Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-14 / 87. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. április 14. Közlemény a Minisztertanács soron kívüli üléséről Pártról, pártban gondolkodva (Folytatás az 1. oldalról.) telpolitika nyomán romlott a vállalatok fizetési fegyelme is. A költségvetési hiány - kiegészítő intézkedések nélkül - 15 milliárd forinttal is nagyobb lehet a tervezettnél, s a fizetési mérleg feszültsége is hasonló nagyságrendet mutat. Az év első három hónapjában a rubel- elszámolású kereskedelmi forgalomban importunk tovább mérséklődött. Ugyanakkor - részben ennek hatására, részben a termelés fejlesztését szolgáló liberalizáltabb importgazdálkodás nyomán - a dollárelszámolású forgalomban az import rendkívül nagymértékben, márciusban körülbelül 20 százalékkal nőtt. A forint árfolyamának mostani változtatása mérsékelni fogja az importigényeket, ösztönzi az exportot, s ily módon javítja devizamérlegünket. A lakosságnak turizmusra biztosított, de gyakorlatilag áruvásárlásra fordított devizafelhasználása az első negyedévben szintén dinamikusan nőtt - összefüggésben a világútlevél bevezetésével és az utasforgalomra vonatkozó kedvező vámszabályokkal. Alapvető népgazdasági érdekeink azt követelik, hogy mind a vámszabályok szigorításával, mind pedig a forint árfolyamának kiigazításával - s természetesen a belső áruellátás egyidejű javításával - visszafogjuk az áruvásárlásra fordított devizafelhasználást. A tényleges turizmussal kapcsolatos devizaigényeket azonban a kormánynak szándékában áll továbbra is biztosítani; az egyéni turistaellátmány és a közlekedési költségkeret a leértékeléssel arányosan emelkedik. A kormány a közeljövőben áttekinti a lakossági devizaszámlák rendszerét és intézkedik az egyszerűsítésről. Az iparban az év első negyedében a teljesítmények összességében nem javultak, a termelés az előzetes adatok szerint 1,5-2 százalékkal csökkent. A szocialista exportpiaci lehetőséek szűkülnek. A tőkés piaci konjunktúra ugyan kedvezően alakul, de e lehetőségeket nem használjuk ki megfelelően, annak ellenére, hogy a belső piacon érvényesített szigorú vásárlóerő-szabályozás erősíti a termelők exportkényszerét. A termelés szerkezeti változásai csak fokozatosan, a szükségesnél lassabban igazodnak a piaci igényekhez. Az élelmiszertermelésben a Yiövény- termelés és állattenyésztés feltételei alapvetően biztosítottak. Nagy gondot jelent azonban a hazai és importeredetü (Folytatás az 1. oldalról.) kában dolgozta ki javaslatát. Major László leszögezte: a választást politikai okok motiválták, a megújított Politikai Bizottsággal - összetételénél fogva - a centrum erősödött az MSZMP-n belül. Nem egységbontásról van szó, hanem arról, hogy a reform következetes hívei megerősítették a Grósz Károly vezette centrumszárnyat. A korábbinál kisebb létszámú Politikai Bizottság létrehozásának indokaként azt említette, hogy így várhatóan operatívabb munkát tud végezni a testület. A KB-ba történt kooptáláshoz kapcsolódóan utalt arra, hogy kulturáltabb munkastílusra van szükség a párton belül is: véleménye szerint jót tett az MSZMP- nek, hogy vidéken fiatal vezetők kerültek a megyei, az egyetemi pártbizottságok, párt- szervezetek élére. Ez az erős fiatalítás remélhetően hatékonyan egészíti ki a szerdai KB-ülésen bekövetkezett változásokat Többen felvetették azt is, hogy országszerte alakulnak az MSZMP reformkörei, s fogalmazódnak a platformok. Major László hangsúlyozta: fennáll a platform-infláció veszélye. Emlékeztetett arra is, hogy az MSZMP meghirdette platformszabadság (Folytatás az 1. oldalról.) A változások - még ha mégoly előkészítettek is, továbbá biztosítják az emelt fővel való távozás lehetőségét, mint az alábbi esetben - gyakorta nem kímélik a 15-20 éves munkaviszonnyal, az elismert szakmai és mozgalmi gyakorlattal rendelkezőket sem. Így történt ez a Szak- szervezetek Tolna Megyei Tanácsánál is, ahol az elmúlt időszakban nem másról, mint az SZMT apparátusi, munkatársi gárdájának lényeges, közel 50 százalékos csökkentéséről született központi döntés. A múlt év elején megkezdődött és jelenleg befejezés előtt álló folyamat eredményeként idén június közepétől a korábbi tizenöt politikai munkatársból várhatóan csak hétre lesz szükség. S ezek termékek drágulása, ami a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termelésben egyaránt rontja a termelők jövedelmi helyzetét és érdekeltségét, korlátozza a fejlesztés lehetőségeit és tapasztalhatók a működéssel kapcsolatos finanszírozási zavarok is. Az élelmiszerellátáshoz és exporthoz fűződő gazdasági és társadalmi érdekek alapján a kormány a forint árfolyamváltozásai kedvezőtlen hatásainak kivédésére a szükséges intézkedéseket megteszi. Mig a termelés, a népgazdaság jövedelme stagnált, illetve csökkent, addig a jövedelmek több területen gyorsan növekedtek. Az elmúlt év hasonló időszakához képest a változások jellemzői: A népgazdasági és a vállalati beruházások növekedése az első negyedévben elérte, illetve meghaladta a 20 százalékot. A lakosság pénzbevételei összességében közel 20 százalékkal nőttek, munkaviszonyból származó jövedelmei részben a vállalatok múlt évi eredményei, részben az első negyedév teljesítményei alapján több mint 12 százalékkal, társadalombiztosításból származó jövedelmei kb. 15 százalékkal, hazai áruvásárlásai kb. 14-15 százalékkal nőttek. A fogyasztói árak mintegy 13-14 százalékkal emelkedtek. A forint leértékelése következtében az , árszínvonal gyorsabban fog nőni az eddigi kormányzati várakozásoknál. Ugyanakkor a kormány a hatósági árak további emelkedését minimalizálja. Ezért az idén nem nő az energiák termelői ára és nem változnak adegfőbb közszolgáltatások árai sem. A Magyar Nemzeti Bank intézkedéseket dolgoz ki a gazdálkodók finanszírozási költségeinek mérséklésére, elsősorban az exportcélú termelés és forgalmazás feltételeinek javítására. A termelés biztonságának fenntartása érdekében az élelmiszergazdaságban - sem a leértékelések következtében, sem a devizaárak emelkedésének hatásaként - nem változik a műtrágyák és a fehérjék ára, ez tehát az ágazatban nem jelent ár- feszítő hatást. A termelésben azonban a leértékelések miatt az árszínvonal nő, egyrészt az import költségeinek növekedése, másrészt a külpiaci árakkal együtt változó alapanyagárak emelkedése miatt. E drágulás a fogyasztói árakban is megjelenik. Az importtermékek ára a leértékelés hatásaként - a kereslettől függően nem azonos a frakciószabadsággal, utóbbi a párt széteséséhez vezetne. Kijelentette: a párt szervezeti szabályzata és az országos pártértekezleten elfogadott programja nem engedi meg a frakciót - a platformszabadságot igen. Hozzátette: az élet túllépett a jelenlegi szervezeti szabályzaton, ezért a mai helyzethez jobban igazodó, ideiglenes statútumot kell kialakítani, amely a kongresszusig lenne érvényes. E kérdéskör kapcsán elmondta: a tervek között szerepel egy kibővített központi bizottsági ülés megszervezése, amelyen az elmúlt év májusa óta megtett utat értékelik. A sajtótájékoztatón volt, aki Berecz János távozásával hozta összefüggésbe a főtitkárnak azt a kijelentését hogy napirendre kell tűzni az ideológiai kérdések tisztázását. Major László úgy ítélte meg: a napi politizálás nem hagy időt a pártnak arra, hogy mélyebben tudjon ideológiával foglalkozni. Szükséges azonban meghatározni - s ez szándéka is az MSZMP-nek -: milyen szocializmust akarunk. Hozzátette: az MSZMP arról lemondott, hogy ideologikus párt legyen, általános szociális, szocialista és huután már az az elképzelés sem okoz meglepetést, amit Péti Imre, az SZMT vezető titkára vázol: ennek értelmében három titkár vélhetően több a kelleténél. Ma sokan úgy gondolják, hogy a leendő megyei szakszervezeti szövetség valószínűleg egy vezető koordinálásával is jól megbirkózik a megoldásra váró feladatokkal.- Mind jobban igazodnunk kell ahhoz az igényhez, mely megvalósítandó célként az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységet állítja elénk - mutat rá a leépítések fő okára Péti Imre. - Az SZMT a legutóbbi időkig számos egyéb feladattal is foglalkozott, legyen szó az inkább munkahelyi hatáskörbe tartozó társadalombiztosítás, munkavédelem vagy a politikai képzés, felkészítés kérdéseiről. már a második negyedévtől kezdődően emelkedik, míg a termelői árak emelkedése miatt a drágulás a fogyasztói árakban elsősorban az év második felétől érezteti majd hatását. Az év elején meghirdetett hatósági árintézkedések - például a víz- és csatornadíjak, háztartási energia áremelésének - halasztására azonban nem kerül sor. Az életkörülmények alakulásáról rendelkezésre álló adatok azt jelzik, hogy szélesedik a nehéz körülmények között élők köre. A Minisztertanács az inflációs hatások kompenzálására, a legégetőbb szociális gondok enyhítésére, a legnehezebb helyzetben élők körülményeinek javítására haladéktalanul kezdeményezi a SZOT-tal kötött megállapodás felülvizsgálatát. Az ár- és jövedelmi folyamatok átfogó áttekintése alapján, az új megállapodásnak megfelelően hozza meg a szükséges intézkedéseket. A kialakult helyzet előrevetíti annak veszélyét, hogy a gazdaság stabilizálását célzó gazdaságpolitika, az ezt szolgáló erőfeszítések eredménytelenek lehetnek. Ez közvetlen veszélybe sodorhatja az ország fizetőképességét, mert megszakíthatná azokat a nemzetközi hitel- kapcsolatokat, melyek a külső forrásokat a stabilizálást célzó politika konkrét eredményei függvényében bocsátják csak rendelkezésre. A nemzetközi pénzügyi intézményekkel fennálló megállapodásokban a magyar kormány kötelezettséget vállalt meghatározott célok teljesítésére, illetve arra, hogy azok elérése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Ezek sorába tartozik többek között a költségvetési hiány elfogadható mértéke, a belső hitelpolitika egyensúlyi céljai, s az aktiv árfolyampolitika, azaz a forint árfolyamának a külső pénzügyi egyensúlyi követelményekkel összhangban történő módosítása. Mivel a fizetési mérleg egyenlege az áruforgalmi és az idegen- forgalmi folyamatok eddigi, és még inkább várható alakulása miatt kedvezőtlenül alakul, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a nemzeti valuta leértékelése elkerülhetetlenné vált. Ez csak a szükséges lépések egyike. A kormány a helyzet átfogó értékelését és a szükséges teendőket a közeljövőben a Parlament elé terjeszti. Ezzel összefüggésben áttekinti eddig hozott, illetve előkészítés alatt álló intézkedéseit is. (MTI) manista elveit próbálja a társadalmi gyakorlathoz igazítani. A szombaton, Kecskeméten rendezendő reformműhely-tanácskozásról Major László kifejtette: az eszmecserét nem a Központi Bizottság és apparátusa szervezte, azonban a Politikai Bizottság felvállalta, s tagjai közül várhatóan többen részt vesznek a munkában. A tanácskozást - amelyre többszöri halasztás után kerül sor - Pozsgay Imre kezdeményezte, akit azzal bízott meg a Központi Bizottság, hogy segítse az MSZMP új programnyilatkozatának kidolgozásál Hozzátette: a pénteki országos titkári megbeszélés nem ellentanácskozás lesz, hanem - az elképzelések szerint - egymást egészíti ki a két fórum. Major László megerősítette: a Központi Bizottság ülésén nem szerepelt napirenden a kormány átalakítása. Végül szóba került a Magyar Televízió pártbizottságának a KB Irodájához intézett levele is. A szóvivő kijelentette: a küldeményt az Irodához egy kézbesítővel juttatták el, akivel az illetékeseknek nem volt módjuk érdemben tárgyalni. A Központi Bizottság ülésén nem vitatták meg a levelet. Természetesen a történtek nem jelentik azt, hogy az említett tényezők - melyekre külön apparátust fenntartani a mai helyzetben nemcsak túlhaladott, hanem luxus - egyszer s mindenkorra kiesnének az SZMT látóköréből. Törzsfeladatok - mint elsődleges szempont - illetve az alapszervezetek igényei, „megrendelései” alapján kialakuló szolgáltatások - így lehetne összefoglalni az SZMT mai törekvéseit, melyeknek rövid, de egyetértéssel fogadható jelszava: az apparátus igazodjon a szövetséghez és ne fordítva. Vagy kissé hivatalosabban: apparátusra szükség van, de olyanra, mely az eddigieknél rugalmasabb munkamódszerrel és stílussal rendelkezik. Nemcsak a pártalapszervezetekben, hanem munkahelyeken, baráti társaságokban is egyre gyakrabban vetődik fel bizonyos elméleti és politikai kérdések tisztázásának igénye. A pártban és a párton kívül is joggal várják, hogy ezekre a kérdésekre elfogadható választ kapjanak. Mely kérdés foglalkoztatja leginkább a közvéleményt? Első helyen a demokratikus szocializmus fogalmát említeném. Annál is inkább, mivel ahhoz, hogy a kitűzött célt megvalósíthassuk elengedhetetlen, hogy tisztázzuk annak mibenlétét, tartalmát Sokan már a szocializmus kifejezést is kétkedve fogadják, mert az elmúlt évtizedekben ez a fogalom megkopott, lejáratódott. Egy nemes eszme nevében történtek olyan döntések, intézkedések, események, amelyek messzire vitték a valóságot a marxi gondolattól. Vagyis attól, hogy a szocializmus egy humánusabb, fejlettebb társadalom megvalósításáért való - azért állandóan cselekvő, áldozatot vállaló - mozgalom. Mozgalom a társadalomban meglévő hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, a dolgozó ember felemelése érdekében. Ezért fontos, hogy feltárjuk múltunkat, megismerjük, melyek azok az okok, amelyek a nem kívánt irányba vitték a társadalom fejlődését. Ezeknek az ismeretében tudjuk meghatározni, mi az, amit tenni akarunk, ill. tenni kell. Ha így tűzzük ki közelebbi céljainkat, nagyobb az esély, hogy helyes úton indulunk el, és jó irányba haladunk. Vagyis a múlt hibáin okulva, felmérve a jelen lehetőségeit, próbáljuk megközelíteni célunkat; a szocialista társadalmat. Ami számomra azt is jelenti, hogy összekapcsolódik múlt, jelen és jövendő; megőrizve mindazt, ami érték, sőt ez magasabb szinten megújulva átmenthető a jövő számára is. A szocializmus a közösség által, a közösség érdekében való munkálkodás. így kapcsolódhatnak egymáshoz a társadalom különböző csoportjai, szerveződései, közösségei, hogy valamennyiünk érdekében a magasabban, fejlett szociális társadalmat megközelítsék. Mindez hosszú folyamat eredményeként valósulhat meg, amelyet a mindenkori gazdasági, emberi és egyéb tényezők is befolyásolnak. Nehéz, küzdelmes emberi munka, harc, lemondás, viaskodás árán jutunk ennek a fejlettebb társadalomnak a közelébe. Bizonyára ennek a fáradságos, társadalmat alakító munkának a során újra kell gondolni számos nézetünket, véleményünket az elméletet a gyakorlathoz igazítani (Folytatás az 1. oldalról.) Akadt, aki a vámrendelkezések felülvizsgálatát tette szóvá, mig más a falvak infrastruktúrájának fejlesztését mint megtartó erőt érezte fontosnak. A bizalom, a nyíltság, nyitottság majd minden programbeszéd részét képezte, de volt, aki éppen a nemzetiség helyzetével foglalkozott. Kiváló beszéd hangzott el az oktatás-nevelés és a tudomány körül kialakult, mára sok esetben tarthatatlannak ítélt helyzetről. Elgondolkodtató, hogy a programbeszédekét követően három fordulóban választották ki az 5 jelöltet. Elgondolodtató már csak azért is, mert azt is bizonyította, még a jó előkészítés után is nehéz lehet egy döntés. Nehéz, mert a tagság vélhetően a legharcosabbnak, legfelkészültebbnek ítélt tagját állította pulpitusra, aki a másik alapszervezetnek feltehetően hasonlóan jól felkészült (felkészített) „ellenfele" volt. Akadt olyan jelölt, aki a párttagság nagy bátorságát, a demokrácia végre valahára való gyakorlati alkalmazását sürgette, s íme nem is hiába. Ugyan ezek csupán az első lépések azon az új úton, melyen a politikai munkában - is - járni kell, de már lépések. A hatalomvesztéstől aggódó azt fejtegette, és viszont. Újragondolni, és az adott körülményeknek megfelelően módosítani a célhoz vezető utat és eszközöket. Valójában most is egy ilyen útszakaszhoz érkezett társadalmunk. A korábbi modell nem folytatható, újat kell kialakítani és megvalósítani. Mind a párt, mind az egyes ember számára nehéz a váltás. Úgy vélem megkönnyíti a helyzetünket, ha mindenki számára a lehető legtöbb lehetőséget biztosítunk a közös feladatokban való részvételre vagyis szélesítjük a demokráciát. A társadalom tagjainak cselekvő részvétele a célok elérésében növeli az egyén felelősségérzetét, fokozza tenni akarását, és érzékenységét a közös ügyek iránt. Ezáltal nagyobb becsülete lesz az - anyagi, szellemi és mo^ rális - értéket teremtő kollektív emberi munkának. Az áhított demokrácia tartalmában is gazdagodik, amely demokrácia egyben államforma is, vagyis a legtágabb értelemben vett néphatalom. így kapcsolható össze a demokrácia és szocializmus, az egyének közös munkálkodása a magasabb rendű - közösségi - társadalom megteremtéséért. Nem szabad újból abba a hibába esnünk, hogy előre körvonalazunk egy „idealizált” társadalmat, majd bizonyos idő elteltével ismételten felháborodva állapítjuk meg, hogy nem azt teremtettük meg, amit - az előre nem látható, el sem képzelhető körülmények következtében - nem is lehet megvalósítani. Tűzzük ki célul, hogy egy jobban, hatékonyabban működő gazdaságot alakítunk ki, kevésbé nehézkes államigazgatást teremtünk és ezek segítségével javítjuk életkörülményeinket. De ezt mindig magasabb és magasabb fokra emeljük. Mi vihet még közelebb célunkhoz? A pluralizmus, amely segíti az érdekek közvetítését és integrálódását. Ennek tartozéka az állandó eszmecsere, vita, az MSZMP-n belül és a társadalom egészében is. Egymás véleményének megismerése, szükségszerűen a jobb elfogadása, megvalósításának elősegítése megsokszorozza erőnket és eredményeinket is. Ez egyben a demokrácia elengedhetetlen tartozéka, ami feltételezi a társadalom általános és politikai kultúrájának emelését is. A kulturáltabb közösség jobb eredmények elérésére képes. Mindez valamennyiünk pillanatnyi és távlati érdekeivel megegyezik. A jövő szocializmusáról ily módon gondolkodva talán jobban megérthető mindaz, amit az MSZMP programjában célként megfogalmazott. hogy nem az eddigi hatalommal való visszaélést félti, sokkal inkább azokra figyel, akik merik vállalni a ma felelősségét. S ennek várhatóan akár néhány népszerűtlen döntését is. A pedagógus az oktatás terén jelentkező gondokról, a gyárigazgató gazdaságunkban fellelhető anomáliákról beszélt, de mondandójuk lényege az volt, hogy a gőzt ne a sípba, sokkal inkább a hengerekbe vezessük végre. Vállalni kell a megméretést, s ha kell, egymás között is - éppen az eredmény érdekében. Ha ebben a megméretésben az is benne van, hogy politizálni jórészt társadalmi munkában kell, hátakkor azt is. Amikor megméretésről beszélünk, amellett sem szabad szó nélkül elmennünk, hogy ma már egyszerűen nem szabad a tíz évvel ezelőtt megjelent újságok politikai szlogenjeire felépíteni egy „kortesbeszédet”. Sőt, azt is meg kell tanulni, hogyan lehet pár percben elmondani mindazt, amit eddig cirkalmas körmondatokban, félóráig hallgattunk. A mai politikai légkörben a reformer kommunisták őszinteséget kívánnak az élet minden területén, és ezt akkor tehetik, ha az ilyen jellegű példák sokaságát prezentálják a hétköznapokban. Nemzetközi sajtótájékoztató az MSZMP KB ■■ ■ w m rrg üléséről Sok a titkár az SZMT-nél? Törzsfeladatok - kevesebb létszámmal Politizálás társadalmi munkában? Jelölés minden eddiginél demokratikusabban- SZá —szs—
