Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-15 / 139. szám
1989. június 15. NÉPÚJSÁG 3 Szabad földforgalom a jövőben A három új törvényjavaslatról (Folytatás az 1. oldalról.) Az Országgyűlés agrárszektora hónapokkal ezelőtt vette kézbe a tervezeteket, amit a képviselőkön keresztül eljuttattak az ország minden részébe. A különböző parlamenti bizottságok ülésein is részt vett Solymosi József, s amint elmondta, a legutóbbi Országgyűlés napján, kedden este (szerdán került a kéviselők elé a tervezet) még az utolsó órákban is változott, ami bizonyíthatja, hogy az apró módosításokként induló javaslatokból mi mindent követelt ki mai felgyorsult életünk. A lényegi változásokról röviden így számolt be a képviselő:- Sok jelentős és meglévő társadalmi, politikai, gazdasági konfliktus rendezésének az igénye merült fel a módosításokkal kapcsolatban, amire az előkészítők nem készültek fel. Mindhárom törvény alapjaiban kell, hogy megújuljon, a mostani „igazítások” napjaink égető problémáit feszegetik. Ideiglenes pontonhidként fogható mindez fel, melyen lehet biztonságosan közlekedni, de nem jelenti azt, hogy ne épüljön meg a végleges híd. Az alapelv az volt, hogy hatásában ne okozzon visszafordíthatatlant a tervezet, ne legyen gátja a jövőnek (lásd tulajdonviszonyok), ami miatt a tizennegyedik paragrafus ki is került a törvényből. A szövetkezeti törvénnyel kapcsolatosan péfdául új hogy megnőtt az önkormányzati szabadság, mely engedi gazdálkodni, dolgozni és dönteni egyaránt a gazdálkodókat. A vagyon egy része a szövetkezeti mozgalomban is osztható lesz, és mobilizálható is. Örökölhető, saját tulajdonként funkcionál, ugyanakkor a háztáji föld kiadásának módját üzemi hatáskörbe utalja. A földtörvénnyel kapcsolatban óriási vita alakult ki. Itt a leglényegesebb a szabad földforgalom kérdése. A földmegváltás háromféle verzióban képzelhető el, így - a megváltás a téesz részéröl megközelítően forgalmi értéken történik -, közösben hagyva a tulajdonos járadékot kap, amennyiben igénylik a földet, azt a tsz kiadja. A tulajdonszerzés korlátja megszűnt, mindenki annyi földet vásárol, amennyire pénze és szüksége van. Egyes esetekben megszűnt a művelési kötelezettség is. Marad a földvédelmi járulék, de lakásépítési célnál nem kell megfizetni a földvédelmi bírságot. Sok jelentős módosító javaslat érkezett, s a 30 indítvány jó részét él is fogadta a parlament. Az erdészeti és vadvédelmi kérdéskörben megnyugtatóan rendeződött a földtulajdonosok és a vadászok közötti kérdés. A Mavosz és az Országgyűlés egyetértett abban, hogy egy korszerű, a mai viszonyoknak megfelelő új törvényre van szükség. Megalkotására csak széles körű társadalmi vita után kerülhet sor.- szs Ozorán: Pulyka a tehénistállóban , itató öntözőcsőből Pártról, pártban gondolkodva II. Hogyan alakítsuk át jelenlegi megosztottságunkat cselekvő politikai erővé? Az ozorai termelőszövetkezetben az elmúlt évek során rendszeresen vásároltak a háztáji gazdaságokból szopós borjút és növendék marhát. Az elmúlt évben azonban a korábbi időszak 400-500 vásárlásával szemben csak 73-at tudnak megvenni. így alakult ki az a helyzet, hogy a korábbi években szarvasmarhával telt istállók részben üresen maradtak. A téesz vezetősége hosszas gondolkodás után úgy döntött, hogy az üresen álló istállókat, és ahol mód van rá, azok padlásait baromfival telepíti be. Több vállalattal próbálták felvenni a kapcsolatot, azonban úgy tűnt, hogy a baromfipiac és annak termelési háttere meglehetősen telített. Próbálkozásaik során kerültek kapcsolatba a Kaposvárott lévő Oviscoop nevű vállalkozással, amely cég a juhászat fejlesztése mellett, a pulykahizlalás tartási-takarmányozási technológiájával is foglalkozik. Az Oviscoop közbenjárásával sikerült szerződést kötniük a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattal, és útmutatásuk szerint rendezték be az előnevelt pulykák fogadására szolgáló ólakat, és rendelték meg a Tolna Megyei Gabonaforgalmi Vállalattól a tápsort. Igen sok tépelödést okozott a nagyságrend eldöntése egy viszonylag új ágazat bevezetésében, vagyis az, hogy milyen mértékben szabad vállalni a bizonytalanságot. Végül úgy döntöttek: mégis csak vállalkoznak pulykatenyésztésre. Nos az 1989. évre 43000 előnevelt pulyka fogadására, illetve 36 500 hízott pulyka értékesítésére kötöttek szerződést, ez 309 tonna pulykát jelent. Ebből azonban mintegy 3000 pulyka értékesítése áthúzódik az 1990. évre. A termelőszövetkezet összes árbevételének mintegy 7 százalékát jelenti a pulyka. A költségek mértéke eldönti az új ágazat jövedelmezőségét, ezért minden lehetséges módon igyekeztek csökkenteni az új tartástechnológiával kapcsolatban felmerült beruházásokat. A nagymértékben szükséges légcserék biztosítását szolgáló ventilátorokat meg kellett ugyan vásárolni, de az etető- és itatóberendezést házi kivitelezésben oldották meg. Az etetőberendezés használt lemezhordókból és lefutott gumiköpenyből készült, az itatókat pedig kiselejtezett öntözőcsövekből készítették. A pulykahizlalás munkaerő-szükséglete nem túl nagy, a tervezett árbevételt hét állandó dolgozó produkálja. A foglalkoztatás szempontjából ez mégis jelentős, mivel a csökkenő szarvasmarha-tenyésztési ágazatból felszabaduló munkaerő részbeni foglalkoztatottsága megoldódott. A 36 500 pulyka értékesítése az év során három turnusban történik. Egy-egy turnusból más-más időben szállítják el a pecsenye- és a gigantpulykákat. Jelenleg az első turnusból a pecsenyepulykát szállították el, így még nem állnak rendelkezésre a konkrét számok az ágazat gazdaságosságának megítélésére. A már megtörtént szállítások alapján azonban úgy látszik, hogy a jövedelmezőség szempontjából gyengének ítélt pulykanevelés felveszi a versenyt a manapság nyomott jövedelmezőségű sertés-, illetve szarvasmarha-ágazattal. Ezernyi a kérdés és ezernyi a válasz. Keressük a kapaszkodókat, várjuk az eligazító nyilatkozatokat vezető szerveinktől és vezető politikusainktól. Aztán, ha jön a válasz csalódottak vagyunk. Egyikünk azért, mert „nem mondott semmit”, a másikunk meg azért, mert nem azt szerette volna hallani, ami elhangzott. Ebben a helyzetben pártértekezletekét tartunk, amelyek során sok értékes gondolat kicserélődik, jövőbe mutató értékek születnek, de legtöbbször mégis csalódottak vagyunk, mert megosztottságunk továbbra is megmarad. Az eltelt 12 hónap alatt megjelentek hazánkban a többi pártok. Van amelyik marxista alapon szerveződött és van, amelyik polgári demokráciát hirdet. Van közöttük olyan is, amelyikről még nincs világos képünk. Nem fejeződött még be szerveződésük, de mar nem lehet nélkülük politizálni. Kritikájuk éles és hangos. Legtöbbjük a nép, a nemzet nevében szól és ellenzéki mivoltát hangoztatja a „hatalmat gyakorló MSZMP”-vel szemben. Azt is tapasztaljuk, hogy folyik történelmi múltunk újraértékelése és felélénkültek a társadalomtudományok képviselői az írókkal, újságírókkal, művészekkel együtt. Ez jó dolog, szükséges és támogatnunk kell. Látni kell viszont, hogy mindezzel együtt felélénkült nagyon tetszetős, finom és rafinált köntösbe öltöztetve - az ellenséges ideológiai tevékenység. -Nehéz eldönteni ugyanis, hogy meddig reformpárti egy gondolat és mettől ellenséges. Mindez jelentős veszélyeket hordoz, mert gyengítheti a pártot és ezzel együtt a szocializmus erőit is. Nézzük a legfontosabbakat:- Ilyen veszély lehet a párt szociálde- mokratizálódása. Ha arról van csak szó, hogy az MSZMP a magyar szociáldemokrata és kommunista pártok egyesülésével létrejött munkáspárt örököse, akkor megnyugtató ez a kérdés, mert az egyesülésben részt vevő MSZDP a szocializmus megteremtéséért küzdött és marxista alapon álló part volt. Ha azt jelenti a szociáldemokratizálódás, hog az MSZMP az új politikai gondolkodás jegyében tovább javítja az európai szociáldemokrata pártokhoz fűződő viszonyát és ez megkönnyíti az európai országok jövőbeni konstruktív együttműködését, akkor megint megnyugtató ez a kérdés. De. ha azt jelenti a szociáldemokratizálódás, hogy az MSZMP feladja leninista majd marxista eszmeiségét, mint ahogy ezt tették a jelenlegi nyugat-európai szociáldemokrata pártok közül többen, akkor jogos a „centristák” és „konzervatívok” aggodalma. Mindaddig, amíg nem tisztázott, hogy ez a politikai fogalomhasználat mit is jelent, addig lehetőség van politikai erők manipulálására is.- Hasonló a helyzet a „demokratikus szocializmus” fogalmával is. Ha ez azt jelenti, hogy szeretnénk egy emberibb, egy demokratikusabb létező szocializmust, akkor boldogan támogatom, ha ez azt jelenti, hogy folyamatosan konzultálunk az európai kommunista mozgalommal a szocialista jelző milyenségéről és a közös álláspont szerinti létező szocializmus megteremtéséért küzdünk, akkor ezt szintén szívesen támogatom, de ha ez a nyugatnémet SPD demokratikus szocializmusát jelenti, akkor ez megint politikai sandaság-, hisz ök elvetették a marxizmust és tagadják a kommunista mozgalom szükségességét.- Kővetkező veszélyes gondolat a párt nevének megváltoztatása. Egyre sűrűbben hangzik el, hogy változtassunk nevet és váljunk értelmiségi párttá. A névváltoztatást szorgalmazóka „munkás” jelzőt kívánják elhagyni. Arra hivatkoznak, hogy ma már nem elégséges a pártot „csak” a munkásosztály élcsapatának tekinteni, mivel az minden dolgozó réteg - és a társadalom fejlődésével az egész nép - érdekeit kívánja képviselni. Hadd emlékeztessem a „munkás” jelzőt elhagyni kívánókat arra, hogy a jelenlegi helyzetben is igaz Engelsnek a következő tétele: „A kommunizmus nem doktrína, hanem mozgalom; nem elvekből indul ki, hanem tényekből. A kommunisták számára az előfeltétel nem ez vagy az a filozófia, hanem az egész eddigi történelem, és sajátosan a történelemnek a civilizált országokban elért jelenlegi tényleges eredményei. A kommunizmus a nagyiparból és a következményeiből fakad, a világpiac létrejöttéből, az ezzel adott féktelen konkurenciából, az egyre erőszakosabb és általánosabb kereskedelmi válságokból, melyek már most teljes világpiaci válságokká lettek, a proletariátus megteremtéséből és a tőke koncentrációjából, a proletariátusnak és a burzsoáziának ebből fakadó osztályharcából. A kommunizmus, amennyiben elméleti, annyiban a proletariátus e harcban elfoglalt helyzetének elméleti kifejezése, és a proletariátus felszabadításához szükséges feltételek elméleti összegzése.” A proletariátus (a munkás) még ma is meghatározó, alapvető osztály és felszabadítása még nem fejeződött be. (Sem nálunk, sem a világban.) De ha napi politikai harc szempontjából tekintjük át e kérdést, akkor is világosan látni kell, hogy a politikai hatalom kérdése - hisz a pártok közötti versengésnek ez a tétje - azon fog eldőlni, hogy kire szavaz a munkásosztály. (Ez akkor is így lesz, ha egyes szociológusaink a munkásosztály meglétét kétségbe vonják.)- Nagyon veszélyesnek tartom a pártegység megbontására irányuló törekvéseket. Sokan érvelnek ügy, hogy inkább jöjjön létre pártszakadás, mint hogy adott helyzetben cselekvőképtelenné váljunk. Történelmi példaként az 1956 őszén kirobbant népfelkelést említik, amikor is az erősödő ellenforradalmi erőkkel a párt azért nem tudta a szocializmushoz hű erőket harcba vinni, mert megosztott volt. Ennek a nézetnek a képviselői arra hivatkoznak, hogy ez a veszélyes megosztottság jelenleg is jelen van, sőt a párton belüli jobboldali erők ennek fenntartására törekednek. Az országban gomba módon szaporodó reformkörök szélsőséges képviselői pedig az előző nézet képviselőitől féltik a pártot és annak cselekvőképességét, sőt ők a centristákkal is szakítani akarnak. Mi legyen hát a megoldás?- Első lépésben a párt Központi Bizottsága dolgozza ki a leglényegesebb fogalmak, reformelképzelések tartalmát tézisek formájában.- Második lépésben a különböző irányzatok képviselői a platformszabadság alapján vitassák meg a KB téziseit és alakítsák ki a maguk platformját.- Harmadik lépésben kerüljön sor a különböző platformok képviselői közötti vitára. A viták alapján jöjjön létre a helyi és az országos cselekvést elősegítő egység a platformok képviselői között. Ezzel a vitában kialakított egységgel kellene azután megjelenni a párttagság egésze és a velünk ellenzékben álló politikai erők előtt. Azok, akik a viták eredményeivel nem tudnak, nem akarnak egyetérteni, azok számára pedig tisztességesebb Ut átlépni egy másik pártba, mint MSZMP-n belül maradva gyengíteni annak cselekvőképességét. így lehetne a jelenlegi gyengeségünkből politikai erőt, a megosztottságból cselekvő egységet kovácsolni.- d Csúcsvízmű Balatonalmádiban A Balaton térségében a nyári szezonban jelentkező vízhiány enyhítésére tározó medencéket csúcsvízmüveket épít a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat A Balatonalmádiban épülő csúcs- vízmű - amelynek napi kapacitása 2500 köbméter lesz - már az idén csökkenti a vízBenkö Zoltán tanár MSZMP Oktatási Igazgatóság, Szekszárd Ordas Iván: Őr az udvaron 40. Gorkij Éjjeli menedékhelye a miénkhez viszonyítva a versailles-i kastéllyal vetekedhetett. Magamról tudtam, hogy milyen rossz érzés börtönt még sosem járt embereknek hasonló helyre betoppanni, ezért igyekeztem a legszívélyesebb hangnemben fogadni őket. ők ugyanis szemmel láthatóan újoncok voltak börtönügyi tapasztalatok dolgában.- Isten hozta az urakat! - mondtam. - Helyezzék kényelembe magukat, ámbár erre az éjszakára még nem tudjuk a nálunk megszokott összkomfortot biztosítani, de holnap majd azt is nyélbe ütjük! Bemutatkozásnál kiderült, hogy a szemüveges emberke Hidasi Vili bácsi, a szomszédos cukorgyár fővegyésze, társa pedig Mágnás Ferenc, aki ugyanott dolgozott mint dekorátor. Mindketten munkástanácstagok voltak, ilyesformán a legszorosabb értelemben sorstársaim. Vili bácsi törékeny testében hatalmas akaraterő és pompás kedély rejtezett. Másnap összemelegedve, és attól kezdve mindig, akár fél délelőttön át is könnyűszerrel ontotta magából az érdekesnél érdekesebb történeteket. Nagy műveltségű, Európát bejárt és alighanem kitűnő szakember lehetett, akinek minden szavából csak tanulhattunk és tanultunk is. Társa csendes, mosolygós bácsi volt. Hat esztendőt töltött Szibériában, így a nélkülözéseknek mindany- nyiunkénál alaposabb iskoláját járta. Kemény szigorral tartotta kordában az érzéseit, soha nem panaszkodott és valamilyen furcsa babonának hódolva semmi áron nem volt hajlandó mást elfogyasztani, csak amit a börtönkonyha biztosított a részére. Hellyel-közzel hozzátartozóinknak ugyanis már sikerült csomagot bejuttatniuk hozzánk. Ezeket természetesen közprédára bocsátottuk, de Feri bácsi volt az egyetlen, aki a legbuzgóbb unszolásra se volt hajlandó elfogadni semmit. Fejébe vette, hogy ez lesz a biztosítéka annak, hogy hamarosan kiszabadul és valóban ő került ki a legkisebb viszontagságok árán közülünk. Kihallgatásra többet nem hívtak. Derengett bennem, hogy alighanem a várakoztatással akarnak felőrölni és őrlődésben valóban nem volt hiány. Amint már említettem, a délelőttöket általában azzal töltöttük, hogy minden lépésre fülelve vártuk, vajon melyikünkre kerül sor, amikor természetesén minden újból megismétlődhet. Csak ebéd után billent annyira-amennyire egyensúlyba a hangulatunk, míg végül három óra tájban teljesen magunkhoz tértünk és elkezdődött a szokásos beszélgetés. Néhány nappal március 15-e előtt - ami, ha a sovinizmusban és hülyeségben hinni lehet, a MŰK hősi idealizmussal kitűzött dátuma lett volna - egy vasárnapon váratlan sürgés-forgás kezdődött az udvaron. A bezárt ember hallása különösen éles, így mi is meg tudtuk különböztetni az udvar kavicsán csikorgó autógumi neszét, ismeretlen léptek zaját, általában azt, hogy valamilyen rendkívüli esemény van készülőben. Csermely Imre csak ebéd után tudott bejutni a zárkába, mert délelőtt kinn dolgozott a konyhán, így előbb nem kaphattunk hírt.- Szállítás lesz! - suttogta Imre izgatottan és ezzel végsőkig csigázta hangulatunkat. A szállítás, amikor a rabot kiszakítják megszokott környezetéből és gondosan kiépített összeköttetéseinek láncából, rendkívüli fontosságú esemény. A megyeszékhely börtönéről semmilyen elképzelésünk se volt. (Folytatása következik.) Börtönélmények 1956-57-bő!
