Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-27 / 149. szám

Tanácskozott a megyei pártbizottság it» **m*w$\ • AZ MSZMP TOLNA MEGYEI LAPJA • . M, ..... ........................................._......................i______—___________________________,___'________________________________________________ X XXIX. évfolyam, 149. szám ARA: 4,30 Ft 1989. június 27., KEDD Az Elnöki Tanács ülése Magyar-török kapcsolatok Támogatják a halálbüntetés inté2mányének eltörlését Felmentések, kinevezések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Straub F. Brúnó elnök tájékoztatta a testületet a június 5-8. között Kenan Ev- ren államfő meghívására a Török Köztár­saságban tett hivatalos látogatásáról. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértés­sel tudomásul vette. A tárgyalásokon át­tekintették az államközi gazdasági ke­reskedelmi, kulturális és tudományos, valamint az idegenforgalmi kapcsolato­kat, fejlesztésük lehetőségeit. Az együtt­működést elősegítik a két nép között év­századok óta meglévő kapcsolatok. Mindkét ország kölcsönösen érdekelt a nemzetközi stabilitásban, mindenekelőtt az európai együttműködés és biztonság erősítésében. Soka hasonlóság a két or­szág helyzetében a megoldandó felada­tok tekintetében, mivel mindkét ország az európai fejlett országok szintjéhez való felzárkózásra törekszik. Egyetértés volt abban is, hogy a magas szintű találkozók hasznosan szolgálják a kapcsolatok fej­lődését, és megteremtik a szélesebb kö­rű együttműködéshez a szükséges politi­kai feltételeket. A testület a szövetkezetekről szóló tör­vény módosítására figyelemmel kiegé­szítette az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. számú törvényerejű rende­letet. Az új szabályozás szélesebb körbe he­lyezi a tag és a szövetkezet vagyoni kap­csolatát, ami a jövőben kiterjed a rész­jegy jegyzésén túl félrészjegy jegyzésé­re, szövetkezeti üzletrész és részjegy jut­tatására is. A szövetkezeti üzletrész átru­házhatóvá és örökölhetővé válik. Az Elnöki Tanács törvényerejű rende­letet hozott az egyházi állások betöltésé­hez szükséges hozzájárulásról, és az Ál­lami Egyházügyi Hivatal, valamint az Álla­mi Ifjúsági és Sporthivatal megszünteté­séről. , A társadalmi pluralizmus igényei szük­ségessé teszik az állami egyházpolitika, (Folytatás a 2. oldalon.) A vezetés a tagsággal alkosson egységet! Tájékoztató és vita a KB-ü/ésről A korábban megszokottól eltérően, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága Oktatá­si Igazgatósága nagytermében tartotta tegnapi ülését a megyei pártbizottság. A terem berendezése, az „U” alakban elhe­lyezett asztalok megteremtették annak lehetőségét, hogy a vitában részt vevők, egymás arcát látva, a reagálásokat nyo­mon követve tudják kifejteni véleményü­ket. Herczig Ferenc, a megyi pártbizott­ság titkára köszöntötte a megyei bizott­ság tagjait, a meghívottakat, érdeklődő MSZMP-tagokat. Jánosi György első titkár a Központi Bizottság múlt hét végén megtartott - mint mondotta: rendkívül fontos és foko­zott érdeklődés által kísért - üléséről számolt be. Az ezt követő vita jórészt két téma, szervezeti kérdés köré csoportosította a véleményeket: ezek a Politikai Intéző Bi­zottság és a megyei, megyei jogú városi első titkárok tanácskozó testületé. Mint arról tegnapi számunkban már irtunk, a Politikai Intéző Bizottság létrehozása (Folytatás a 2. oldalon.)”' Az új formát nemcsak az asztalok elrendezése jelenti Parlamenti előzetes Nem lehet presztízskérdés Agrárreformkör Tolnában is Egységet demonstrálni A vártnál nagyobb érdeklődés kísérte a Tolna megyei agrárreformkör alakuló ülését. Bizonyítja ezt a szekszárdi me­gyeháza épületének dísztermében meg­jelent érdeklődők száma, akik a mező- gazdasági kistermelőket, magángazdá­kat, termelőszövetkezeteket, állami gaz­daságokat, agráripari vállalatokat és ezek társulásait, az oktatási és kutatóin­tézeteket képviselték. Tegnap délután őket köszöntötte Barsi Mihály, a TESZÖV elnöke. Dr. Szűcs László az agrárreform­kör Tolna megyei szervezőbizottságának elnöke ismertette azt az állásfoglalást, mely a kör céljait, szándékát tartalmazza. Nagy Tamás, az agrárreformkör orszá­gos választmányának tagja vitaindítójá­ban ismertette az országos tapasztalato­kat. Mit akar az agrárreformkör, kire szá­mit, hogyan képzelik az együttműködést, a válságfolyamat megállítását, az agrár- politika megújulását, melyek az érdek- képviselet főbb alapelvei? Ilyen kérdé­sekre keresnek választ mindazok, akik tettekkel akarnak a mezőgazdaságban élők, dolgozók hétköznapjainak eredmé­nyességéért, az ország jövőjéért mozdul­ni. A közeljövőben még sokat hallhatunk, olvashatunk az agrárreformkörök tevé­kenységéről, a hármas célkitűzésről: - a mezőgazdasági termelés hanyatlásának megállításáról, olyan rövid távú program (Folytatás a 2. oldalon.) Tűz egy szovjet tengeralattjárón Lángokban áll egy szovjet tengeralatt­járó Norvégia partjaitól mintegy 110 kilo­méterre - közölte hétfőn a norvég védel­mi minisztérium szóvivője. Johan Jörgen Holst védelmi miniszter szerint „okkal fel­tételezhető”, hogy a lánba borult szovjet tengeralattjáró nukleáris fegyvereket is hordoz. A tengeralattjáró parancsnokának je­lentése szerint megsérült a reaktor pri- merkörének hermetikus szigetelése s emiatt leállt a fő energetikai berendezés. A legénységből senki sem sérült meg. A hajó segédhajtóműveit bekapcsolták, a tengeralattjáró a vízfelszínen halad. A háromoldalú megbeszéléseken résztvevő MSZMP, Ellenzéki Kerekasztal és egyéb szervezetek megállapodása nyomán a politikai döntést igénylő, meg­határozó jelentőségű törvényjavaslato­kat a kormány nem terjeszti a ma kezdő­dő országgyűlési ülésszak elé. Ezek az alkotmány módosításáról, a köztársasági elnöki intézményről, a politikai pártokról és az alkotmánybíróságról szóló tör­vényjavaslatok. Egységesebben keltünk fel, mint ahogy leültünk. Jelentős, mélyreható vita után egyöntetű állásponttal fejeződött be az MSZMP Központi Bizottságának két­napos ülése, amelyet a nézetek és az ál­láspontok különbözősége jellemzett - értékelte az ülést Nyers Rezső, az MSZMP újonnan megválasztott elnöke azon a hétfői nemzetközi sajtókonferen­cián, amelyen a hét végén tartott tanács­kozással kapcsolatos kérdéseket vártak az újságíróktól a párt elnökségének tag­jai. Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldalon helyet foglaló társadalmi szervezetek hétfői középszintű megbeszélé­sén megállapodtak a politikai témaköröket megvitató bizottságok felállításáról. A munka- bizottságok pénteken kezdik meg a politikai egyeztető tárgyalások múlt szerdai plenáris ülésén született megállapodásban rögzített politikai témák megvitatását. A felek által kije­lölt 5-5 fős munkabizottságok tárgyalnak az alkotmánymódosítás időszerű tételeiről, a köztársasági elnöki intézmény és az alkot­mánybíróság kérdéseiről; a politikai pártok működésének jogi szabályozásáról; a válasz­tásokkal kapcsolatos kérdésekről és a válasz­tójog i törvényről; a Büntető Törvénykönyvésa büntetőeljárási törvény módosításának elvei­ről; a tájékoztatás és az információ kérdései­ről, az új tájékoztatási törvényről; valamint az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garan­ciák megteremtéséről. Fodor Gábor, az Ellenzéki Kerekasztal kép­viselője a hétfői megbeszélésről közölte: az MSZMP küldöttsége nevében Pozsgay Imre államminiszter elmondta, hogy a kormány a kedden összeülő Országgyűlés elé kiván ter­Napirenden maradt a honvédelemről szóló törvény módosítása, az államház­tartási reform koncepciója, az adórend­szer működésének eddigi tapasztalatai és korszerűsítésének koncepciója, az 1988. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Büntető Törvénykönyv módosítása. A parlamenti ülésszakot megelőző fej­lemények kapcsán megyénk országgyű­lési képviselőit arról kérdeztük, hogy mi a A pártelnök rövid nyilatkozatot tett a sajtó képviselői előtt, amelyben hangsú­lyozta, hogy az MSZMP külpolitikai irány­vonala változatlan. A belpolitika irányza­tával összefüggésben nem fordulatról folyt a vita; a testület azt határozta el, hogy egyértelműbben, következeteseb­ben, s nagyobb hatással igyekszik a párt megvalósítani az ország belpolitikai tö­rekvéseit. Ennek érdekében a vezetés „csúcsán” nagyobb koordináltságot kí­vánnak megvalósítani, a párt széles tag­ságával pedig tartalmasabb érintkezést. jeszteni a Büntető Törvénykönyv módosításá­val összefüggő három olyan javaslatot, ame­lyek témaként szerepelnek a háromoldalú po­litikai tárgyalásokon: a közveszélyes munka­kerülés vétségének hatályon kívül helyezését, a fegyvere^ szolgálat megtagadásáért járó büntetések eltörlését és az államellenes bűn- cselekményekről szóló fejezetek módosítását. E témák beterjesztésének jóváhagyását ha­laszthatatlanságukra hivatkozva kérte az MSZMP delegációja. Erről rövid vita alakult ki, mert az Ellenzéki Kerekasztal sérelmezte, hogy a „kérés gyorsan jött”, hiszen azonnali döntést igényelt. Végül azonban az EK úgy gondolta, hogy kompromisszumot kell kötni. Megítélése szerint ugyanis a közveszélyes munkakerülés vétsége, illetve a fegyveres szolgálat megtagadása több száz elitéit em­bert érint. Ezért hozzájárult ahhoz, hogy mind­két módosító javaslat a parlament következő ülésszaka elé kerüljön. A fegyveres szolgálat megtagadásával kapcsolatos módosításnál az EK javasolta: az eredeti előterjesztéssel el­lentétben az emiatt elítélt fiatalok ne csak bün­tetésük végrehajtása, hanem a hátrányos jog­következmények alól is mentesüljenek. véleményük a fenti döntésről, és ezek után mit várnak a mostani ülésszaktól. Bozsó Jánosné, a gyönki általános is­kola igazgatója, a Tolna megyei képvi­selőcsoport vezetője;- A tíz témából a négy legfontosabb kiesett, amelyekkel mi képviselők már rengeteget dolgoztunk. Természetesen tudomásul vesszük, hogy a nemzeti megbékélés érdekében szükséges ez a (Folytatás a 2. oldalon.) Kérdésekre válaszolva Pozsgay Imre úgy nyilatkozott: A KB úgy határozott, hogy - amennyi­ben az Országgyűlés megalkotja a köz- társasági elnökről szóló törvényt - jelölt­ként indítja őt a posztért. Amikor ezt a megbízatást elvállalta, számolt azzal a körülménnyel, hogy az elnök semmiféle pártban, politikai mozgalomban nem töl­het be vezető szerepet. Grósz Károly ehhez hozzáfűzte: „A Központi Bizottság egy tisztet áldoz a győzelemért”. Lettországi vita az elszakadásról A Lettországi Népfront Tanácsának vezetősége az egyik köztársasági lapban felhívást tett közzé a közelmúltban, azt ja­vasolva, hogy a mozgalom minden szer­vezetében, csoportjában vitassák meg Lettországnak a Szovjetunió keretein kí­vüli szuverenitásával kapcsolatos kérdé­seket. Ennek nyomán indulatoktól sem mentes vita bontakozott ki a balti köztár­saságban. Erről számolt be a Pravda hét­fői számában a lap rigai tudósítója. A helyi sajtó a napokban közzétette a felhívás kapcsán a Lett KP KB irodájának határozatát, amely megállapítja, hogy ko­moly fordulat ment végbe a népfront te­vékenységében. A Szovjetunión kívüli szuverenitás jelszava nélkülöz minden gazdasági és politikai alapot, következet­lenségről és a népfront vezetőinek szűk- látókörüségéről tanúskodik. A Pravda letteket megszólaltatva olyan véleményeket idéz, amelyek határozot­tan elutasítják a kilépés gondolatát, s ve­szélyesnek tartják a népfront vezetőinek felhívását. Kérdések a cigány­kérdésről- Szabad-e, kell-e és egyáltalában le- het-e ma cigánykérdésről beszélni Ma­gyarországon? - kérdeztük Orbán Lász­ló kisvejkei vb-titkártól.- A cigánykérdés attól még, hogy nem beszélünk róla, van, s létező gyakorlati probléma - mondotta a vb-titkár. - Ami­ből persze semmiképp sem szabad nemzetiségi kérdést faragni, s amit nem szabad „fajelmélethez”, bőrszínhez köt­ni. Kisvejkén és társközségeiben igenis élő, napi problémákat felszínre hozó kér­déskör. Mindez kifejezetten a cigányság egy rétegére értendő. (Folytatás a 3. oldalon.) Az aránytalanságok és esélyegyen lőtlenségek ellen A Magyar Vidék Társaság „A mai Magyarországot a korábbi centralizált társadalmi-gazdasági és po­litikai irányítás, valamint a szocialista tervgazdálkodás törekvései ellenére lé­nyeges területi különbségek jellemzik. Az elmélyült válság területi következménye az elmaradott vidékek fejlődésének kilá- tástalansága, a nem is oly rég még fejlett­nek minősült nehéz-és kistermelőipari térségekben a depressziós vonások megerősödése. Gyengült a magyar ag­rárgazdaság településfejlesztő ereje. Csökken a vidéki gazdaság jövedelem- termelése.” (Folytatás az 5. oldalon.) Az egységre törekvés jegyében MSZMP, az EK és a harmadik oldal megállapodása

Next

/
Oldalképek
Tartalom