Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-28 / 150. szám

1989. június 28. ^PÜJSÄG 3 A kontraszelekció tévedései Inkább az innováció indokolt A műszaki fejlődés lehetőséget Geodéták a primer körben V a láncreakció kapcsol*: (Folytatás az 1. oldalról.) Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek a viták, véleménycserék szükségtelenek lennének - ebben megegyeztek a jelen­levők - hiszen az itt felszínre került véle­mények, új információk hasznosíthatók a napi munkában és hosszú távon is. Ép­pen ezért a beszélgetésről készült hang- felvétel alapján a teljes anyag nyilvános­ságra kerül nyomtatott formában a Kos­suth Könyvkiadó jóvoltából. A műszaki fejlettség nyilvánvalóan meghatározza egy ország gazdasági eredményeit A fejlett országok gazdasá­gai egy ún. technológiaintenziv szakasz­ban léptek, ami azt jelenti, hogy a terme­lési folyamaton belül felértékelődött a műszaki fejlesztés, a technológiák állan­dó megújítása. Ezekben az országokban a vállalatok termelési költségeinek több mint tíz százalékát a kutatás-fejlesztési költségek teszik ki. A világban iszonyatos verseny zajlik a műszaki tudásért, a leg­fejlettebb technológiák birtoklásáért. A magyar gazdaság ezekhez a folya­matokhoz megkésve, rosszul vagy egyál­talán nem alkalmazkodott eddig. A kuta­tás-fejlesztést, a termelést és az értékesí­tést mesterségesen elszakították egy­mástól. Ezeknek az egységét újra meg kell teremteni piaci irányítás mellett. Nem lehet fontosabb célja egy gazdasági egy­ségnek, mint a piaci siker, ezért az érté­kesítést kell a vállalkozás középpontjába állítani. Az összefüggések nélküli szerke­zetváltás, műszaki fejlesztés csak öncélú lehet, nem vezet sehová. Éppen emiatt műszaki fejlesztés helyett inkább innová­cióról kell beszélni, amely egy komp­lexebb folyamat. Az eszünk, a szürkeállományunk - amely nem olyan nagy, mint ahogyan az a köztudatban él - lassan arányos lesz a pénzünkkel: mindkettő egyre fogy. Ha­mis az a tény, hogy a szellemi termékeink világszínvonalúak, és ezekből nagy az exportunk, ez legfeljebb a vágyainkat tükrözi. Az igazság az, hogy a behozata­lunk nagyobb, ami egyébként nem baj. A statisztikákban szereplő kutató-fej­lesztő kapacitás sem felel meg a való­ságnak, legalább ötven százalékkal tú­lértékelt. Ennek az az oka, hogy kutatóin­tézeteink tulajdonképpen álcázott terme­lőegységek, az ott dolgozó szakemberek jó része kutatás helyett - anyagi kény­szer miatt - szolgáltatással, kisszériás gyártással foglalkozik. A világ kicsi és gazdaságilag sikeres országaiban 20-25 éves tudatos előké­szítő munka eredménye a mai fellendü­lés. Mindenütt az oktatás fejlesztésével kezdték, szellemi elit, világszínvonalú szakértelmiség kinevelésével. Nem saj­nálták a pénzt a világ legfejlettebb orszá­gainak legjobb egyetemein képeztetni a fiatalokat, akik ma vezetőként, me­nedzserként, vállalkozóként a gazdaság húzóerejét adják. Nálunk a kontraszelek­ció tévedéseként könyvelhető el az a né­hány kiváló vezető, aki némi hatalomhoz jutott. Sokan abban bíznak, hogy a nyugati tőke beáramlása, illetve az ahhoz kap­csolódó technológiabehozatal majd ja­vítja a hazai műszaki színvonalat. Ez a fo­lyamat azonban eddig elenyésző mére­tekben játszódott le. Százharminc nyu­gati tökével működő vegyes vállalatot vizsgáltak meg, és ezek közül csak 8-10 volt olyan, amely korszerű technológiát hozott be. Az állam akkor tudja a technológia- transzért és a belső innovációt segíteni, ha az egész gazdasági struktúrát alapjai­ban átformálja, vállalkozásbaráttá teszi, elkerülve minden adminisztratív megkü­lönböztetést a nagy és kisvállalkozások között. A jelenlevő szakemberek vélemé­nye egységes volt abban, hogy kiraga­dott részeket sem vizsgálni, sem megol­dani önmagukban nem lehet, csak átfo­gó, teljes gazdasági reform jöhet szóba, amely természetesen nem nélkülözheti a társadalmi-politikai vállalkozásokat sem.- áa ­4x400 MW karbantartása Meztelenre kell vetkőzniük. A karóra sem maradhat. Ezután a fekete öltöző­ben fehér overallba bújnak. Erre vitorlás anorákot húznak, kezükre 4-5 pár kesz­tyűt (cérnakesztyű, gumikesztyű, cérna- kesztyű, gumikesztyű...) lábukra néhány pár cipővédőt. Nem fáznak, hisz a primer körben, az osztósíkon, ahol ellenőrző méréseket fognak végezni 50-60 Cel- sius-fok a hőmérséklet. Azért öltözköd­nek rétegesen, hogy legyen mit levetni. Kifele jövet ugyanis több ellenőrzési pon­ton kell keresztüljutniuk. Ezek mindegyi­ke az előzőnél érzékenyebb kapu, ahol a sugárszennyezett ruhadaraboktól, tár­gyaktól meg kell válni. Olykor segít a fo­lyóvizes, citromsavas lemosás, segíte­nek a cipőtalpkefélő masinák, de van, ami menthetetlen. A mérési jegyzőköny­veket nem lehet leöblíteni. Azokat szinte mindig átmásolják valamelyik ellenőrzési pontnál. Az utolsó kapun, a kötelező für­dést követően csak az léphet át, akinél a sugárzás nem haladja meg a kinti, a pak­si atomerőmű udvarán mért értéket. Magyar János, a Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalat kirendeltségvezetője.- A bemenetel önkéntes - mondja. - Tőlünk hét ember jár be a leállás és új­raindítás közötti ellenőrző mérések el­végzésére a primer körbe. Évente egy­szer van kisleállás (kb. 30 nap) és négy- évenként egyszer nagyleállás (kb. 60 nap). Ekkor lehűtik a reaktort, leefnelik a felső blokkot, a fizikusok átpakolják az urántöltetet és mások, többek között a geodéták is elvégzik a szükséges kar­bantartó, ellenőrző munkákat A mi fel­adatunk a deformációk, kopások, torzu­lások kimutatása. Mérnünk kell, hogy va­lóban vízszintes-e aminek vízszintesnek kell lenni, és valóban függőlegesek-e a függőlegesek, tizedmilliméter pontosság­gal. Gyorsan kell dolgoznunk hisz a dozi- metrikusok csak30-50 perces benntartóz- kodásokat engedélyeznek. Állandó ellen­őrzés mellett végezhető csak ez a tevé­kenység, doziméterek rögzítik hogy ki mennyi sugárzást kapott már, nehogy túl­lépjük az engedélyezett értékeket Adható. A jogszabály így rendelkezik nem kötelező, de adható 30% sugárve­szélyességi pótlék a geodétáknak is. Ha sikerülne sugárveszélyes munkakörré nyilváníttatniuk ezt a sugárveszélyes mun­kakört, akkor járna még nekik öt nap pót- szabadság, csökkentett munkaidő és nyugdíjkorkedvezmény. A primerkörben idegen anyag nem maradhat Belépés előtt mindent összeírnak: kesztyűk műszerek jegyzőkönyvek ceruzák. Kilépéskor gon­dosan ellenőrzik a felszerelést. Előfordult már, hogy lepattant egy gomb a ruháról. A revizor visszament vért izzadva, de megke­reste. Azóta csak tépőzáras overallok van­nak... WESSELY GÁBOR Szennyvíztisztítás és veszélyes hulladékok Bemutatkozott a Kommunális Szolgáltató Vállalat Zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők a szekszárdi Gemenc Szálló nagytermét azon a rendezvényen, amelyet a Tolna Megyei Tanácsi Kommunális Szolgáltató Vállalat tartott. Mint azt Sziklai Attila igaz­gató megnyitójában elmondta, fő céljuk a vállalat alaptevékenységének és a kör­nyezetvédelmet szolgáló munkájának a bemutatása, valamint az általuk gyártott berendezéseknek szélesebb körben va­ló megismertetése. A hatóságok, az épít­tetők, a társvállalatok, a különböző terü­leteken működő partnerek képviselőinek a vállalatot Tóth Vilmos műszaki igazga­tóhelyettes mutatta be, kiemelve a kör­nyezetvédelemmel kapcsolatos fejlő­dést A néhány évvel ezelőtt még egyik fő szennyezőnek számító cég - mely az ösz- szegyüjtött szennyvizet minimális ártal­matlanítás után szinte minden település mellett lerakta - 1990-re lezárhatja kör­nyezetvédelmi programjának első sza­kaszát, amikorra 10-12 leeresztőheiy marad a megyében. A lehetőségeket fi­gyelembe véve több helyen szennyvíz- tisztító kisberendezéseket helyeznek üzembe. Tóth Vilmos szólt a megye leg­nagyobb veszélyes hulladék kibocsátó­ja, a Simontornyai Bőrgyár közelében megvalósítandó beruházásról is. A meghívottak köréből előadások hangzottak el a biológiai szennyvíztisztító kisberendezések jelentőségéről, a Du­nántúl környezetvédelmi helyzetéről, a vállalat külső megítéléséről, továbbá be­mutatkozott a Purator nevű osztrák part­ner is. Délután a vállalat telephelyén kiállítá­son nézték meg a vendégek a vállalat ter­mékeit.- ri ­Szálló épül a Városligetben Finta József tervei alapján, az osztrák STUAG generálkivitelezésében készül a budapesti Dózsa György út és a Szondi utca sarkán a hétszintes Ho­tel Liget. Jelenleg a vasbetonszerelési munkálatok folynak, amelyet a 31. Sz. ÁÉV végez. A szálloda várhatóan jövő év májusában fogadhatja első vendé­geit. Válasz az OTP-nek Országos Takarékpénztár Tolna Megyei Igazgatósága Dudás Antal igazgató úrnak Szekszárd Tisztelt Dudás Úr! A Tolna megyei képviselőkhöz címzett nyílt levelünkkel kapcsolatban közzétett- helyreigazító szándékú - válaszát (Dá­tum, Népújság) köszönettel vettük. Kö­szönettel, mert a rendelkezésünkre álló - egyedi eseteket, és azokat is csak rész­ben feltárni képes adataink - aligha let­tek volna alkalmasak olyan kemény és egyértelmű megállapítások közzétételé­re, mint amilyeneket az ön „megjegyzé­sei” tartalmaznak. Csak a rend kedvéért- mivel ez úgy látszik az önök számára ir­ritáló félreértésre adhat okot - hangsú­lyozni szeretnénk, hogy mi a példánkban egy „vállalkozásról”, és nem „egy” vállal­kozóról írtunk, ami a három-, négy- illetve a hatszázezer forintos értékhatárokat il­letően nem mindegy. Az ön által idézett rendeletet mi is ismerjük, és - reméljük, hogy ez nyílt levelünkből is kiderült - nem a végrehajtóit, hanem életrehívóit bíráltuk a pályakezdőkre való alkalmazhatatlan- sága miatt. De ha már levelével kikény­szerítette, élünk a lehetőséggel, hogy két jogosnak látszó megállapítása mögé be­tekinteni engedjük a közvéleményt. Az a kategórikus megállapítása, mi­szerint „...az OTP nem szociálpolitikai in­tézmény, hanem bank...” legfeljebb azzal okoz meglepetést, hogy nem mi hangoz­tatjuk, hanem hivatalból ön! Nekünk nem marad más, mint befejezni az ön által el­kezdett mondatot azzal, hogy egy olyan bankrendszer... amely fennállása óta az állam érdekeit képviseli az állampolgár­ral szemben, s egyben egy olyan pénz­ügyi rendszer szerves része... amely az újabban előtérbe került monetáris-fiská­lis irányítás eszközeként aktív szerepet kapott az általános restrikcióban, uzso­rakamatjaival az életszínvonal csökken­tésében, az infláció gerjesztésében, az állampolgárok kifosztásában, a pénzügyi „padlássöprésben”. Mindez még ma­gyarázható lenne - hiszen nap mint nap ezt halljuk - a pénzpiac hiányával, kiala­kításának nehézségeivel, gazdasági­pénzügyi kényszerpályákkal stb., de az a tény, hogy mindezen nyilvánvalóságok közepette újra és újra ez az intézmény- rendszer kap felhatalmazást szociálpoli­tikai feladatok végrehajtására, ma már abszurditása miatt megmagyarázhatat­lan. Ha a kormányzat az OTP-nek pusz­tán a pénzügyi lebonyolítás feladatát szánta volna, akkor a hivatkozott ÁBMH rendelet nem lenne oly mértékig keret jellegű, hogy védekezésként az alábbia­kat kelljen olvasunk az ön tollából. „Elté­rés lehet: (mármint a különböző OTP- igazgatóságok gyakorlata között) az ügyintézésben, az átfutási időben, a leg­feljebb 10 éves lejárat értelmezésében, illetve a beruházás megtérülési idejében, a hitelfedezet biztosításában.” Ezek a kérdések ugyanis vagy szabályozhatók, vagy társadalmi ellenőrzés alá vonhatók. Úgy látszik fontos államérdek fűződik ah­hoz, hogy egyik se történjék meg. Nem érdekünk és szándékunk az ön­célú, a kicsinyes részleteken megfeneklő vita, ezért egy fontos szempontból tisztá- zandónak véljük alapállásunkat. Csak a „parancsosztogató” hatalom keresi a hi­bák okát mindig a végrehajtásban. A ke­let-európai politikai gyakorlatba nem mi építettük be az értelmiség- és hivatalnok- ellenességet, az önálló döntésekre is ké­pes technokrácia tudatos likvidálását. Ez a jelenség tipikus kísérője a diktatúrák­nak. Politikai vakság lenne részünkről, ha az eszközre haragudnánk és nem az „eszközlőre”. Nem hirdetünk keresztes háborút olyan hivatalok ellen, amelyek a hatalomnak csak eszközei, és nem gya­korlói. Más kérdés a csinovnyik hatal­maskodás! Jelen esetben nem állunk vi­tában sem az OTP-vel, sem a dolgozói­val, már csak azért sem, mert meggyőző­désünk szerint ők is abban érdekeltek, hogy nagy igyekezettel és jóakarattal végzett munkájuknak igazi értelme - a szó szoros értelmében közhaszna le­gyen. Mint konstruktív ellenzék az állam­polgárok politikai érdekvédelmét kell fel­vállalnunk az államdespotikus hatalmi berendezkedéssel szemben. Ezt tettük azon fiatalok ezreinek érdekében is, akik családjukkal együtt olyan hátrányokat szenvednek, amit egy helytelenül értel­mezett többségi demokrácia nevében mért rájuk - a sok elemében már huma- nizálódott, de még mindig a mindenható­ság jogait elidegenedetten alkalmazni hajlamos - államhatalom. Őszintén kí­vánjuk önnek és munkatársainak, hogy gyermekeikkel együtt soha ne kerüljenek olyan emberileg megalázó, létérdekeiket veszélyeztető, kiszolgáltatott helyzetbe mint azok a családok, melyek érdekében szót emeltünk. Ennek garanciáit viszont együtt kell biztosítanunk. Hisszük, hogy önöknek, szakembereknek vannak hasznosítható tapasztalataik és javasla­taik az általunk képviselt üggyel kapcso­latban. Nyílt levelünkkel, a nyilvánosság előtt is, segíteni kívántuk országgyűlési képviselőink munkáját. Kérjük, hogy ezt tegyék meg önök is azzal, hogy jobbító szándékú javaslataikat eljuttatják hozzá­juk. Mi, Marcus Aureliusszal valljuk: „Minden csatánál fontosabb, egy újabb szövetséges megnyerése!” Szekszárd, 1989. június 27. Barátsággal: KIS PÁL ISTVÁN MSZDP Tolna megyei ügyvezető titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom