a katonai főiskolán tanuló Tolna megyei nö­vendékek életében. Ennyit a parlamentről.- Legközelebb mikor ülnek össze?- A tisztségviselők eligazításán én vet­tem részt. Azt közölték velünk, hogy a nyári szünet előtt még hét nap parlamentre van szükség. A június 27-i ötnapos lesz, való­színűleg és akkor még két nap kell. Ennek az az oka, hogy a választójogi törvényt is előre kell hozni.- A képviselőket is sok kritika éri... A kö­vetkező ciklusra vállalná a képviselői fel­adatot?- Igen! Magam úgy érzem, hogy jó volna egy új választás. Arról viszont nem vagyok meggyőződve, hogy ez hoz eredményt. Ha a pártok a jövő héten meg tudnak egyezni, hogy milyen választási törvény legyen, ak­kor azt el kell fogadni, ha nem, akkor a kor­mánynak kell elkészíteni azt Szerencsés helyzetben vagyok, mert munkahelyemen, az iregszemcsei Egyetértés Termelőszö­vetkezetben és családomban is rengeteg időt fordíthatok a képviselői munkára. A függetlenített politizálást nem vállalom. Azt látom, hogy valamit csökkentenem kell, mert a legutóbbi tizennégy napból* kettőt voltam otthon. Ez sem a munkahelynek, sem a családnak nem jó. Nem panaszko­dom, mert a településeken, úgy érzem, si- • kerül a kontaktust megteremteni, bár más kérdés, hogy a választók is így látják-e. Nincs messze az idő, amikor nekem a kör­nyezetem hangulatából meg kell éreznem, hogy a bizalom maradt-e a régi és akkor kerülök döntés elé. DECSI KISS JÁNOS Király Béla ny i latkozata (Folytatás az 1. oldalról.) szükség van, hogy vállaljuk a magyarság sorsát hogy cselekedjünk is érte. Úgy ér­zem, én ezt tettem az elmúlt 33 évben, az én hozzájárulásom a magyarság ügyéhez az, hogy hazánkkal kapcsolatos tudományos irodalmat írjak, szerkesszek, kiadjak - ezzel bizonyítottam, hogy magyar vagyok.- Hogyan látja e 33 év után a részvevőből lett tekintélyes történész 1956-ot - erről tu­dakozódtak a következő kérdések, amelyek­re Király professzor elsőnek tömör választ adott: - Ugyanúgy, ahogy 1956-ban... Véle­ményem semmit sem változott. Úgy hiszem: az, amit elértem, hogy egy demokratikus for­radalom fegyveres erőinek élére választot­tak, a legmagasabb, ami elérhető. Életem fénypontja volt ez azért is, mert Nagy Imre mellett dolgozhattam, akit a háború vége óta ismertem, s akit mint az elmúlt száz év egyik kiemelkedő magyar államférfiját tisztelek. Király Béla megítélése szerint a forrada­lom győzelme vitathatatlan: hogy azt külső hatalom megdöntötte, ezen nem változtat Tény, hogy eltörölték a régi hatalom intézmé­nyeit, igy a két fő pillért, a sztálinista pártot és titkosrendőrséget, és kialakultak az új hata­lom intézményei: november elejére az or­szág, a gazdaság az új forradalmi, népi bi­zottságok, tanácsok vezetése alatt állt, meg­valósult bennük, s a munkástanácsokban a közvetlen demokrácia, Budapesten több­párti kormány működött. Olyan szilárd új in­tézményrendszer alakult ki, amelyet semmi­lyen belső erő nem tudott volna megdönteni - hangoztatta. Király professzor hevesen cáfolta a nyu­gati szakirodalomban élő véleményeket hogy az ország semlegességének kinyilvá­nítása váltotta volna ki a szovjet katonai be­avatkozást. - Nagy Imre egyetlen olyan refor­mot sem valósított meg 1956-ban, amellyel ne foglalkozott volna már korábbi tanulmá­nyaiban. így 1955-ben írt arról, hogyaDuna- medence országainak a katonai tömböktől független, semleges övezetet kellene alkot­niuk. Akkor foglalkozott ezzel, amikor Szov­jetunió ismételten kinyilvánította a békés egymás mellett élés, a be nem avatkozás alapelveit - hitt ebben. Egyébként 1956-ban fordítva történt, mint ahogy sokan állítják: nem Nagy Imre bejelen­tése, a Varsói Szerződésből való kilépés vál­totta ki a szovjet beavatkozást, hanem a sem­legesség kinyilvánítása az utolsó, kétség- beesett gesztus volt arra, hogy Nagy Imre megkísérelje feltartani a beavatkozást. A beavatkozásról hozott moszkvai döntés indí­tékaival kapcsolatban Király Béla kifejtette: a jelek szerint az SZKP Politikai Bizottságában végül többségbe kerültek a maradék sztáli­nisták, s nem kis szerepe voltZsukov honvédel­mi miniszter katonai megfontolásainak: mivel a Szovjetuniónak akkor még nem voltak inter­kontinentális rakétái, nyomós szempont volt hogy Magyarországon maradhassanak az észak-olasz iparvidék elérésére alkalmas kö­zepes hatótávolságú rakéták. A kínai vezetés a kezdeti támogatás után ugyancsak elutasította a magyar forradalmat és Tito jugoszláv elnököt is aggasztotta a többpárt­rendszer. Ő egyébként sztálinista restauráció­tól is tartott, ezért javasolta, hogy - az eredeti szovjet elképzeléssel szemben - ne Münnich Ferenc, hanem Kádár János alakítsa meg az új kormányt Király Béla határozottan cáfolta a nézeteket amelyek Nagy Imre emberi gyengeségére, ha­tározatlanságára vonatkoznak. - Ő volt az egyetlen kommunista, aki 1947-ben szót emelt a pártok, a szakszervezetek felszámolására, a parasztság kollektivizálása ellen. Elvei mellett egy életen át kitartott, a legsúlyosabb helyzet­ben is. Tanúk vannak rá, hogy romániai fogsá­gában hazatérést tisztséget ajánlottak fel neki, ha ellenforradalomnak minősíti a forradalmat Ez lenne gyenge ember, aki erről még tárgyalni sem akart? Úgy hiszem, még az akasztófa alá is hűséges kommunistaként ment - soha nem adta fél meggyőződését A kérdésre, hogyan látja a magyarországi helyzetet Király Béla elmondotta: - Az utolsó fél században, a háború óta felhalmozódott prob­lémákat csak radikális reform oldhatja meg. Ennek alapkérdése, hogy végre a nép, amely­nek nevében uralkodnak, maga határozza meg a kormányzást tisztességes választások, par­lament új alkotmány alapján. Errefelé hala­dunk, sezt érzésem szerint nem lehetvisszafor- ditani - mégha sok hamisságot el is lehet még követni. , - Nagyon tisztelem az ellenzék programjait azt hogy hangsúlyozzák: rendezetten, béké­sen, erőszak, bosszú nélkül akarják a változá­sokat végrehajtani. Tanulnunk kell abból, ami például Spanyolországban, vagy Uruguayban történt ahol korábban a barikád különböző ol­dalán állott emberek nem a bosszút az erősza­kot keresik, hanem azt hogyan tudnak együtt élni. Ez a jövő alapja.- Az új alkotmányba talán fel kellene venni egy alapvető magyar emberi jogot: az újrakez­dés jogát., hogy ne lehessenek újra számon- kérő és igazoló bizottságok, és népbíróságok. Hogy töröljék el a halálbüntetést hogy ne kell­jen mindegyre újra temetni halottainkat, bevall­va, hogy ártatlanokat akasztottak. Ám vizsgálják meg tudósok, tárgyilagosan, tanulságul a jövő számára, kiket és milyen erkölcsi felelősség terhel, de ne lehessen ennek büntetőjogi követ­kezménye. Minden magyarnak meg kell adni az újrakezdés jogát - mondotta az MTl-nek adott interjújában Király Béla. Közéleti hír Az elmúlt hét végén Siófok-Sóstón, a tamási városi úttörőtáborban kétnapos felké­szítésen vettek részt az MSZMP Tamási város és környékének alapszervezeti titkárai, a megyei pártbizottságok képviselői. Napirenden szerepelt a kongresszusi feladatok és az ezzel összefüggő helyi pártprogramok előkészítése. A második napon jelen volt dr. Jánosi György, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára és Herczig Fe­renc, a bizottság titkára is. Egy konferencia - Földünk megóvásáért (PÉCSI MUNKATÁRSUNKTÓL) Egymásra vagyunk utalva. Egy Föl­dünk van, melyért aggódunk, s közös jö­vőnk, melyet féltünk. Nem kell ahhoz tu­dósnak lenni, hogy a nap mint nap látha­tó környezetszennyezések, a felelőtlen erdőirtások következményeit regisztrál­juk, hogy aggódjunk a vízért, a levegőért, a természetért, Földünk, s az emberiség jövőjéért. Néhány napja ért véget Baselben az a konferencia, melyet Béke az igazságban címmel rendezett az Európai Egyházak Tanácsa és az Európai Püspökkonferen­ciák Tanácsa abban a fent vázolt problé­makörben, melyek közeli megoldása mentheti csak meg Földünket. Ez volt az első közös ökumenikus találkozó az egy­házszakadások óta, értelmi szerzője Kari Friedrich von Weizsäcker filozófus, atomfizikus. A katolikus küldöttek képviselői közt vett részt a konferencián dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató Pécsről.- Milyen tényanyagot vitattak meg a konferencián?- A szociális igazságtalanság, a kör­nyezetszennyezés, és a fegyverkezés, egymással szorosan összefüggő és kö­zös jövőnket befolyásoló nagy témakö­röket beszéltük meg a plenáris üléseken, a munkacsoportokban. Ezek a nagy kér­dések csak együttesen oldhatók meg. Ehhez az egész emberiség együttműkö­désére van szükség. Rá kell ébreszteni a világot, hogy a jövő században egész lé­tünk kérdésessé válik, ha nem teszünk meg mindent e problémák rendezésére.- Kik voltak a konferencia előadói?- Az előadásokat nagytekintélyű tudó­sok, politikusok, és egyházi tisztségvise­lők tartották, többek között Martini bíbo­ros, Karl Friedrich von Weizsäcker, Márió Páván professzor, olasz miniszter. A kö­zös cselekvés érdekében mindannyian sorsdöntőnek tartjuk Európa első, min­den keresztényt egyesítő zsinatát.- Hogyan lesz elérhető, megismerhető a nagyközönség számára a zsinat állás- foglalása, az ott elfogadott határozatokat, előadásokat kézbe vehetik-e az érdeklő­dők?- A nagygyűlés teljes anyagát meg kí­vánják jelentetni, azonban van néhány alapmű, mely e témakört előkészítette. Például a Bruntland-féle jelentés 1988- ban magyarul is megjelent Közös jövőnk címmel. Az idő sürget - Weizsäcker ta­valy írta meg e könyvét, ennek a magyar fordításáról a közeljövőben tárgyalnak. A nagygyűlés üzenetet küldött a világ né­peihez - több tévétársaság egyenes adásban közvetítette a református nagy­templomban tartott közös imákat s a hat nap sok eseményét, ünnepélyes aktusát. Több száz újságíró, riporter is részt vett a konferencián. Európából, a tengeren túl­ról s Magyarországról. CSEFKÓ JUDIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom