Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-15 / 139. szám
1989. június 15.- TOLNA \ _ 2 NÉPÚJSÁG A magyar kormány nyilatkozata Temetéseink tanulságai (Folytatás az 1. oldalról.) A kormány mindent megtesz azért, hogy jogilag megalapozatlanul, politikai koncepciók szolgálatában Magyarországon többé senkit ne ítélhessenek el. Ezért javasolta az Ország- gyűlésnek a politikai bűncselekményekre kiszabható halálbüntetés eltörlését, elfogadta és a törvényhozás elé terjeszti a Büntető Törvénykönyv államellenes bűncselekményeket tartalmazó fejezetének módosítását szolgáló törvényjavaslatot. Nagy Imre munkásságát értékelve megállapítja: kiemelkedő államférfi volt; felismerte a hagyományainktól idegen és életképtelen politika megváltoztatásának, a nemzeti sajátosságok és a maradandó emberi értékek érvényesítésének szükségességét. Nagy Imre és kővetőinek eszméi, demokratikus, humánus és nemzeti arculatú törekvései a jelenlegi kormánypolitika fontos összetevői. 4 A kormány felhívja az állampolgárokat, közösségeiket, Nagy Imre és mártírtársai gyász- szertartásán, a temetésen és mindenütt az országban a megemlékezéseken felelősen gondolkodva és cselekedve vegyenek részt. Utasítsanak vissza minden olyan esetleges próbálkozást, amely akadályozná a társadalmunk mai helyzetében múlhatatlanul szükséges ösz- szefogás és nemzeti megegyezés feltételeinek kialakítását. Minden magyar embernek, hazánk minden állampolgárának közös érdeke, hogy a gyászszertartás és a végtisztesség megadása európai nemzethez méltó módon, az igazságtevés és a közmegegyezés jegyében történjék. A gyász és a tiszteletadás napjának előestéjén a kormányzat megerősíti: legfőbb törekvése a nemzeti megbékélés és a társadalmi közmegegyezés elősegítése az ország fel- emelkedéséért. Erre csak a megújulásra törekvő, a nemzeti adottságokba illeszkedő, következetes és visszafordíthatatlan reformpolitika lehet a garancia. A kormány elhatárolja magát a múlt hibás, nemegyszer vétkes politikai döntéseitől, az 1956 utáni megtorló intézkedésektől, kifejezi eltökéltségét az oly sok megpróbáltatást hozott korszak lezárására. Összefogásra szólítja fel a nemzetet. Összpontosítsuk erőinket és alkotó energiáinkat az új, demokratikus Magyarország megteremtésére! (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) tásként mindenki levonja azt, hogy szellemi és-fizikai erőszakkal nem szabad és nem lehet sem a népek közötti, sem az országon belüli politikai problémákat megoldani. A nézeteltéréseket, az érdekkülönbségeket idejében feltárva kell megakadályozni, hogy azok súlyos feszültséggé sűrűsödjenek. És ehhez kapcsolódik a számomra legfőbb tanulság is: nincs eszme, amiért a népet szabad lenne megnyomorítani, és nincs cél, ami az igazságtalanságot, a törvénytelenséget szentesíthetné. És nincs nép, amely ezt tartósan eltűrné. Mert ha igen, akkor az a nép csak „névben él már, többé nincs jelen". Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter: Ilyen szomorú „egyedülálló” tényekkel sajnos rendelkezünk. Történeti távlatokat is tekintve emlékeztetni szeretnék arra az Országgyűlésben már elmondott adatra, miszerint Magyarországon 1849 óta 14 miniszterelnököt végeztek ki bírói ítélet alapján, gyilkoltak meg, lett öngyilkos vagy halt meg száműzetésben. Ez nagyon sajátos vonást ad politikai kultúránknak. Egyrészt jelzi, hogy a politikai és a büntetőjogi felelősséget nem tudjuk elválasztani; jelzi, hogy az új rezsim nem tud elszámolni csak leszámolni; jelzi, hogy az indulatok, érzelmek és erőszak testvérek a politikában és nem ritkán bosszúállásig fajul ez a „kötelék”; végül jelzi, hogy az igazságszolgáltatás méltatlan és napi politikai célokra való használatát nem tudta kivédeni az igazságügy szervezete. A tanulságok ezeknek megfelelően levonhatók, szinte mindenki maga megfogalmazhatja azokat. Én csak annyit tennék még hozzá, hogy ma lehetőségünk van a szakításra. Nemcsak a lezárult korszakkal, hanem e távolabbi múltunkra is visszavezető vonásokkal is. Bár sok az ellenkező jelenség, a türelmetlenség, saját esetleges más előjelű véleményünk kizárólagosan helyesnek, elfogadhatónak tartása, a múlt tanulságainak levonása helyett a felelősök „vadászata”, én mégis bízom abban, hogy ez a sok szörnyűség napvilágra kerülése talán a józanságot erősíti. Annak belátását, hogy szakítani kell az „ítélet- rehabilitáció- új Ítélkezés” véget nem érő és önmagát újratermelő sorával, és a múlt leckéje a jövőre irányítja a figyelmet. .*■ Mint igazságügyi miniszter még hozzátenném: távolabbi és közelebbi múltunk tanulságai talán meggyőzőek lesznek mindenki számára, hogy politikai problémák nem oldhatók meg bírói eljárással és ítélettel, s minden bírót megerősítenek abban, hogy az ítéletért való felelősség nem enyészik el hosszú idő múltán sem, és nem adható át senkinek. Bármilyen körülmények között is született a döntés, az a bíró döntése marad. Bízom benne, hogy a mai bírói kar számára ezt az utóbbi tanulságot már nem is Szükséges megTógalmazni. Nemzetközi sajtótájékoztató Mind a kormánynak, mind a kormány pártjának, az MSZMP-nek elhatározott szándéka, hogy feltárja a múlt igazságát, s a tényeket a nyilvánosság elé tárja. Ennek jegyében mondják ki most az igazságot Nagy Imre és sorstársainak ügyében, s igazságot szolgáltatnak mindazoknak, akiket 1956 után ártatlanul büntettek - mondotta Horn Gyula külügyminiszter szerdán a magyar kormány nemzetközi sajtótájékoztatóján, amelyet a június 16-i gyászszertartásra készülve tartottak Budapesten. A külügyminiszter több száz magyar és külföldi újságíró előtt bejelentette azt is, hogy fontos állomásához érkezett az 1956-os események feltárását szolgáló munka: a kormány szerdán közzéteszi állásfoglalását Nagy Imre és sorstársai ügyében, s a dokumentumot - hivatalos nyilatkozatként - eljuttatja Javier Perez de Cuellarhoz, az ENSZ főtitkárához is, hiszen az 1956-os tragédia több éven át szerepelt a nemzetek közösségének napirendjén. A gyászszertartás előkészületeiről Horn Gyula elmondta, hogy a kormány már hosszabb ideje kapcsolatban áll Nagy Imre hozzátartozóival. Ennek legutóbbi fejleménye volt, hogy Németh Miklós kormányfő a művelődési és a külügyminiszter társaságában kedden találkozott Nagy Imre lányával, Nagy Erzsébettel és férjével. Megbeszélésükön egyetértettek abban, hogy a pénteki gyászszertartás történelmi igazságot szolgáltat, egyben a nemzet megnyugvását, megbékélésének ügyét is szolgálja. Az együttműködés, a kölcsönös megértés jellemzi a Külügyminisztérium és a Történelmi Igazságtétel Bizottsága kapcsolatát is. A TIB kérésére a minisztérium segítséget nyújt a szertartással kapcsolatos protokolláris tennivalók lebonyolításához. így például körjegyzékben értesítették a , Budapesten akkreditált diplomáciai képviseleteket a részvétel lehetőségéről. Ezzel kapcsolatban a külügyminiszter tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a képviseletek nagy többsége bejelentette részvételi szándékát a gyászszertartáson. Egy kiegészítő kérdésre válaszolva elmondta: Románia, Albánia, Kína, a KNDK kivételével valamennyi szocialista ország képviselete hivatalosan közölte, hogy részt kíván venni a gyászszertartáson. _ A Külügyminisztérium emellett mindenki számára lehetővé teszi a beutazást, aki részt akar venni a szertartáson. Az eddigi információk szerint külföldön élő magyarok is nagyszámban érkeznek az eseményre. A kormány ezzel is kifejezésre kívánja juttatni a megbékélés szándékát. A Független Kisgazda és Polgári Párt életéből (Folytatás az 1. oldalról.) A szekszárdi szervezet nagyválasztmányi küldöttei közül Töt- tös Pál elnök felszólalásából adunk idézeteket: „A földtulajdon kérdésében tagságunk azzal küldött a nagyválasztmány ülésére, hogy ott úgy képviseljem a magyar parasztság ügyét, hogy azé a föld, akinek az 1947. december 31 -én is telekkönyvi tulajdonát képezte. Nem szabad a parasztságot még egyszer becsapni. Ha ki akarja venni a közösből, gazdálkodjon rajta a jó gazda módjára. Ha a közösben hagyja, úgy az fizessen érte tisztes bérleti díjat. Ha pedig már elhalálozott, akkor legyen a jogos örökösé. Ne lehessen az, hogy a tsz-ek elkezdik kiárusítani a tagok tulajdonát, mint ezt éppen a szekszárdi tsz akarta tenni és az így 'kapott pénzt Skála-részvényekbe fektetni, mondván, hogy a részvény kamata több jövedelmet biztosít, mint a föld hozama. Pártunk bátor fellépése a tsz elnökét meghátrálásra tudta kényszeríteni, legalább is egy elfogadható földtörvény megjelenéséig. El kell érni, hogy az ilyen akciók ne ismétlődhessenek. Legyen az a kényszerből bevitt föld a jövőben akár egyéni, akár közös, de legyen a földnek „gazdája”, mért gazda nélkül nincs gazdaság. Szólnom kell még a rehabilitációk kérdéséről is. Azt már látjuk, hogy az uralkodó párt megkezdte, de ezek már csak a saját elvbarátaik ellen elkövetett bűneik némi kárpótlása csupán. Ne csak az elitéit kommunisták kerüljenek rehabilitációra, hanem a kisemmizett, önérzetében, emberi mivoltában megalázott, meghurcolt magyar parasztok, köztük csúfnevükön a kulá- kok rehabilitációja is kezdődjék el. Erkölcsi és anyagi elégtételt követelünk annak a 600-650 ezer magyar parasztnak is, akiket a monolitikus rendszer földönfutóvá tett, halálra ítélt! Mert hiszen mit hirdettek? A kulákság likvidációját! Már pedig szótár sincs olyan, amely ebben a szóban ne a „megsemmisítés” kifejezést jelentené. Az Úristennek hála, hogy ezt nem tudták teljes egészében végrehajtani. Micsoda megdöbbentő hasonlatosság van a két rendszer tette között; a fasiszta rezsim a zsidóságra mondta ki a halálos ítéletet, a kommunista pedig a saját népére, a magyar parasztságra. Sajnos, úgy is mondhatnánk, hogy „többek között”! A továbbiakban beszélt egy alkotmányozó nemzetgyűlés szükségességéről, a közeledő választások előkészítéséről, az esélyegyenlőség hiányáról. Elmondotta, hogy a falvak népe, a tömeg még hallgat, a közömbösség és a félelem együtt munkálkodik benne, amit még a bizalom hiánya is megtetéz. Hasonlatul az „igen mély állóvíz” fogalmát elemezte és Petőfi időt álló szavaival fejezte be: „Habár felül a gálya, alul a víznek árja, mégis a víz az Úr.” Így legyen. KF. Bogyiszlón is újrabontotta zászlóját a Független Kisgazda és Polgári Párt A hivó szóra megtelt a község tanácskozóterme régi kisgazdákkal, azok leszármazottaival és az érdeklődőkkel. Farkas Sándor megnyitója, Kapitány Ferenc és Kárpáti András tájékoztatói után lelkes hozzászólásokban ecsetelték a falu múltját és jelenét. Megválasztották szervezetük öttagú ideiglenes vezetőségét és elhatározták, hogy minden hónap első péntekjén ösz- szejönnek. Máris követhető elképzelések születtek a falu jövőjét illetően, ami várhatóan tovább fog kristályosodni a rendszeres találkozások során. * A Független Kisgazdapárt szekszárdi szervezete értesíti tagjait, hogy július 15-én, csütörtök este 7 órai kezdettel tartja ösz- szejövetelét a városi tanács nagytermében. Minden érdeklődőt szerettei várnak. ** Sárpilis az önállóságért küzd A Független Kisgazda és Polgári Párt sárpilisi szervezete az elmúlt napokban felmérte falujuk sanyarú helyzetét. Taggyűlésükön hangsúlyozták, hogy vissza kell adni a falu becsületét, régi arculatát. Ennek érdekében 8 pontos programot készítettek, amit továbbítani kívánnak illetékes helyekre. Ezekből a magyar falvak, kistelepülések általános helyzete is nyomon követhető: 1. A község kapja vissza önállóságát, szakadjon le Decsről. 2. Az iskola alsó tagozatát adják vissza a falunak az elhurcolt teljes iskolai felszereléssel együtt. 3. A község valamennyi ingatlanát visszakérik. 4. A falu környezetvédelmét fokozni kívánják, egészséges vizet akarnak. 5. Jobb orvosi ellátásra törekednek, saját orvossal. 6. Olyan lehetőséget kívánnak biztosíttatni, hogy letelepedjen újra a kisipar és a kereskedő. 7. Ne adhassa el Decs a sárpilisi vágóhidat. 8. A Kisgazdapárt helyi szervezete tanácskozási jogot kér a tanács vb-pléseire. A falu lakossága mindent megtesz annak érdekében, hogy leállítható legyen a falu további sorvadása és biztosítható legyen az újrafejlődés. Legyen vonzó újra a fiatalságnak is! Sárpilis a Sárköz gyöngyszeme volt. Most csak fakó utánzat. Gyűlésükön MSZMP-tagok is jelen voltak, köztük az elöljáróval. Ők is helyeslőén csatlakoztak a kisgazdák kezdeményezéséhez. Megyei tanácsülés 30-án A családjogi törvényről tárgyalt a vb Támogatják Gyula], Nak és Váralja önállósodását (Folytatás az 1. oldalról.) Határoztak a II. negyedévi tanácsülés összehívásáról is. Erre június 30-án kerül sor. Néhány a javasolt napirendi pontok közül: Beszámoló Tolna megye tanácsai 1988. évi költségvetési tervének teljesítéséről, a megyei NEB elnökének beszámolója az ellenőrzési terv végrehajtásáról, a vb szakigazgatási szervezetének korszerűsítési programja. Az ülésre meghívják a Tolna Megyei Ellenzéki Kerékasztal és a Münnich Ferenc Társaság képviselőit is. A végrehajtó bizottság a Gyulaj, Nak és Váralja községekben megtartott helyi szavazás, valamint a kurdi, szakcsi és nagymányoki tanács döntésének figyelembe vételével javasolja az Elnöki Tanácsnak, hogy rendelje el Gyulajon, Na- kon és Váralján önálló községi tanács alakítását. Az elmúlt hetekben lezúdult sok csapadék számos megyénkben helységet nehéz helyzetbe hozott. Iszap öntötte el az utakat, árkokat, hidak, támfalak rongálódtak meg. A nem teljes fölmérés szerint is legalább hatmilliós kár jó része a szűkös anyagi eszközökkel rendelkező kistelepüléseken keletkezett. Ezért Cikó 200 000, Mőcsény, Várdomb, Alsónána, Kakasd, Kéty, Zomba és Döbrököz pedig 100000-100000 forint támogatásban részesül. Sajnos, ez az ülés sem múlt el fegyelmi tárgyalás nélkül. A végrehajtó bizottság Meilinger Gyulát, a Simontornya Nagy- • községi Közös Tanács vb-titkárát a szak- igazgatási szerv tevékenységében tapasztalt hiányosságok, az ellenőrzés elmulasztása miatt szigorú megrovásban részesítette. Közlemény Az MSZMP Bonyhád Városi és Város- környéki Reformköre üdvözli és támogatja az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának állásfoglalását, melyet a Központi Bizottsághoz intézett június 10-i nyílt levelében, s melyet a Tolna Megyei Népújságban tett közzé. E nyílt levél kapcsán felhívással fordulunk az ország reformköreihez, a párt akcióképességét erősíteni szándékozó alapszervezetekhez és párttagokhoz, hogy csatlakozzanak a Tolna megyei állásfoglaláshoz. Kérjük, támogató véleményüket juttassák el megyéjük, kerületük, városuk KB-tagjaihoz, még a június 23-i központi bizottsági ülés előtt. A bonyhádi reformkör hazánk jövője szempontjából is szükségesnek tartja, hogy a párt legfelső vezető testületéiben az ön- i célú, a személyeskedő, a pártot szétziláló hatalmi harcokat mielőbb be kell szüntetni. Ennek érdekében legkésőbb szeptember végéig össze kell hívni az MSZMP kongresszusát, melynek előkészítésére a jelenlegi Politikai Bizottság - létszámának kibővítésével - alakuljon át intézőbizottsággá. Tagjai azon megyék delegáltjai legyenek, amelyek képviselete a jelenlegi Politikai Bizottságban nem biztosított. Elnökéta Központi Bizottság válasz- sza meg. Egy ilyen intézőbizottság az ország párttagságának átfogóbb képviseletével alkalmassá válna arra is, hogy a pártvezetésen belüli további polarizálódást megakadályozza, az MSZMP akcióképességét erősítse. MSZMP Bonyhád Városi és Városkörnyéki Reformköre Elhalasztották a június 16-i kiképzéseket a munkásőrségben A munkásőrség szóvivőjének tájékoztatása szerint a testület azonosul az MSZMP Központi Bizottsága, az Ország- gyűlés és a kormány állásfoglalásával, amely Nagy Imre és sorstársai temetésének napját a nemzeti megbékélés alkalmának tekinti. Parancsnoki intézkedés szerint a gyász tisztelete miatt június 16- án a munkásőrség egyetlen egységében sem lesz kiképzés és lövészet sem, csupán a szokásos ügyeleti szolgálat működik a parancsnokságokon. Közéleti hírek Folytatódnak az MSZMP tagjainak lakóterületi találkozói Szekszárdon: a városi választási program részleteiről váltanak szót egymással a párt tagjai, tanácstagi körzetenként. Ma 18 órakor a 9-es számú körzetben lakók tartják megbeszélésüket a volt orvosi rendelő mellett lévő párthelyiségben, a Csapó Dániel utca 14-ben. Az MDF Tolna Városi Szervezete közli, hogy Tolnán, a rk. templomban június 16-án este 7 órakor megemlékezés lesz az 1956-ban elesett mártírokra. * Az MDF Tolna Városi Szervezetének levelezési címe: 7130 Tolna, Postafiók 16.