Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-14 / 87. szám

2 NÉPÚJSÁG 1989. április 14. Közlemény a Minisztertanács soron kívüli üléséről Pártról, pártban gondolkodva (Folytatás az 1. oldalról.) telpolitika nyomán romlott a vállalatok fi­zetési fegyelme is. A költségvetési hiány - kiegészítő intézkedések nélkül - 15 milliárd forinttal is nagyobb lehet a terve­zettnél, s a fizetési mérleg feszültsége is hasonló nagyságrendet mutat. Az év első három hónapjában a rubel- elszámolású kereskedelmi forgalomban importunk tovább mérséklődött. Ugyan­akkor - részben ennek hatására, rész­ben a termelés fejlesztését szolgáló libe­ralizáltabb importgazdálkodás nyomán - a dollárelszámolású forgalomban az im­port rendkívül nagymértékben, március­ban körülbelül 20 százalékkal nőtt. A fo­rint árfolyamának mostani változtatása mérsékelni fogja az importigényeket, ösztönzi az exportot, s ily módon javítja devizamérlegünket. A lakosságnak turizmusra biztosított, de gyakorlatilag áruvásárlásra fordított devizafelhasználása az első negyedév­ben szintén dinamikusan nőtt - össze­függésben a világútlevél bevezetésével és az utasforgalomra vonatkozó kedvező vámszabályokkal. Alapvető népgazda­sági érdekeink azt követelik, hogy mind a vámszabályok szigorításával, mind pedig a forint árfolyamának kiigazításával - s természetesen a belső áruellátás egy­idejű javításával - visszafogjuk az áruvá­sárlásra fordított devizafelhasználást. A tényleges turizmussal kapcsolatos devizaigényeket azonban a kormánynak szándékában áll továbbra is biztosítani; az egyéni turistaellátmány és a közleke­dési költségkeret a leértékeléssel ará­nyosan emelkedik. A kormány a közeljö­vőben áttekinti a lakossági devizaszám­lák rendszerét és intézkedik az egysze­rűsítésről. Az iparban az év első negyedében a teljesítmények összességében nem ja­vultak, a termelés az előzetes adatok szerint 1,5-2 százalékkal csökkent. A szocialista exportpiaci lehetőséek szű­külnek. A tőkés piaci konjunktúra ugyan kedvezően alakul, de e lehetőségeket nem használjuk ki megfelelően, annak ellenére, hogy a belső piacon érvényesí­tett szigorú vásárlóerő-szabályozás erő­síti a termelők exportkényszerét. A ter­melés szerkezeti változásai csak fokoza­tosan, a szükségesnél lassabban iga­zodnak a piaci igényekhez. Az élelmiszertermelésben a Yiövény- termelés és állattenyésztés feltételei alapvetően biztosítottak. Nagy gondot je­lent azonban a hazai és importeredetü (Folytatás az 1. oldalról.) kában dolgozta ki javaslatát. Major László leszögezte: a választást politikai okok moti­válták, a megújított Politikai Bizottsággal - összetételénél fogva - a centrum erősödött az MSZMP-n belül. Nem egységbontásról van szó, hanem arról, hogy a reform követ­kezetes hívei megerősítették a Grósz Ká­roly vezette centrumszárnyat. A korábbinál kisebb létszámú Politikai Bizottság létreho­zásának indokaként azt említette, hogy így várhatóan operatívabb munkát tud végezni a testület. A KB-ba történt kooptáláshoz kapcsolódóan utalt arra, hogy kulturáltabb munkastílusra van szükség a párton belül is: véleménye szerint jót tett az MSZMP- nek, hogy vidéken fiatal vezetők kerültek a megyei, az egyetemi pártbizottságok, párt- szervezetek élére. Ez az erős fiatalítás re­mélhetően hatékonyan egészíti ki a szerdai KB-ülésen bekövetkezett változásokat Többen felvetették azt is, hogy ország­szerte alakulnak az MSZMP reformkörei, s fogalmazódnak a platformok. Major László hangsúlyozta: fennáll a platform-infláció veszélye. Emlékeztetett arra is, hogy az MSZMP meghirdette platformszabadság (Folytatás az 1. oldalról.) A változások - még ha mégoly előké­szítettek is, továbbá biztosítják az emelt fővel való távozás lehetőségét, mint az alábbi esetben - gyakorta nem kímélik a 15-20 éves munkaviszonnyal, az elismert szakmai és mozgalmi gyakorlattal ren­delkezőket sem. Így történt ez a Szak- szervezetek Tolna Megyei Tanácsánál is, ahol az elmúlt időszakban nem másról, mint az SZMT apparátusi, munkatársi gárdájának lényeges, közel 50 százalé­kos csökkentéséről született központi döntés. A múlt év elején megkezdődött és je­lenleg befejezés előtt álló folyamat ered­ményeként idén június közepétől a ko­rábbi tizenöt politikai munkatársból vár­hatóan csak hétre lesz szükség. S ezek termékek drágulása, ami a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termelésben egyaránt rontja a termelők jövedelmi helyzetét és érdekeltségét, korlátozza a fejlesztés lehetőségeit és tapasztalhatók a működéssel kapcsolatos finanszírozá­si zavarok is. Az élelmiszerellátáshoz és exporthoz fűződő gazdasági és társadal­mi érdekek alapján a kormány a forint ár­folyamváltozásai kedvezőtlen hatásainak kivédésére a szükséges intézkedéseket megteszi. Mig a termelés, a népgazdaság jöve­delme stagnált, illetve csökkent, addig a jövedelmek több területen gyorsan növe­kedtek. Az elmúlt év hasonló időszakához ké­pest a változások jellemzői: A népgazdasági és a vállalati beruhá­zások növekedése az első negyedévben elérte, illetve meghaladta a 20 százalé­kot. A lakosság pénzbevételei összessé­gében közel 20 százalékkal nőttek, mun­kaviszonyból származó jövedelmei rész­ben a vállalatok múlt évi eredményei, részben az első negyedév teljesítményei alapján több mint 12 százalékkal, társa­dalombiztosításból származó jövedelmei kb. 15 százalékkal, hazai áruvásárlásai kb. 14-15 százalékkal nőttek. A fogyasz­tói árak mintegy 13-14 százalékkal emel­kedtek. A forint leértékelése következtében az , árszínvonal gyorsabban fog nőni az ed­digi kormányzati várakozásoknál. Ugyanakkor a kormány a hatósági árak további emelkedését minimalizálja. Ezért az idén nem nő az energiák termelői ára és nem változnak adegfőbb közszolgálta­tások árai sem. A Magyar Nemzeti Bank intézkedéseket dolgoz ki a gazdálkodók finanszírozási költségeinek mérséklésé­re, elsősorban az exportcélú termelés és forgalmazás feltételeinek javítására. A termelés biztonságának fenntartása ér­dekében az élelmiszergazdaságban - sem a leértékelések következtében, sem a devizaárak emelkedésének hatásaként - nem változik a műtrágyák és a fehérjék ára, ez tehát az ágazatban nem jelent ár- feszítő hatást. A termelésben azonban a leértékelé­sek miatt az árszínvonal nő, egyrészt az import költségeinek növekedése, más­részt a külpiaci árakkal együtt változó alapanyagárak emelkedése miatt. E drá­gulás a fogyasztói árakban is megje­lenik. Az importtermékek ára a leértéke­lés hatásaként - a kereslettől függően ­nem azonos a frakciószabadsággal, utóbbi a párt széteséséhez vezetne. Kijelentette: a párt szervezeti szabályza­ta és az országos pártértekezleten elfoga­dott programja nem engedi meg a frakciót - a platformszabadságot igen. Hozzátette: az élet túllépett a jelenlegi szervezeti sza­bályzaton, ezért a mai helyzethez jobban igazodó, ideiglenes statútumot kell kialakí­tani, amely a kongresszusig lenne érvé­nyes. E kérdéskör kapcsán elmondta: a tervek között szerepel egy kibővített központi bi­zottsági ülés megszervezése, amelyen az elmúlt év májusa óta megtett utat értékelik. A sajtótájékoztatón volt, aki Berecz Já­nos távozásával hozta összefüggésbe a fő­titkárnak azt a kijelentését hogy napirend­re kell tűzni az ideológiai kérdések tisztázá­sát. Major László úgy ítélte meg: a napi poli­tizálás nem hagy időt a pártnak arra, hogy mélyebben tudjon ideológiával foglalkozni. Szükséges azonban meghatározni - s ez szándéka is az MSZMP-nek -: milyen szo­cializmust akarunk. Hozzátette: az MSZMP arról lemondott, hogy ideologikus párt le­gyen, általános szociális, szocialista és hu­után már az az elképzelés sem okoz meglepetést, amit Péti Imre, az SZMT vezető titkára vázol: ennek értelmében három titkár vélhetően több a kelleténél. Ma sokan úgy gondolják, hogy a leen­dő megyei szakszervezeti szövetség va­lószínűleg egy vezető koordinálásával is jól megbirkózik a megoldásra váró fel­adatokkal.- Mind jobban igazodnunk kell ahhoz az igényhez, mely megvalósítandó cél­ként az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységet állítja elénk - mutat rá a leépítések fő okára Péti Imre. - Az SZMT a legutóbbi időkig számos egyéb feladat­tal is foglalkozott, legyen szó az inkább munkahelyi hatáskörbe tartozó társada­lombiztosítás, munkavédelem vagy a po­litikai képzés, felkészítés kérdéseiről. már a második negyedévtől kezdődően emelkedik, míg a termelői árak emelke­dése miatt a drágulás a fogyasztói árak­ban elsősorban az év második felétől érezteti majd hatását. Az év elején meg­hirdetett hatósági árintézkedések - pél­dául a víz- és csatornadíjak, háztartási energia áremelésének - halasztására azonban nem kerül sor. Az életkörülmények alakulásáról ren­delkezésre álló adatok azt jelzik, hogy szélesedik a nehéz körülmények között élők köre. A Minisztertanács az inflációs hatások kompenzálására, a legégetőbb szociális gondok enyhítésére, a legnehe­zebb helyzetben élők körülményeinek javítására haladéktalanul kezdeményezi a SZOT-tal kötött megállapodás felül­vizsgálatát. Az ár- és jövedelmi folyamatok átfogó áttekintése alapján, az új megállapodás­nak megfelelően hozza meg a szükséges intézkedéseket. A kialakult helyzet előrevetíti annak ve­szélyét, hogy a gazdaság stabilizálását célzó gazdaságpolitika, az ezt szolgáló erőfeszítések eredménytelenek lehet­nek. Ez közvetlen veszélybe sodorhatja az ország fizetőképességét, mert meg­szakíthatná azokat a nemzetközi hitel- kapcsolatokat, melyek a külső forrásokat a stabilizálást célzó politika konkrét eredményei függvényében bocsátják csak rendelkezésre. A nemzetközi pénz­ügyi intézményekkel fennálló megálla­podásokban a magyar kormány kötele­zettséget vállalt meghatározott célok tel­jesítésére, illetve arra, hogy azok elérése érdekében megteszi a szükséges intéz­kedéseket. Ezek sorába tartozik többek között a költségvetési hiány elfogadható mértéke, a belső hitelpolitika egyensúlyi céljai, s az aktiv árfolyampolitika, azaz a forint ár­folyamának a külső pénzügyi egyensúlyi követelményekkel összhangban történő módosítása. Mivel a fizetési mérleg egyenlege az áruforgalmi és az idegen- forgalmi folyamatok eddigi, és még in­kább várható alakulása miatt kedvezőtle­nül alakul, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a nemzeti valuta leértékelé­se elkerülhetetlenné vált. Ez csak a szük­séges lépések egyike. A kormány a hely­zet átfogó értékelését és a szükséges teendőket a közeljövőben a Parlament elé terjeszti. Ezzel összefüggésben áttekinti eddig hozott, illetve előkészítés alatt álló intéz­kedéseit is. (MTI) manista elveit próbálja a társadalmi gya­korlathoz igazítani. A szombaton, Kecskeméten rendezen­dő reformműhely-tanácskozásról Major László kifejtette: az eszmecserét nem a Központi Bizottság és apparátusa szervez­te, azonban a Politikai Bizottság felvállalta, s tagjai közül várhatóan többen részt vesz­nek a munkában. A tanácskozást - amely­re többszöri halasztás után kerül sor - Pozsgay Imre kezdeményezte, akit azzal bízott meg a Központi Bizottság, hogy se­gítse az MSZMP új programnyilatkozatá­nak kidolgozásál Hozzátette: a pénteki or­szágos titkári megbeszélés nem ellenta­nácskozás lesz, hanem - az elképzelések szerint - egymást egészíti ki a két fórum. Major László megerősítette: a Központi Bizottság ülésén nem szerepelt napiren­den a kormány átalakítása. Végül szóba került a Magyar Televízió pártbizottságának a KB Irodájához intézett levele is. A szóvivő kijelentette: a külde­ményt az Irodához egy kézbesítővel juttat­ták el, akivel az illetékeseknek nem volt módjuk érdemben tárgyalni. A Központi Bi­zottság ülésén nem vitatták meg a levelet. Természetesen a történtek nem jelentik azt, hogy az említett tényezők - melyekre külön apparátust fenntartani a mai hely­zetben nemcsak túlhaladott, hanem lu­xus - egyszer s mindenkorra kiesnének az SZMT látóköréből. Törzsfeladatok - mint elsődleges szempont - illetve az alapszervezetek igényei, „megrendelései” alapján kiala­kuló szolgáltatások - így lehetne össze­foglalni az SZMT mai törekvéseit, me­lyeknek rövid, de egyetértéssel fogadha­tó jelszava: az apparátus igazodjon a szövetséghez és ne fordítva. Vagy kissé hivatalosabban: apparátusra szükség van, de olyanra, mely az eddigieknél ru­galmasabb munkamódszerrel és stílus­sal rendelkezik. Nemcsak a pártalapszervezetekben, hanem munkahelyeken, baráti társasá­gokban is egyre gyakrabban vetődik fel bizonyos elméleti és politikai kérdések tisztázásának igénye. A pártban és a pár­ton kívül is joggal várják, hogy ezekre a kérdésekre elfogadható választ kapja­nak. Mely kérdés foglalkoztatja legin­kább a közvéleményt? Első helyen a demokratikus szocializ­mus fogalmát említeném. Annál is in­kább, mivel ahhoz, hogy a kitűzött célt megvalósíthassuk elengedhetetlen, hogy tisztázzuk annak mibenlétét, tartal­mát Sokan már a szocializmus kifejezést is kétkedve fogadják, mert az elmúlt év­tizedekben ez a fogalom megkopott, lejá­ratódott. Egy nemes eszme nevében tör­téntek olyan döntések, intézkedések, események, amelyek messzire vitték a valóságot a marxi gondolattól. Vagyis at­tól, hogy a szocializmus egy humánu­sabb, fejlettebb társadalom megvalósítá­sáért való - azért állandóan cselekvő, ál­dozatot vállaló - mozgalom. Mozgalom a társadalomban meglévő hibák, hiá­nyosságok kiküszöbölésére, a dolgozó ember felemelése érdekében. Ezért fon­tos, hogy feltárjuk múltunkat, megismer­jük, melyek azok az okok, amelyek a nem kívánt irányba vitték a társadalom fejlő­dését. Ezeknek az ismeretében tudjuk meghatározni, mi az, amit tenni akarunk, ill. tenni kell. Ha így tűzzük ki közelebbi céljainkat, nagyobb az esély, hogy he­lyes úton indulunk el, és jó irányba ha­ladunk. Vagyis a múlt hibáin okulva, felmérve a jelen lehetőségeit, próbáljuk megközelíteni célunkat; a szocialista tár­sadalmat. Ami számomra azt is jelenti, hogy összekapcsolódik múlt, jelen és jö­vendő; megőrizve mindazt, ami érték, sőt ez magasabb szinten megújulva átment­hető a jövő számára is. A szocializmus a közösség által, a közösség érdekében való munkálkodás. így kapcsolódhatnak egymáshoz a társadalom különböző csoportjai, szerveződései, közösségei, hogy valamennyiünk érdekében a maga­sabban, fejlett szociális társadalmat megközelítsék. Mindez hosszú folyamat eredményeként valósulhat meg, amelyet a mindenkori gazdasági, emberi és egyéb tényezők is befolyásolnak. Nehéz, küzdelmes emberi munka, harc, lemon­dás, viaskodás árán jutunk ennek a fej­lettebb társadalomnak a közelébe. Bizo­nyára ennek a fáradságos, társadalmat alakító munkának a során újra kell gon­dolni számos nézetünket, véleményün­ket az elméletet a gyakorlathoz igazítani (Folytatás az 1. oldalról.) Akadt, aki a vámrendelkezések felül­vizsgálatát tette szóvá, mig más a falvak infrastruktúrájának fejlesztését mint megtartó erőt érezte fontosnak. A biza­lom, a nyíltság, nyitottság majd minden programbeszéd részét képezte, de volt, aki éppen a nemzetiség helyzetével fog­lalkozott. Kiváló beszéd hangzott el az oktatás-nevelés és a tudomány körül kialakult, mára sok esetben tarthatatlan­nak ítélt helyzetről. Elgondolkodtató, hogy a programbeszédekét követően három fordulóban választották ki az 5 je­löltet. Elgondolodtató már csak azért is, mert azt is bizonyította, még a jó előkészí­tés után is nehéz lehet egy döntés. Ne­héz, mert a tagság vélhetően a legharco­sabbnak, legfelkészültebbnek ítélt tagját állította pulpitusra, aki a másik alapszer­vezetnek feltehetően hasonlóan jól felké­szült (felkészített) „ellenfele" volt. Akadt olyan jelölt, aki a párttagság nagy bátor­ságát, a demokrácia végre valahára való gyakorlati alkalmazását sürgette, s íme nem is hiába. Ugyan ezek csupán az első lépések azon az új úton, melyen a politikai mun­kában - is - járni kell, de már lépések. A hatalomvesztéstől aggódó azt fejtegette, és viszont. Újragondolni, és az adott kö­rülményeknek megfelelően módosítani a célhoz vezető utat és eszközöket. Valójában most is egy ilyen útszakasz­hoz érkezett társadalmunk. A korábbi modell nem folytatható, újat kell kialakíta­ni és megvalósítani. Mind a párt, mind az egyes ember számára nehéz a váltás. Úgy vélem megkönnyíti a helyzetünket, ha mindenki számára a lehető legtöbb lehetőséget biztosítunk a közös felada­tokban való részvételre vagyis szélesítjük a demokráciát. A társadalom tagjainak cselekvő részvétele a célok elérésében növeli az egyén felelősségérzetét, fokoz­za tenni akarását, és érzékenységét a közös ügyek iránt. Ezáltal nagyobb be­csülete lesz az - anyagi, szellemi és mo^ rális - értéket teremtő kollektív emberi munkának. Az áhított demokrácia tartal­mában is gazdagodik, amely demokrácia egyben államforma is, vagyis a legtá­gabb értelemben vett néphatalom. így kapcsolható össze a demokrácia és szo­cializmus, az egyének közös munkálko­dása a magasabb rendű - közösségi - társadalom megteremtéséért. Nem szabad újból abba a hibába es­nünk, hogy előre körvonalazunk egy „idealizált” társadalmat, majd bizonyos idő elteltével ismételten felháborodva ál­lapítjuk meg, hogy nem azt teremtettük meg, amit - az előre nem látható, el sem képzelhető körülmények következtében - nem is lehet megvalósítani. Tűzzük ki célul, hogy egy jobban, hatékonyabban működő gazdaságot alakítunk ki, kevés­bé nehézkes államigazgatást teremtünk és ezek segítségével javítjuk életkörül­ményeinket. De ezt mindig magasabb és magasabb fokra emeljük. Mi vihet még közelebb célunkhoz? A pluralizmus, amely segíti az érdekek közvetítését és integrálódását. Ennek tartozéka az állan­dó eszmecsere, vita, az MSZMP-n be­lül és a társadalom egészében is. Egy­más véleményének megismerése, szük­ségszerűen a jobb elfogadása, megvaló­sításának elősegítése megsokszorozza erőnket és eredményeinket is. Ez egyben a demokrácia elengedhetetlen tartozéka, ami feltételezi a társadalom általános és politikai kultúrájának emelését is. A kul­turáltabb közösség jobb eredmények elérésére képes. Mindez valamennyiünk pillanatnyi és távlati érdekeivel meg­egyezik. A jövő szocializmusáról ily módon gondolkodva talán jobban megérthető mindaz, amit az MSZMP programjában célként megfogalmazott. hogy nem az eddigi hatalommal való visszaélést félti, sokkal inkább azokra fi­gyel, akik merik vállalni a ma felelőssé­gét. S ennek várhatóan akár néhány népszerűtlen döntését is. A pedagógus az oktatás terén jelentkező gondokról, a gyárigazgató gazdaságunkban fellelhető anomáliákról beszélt, de mondandójuk lényege az volt, hogy a gőzt ne a sípba, sokkal inkább a hengerekbe vezessük végre. Vállalni kell a megméretést, s ha kell, egymás között is - éppen az ered­mény érdekében. Ha ebben a megmére­tésben az is benne van, hogy politizálni jórészt társadalmi munkában kell, hátak­kor azt is. Amikor megméretésről beszé­lünk, amellett sem szabad szó nélkül elmennünk, hogy ma már egyszerűen nem szabad a tíz évvel ezelőtt megjelent újságok politikai szlogenjeire felépíteni egy „kortesbeszédet”. Sőt, azt is meg kell tanulni, hogyan lehet pár percben el­mondani mindazt, amit eddig cirkalmas körmondatokban, félóráig hallgattunk. A mai politikai légkörben a reformer kommunisták őszinteséget kívánnak az élet minden területén, és ezt akkor tehe­tik, ha az ilyen jellegű példák sokaságát prezentálják a hétköznapokban. Nemzetközi sajtótájékoztató az MSZMP KB ■■ ■ w m rrg üléséről Sok a titkár az SZMT-nél? Törzsfeladatok - kevesebb létszámmal Politizálás társadalmi munkában? Jelölés minden eddiginél demokratikusabban- SZá ­—szs—

Next

/
Oldalképek
Tartalom