Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-27 / 149. szám

2 NÉPÚJSÁG 1989. június 27. Az Elnöki Tanács ülése Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) ezen belül az állami egyházi igazgatási tevékenység felülvizsgálatát, és megvál­tozott körülményekkel összhangot te­remtő szervezeti és tartalmi reformot. A módosítás értelmében az egyes egy­házi állások betöltésére vonatkozó állami hozzájárulás gyakorlása zömében meg­szűnik, és csupán szűk körben olyan egyházi tisztségekre korlátozódik, ame­lyeknél a kinevezés nem magyar jogha­tóság alá tartozó szervhez tartozik. Ezek­ben az esetekben az egyházi vezető tiszt­ségek betöltése az illetékes külföldi szervvel való külön megállapodás alap­ján történik. A Minisztertanács felhatalmazást nyert arra, hogy az egyházak, felekezetek, val­lási közösségek működésével, a vallás gyakorlásával összefüggő állami felada­tok ellátásának szervezeti kérdéseit meghatározza. A sportigazgatást egyre inkább az alulról építkező szervezeti struktúra, s a növekvő autonómián alapuló önigazga­tási tevékenység kell jellemezze. A fel­adatok többségét a jövőben a sportági szakszövetségeknek, ezek szövetségei­nek, valamint a magyar Olimpiai Bizott­ságnak kell betölteni. A megmaradó fel­adatok nem igénylik az ifjúsági és sport- hivatal tevékenységét. A sportigazgatás jövőbeni szervezeti kereteit a Miniszter- tanács határozza meg. Az Elnöki Tanács határozott nagykövetség létrehozásáról a Ciprusi Köztársaság fővárosában. A testület államtitkárokat, nagykövetet nevezett ki és mentettjei, valamint bírák megválasztásáról, felmentéséről határo­zott és kegyelmi ügyekben döntött. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Deák Gábor államtitkárt e tisztsége alól - érdemei elismerése mellett - 1989. július 1 -jei hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanács Knopp András művelődési minisztériumi államtitkárt e tisztségéből 1989. június 30-ai hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Madarasi Attila pénzügyminisztériumi ál­lamtitkárt e tisztsége alól - érdemei elis­merése mellett, nyugállományba vonulá­sa miatt -1989. június 30-ai hatállyal fel­mentette. (Folytatás az 1. oldalról.) döntés, de kétségtelen, hogy a parla­ment amúgy is gyakran megkérdőjele­zett legitimitását csökkentheti. Azt hi­szem, nyugodtan mondhatom, hogy ezért nem a képviselő tehető felelőssé, hiszen a munkánk mellett gyakran erőn­ket meghaladó terheket ró ránk ez a fele­lősségteljes megbízatás. A kedden kez­dődő ülésszak valószínűleg egy-két nap­pal rövidebb lesz a tervezettnél. A legna­gyobb vitát az adórendszerrel kapcsolat­ban várom, ez mindannyiunkat közvetle­nül érint, mindenkinek van róla vélemé­nye. Lép Ferenc, a MÁV Pécsi Igazgatósá­ga Dombóvári Osztószertár-főnökségé­nek vezetőhelyettese:- Nem szabad presztízskérdést csi­nálni az ügyből. Ha ez a döntés hozzáse­gíthet a megbékéléshez, akkor ezt el kell viselnie az Országgyűlésnek. Nagyon sokat várok az államháztartási reformtól, (Folytatás az 1. oldalról.) elfogadásról, amely az ágazat fellendülé­sét biztosítja, valamint a mezőgazdasági termelés népgazdasági szerepének megfelelő és a mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzetét helyreállító hosszú távú agrárpolitika kialakításáról, továbbá a mezőgazdasági termelők korszerű ér­dekképviseleti rendszerének megformá­lásáról. Négy tanácstagi körzetben tartanak ma lakóterületi politikai megbeszélést Szekszárdon. A Kálvin téri könyvtárban a 14-es, a Kölcsey lakótelepi párthelyi­ségben a 37-es, a Mikes utcában 48-as, a Volán kultúrtermében pedig az 52-es tanácstagi körzetben élő MSZMP-tagok beszélik meg a városi választási progra­mot. A Népköztársaság Elnöki Tanács dr. Szabó Imre ipari minisztériumi államtit­kárt e tisztsége alól - érdemei elismerése mellett - 1989. július 1 -jei hatállyal fel­mentette. A Népköztársaság Elnöki Tanács 1989. július 1 -jei hatállyal dr. Kunos Pé­tert pénzügyminisztériumi államtitkárrá, Pusztai Ferencet művelődési miniszté­riumi államtitkárrá, Pál Lászlót, valamint dr. Szabó Imrét - a Hő- és Rendszertech­nikai Intézet igazgatóját - ipari miniszté­riumi államtitkárrá kinevezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Györke Józsefet rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetté kinevezte. Sajtótájékoztató Az Elnöki Tanács támogatja a halál- büntetés intézményének eltörlését, nem­csak kezdeményezi, hanem szorgalmaz­za is, hogy az igazságügyminiszter mi­előbb terjessze az Országgyűlés elé az e kérdésről szóló törvénymódosító javas­latot. A testület úgy határozott, hogy a döntés meghozataláig a jogerősen halál- büntetésre ítéltek ügyében a kegyelmi kérelem érdemi elbírálását felfüggeszti. Egyebek között erről tájékoztatták a sajtó képviselőit az Elnöki Tanács hétfői ülését követően a Parlamentben. Faragó András, az Országgyűlés Saj­tóirodájának vezetője a napirend ismer­tetése előtt szólt arról, hogy az Elnöki Ta­nács ülésén betegsége miatt Kádár Já­nos és Bognár Rezső nem vett részt, Szentágothai János elfoglaltsága, dr. Mándity Marin pedig külföldi útja miatt volt távol. Straub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke köszöntötte a nyugállo­mányba vonuló Duschek Lajosnét és dr. Gajslócsi Istvánt, akik mindketten az El­nöki Tanács tagjai maradnak. Az ülésen - napirenden kivül - Németh Miklós, a kormány elnöke kérte az Elnöki Taná­csot, javasolja az Országgyűlésnek: Nyers Rezsőt, akit az MSZMP elnökévé választottak, mentse fel államminiszteri beosztásából. E kérdésről tárgyalt Nyers Rezsővel, aki úgy nyilatkozott, hogy a két feladat együttes ellátása nagy megterhe­lést jelentene számára. Nyers Rezső vál­tozatlanul a gazdaságirányítási reformbi­zottság elnöke marad, részt vesz a kor­mány gazdasági programjának kimun­szerintem ez az egyik legfontosabb kér­dés ma, bár az az érzésem, hogy ez lassú folyamat lesz, mert a tulajdonviszonyok tisztázása nélkül nem oldható meg. Érde­kes lesz a 88-as költségvetés vitája, külö­nösen akkor, ha a parlament nem fogad­ja el. Solymosi József, a Bonyhádi Pannó­nia Tsz elnöke:- Egyetértek a döntéssel, annak elle­nére, hogy valamelyest csökkenti a par­lament szerepét. Úgy gondolom, ha a há­romoldalú megbeszéléseken a felek lé­nyeges kérdésekben megegyeznek a jö­vőben, akkor az egyfajta társadalmi köz- megegyezést jelenthet, és a későbbi par­lamenti ülésszakokon megkönnyíti a képviselők döntését a konkrét törvényja­vaslatokról. A mostani ülésszak még igy is el fog tartani 3-4 napig, sok interpellációt és nagy vitát várok a megmaradt témákban. Én magam is interpellálni kívánok a pá­Az agrárreformkör megalakulását ter­mészetes folyamat részeként értékelhet­jük, hiszen a mezőgazdaságban dolgo­zók nem lehetnek szemlélői, passzív szenvedői az egyre mélyülő válságnak. Sorsuk alakítását vették kezükbe. A szekszárdi alakuló ülés valamennyi hoz­zászólója kitért és véleményt mondott a péter-páli „aratósztrájkról”. Egybehang­zó vélemény volt, hogy a cél: egységet A Kálvin téren 19.00 órakor, a többi helyen 18.00 órakor kezdődik a meg­beszélés. * Este hat órakor találkoznak holnap, 28-án négy tanácstagi körzetben az MSZMP tagjai Szekszárdon. Az V. isko­lában a 19-es, a Mikes utcában a 45-ös, kálásában. Faragó András elmondta azt is, hogy a testület jóváhagyólag tudomá­sul vette: az Országos Választási Elnök­ség tagjai sorába - a Hazafias Népfront előterjesztése alapján - Kukorelli István, a HNF ügyvezető elnöke kerül Molnár Béla helyébe. Zentai Gyula, az Elnökig Tanács titkár­ságának vezetője a napirenden szereplő kérdéseket ismertette. Szólt Straub F. Brúnó Törökországban tett hivatalos lá­togatásának eredményeiről, az ipari szö­vetkezetekről szóló 1971. évi 32. számú törvényerejű rendelet jelentőségéről. Az egyházi állások betöltéséhez szükséges hozzájárulással kapcsolatban elmondta, hogy a módosítás értelmében az állami hozzájárulás az esetek zömében meg­szűnik, s ezentúl csupán mintegy 30 olyan egyházi tisztségre korlátozódik, amelyeknél a kinevezés nem magyar joghatóságú szerv feladata. A bírák megválasztásával és felmenté­sével kapcsolatban Faragó András is­mertette azt, az ülésen elhangzott észre­vételt, amely szerint a bírák valószínűleg nem kellő anyagi elismerésük és társa­dalmi megbecsülésük hiján, rövid ideig töltik be funkciójukat. A mostani ülésen nyolcán kérték felmentésüket, közülük heten nagyon rövid ideig gyakorolták hi­vatásukat. A személyi kérdések taglalása után Zentai Gyula elmondta, hogy az igazságügyminiszter javaslatára az Elnö­ki Tanács hatályon kivül helyezte azt az 1959-es határozatot, amelyben Je­szenszky Ferenctől, a Legfelsőbb Bíró­ság volt birájától a részére 1950 áprilisá­ban adományozott Magyar Népköztár­sasági Érdemrend IV. fokozata, valamint az 1954 decemberében adományozott Munka Érdemrend kitüntetéseket „az el­lenforradalom alatt tanúsított magatartá­sa miatt” megvonták. A vizsgálat során megállapították: dr. Jeszenszky Ferencet az 1956-os események idején a Legfel­sőbb Bíróságon is megalakult Forradal­mi Bizottság elnökévé választották. Sem­mi adat nem merült fel arra nézve, hogy bármilyen ellenforradalmi tevékenységet fejtett volna ki. Az Elnöki Tanács hétfői ülésén 160 ke­gyelmi kérvényt vizsgált meg, s 28 személy kegyelmi ügyében hozott „teljesítő” határo­zatot vagyis elengedte büntetésüket. lyakezdő fiatalok munkanélküli-segélyé­vel kapcsolatban. Simon Péter, a Paksi Atomerőmű Vál­lalat osztályvezetője:- Lehet, hogy úgy tűnik: átnyúltak az Országgyűlés feje felett, de én csak üd­vözölni tudom a háromoldalú megbeszé­léseken született döntést. Örülök, hogy az MSZMP a realitások talaján állva hoz­zájárult ehhez a megegyezéshez. A mai társadalmi közmegegyezés egyik fontos eleme, hogy a parlament elé olyan tör­vényjavaslatok kerüljenek, amelyeket az MSZMP is és az ellenzék is elfogadható­nak tart, ellenkező esetben nem lenné­nek hosszú életűek az így alkotott törvé­nyek. Igazi politikai küzdőtérré csak a vá­lasztások után válhat a Parlament, de főállású képviselőkkel, profi szakértői testületekkel. A mostani ülésszak azért azt hiszem, érdekes lesz, maradt még elég izgalmas téma. demonstrálni. Felvetődött az a kérdés is, hogy párt legyen-e a jövőben az agrárre­formkör, vagy sem. Határozott válasz nem született, de nem kizárt a párttá szerveződés sem, hiszen jelentős tö­megbázist képviselnek. Az alakuló ülésen tizenöt tagú választ­mányt fogadtak el, melynek vezetője dr. Szűcs László, a szekszárdi Aranyfürt Termelőszövetkezet elnöke lett. dkj városi tanács vb-termében a 17-es, az V. számú általános iskolában pedig a 24-es tanácstagi választási körzetben élő párttagok tartják soros megbeszélésü­ket. * Szerdán délután 3 órakor tanácsülés lesz a Paksi Városi Tanácson, amelynek témái között szerepelnek a Paksi Sport­egyesület labdarúgó-szakosztályának helyzete, a Hajnal utca átépítésének le­hetőségei, a telefonhálózat fejlesztése, a városi címer megváltoztatása, vállalkozá­si iroda és autómosó létesftése. A Minisztertanács hétfői ülésén elfo­gadta a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvénytervezeteket. A Minisztertanács határozatot hozott az 1949-53 között rendőrhatósági őri­zetben fogva tartott személyek munkavi­szonyának és társadalombiztosításának rendezéséről. A kormány úgy döntött, hogy a társa­dalmi szervekkel történő állami egyezte­tés kiszélesítésére, új egyeztetési mechanizmus intézményes megteremté­sére van szükség. A Minisztertanács elfogadta a munka- védelemről szóló törvény elveit. (Folytatás az 1. oldalról.) részben Tolna megyei kezdeményezés­nek köszönhető. De a tájékoztatót köve­tő, olykor szenvedélyes hangvételű hoz­zászólásokból is kitűnt, a javaslat nem egészen a megyei pártbizottság elképze­lései szerint valósult meg. Mint Katona Tamás mondotta, a Központi Bizottság olyan Politikai Intéző Bizottságot hozott létre, amely csak arra jó, hogy a centrum kezében szavazógépként működjön. En­nek ellenére a kongresszusig talán jó lesz krízismenedzselésre. A Politikai Inté­ző Bizottság üléseit megelőző első titkári tanácskozás szerepének, jogosítványai­nak tisztázatlansága sok kérdést, véle­ményt hozott felszínre. Schmidt János hangsúlyozta, hogy a megye párttagsá­gának képviselete az országos fórumo­kon a megyei I. titkár személyén keresz­tül valósul meg elsősorban, de úgy lát­szik, félreállították az új első titkári gene­rációt. A vezetés tagjai ne egymással kössék a kompromisszumokat, hanem a tagsággal alkossanak egységet. Min­denképpen szükséges, hogy a Politikai Intéző Bizottság a tagság véleménye alapján tevékenykedjen. A négytagú el­nökségre utalt Jankovics László, amikor kifejtette véleményét, mely szerint ha a régi PB-ben nem volt egység, akkor an­nak megvalósulása az elnökségben sem várható. A hatalmi harc megszüntetését, a nép a párttagság érdekeinek figyelem- bevételét szorgalmazta. A kedélyek csil­lapításához is hozzájárult dr. Simon Já­nos, amikor azt mondta, hogy javaslatuk­kal részben értek el eredményt, most meg kell várni, hogyan működnek a fen­tebb említett testületek. Kamarás Györgyné elmondta, hogy sok függ attól, mennyire tud nyomást gyakorolni az első titkárok tanácskozása a Politikai Intéző Bizottságra. Szükséges, hogy előre érte­süljenek a tárgyalandó témákról. Ha rá­adásul ezeket otthon, a különböző testü­letekben előzetesen meg is vitatják, ne­héz lesz figyelmen kivül hagyni az általuk képviselt véleményt. A vitát összefoglalva Jánosi György hangsúlyozta a KB-ülésen született kompromisszumos egység jelentőségét, hozzátéve, hogy a nemrégiben megvá­lasztott megyei bizottságok a tagság vé­leményét tekintve sokkal legitimebbek, mint a több mint egy esztendeje alakult Központi Bizottság. A következő időszak­ban, a kongresszusig az lesz a legfonto­sabb, ami a megyékben történik. A megyei pártbizottság határozatában leszögezte, hogy bár a Politikai Intéző Bi­zottság létrejöttének módja, összetétele A kormány áttekintette a Budapest- Bécs Világkiállítás előkészítési munkála­tait, a szükséges beruházásokat, és ha­tározott az 1992. évi Sevillai Világkiállítá­son történő részvételről. A Minisztertanács határozatot hozott az Állami Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetésé­vel kapcsolatos szervezeti intézkedések­ről. A kormány elfogadta saját és a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság II. félévi munkatervét. A Minisztertanács megvitatta az Or­szágos Árhivatal tanulmányát a piacgaz­daság verseny- és árszabályozásáról. nem mindenben felel meg elképzelései­nek, bizalmat előlegez neki. Ugyanakkor szükséges, hogy az első titkári értekezle­tek résztvevői a Politikai Intéző Bizottság által tárgyalandó témákat időben ismer­jék meg, legyen mód a helyi vélemények számbavételére, a visszacsatolásra. Ezek az értekezletek kapjanak széles nyilvánosságot. Bodor Imre a KB június 23-24-i hatá­rozatára hivatkozva kifejtette, hogy nem ért egyet azzal, hogy a KB és a KEB tagjai mandátumuk lejárta után is szavazati joggal vesznek részt a kongresszuson. A megyei bizottság elfogadta a felvetést, már csak azért is, mert a pártviták ta­pasztalatai alapján ez egybeesik a tag­ság 90 százalékának véleményével. Ezt követően Kamarás Györgyné, a szerkesztőbizottság jelentését terjesztet­te elő a megyei pártbizottság állásfog­lalás- és programtervezetéről lezajlott pártviták tapasztalatairól. Mint mondotta, viszonylag kevesen fejtették ki vélemé­nyüket. Ennek oka elsősorban az, hogy rendkívül felgyorsultak a politikai esemé­nyek. Általában támogatásra talált a me­gyei pártbizottság programja, amely tar­talmazza a megyei pártértekezleten el­hangzott felvetéseket. A tagság most már a konkrét, gyakorlati lépéseket várja, igényli, hogy a lakosságot foglalkoztató kérdésekben legyen a testületnek állás­pontja. A pártbizottság a programot két módosítással elfogadta. Ezek: a megyei pártbizottság feladatkörének pontosabb meghatározása, vagyis koordináló, lefelé szolgáltató, információkat gyűjtő, továb­bító, felfelé jelző, politikai nyomást gya­korló szerepének hangsúlyozása. Módo­sította a testület a programtérképek és programelemek elkészítésének időpont­ját is: nem június végéig, hanem a kong­resszusi felkészüléssel kell befejezni. Az állásfoglalás-tervezetet is véglegesí­tették egy kiegészítéssel: szükséges az ok­tatási, ezen belül pedig sürgető a tantervi reform. Az állásfoglalást és a megyei testü­let programját megkapják a megyéhez közvetlenül kapcsolódó pártbizottságok. A kongresszus előkészítésének megyei feladatairól a pártbizottság várhatóan július közepén tárgyal. Ekkor vitatják meg a szer­vezeti szabályzat tervezetét és a lakóterüle­ti pártmunkát Herczig Ferenc bejelentette, hogy Sifter Józsefné tájékoztatási referens június 15- től a Paksi Atomerőmű Vállalatnál dolgozik, hasonló beosztásban. Az új tájékoztatási referens Temesi Ágnes, a TIT megyei titká­ra, aki társadalmi megbízatásként a kong­resszusig tölti be e funkciót Nem lehet presztízskérdés-áa­Agrárreformkör Tolnában is Közéleti hírek Tanácskozott a megyei pártbizottság Jánosi György, Herczig Ferenc, Lipovszky Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom