Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-03 / 129. szám

( TOLNA \ 2 NÉPÚJSÁG 1989. június 3. A parlament elfogadta a költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatot Szidják és dicsérik a kormányt Csütörtökön délután hangzott el dr. Vona Ferenc felszólalása, de Kemenes Ernő, a Tervhivatal elnöke még tegnap délelőtt is békétlenkedett miatta a Parla­ment folyosóján. A Pest megyei képviselő ugyanis azt mondta, hogy a Tervhiva­tal fölött elszállt az idő. Ma már nincsen szerepe, csupán a szép székház ked­véért tartják együtt a hivataliakat.- ... legalább nézné meg egyszer, hogy mi történik abban a házban! - mondta tegnap Kemenes Ernő a folyosói társaságnak, melyben ott állt többek közt a vitatott szerepű Aczél György is.- Mi bújhatott meg a képviselő szavai mögött? - szegeződött a kérdés Kemenes Ernő mellének.- Hatásvadászat! - volt készen a válaszra az OT elnöke. A megtermett kormánytag úgy vélekedett, hogy dr. Vona egész beszéde hatásvadász volt. Értelmes dolgokat mondott ugyan, de az egész szöveget túl blikkfangosra fogalmazta.- Én azt hittem, hogy te azt a mondatot nem is hallottad... - ugratta az OT elnökét Csöndes Zoltán képviselő, a Szikra Lapnyomda igazgatója. Pedig Kemenes Ernő nagyon is jól hallotta a képviselő szavait: jóízűen fel is nevetett a kritikai megjegyzés után. Ám úgy tűnik, mégsem igazán értékelte a honatya humorát. Hallott valamit harangozni arról - utalt tegnap a folyosón az OT-elnök a képviselőre -, hogy készül valami Gazdasági Minisztérium. Ö aztán jól tudja, hogy akkor a Tervhivatalt meg kell szüntetni... Bezzeg nem bántotta a kormányt Oevcsics Miklós Nógrád megyei képviselő, a megyei pártbizottság első titkára. Buzgón hangoztatta, hogy ő megérti a kor­mány nehéz helyzetét. Örült e ennek a felszólalásnak Kemenes Ernő?- Nem! - rázta a fejét az OT elnöke. - A kormányt szidják is, dicsérik is a világ minden parlamentjében. Ebben nincs semmi kivetnivaló. A baj inkább az, hogy alig mondanak konkrétumokat, ehelyett általános bölcsességeket han­goztatnak. Pedig kellene a kormánynak a szakmai kontroll. Az ország helyzete azt mutatja, igaza van Kemenes Ernőnek: tényleg kell hozzáértő kontroll a kormánynak. De megkaphatja-e ezt például Devcsics Miklóstól, aki mind ez idáig nem mert megyei pártértekezletet rendezni szűkebb hazájában? MOLNÁR PÁL „Az első a nemzeti érdek, a magyar ügy” (Folytatás az 1. oldalról.) bizottságát. Az országban kibontakozott aláírásgyűjtési kampány eredményeként a parlamentnek megküldött ívek tanúsá­ga szerint: 78 404 állampolgár ahhoz ad­ta aláírását, hogy a beruházást folytatni kell, s nem értenek egyet az építkezést félfüggesztő kormánydöntéssel. A nagy­marosi közösség egyébként közölte, hogy már a napokban újabb, több tízezer aláírást tanúsító listát juttat majd el a par­lamenthez. Más szervezetek annak érdekében gyűjtöttek aláírást, hogy népszavazás döntsön az építkezés ügyében. Az első alkalommal benyújtott 124062 aláírás­hoz az elmúlt héten további 40261 aláí­rást csatoltak, melyben az építkezés vég­leges leállítását kérik. E tényeket előrebocsátva az elnök NÉ­METH MIKLÓS miniszterelnöknek adott szót. Németh Miklós: „Eltökélt szán­dékom az emberi környezet, a termé­szet védelmének határozott előresoro­lása”- Szeretnék felelős magyarázatot adni önöknek arról, hogy mi vezette a kor­mányt a nagymarosi munkálatok felfüg­gesztéséről hozott döntésében - kezdte beszámolóját. - Sokan intettek arra, hogy ez itt nehéz perceket fog nekem okozni, és még további gondokat, s ugyanezzel bocsátottak utamra, amikor Prágába és Bécsbe indultam. Előrebo­csátom: Adamec miniszterelnök és Vra­nitzky kancellár higgadtan fogadták dön­tésünket, és megértéssel hallgatták meg annak indoklását. A csehszlovák minisz­terelnök kifejtette: a vízlépcsőbe ők már hatalmas összegeket ruháztak be, és ér­dekeltek annak felépítésében. Ugyanak­kor készséget mutatott arra, hogy a ben­nünk felmerült, újabban megjelenő ag­gályokat, kockázatokat közösen meg­vizsgáljuk, és ha nem veszünk figyelem­be fontos tényezőket, vagy - ahogy ő fo­galmazott - hibákat követünk el, akkor azokkal bátran szembe kell néznünk, és a következtetéseket közösen le kell von­nunk. A mérlegelésnél nem lesz más szempontjuk, mint a tárgyilagosság és az ésszerűség. Készek minden vizsgálat­ban részt venni, s a megoldást velünk kö­zösen keresni,- hiszen a terv is közös volt, s közös a felelősségünk a jövőért is. Megállapodtunk abban, hogy a két mi­niszterelnök-helyettes a lehető legrövi­debb időn belül meghatározza a felfüg­gesztés ideje alatt elvégzendő feladato­kat. A vizsgálatok, elemzések eredmé­nyéből vonjuk le a következtetéseket, ha­tározzuk meg a tennivalókat. Nyilván ennek alapján lehet majd meg­határozni, hogy a döntés milyen követ­kezményekkel jár az osztrák cégekkel kötött magánjogi szerződésekből fakadó kötelezettségekre. Ausztriával ugyanis szerződéseink nem kormányszintűek. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a két kormánynak az ügyben nincs meg­beszélni- és tennivalója. Mint tudják, köz­vetlenül prágai látogatásom után tárgyal­tam a kérdésről Vranitzky kancellárral. Őszintén mondom, nagy támaszt jelent, hogy Ausztria kancellárja ezt a problé­mát is a két országot egyre szorosabban összekötő baráti kapcsolatok alapján, annak szellemében kezeli. A kancellár úr értésemre adta: nekik is megvannak a világos érdekeik, melyek­ről jótékonysági alapon nem fognak le­mondani. De biztosak lehetünk abban, hogy nem élezni, hanem megoldani akarják a gondokat, és a kölcsönösen elfogadható kiút keresésében nem fog­nak mesterséges nehézségeket támasz­tani. Tudják, hogy nehéz helyzetben va­gyunk, s ezt nem hagyják figyelmen kívül. A végső megoldás iránt tehát mind a csehszlovák, mind az osztrák fél nyitott.- Mint legutóbbi parlamenti beszé­demben szóltam róla, a vízlépcső nagy tehertétele az országnak, a gazdaság­nak, a környezetnek, a politikai közhan­gulatnak, a politikai intézményeknek egyaránt. Ebben sűrűsödik az átalakuló­ban lévő magyar társadalom szinte min­den ellentmondása. Súlyos realitás és jelkép egyidejűleg. Úgy birkózunk vele, mint egy mesebeli szörnnyel a szegény­ember legkisebb fia. Azzal a különb­séggel, hogy idősebb fivéreink - lehet, hogy kellő hit és meggyőződés híján, lehet, hogy a maguk teremtette magá­nyosságuk miatt -, erőtlennek érezve magukat, meg sem kísérelték felvenni a küzdelmet. Én felveszem. És hiszem, hogy nem leszek magányos. Mert ami el­len harcolni akarok, az nem egy objek­tum. Az ellenfél egy döntési mechaniz­mus, egy, a nép helyett mindent eldöntő elit szemlélet, egy politikai hatalmi struk- úra, a tévedhetetlenség mítosza. Min­dez ellen ma sokan készek sorompóba állni. A harc ma még ingoványos terepen, és gyakran tisztázatlan eszközökkel fo­lyik. S a legnagyobb baj, hogy azok, akik­nek össze kellene fogniuk, nem a gigászt, hanem egymást akarják legyőzni. Az Országgyűlés több mint tíz évvel a szerződés megkötése után foglalkozott először ezzel a problémával, s akkor is csak azért avatták be, hogy tájékozta­tást kapjon a munkákról. A parlament az utóbbi években azonban már nem érte be azzal, hogy a formális szavazógép szerepére korlátozzák. Felelősen kívánt ezzel az üggyel is foglalkozni, s ezt meg is tette. Az elérhetővé tett információk alap­ján, az akkori ismeretek és információk szerint a demokrácia tanulási folyamatá­nak néhány buktatóján átbotladozva, szi­gorú követelményeket fogalmazott meg a kormánynak a folytatás feltételeként.- Talán nem kell bizonygatnom, hogy a kormány vezetőjeként eltökélt szándé­kom az emberi környezet, a természet védelmének határozott előresorolása a döntési szempontok között - folytatta Németh Miklós, majd kijelentette: - A rö­vid távú nemzeti gazdasági érdekek oltá­rán nem áldozhatjuk fel közös jövőnket. A kormány a parlament által megsza­bott feltételeket nem tehernek, hanem hasznos segítségnek tekintette, és elemi kötelességének tartotta, hogy a mű épí­tése során azoknak érvényt szerezzen. Azt tapasztalom, hogy ez nem megy könnyen. Az önök múlt év októberi hatá­rozatának pontosan azok a követelemé- nyei kerültek veszélybe, amelyeknek a kormány is a legnagyobb jelentőséget tulajdonítja. A kulcsmondatot idézem: „az ökológiai kockázatokat a minimumra kell mérsékelni, ezért mind a beruházás, mind az üzemvitel során az ökológiai ér­dekek meg kell előzzék az ökonómiai ér­deket.” A határozat előírja továbbá: az üzemeltetés alapelve, hogy a Duna vizé­nek minősége nem romolhat, hogy a csúcsrajáratásos üzem mindkét oldalon a szükséges szennyvíztisztító művek lé­tesítése után kezdődjön el, s hogy a kör­nyezeti hatásokat jelző monitoring-rend­szert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy a környezet valamennyi lényeges elemének változásáról rendszeres infor­mációk álljanak rendelkezésre,- A jelenlegi stádiumban az ökológiai vészhelyzet nem zárható ki. Ezért ismé­telten át akarjuk tekinteni egyrészt a mo­nitoring-rendszer kiépítésének határide­jét, az egész rendszer üzembe állításá­nak kérdéseit. Másrészt a szennyvíz-tisz­tító program megvalósítását, a program tartalma bővítésének szükségességét. A tájékoztatóval kapcsolatban 14-en mondták el véleményüket, majd határo­zathozatal következett: az Országgyűlés ellenszavazat nélkül, 35 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot. A határozathozatal után Szűrös Má­tyás, az Országgyűlés elnöke emelkedett szólásra: Nagy Imre és sorstársai június 16-án sorra kerülő temetésével kapcso­latosan emlékeztette a képviselőket arra, hogy több mint négy évtizeddel ezelőtt, 1947. szeptember 16-án az Ország Há­zában mondta el székfoglaló beszédét Nagy Imre, az Országgyűlés akkori elnö­ke. E beszédből idézett néhány gondola­tot, amelyek - mint mondotta - ma is út­mutatóul szolgálhatnak. „Akkor, amikor széles e hazában a nép gondokkal és nehézségekkel küszködve is gyarapítja anyagi és szellemi javainkat, nem lenne erkölcsi alapunk a nép elé állni, ha min­den percünket nem az alkotó, teremtő munka töltené ki. Ez a törvényhozó testü­let a népakarat letéteményese. Az Or­szággyűlés a nemzet egyetemes céljait van hivatva szolgálni. Az ország népe na­gyon sokat vár tőlünk. E várakozásuknak megfelelni csak úgy lehet, ha minden de­mokratikus, haladó erőt hazánk gazda­sági, szociális és kulturális felemelkedé­sének szolgálatába állítunk.” Szűrös Mátyás a továbbiakban kije­lentette: - A politikai koncepciós per ál­dozatává vált Nagy Imre országunk 1945 utáni - rövid demokratikus fellendüléssel és torzulásokkal, ellentmondásokkal is jellemezhető - korszakának kiemelkedő történelmi személyisége. Engedtessék meg, hogy valamennyi képviselőtársam nevében kinyilvánít­sam: az Országgyűlés üdvözli és támo­gatja a miniszterelnök indítványát, hogy a koncepciós pereket, a törvénytelensé­geket az áldozatok ártatlanságát kimon­dó törvény megalkotásával zárjuk le, és ezzel álljuk el annak útját, hogy valaha is visszatérhessenek az emberek testét- lelkét megnyomorító idők. Közös az aka­ratunk, hogy mielőbb kerüljön sor Nagy Imre, az Országgyűlés egykori elnöke, miniszterelnök és küzdőtársainak jogi és politikai rehabilitációjára. Az Országgyű­lés együttérzéssel gondol az ország, a nemzet mai helyzetére, és felhív minden felelős, progresszív erőt, cselekedjék né­pünk boldogabb jelenéért és jövőjéért. Az Országgyűlés helyesli és támogatja azt a törekvést, hogy júniusi 6-a, a teme­tés napja legyen a kegyelet, a politikai és erkölcsi igazságtétel, a nemzeti megbé­kélésjelképe - mondotta végezetül Szű­rös Mátyás, azt kérve: az Országgyűlés egyetértőleg vegye tudomásul, hogy el­nöke néhány képviselő részvételével he­lyezzen el koszorút Nagy Imre sírján. A beszédben foglaltakat az Ország- gyűlés közfelkiáltással elfogadta. Végezetül Szűrös Mátyás berekesztette az Országgyűlés négynapos ülésszakát. (Folytatás az 1. oldalról.) A második nagyválasztmányra való felkészülést követő napon Kapitány Fe­renc, a Független Kisgazda- és Polgári Párt Tolna Megyei Szervezetének ügyve­zető elnöke nyilatkozott a Tolna Megyei Népújságnak. *- Kapitány úr! A független kisgazda- párt az egyike a Tolna megyében újjá­éledő pártoknak. Milyen szervezési munkák előzték meg a jogfolytonosság bejelentését?- A jogfolytonosságot, mint ilyent Tol­na megyében nem tartottuk szükséges­nek bejelenteni. Tudniillik a jogfolytonos­ságot mi Budapesten biztosítottuk ma­gunknak. Az elmúlt év végén a Pilvax ká­véházban alakítottuk, illetve élesztettük újjá a pártunkat.- Ezt követően megkezdte a szerve­zést Tolna megyében.- Itt még van pár olyan túlélő a régi gar­nitúrából, akik aktívan részt vettek az ak­kori választási küzdelmekben. Sajnos, ők már az idősebb korosztályhoz számítód­nak. Meg kell mondani őszintén és nyíl­tan, hogy az a bizonyos sztálinista-ráko- sista-kádárista rezsim megfélemlítése a lakosságot illetően olyannyira sikerült, hogy ezt még most sem tudjuk föloldani. A falun egyszerűen félnek az emberek. Látják, hogy változatlan a fegyveres ha­talom. Nem hisznek abban a kibontakozó szárnyban, hogy valamire tudja vinni cél­kitűzéseit. A mi feladatunk az volna, hogy felrázzuk a lakosságot, visszaadjuk a hi­tét; ha lehet.- Elnök úr, most 1989. június elején milyen szervezettséget képviselnek? Hány tagszervezettel és taggal rendel­keznek? Az újjáéledő politikai palettán milyen erőt képviselnek?- Mi a kisgazdapártnak az erejét le­mérni nem tudjuk. De, ha az erőnk követ­keztetéseire a múltunkból próbálunk kiindulni, akkor nem valószínű, hogy egy valós számhozjutnánk. Egyszerűen, szá­munkra egy feladat van: a régi tagságot és az azok leszármazottjait, a mai kisem­bereket felkeresni, akik velünk egyetér­tenek. Mi alapföltételként azt tartjuk, hogy első a nemzeti érdek, a magyar ügy.- Hány tagjuk van?- Én nem hiszem, hogy most a tagok számáról kellene beszélni...- Nekem ezt is kötelességem meg­kérdezni, mert az újságolvasókat érdek­li s ez a mostani beszélgetés az első hosszabb beszélgetés az ön pártja és a Tolna Megyei Népújság között.- Hát kérem, a megyében különböző helyeken - nem mindenütt -, vannak olyan emberek, akik sejtjei egy kisgazda­Az április 22-én megtartott dombóvári városi pártértekezletet követően - ahol 10 pb-tagot választottak a küldöttek - a pártszervek és pártalapszervezetek má­jus közepéig delegálással további 15 főt választottak a pártbizottságba. A 25 fős testület május 18-án tartotta első ülését, melyen a pártértekezlet ál­lásfoglalásának végrehajtásához saját munkamódszeréről, az alapszervezete­ket segítő munkáról folyt élénk eszme­csere. Az 1989. június 1-jén megtartott ülé­sén a pártbizottság, megfelelve a társa­dalomban, a politikai életben végbeme­nő változásoknak - a politizáló párttá vá­lásnak, a kialakuló többpártrendszernek - megszüntette a pártbizottság káderha­tásköri listáját. A jövőben nem gyakorolja az irányított pártszervek választott funk­cióinak betöltésénél az előzetes állás­pártt szervezetnek. Akik az igazi munkát akkor fogják megindítani, amikor befeje­ződik az országos nagyválasztmányi ülés, amely ma kezdődik Érden. Annak tanulságaiból, az ott elfogadott program­nak a napjainkra időzített változatával egy olyan képet tudnak festeni önma­gunkról, amivel talán jobban, gyorsab­ban, hatékonyabban lehet a bizalmatlan­ságot feloszlatni.- Csütörtökön olvashattuk az újra megjelenő kisgazdapárti hetilapban, a Kis Újságban örökös elnöküktől, Pártay Tivadartól, hogy a nagyválasztmány el­sőrendű feladata a pártegység megte­remtése.- Ez most ami legjobban kell. Úgy néz ki, annak ellenére, hogy még a nagyvá­lasztmányi ülés előtt vagyunk - én leg­alábbis ezt látom hogy már egy bizo­nyos, határozott kép kialakult. Mi nem egy olyan vezetést szeretnénk, ahol az öregek fogják az energiát vinni. Mi a ta­pasztalatot szeretnénk átadni. Nemcsak az élettapasztalatot, hanem azt a politikai tapasztalatot is, amelyre nem volt koráb­ban olyan szükség mint most.- Csütörtökön este a szekszárdi vá­rosházán nagygyűlést tartottak. Milyen munícióval megy a szervezetük Érdre? Milyen speciális Tolna megyei sajátos­ságot visznek?- Ott egy országos képnek kell kiala­kulnia, amelyben a tolnai csak egy mo­zaik. Egy olyant mondok, amely feltehe­tően tőlünk fog egyedül indulni. Ez pedig az a felismerés, hogy a még mindig ér­vényben lévő termelőszövetkezeti föld­törvény alapján általuk jogosan, általunk már el nem fogadható módon, az egyes téeszek úgy használják ki a helyzetet, hogy eladják« földterületeket. Ennek egy igen bizarr formája éppen itt Szekszár- don van. A szekszárdi Aranyfürt Termelő- szövetkezet esetében. Ezt ismertetjük. Én betegségem miatt nem veszek részt az ülésen, de olyan felkészült csapat megy, amelyet én nyugodtan engedek el.- Ön, a Tolna Megyei Ellenzéki Keré­kasztalnak soros elnöke...- Már nem.- Ha véget ér a nagyválasztmányi ülés, akkor tájékoztatják-e az Ellenzéki Kerekasztal többi pártjait az ott elhang­zottakról?- Ezt olyannyira természetesnek talá­lom, hogy nemcsak az Ellenzéki Kerék­asztalt, hanem a vele már hatékony tár­gyalásokat folytató MSZMP-vezetőket is tájékoztatni kívánjuk. Annál is inkább, mert a becsület is ezt diktálja, hiszen ők is ezt tették velünk szemben.- Kapitány úr, köszönöm a beszélge­tést. foglalást. Hatáskört a városi pártbizott­ság a jövőben csak a párton belüli és sa­ját illetékességű személyi ügyekben gya­korol. A hatalomgyakorlás szempontjá­ból fontos vezetői funkciók betöltésénél, a népképviselet tagjainak választásánál jelölt állítási, támogatási lehetőséggel él és ezeknek politikai eszközökkel a nyil­vánosság biztosításával kíván érvényt szerezni. A városi pártbizottság a megyei fe­gyelmi bizottságba delegálta Vámos Lászlót, a szakcsi községi pb. titkárát, és megválasztotta a városi fegyelmi bizott­ságot, melynek elnöke dr. Sántha Pétert a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát jogtanácsosa lett. A pártbizottság következő ülésén a ter­vek szerint a tanácstagi és országgyűlési képviselői választás programjának kiala­kítását vitatja meg. A közélet hírei Horváth István belügyminiszter lesz a szekszárdi Orvosklub újabb vendége. A ren­dezvényjúnius 5-én, hétfőn 18.30 órakor kezdődik az SZMT Beloiannisz utcai székhá­zának első emeleti klubtermében. * A Nukleáris Balesetelhárítási Kormánybizottság irányításával a megyében működő Nukleáris Balesetelhárítási Bizottság, valamint a Paksi Atomerőmű Vállalat bevonásá­val kétnapos törzsvezetési gyakorlatot tartottak a PAV-nál. A résztvevők egy feltétele­zett rendkívüli esemény hatásának elhárítását gyakorolták, elősegítve ezzel is a hely­zetelemző, értékelő és irányító tevékenység további fokozását. A Nukleáris Balesetel­hárítási Kormánybizottság jónak értékelte a megyei bizottság lakosságvédelmi intéz­kedéseit SZŰCS LÁSZLÓ JANOS Ülésezett az MSZMP Dombóvári Bizottsága Megszüntették a káderhatásköri listát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom