Tolna Megyei Népújság, 1989. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-15 / 139. szám

1989. június 15.- TOLNA \ _ 2 NÉPÚJSÁG A magyar kormány nyilatkozata Temetéseink tanulságai (Folytatás az 1. oldalról.) A kormány mindent megtesz azért, hogy jo­gilag megalapozatlanul, politikai koncepciók szolgálatában Magyarországon többé senkit ne ítélhessenek el. Ezért javasolta az Ország- gyűlésnek a politikai bűncselekményekre ki­szabható halálbüntetés eltörlését, elfogadta és a törvényhozás elé terjeszti a Büntető Tör­vénykönyv államellenes bűncselekményeket tartalmazó fejezetének módosítását szolgáló törvényjavaslatot. Nagy Imre munkásságát értékelve megálla­pítja: kiemelkedő államférfi volt; felismerte a hagyományainktól idegen és életképtelen po­litika megváltoztatásának, a nemzeti sajátos­ságok és a maradandó emberi értékek érvé­nyesítésének szükségességét. Nagy Imre és kővetőinek eszméi, demokratikus, humánus és nemzeti arculatú törekvései a jelenlegi kor­mánypolitika fontos összetevői. 4 A kormány felhívja az állampolgárokat, kö­zösségeiket, Nagy Imre és mártírtársai gyász- szertartásán, a temetésen és mindenütt az or­szágban a megemlékezéseken felelősen gon­dolkodva és cselekedve vegyenek részt. Uta­sítsanak vissza minden olyan esetleges pró­bálkozást, amely akadályozná a társadalmunk mai helyzetében múlhatatlanul szükséges ösz- szefogás és nemzeti megegyezés feltételeinek kialakítását. Minden magyar embernek, hazánk minden állampolgárának közös érdeke, hogy a gyász­szertartás és a végtisztesség megadása euró­pai nemzethez méltó módon, az igazságtevés és a közmegegyezés jegyében történjék. A gyász és a tiszteletadás napjának előes­téjén a kormányzat megerősíti: legfőbb törek­vése a nemzeti megbékélés és a társadalmi közmegegyezés elősegítése az ország fel- emelkedéséért. Erre csak a megújulásra tö­rekvő, a nemzeti adottságokba illeszkedő, kö­vetkezetes és visszafordíthatatlan reformpoli­tika lehet a garancia. A kormány elhatárolja magát a múlt hibás, nemegyszer vétkes politikai döntéseitől, az 1956 utáni megtorló intézkedésektől, kifejezi eltökéltségét az oly sok megpróbáltatást ho­zott korszak lezárására. Összefogásra szólítja fel a nemzetet. Összpontosítsuk erőinket és alkotó ener­giáinkat az új, demokratikus Magyarország megteremtésére! (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) tásként mindenki levonja azt, hogy szellemi és-fizikai erőszakkal nem szabad és nem lehet sem a népek közötti, sem az országon belüli politikai problémákat megoldani. A nézeteltéréseket, az érdekkülönbségeket idejében feltárva kell megakadályozni, hogy azok súlyos feszültséggé sűrűsödje­nek. És ehhez kapcsolódik a számomra legfőbb tanulság is: nincs eszme, amiért a népet szabad lenne megnyomorítani, és nincs cél, ami az igazságtalanságot, a tör­vénytelenséget szentesíthetné. És nincs nép, amely ezt tartósan eltűrné. Mert ha igen, akkor az a nép csak „névben él már, többé nincs jelen". Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter: Ilyen szomorú „egyedülálló” tényekkel sajnos rendelkezünk. Történeti távlatokat is tekintve emlékeztetni szeretnék arra az Or­szággyűlésben már elmondott adatra, mi­szerint Magyarországon 1849 óta 14 mi­niszterelnököt végeztek ki bírói ítélet alap­ján, gyilkoltak meg, lett öngyilkos vagy halt meg száműzetésben. Ez nagyon sajátos vonást ad politikai kultúránknak. Egyrészt jelzi, hogy a politikai és a büntetőjogi fele­lősséget nem tudjuk elválasztani; jelzi, hogy az új rezsim nem tud elszámolni csak leszámolni; jelzi, hogy az indulatok, érzel­mek és erőszak testvérek a politikában és nem ritkán bosszúállásig fajul ez a „köte­lék”; végül jelzi, hogy az igazságszolgálta­tás méltatlan és napi politikai célokra való használatát nem tudta kivédeni az igazság­ügy szervezete. A tanulságok ezeknek megfelelően le­vonhatók, szinte mindenki maga megfogal­mazhatja azokat. Én csak annyit tennék még hozzá, hogy ma lehetőségünk van a szakításra. Nemcsak a lezárult korszakkal, hanem e távolabbi múltunkra is visszave­zető vonásokkal is. Bár sok az ellenkező jelenség, a türel­metlenség, saját esetleges más előjelű vé­leményünk kizárólagosan helyesnek, elfo­gadhatónak tartása, a múlt tanulságainak levonása helyett a felelősök „vadászata”, én mégis bízom abban, hogy ez a sok ször­nyűség napvilágra kerülése talán a józan­ságot erősíti. Annak belátását, hogy szakí­tani kell az „ítélet- rehabilitáció- új Ítélke­zés” véget nem érő és önmagát újraterme­lő sorával, és a múlt leckéje a jövőre irányít­ja a figyelmet. .*■ Mint igazságügyi miniszter még hozzá­tenném: távolabbi és közelebbi múltunk ta­nulságai talán meggyőzőek lesznek min­denki számára, hogy politikai problémák nem oldhatók meg bírói eljárással és ítélet­tel, s minden bírót megerősítenek abban, hogy az ítéletért való felelősség nem enyé­szik el hosszú idő múltán sem, és nem ad­ható át senkinek. Bármilyen körülmények között is szüle­tett a döntés, az a bíró döntése marad. Bí­zom benne, hogy a mai bírói kar számára ezt az utóbbi tanulságot már nem is Szük­séges megTógalmazni. Nemzetközi sajtótájékoztató Mind a kormánynak, mind a kormány pártjának, az MSZMP-nek elhatározott szándéka, hogy feltárja a múlt igazságát, s a tényeket a nyilvánosság elé tárja. En­nek jegyében mondják ki most az igazsá­got Nagy Imre és sorstársainak ügyében, s igazságot szolgáltatnak mindazoknak, akiket 1956 után ártatlanul büntettek - mondotta Horn Gyula külügyminiszter szerdán a magyar kormány nemzetközi sajtótájékoztatóján, amelyet a június 16-i gyászszertartásra készülve tartottak Bu­dapesten. A külügyminiszter több száz magyar és külföldi újságíró előtt bejelentette azt is, hogy fontos állomásához érkezett az 1956-os események feltárását szolgáló munka: a kormány szerdán közzéteszi állásfoglalását Nagy Imre és sorstársai ügyében, s a dokumentumot - hivatalos nyilatkozatként - eljuttatja Javier Perez de Cuellarhoz, az ENSZ főtitkárához is, hiszen az 1956-os tragédia több éven át szerepelt a nemzetek közösségének na­pirendjén. A gyászszertartás előkészületeiről Horn Gyula elmondta, hogy a kormány már hosszabb ideje kapcsolatban áll Nagy Imre hozzátartozóival. Ennek leg­utóbbi fejleménye volt, hogy Németh Miklós kormányfő a művelődési és a kü­lügyminiszter társaságában kedden ta­lálkozott Nagy Imre lányával, Nagy Er­zsébettel és férjével. Megbeszélésükön egyetértettek ab­ban, hogy a pénteki gyászszertartás tör­ténelmi igazságot szolgáltat, egyben a nemzet megnyugvását, megbékélésé­nek ügyét is szolgálja. Az együttműködés, a kölcsönös megértés jellemzi a Külügyminisztérium és a Történelmi Igazságtétel Bizottsága kapcsolatát is. A TIB kérésére a minisz­térium segítséget nyújt a szertartással kapcsolatos protokolláris tennivalók lebonyolításához. így például kör­jegyzékben értesítették a , Budapesten akkreditált diplomáciai képviseleteket a részvétel lehetőségéről. Ezzel kapcsolat­ban a külügyminiszter tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a képviseletek nagy többsége bejelentette részvételi szán­dékát a gyászszertartáson. Egy kiegészí­tő kérdésre válaszolva elmondta: Ro­mánia, Albánia, Kína, a KNDK kivételével valamennyi szocialista ország képvisele­te hivatalosan közölte, hogy részt kíván venni a gyászszertartáson. _ A Külügyminisztérium emellett min­denki számára lehetővé teszi a beuta­zást, aki részt akar venni a szertartáson. Az eddigi információk szerint külföldön élő magyarok is nagyszámban érkeznek az eseményre. A kormány ezzel is kifejezésre kívánja juttatni a megbékélés szándékát. A Független Kisgazda és Polgári Párt életéből (Folytatás az 1. oldalról.) A szekszárdi szervezet nagyválasztmányi küldöttei közül Töt- tös Pál elnök felszólalásából adunk idézeteket: „A földtulajdon kérdésében tagságunk azzal küldött a nagyválasztmány ülésé­re, hogy ott úgy képviseljem a magyar parasztság ügyét, hogy azé a föld, akinek az 1947. december 31 -én is telekkönyvi tulaj­donát képezte. Nem szabad a parasztságot még egyszer be­csapni. Ha ki akarja venni a közösből, gazdálkodjon rajta a jó gazda módjára. Ha a közösben hagyja, úgy az fizessen érte tisz­tes bérleti díjat. Ha pedig már elhalálozott, akkor legyen a jogos örökösé. Ne lehessen az, hogy a tsz-ek elkezdik kiárusítani a ta­gok tulajdonát, mint ezt éppen a szekszárdi tsz akarta tenni és az így 'kapott pénzt Skála-részvényekbe fektetni, mondván, hogy a részvény kamata több jövedelmet biztosít, mint a föld ho­zama. Pártunk bátor fellépése a tsz elnökét meghátrálásra tudta kényszeríteni, legalább is egy elfogadható földtörvény megjele­néséig. El kell érni, hogy az ilyen akciók ne ismétlődhessenek. Le­gyen az a kényszerből bevitt föld a jövőben akár egyéni, akár közös, de legyen a földnek „gazdája”, mért gazda nélkül nincs gazdaság. Szólnom kell még a rehabilitációk kérdéséről is. Azt már látjuk, hogy az uralkodó párt megkezdte, de ezek már csak a saját elvbarátaik ellen elkövetett bűneik némi kárpótlása csu­pán. Ne csak az elitéit kommunisták kerüljenek rehabilitációra, hanem a kisemmizett, önérzetében, emberi mivoltában megalá­zott, meghurcolt magyar parasztok, köztük csúfnevükön a kulá- kok rehabilitációja is kezdődjék el. Erkölcsi és anyagi elégtételt követelünk annak a 600-650 ezer magyar parasztnak is, akiket a monolitikus rendszer földönfutóvá tett, halálra ítélt! Mert hi­szen mit hirdettek? A kulákság likvidációját! Már pedig szótár sincs olyan, amely ebben a szóban ne a „megsemmisítés” kife­jezést jelentené. Az Úristennek hála, hogy ezt nem tudták teljes egészében végrehajtani. Micsoda megdöbbentő hasonlatosság van a két rendszer tette között; a fasiszta rezsim a zsidóságra mondta ki a halálos ítéletet, a kommunista pedig a saját népére, a magyar parasztságra. Sajnos, úgy is mondhatnánk, hogy „többek kö­zött”! A továbbiakban beszélt egy alkotmányozó nemzetgyűlés szükségességéről, a közeledő választások előkészítéséről, az esélyegyenlőség hiányáról. Elmondotta, hogy a falvak népe, a tömeg még hallgat, a közömbösség és a félelem együtt munkál­kodik benne, amit még a bizalom hiánya is megtetéz. Hasonlatul az „igen mély állóvíz” fogalmát elemezte és Petőfi időt álló sza­vaival fejezte be: „Habár felül a gálya, alul a víznek árja, mégis a víz az Úr.” Így legyen. KF. Bogyiszlón is újrabontotta zászlóját a Független Kisgazda és Polgári Párt A hivó szóra megtelt a község tanácskozóterme régi kisgaz­dákkal, azok leszármazottaival és az érdeklődőkkel. Farkas Sándor megnyitója, Kapitány Ferenc és Kárpáti András tájékoz­tatói után lelkes hozzászólásokban ecsetelték a falu múltját és jelenét. Megválasztották szervezetük öttagú ideiglenes vezető­ségét és elhatározták, hogy minden hónap első péntekjén ösz- szejönnek. Máris követhető elképzelések születtek a falu jövőjét illetően, ami várhatóan tovább fog kristályosodni a rendszeres találkozások során. * A Független Kisgazdapárt szekszárdi szervezete értesíti tag­jait, hogy július 15-én, csütörtök este 7 órai kezdettel tartja ösz- szejövetelét a városi tanács nagytermében. Minden érdeklődőt szerettei várnak. ** Sárpilis az önállóságért küzd A Független Kisgazda és Polgári Párt sárpilisi szervezete az elmúlt napokban felmérte falujuk sanyarú helyzetét. Taggyűlé­sükön hangsúlyozták, hogy vissza kell adni a falu becsületét, régi arculatát. Ennek érdekében 8 pontos programot készítet­tek, amit továbbítani kívánnak illetékes helyekre. Ezekből a magyar falvak, kistelepülések általános helyzete is nyomon követhető: 1. A község kapja vissza önállóságát, szakadjon le Decsről. 2. Az iskola alsó tagozatát adják vissza a falunak az elhurcolt teljes iskolai felszereléssel együtt. 3. A község valamennyi ingatlanát visszakérik. 4. A falu környezetvédelmét fokozni kívánják, egészséges vi­zet akarnak. 5. Jobb orvosi ellátásra törekednek, saját orvossal. 6. Olyan lehetőséget kívánnak biztosíttatni, hogy letelepedjen újra a kisipar és a kereskedő. 7. Ne adhassa el Decs a sárpilisi vágóhidat. 8. A Kisgazdapárt helyi szervezete tanácskozási jogot kér a tanács vb-pléseire. A falu lakossága mindent megtesz annak érdekében, hogy leállítható legyen a falu további sorvadása és biztosítható le­gyen az újrafejlődés. Legyen vonzó újra a fiatalságnak is! Sárpilis a Sárköz gyöngyszeme volt. Most csak fakó utánzat. Gyűlésükön MSZMP-tagok is jelen voltak, köztük az elöljáró­val. Ők is helyeslőén csatlakoztak a kisgazdák kezdeményezésé­hez. Megyei tanácsülés 30-án A családjogi törvényről tárgyalt a vb Támogatják Gyula], Nak és Váralja önállósodását (Folytatás az 1. oldalról.) Határoztak a II. negyedévi tanácsülés összehívásáról is. Erre június 30-án kerül sor. Néhány a javasolt napirendi pontok közül: Beszámoló Tolna megye tanácsai 1988. évi költségvetési tervének teljesíté­séről, a megyei NEB elnökének beszá­molója az ellenőrzési terv végrehajtásá­ról, a vb szakigazgatási szervezetének korszerűsítési programja. Az ülésre meghívják a Tolna Megyei Ellenzéki Ke­rékasztal és a Münnich Ferenc Társaság képviselőit is. A végrehajtó bizottság a Gyulaj, Nak és Váralja községekben megtartott helyi szavazás, valamint a kurdi, szakcsi és nagymányoki tanács döntésének figye­lembe vételével javasolja az Elnöki Ta­nácsnak, hogy rendelje el Gyulajon, Na- kon és Váralján önálló községi tanács alakítását. Az elmúlt hetekben lezúdult sok csa­padék számos megyénkben helységet nehéz helyzetbe hozott. Iszap öntötte el az utakat, árkokat, hidak, támfalak ron­gálódtak meg. A nem teljes fölmérés szerint is legalább hatmilliós kár jó része a szűkös anyagi eszközökkel rendelkező kistele­püléseken keletkezett. Ezért Cikó 200 000, Mőcsény, Várdomb, Alsónána, Kakasd, Kéty, Zomba és Döbrököz pedig 100000-100000 forint támogatásban részesül. Sajnos, ez az ülés sem múlt el fegyelmi tárgyalás nélkül. A végrehajtó bizottság Meilinger Gyulát, a Simontornya Nagy- • községi Közös Tanács vb-titkárát a szak- igazgatási szerv tevékenységében ta­pasztalt hiányosságok, az ellenőrzés el­mulasztása miatt szigorú megrovásban részesítette. Közlemény Az MSZMP Bonyhád Városi és Város- környéki Reformköre üdvözli és támo­gatja az MSZMP Tolna Megyei Bizottsá­gának állásfoglalását, melyet a Központi Bizottsághoz intézett június 10-i nyílt le­velében, s melyet a Tolna Megyei Népúj­ságban tett közzé. E nyílt levél kapcsán felhívással fordu­lunk az ország reformköreihez, a párt ak­cióképességét erősíteni szándékozó alapszervezetekhez és párttagokhoz, hogy csatlakozzanak a Tolna megyei ál­lásfoglaláshoz. Kérjük, támogató véle­ményüket juttassák el megyéjük, kerüle­tük, városuk KB-tagjaihoz, még a június 23-i központi bizottsági ülés előtt. A bonyhádi reformkör hazánk jövője szem­pontjából is szükségesnek tartja, hogy a párt legfelső vezető testületéiben az ön- i célú, a személyeskedő, a pártot szétzilá­ló hatalmi harcokat mielőbb be kell szün­tetni. Ennek érdekében legkésőbb szep­tember végéig össze kell hívni az MSZMP kongresszusát, melynek előkészítésére a jelenlegi Politikai Bizottság - létszámá­nak kibővítésével - alakuljon át intézőbi­zottsággá. Tagjai azon megyék delegált­jai legyenek, amelyek képviselete a je­lenlegi Politikai Bizottságban nem bizto­sított. Elnökéta Központi Bizottság válasz- sza meg. Egy ilyen intézőbizottság az or­szág párttagságának átfogóbb képvise­letével alkalmassá válna arra is, hogy a pártvezetésen belüli további polarizáló­dást megakadályozza, az MSZMP akció­képességét erősítse. MSZMP Bonyhád Városi és Városkörnyéki Reformköre Elhalasztották a június 16-i kiképzéseket a munkásőrségben A munkásőrség szóvivőjének tájékoz­tatása szerint a testület azonosul az MSZMP Központi Bizottsága, az Ország- gyűlés és a kormány állásfoglalásával, amely Nagy Imre és sorstársai temetésé­nek napját a nemzeti megbékélés alkal­mának tekinti. Parancsnoki intézkedés szerint a gyász tisztelete miatt június 16- án a munkásőrség egyetlen egységében sem lesz kiképzés és lövészet sem, csu­pán a szokásos ügyeleti szolgálat műkö­dik a parancsnokságokon. Közéleti hírek Folytatódnak az MSZMP tagjainak la­kóterületi találkozói Szekszárdon: a vá­rosi választási program részleteiről válta­nak szót egymással a párt tagjai, tanács­tagi körzetenként. Ma 18 órakor a 9-es számú körzetben lakók tartják megbe­szélésüket a volt orvosi rendelő mellett lévő párthelyiségben, a Csapó Dániel ut­ca 14-ben. Az MDF Tolna Városi Szervezete közli, hogy Tolnán, a rk. templomban június 16-án este 7 órakor megemlékezés lesz az 1956-ban elesett mártírokra. * Az MDF Tolna Városi Szervezetének levelezési címe: 7130 Tolna, Postafiók 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom