Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-02 / 78. szám

1989. április 2. í TOLNA \ _ 2 NÉPÚJSÁG A megyei pártértekezlet előkészítése Kitüntetések A jelölés egyetlen feltétele az alkalmasság Izsák Gyula, a jelölést előkészítő bizottság elnöke A jelölést előkészítő bizottság el­ső összejövetelén Izsák Gyulát a bátaszéki termelőszövetkezet elnö­két, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagját választotta meg elnö­kéül. Felelősségteljes munka vár az elkövetkezendő egy hónapban a bi­zottságra. Ennek részleteiről kér­deztük Izsák Gyulát.- Bizonyára sokakban felvetődik a kér­dés, mi a különbség a jelölést előkészítő bizottság és a jelölőbizottság között?- Először is a jelölést előkészítő bizott­ság megbízatása a megyei pártértekez­letig, azaz április 29-ig, míg a jelölőbi­zottság feladata a pártértekezlet időtarta­mára szól. Nekünk egy hónapunk van, míg a másiknak egy napja. Egyik sem hosszú idő. A mi feladatunk a jelölés ala­pos előkészítése, ahogy mi mondjuk - megalapozása. Megismerni a küldöttek, a küldöttek révén a párttagság vélemé­nyét arról, hogy a párt előtt álló feladatok végrehajtását a XIV. kongresszusig kik­kel tudja elképzelni és miért pont velük. Meg kell győződni arról is, hogy akiket a párttagság javasol, vállalják-e a tisztsé­get.- A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén, de a jelölést előkészítő bizottság első megbeszélésén is a szuverenitás, az önállóság nagy hangsúlyt kapott. Ez azt jelenti, hogy senki és semmilyen testület nem avatkozhat a bizottság munkájá­ba?- Pontosan ezt jelenti. Csak önma­gunknak, a párttagságnak, a küldöttek­nek tartozunk elszámolással. Sem a tiszt­ségviselők, sem a testületek, sem az ap­parátus nem telepedhet ránk. Demokratikusan, önállóan és ami ez­zel együtt jár: felelősen, kialakított véle­ményünkért felelősséget vállalva aka­runk ennek a megbízatásnak eleget ten­ni.- A jelöltek mely körére tesznek majd javaslatokat?- Mindenkire, akiket a pártértekezlet közvetlenül választ. így a megyei első tit­kárra, a három titkárra, a fegyelmi bizott­ság 13 tagjára, és a megyei pártbizottság tagjai közül körülbelül 20 személyre. Ez utóbbi szám azért bizonytalan, mert a megyei testület összlétszámára vonatko­zó javaslat is így szól: 65 fő körüli legyen. Ebből 45 tagot a megyei irányítású párt- bizottságok közvetlenül delegálnak, te­hát csak a fennmaradó létszám előkészí­tése a mi feladatunk.- A jelölést előkészítő bizottság szerdai ülésén határozza majd meg részletesen, milyen tartalommal, módszerrel végzi munkáját. A feladatokat ellenben már üte­mezték, munkarendjük elkészült.- Az idő rövid, feladatunkat csak mun­karendünk szigorú betartásával tudjuk végrehajtani. Április 5-e és 14-e között a jelölést előkészítő bizottság minden tagja az általunk kialakított területi beosztás alapján találkozik a nagyközségi, intéz­ményi, városi küldöttcsoportokkal. Is­mertetjük a jelölést előkészítő munkáról kialakított elképzeléseinket, véleményt kérünk a számításba vehető tisztségvise­lőkről és testületi tagokról.- Az előkészítés első szakaszában te­hát már számítanak a küldöttek javaslatai­ra. Mit mérlegeljenek az alapszervezetek küldöttei?- Mindenekelőtt a párt és ezen belül a megyei pártszervek, pártszervezetek előtt álló feladatokról kell gondolkodniuk. Arról, hogy a jövőben programadó, politi­záló pártként kell működnünk. Nem mel­lékesek azok a rövid távú feladatok sem, amelyeket a XIV. kongresszust megelőző megyei pártértekezletig - valószínű nem egészen másfél év alatt - kell a megyei pártszerveknek megvalósítaniuk. Ezek a feladatok határozzák meg a személyi fel­tételeket is, ahol egyetlen kritérium az al­kalmasság. Fontos tudnunk, hogy minden párttag választható és a tisztségviselők, testüle­tek'mandátuma a XIV. pártkongresszust megelőző megyei pártértekezletig szól.- Mi lesz az első titkárra, a megyei titká­rokra, a pártbizottság és a fegyelmi bizott­ság tagjaira összegyűjtött javaslatok to­vábbi sorsa?- Bizottságunk összegzi a jelölés első fordulójának tapasztalatait és az ennek alapján kialakított álláspontunkat április 20-ig újból megvitatjuk a küldöttcsopor­tokkal. A munka eredményét a Tolna Me­gyei Népújság várhatóan április 22-i szá­mában nyilvánosságra hozzuk, várva a javaslatunkhoz az észrevételeket. Végül a jelölés előkészítése során szerzett ta­pasztalatainkat, információinkat, szemé­lyi elképzeléseinket maradéktalanul átadjuk a pártértekezleten megválasztott jelölőbizottságnak és annak révén a pártértekezletnek. KAMARÁS GYÖRGYNÉ április 4-e alkalmából (Folytatás az 1. oldalról.) Szekszárdon a Kiszöv székházában Fodor Tibor, a Kiszöv elnöke nyújtot­ta át kollégáinak az elismerést, amelyben Békéi Józsefné a Tolna Megyei Kiszöv dolgozója, Csányi Antalné a Tolna Megyei Ruhaipa­ri Szövetkezet paksi egységének dolgozója, Jákli János a bátaszéki Fémipari Szövetkezet, Kaiser János a tolnai GÉM, Tóbiás Árpád a Korall Építőipari Szolgáltató Kisszövetke­zet, Vaszari Józsefné, a hőgyészi Ve­gyesipari Kisszövetkezet dolgozója és dr. Záborszky Judit, a decsi Sár­közi Népi Iparművészeti Szövetkezet elnöke részesült. A Munka Érdemrend bronz foko­zatát kapta továbbá Laki Rózsa, az Iregszemcse és Vidéke Takarékszö­vetkezet elnöke, amelyet tegnap a Szövosz központi ünnepségén Bu­dapesten vett át. A Mészövnél Szek­szárdon megtartott ünnepélyes megemlékezésen hárman Kiváló Munkáért, tizenhármán Kiváló Szö­vetkezeti Munkáért és ketten Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak. Az évfordulóról tegnap megyénk több településén megemlékeztek. Szekszárdon 15 órakor az alsóvá­rosi temetőben az elesett szovjet katonák sírjánál, 16 órakor a Mártí­rok terén a felszabadulási emlék­műnél tartottak koszorúzási ünnep­séget. Itt a magyar és a szovjet him­nusz hangjai után a megyei és a vá­rosi pártbizottság koszorúját Péter Szigfrid a megyei, és Csáki Béla a városi pártbizottság első titkára he­lyezte el. A tanások nevében Hege­dűs János a megyei tanács vb-titká- ra és Kovács János, a városi tanács elnöke koszorúzott. Őket a társadal­mi és tömegszervezetek vezetői, képviselői követték, köztük Varjas János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára és Deli Sándor, az SZMT titkára. Lerótták kegyeletü­ket a fegyveres testületek képviselői, s a város tanulóifjúsága nevében a gyakorlóiskola diákjai is. Baka István József Attila-díjas Tudományos szenzáció Debrecenben (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Csikai Gyula akadémikus, az KLTE Kísérleti Fizikai Tanszékének vezetője az MTI munkatársának elmondta, hogy a tanszéken évtizedek óta folytatnak az atommagfúzióval kapcsolatos kutatáso­kat, elsősorban a szabályozott termo­nukleáris szerkezetek, így például a fú­ziós atomerőművek tervezéséhez szük­séges adatok meghatározására. Ebből a tevékenységükből adódóan minden olyan eszköz a rendelkezésükre állt, amely lehetővé tette az amerikai kutatók kísérletének megismétlését. Egy-egy ilyen szenzációs bejelentést követően a tudósok világszerte mindenütt arra törekszenek, hogy reprodukálják az adott jelenséget, folyamatot. Mivel az ame­rikai tudósok csak a jelenség lényegét is­mertették, annak mikéntjéről nem nyilat­koztak, a folyamat mechanizmusát a szak­embereknek maguknak kell kikövetkeztet­niük. A reprodukciós kísérlet az emberiség jövőbeni energiaellátása szempontjából alapvető jelentőségű lehet. Ha ugyanis a folyamatot sikerül gyakorlati méretekben megvalósítani, akkor a szinte korlátozás nélkül rendelkezésre álló víz igen kis meny- nyiségéből hatalmas energiák szabaditha- tók fel. A tanszéken további kísérletek és kutatások kezdődnek a palládiumban le­játszódó folyamat fizikai mechanizmusá­nak pontos tisztázására, ami elvezethet az atommagfúzió gyakorlati alkalmazásához. (MTI) A költő apja- Vártuk már fiúnk kitüntetését - kezdi a beszélgetést idős Baka Ist­ván, mikor költő fia elismeréséhez gratulálunk -, mert úgy tudom, hogy már hatszor terjesztették fel, de vala­mi miatt eddig kimaradt. Most na­gyon örültünk mi is. Azt mondhatom, hogy István fiam­nak nem is volt gyermekkora, mert már Tamásiban az óvodai évek alatt olvasott. így aztán felnőtté válásáig megmaradt ez a humán érdeklődé­se, amit az édesanyjától örökölt. Amikor egyetemista volt, a Tiszatáj- ban jelent meg az első verse és a továbbiak írására Ilia Mihály biz­tatta. Ezt megelőzően sokat, gyakran mondott verseket, a középiskolai ün­nepségeken itt, Szekszárdon. Ha jól emlékszem 1968-ban jelent meg az első verse nyomtatásban. Magyar­orosz szakos diplomája van, fordítá­sokkal is foglalkozik. Mi idős emberek vagyunk. Az a költői gondolkodás és a versben va­Baka István ló megfogalmazás, ami István fiamé, kicsit nehezen érthető számunkra, de a Magdolna-zápor kötetében, a Könyörgés lányom életéért című verse nagyon meghatott bennün­ket. Ez nagyon kedves versünk lett ép­pen úgy, mint a korábbiak közül a székelyekről írottak. Figyelemmel kí­sérjük verseit, sikereit és örülünk. Most, hogy József Attila-díjjal is meg­becsülték, úgy érzem - nem költői ki­fejezéssel élve -, sínen van.- decsi ­Fortuna istenasszony ajándéka A hatoslottó kisvejkei milliomosai Fortuna istenasszony képében va­lóban a szerencse kopogott be a kis­vejkei Jókai utca 101 -es számú ház­ba, a Simon családhoz. A legutóbbi hatoslottó húzáson Simon Józsefné nyert.- Tizenhét éve állandó számokkal játszom. Most a hatoslottóval is így tettem. Tíz forintot szelvényenként megér, hogy kisértgessem a szeren­csét. Három lottót szoktam venni. Ki­töltőm, aztán már majd el is felejtem, s ha jön a húzás, hát szokásból azért mindig megnézem. Bízni én nem bíz­tam a nyereményben. Soha - meséli szinte most is hitetlenkedve. Az őszülő halántékú, de rettenete­sen boldog asszony hozzáteszi, hogy Tamarával, a lányával nézték meg a szelvényt.- Futottam a szomszédba, nem bírtam magamban tartani, mondom nekik, a hatoslottón 5 +1 -esem van. Nyugtattak, ez sokat is érhet. Én 50 ezerrel már megelégedtem volna, de a postás mondta, ez többszázezer is lehet. Más már milliókról beszélt. A férj, aki eddig hallgatott, mesélni kezdi, a kedd reggeli hatos hírekből tudták meg, hogy milliomosok lettek a felsége lottója révén. Aztán azon idegeskedtek még, vajon beért-e a 4.296.388-as számú szelvény, amit zöld tollal töltöttek ki, s kékkel írtak alá. Az összeg jó részét az OTP-ben hagyják, belőle lakást építtetnek Kis- vejkén - kulcsátadásra. A család há­rom gyermeke egyenként, és azon­nal kapott 200 ezer forint „gyorsse­gélyt”. Attól nem tartanak Simonék, hogy pénzért zaklatják majd őket ismerő­seik és ismeretlenek, mert mind el­mondták, valóban jó helyre került a nyeremény, s a helye már biztosítva isvaa -szabó­Fotó: Érdi György Tele bizakodással vár­ta ez év februárjában az újabb műtétet. Bízott és vele reméltük szeretteivel együtt, hogy hosszabb időre jelent majd meg­könnyebbülést, a kimon­dani is hosszúnak tűnő, 12 órásra tervezett műtét. Vártuk vissza tele ambí­cióval, humoros mesélő­kedvvel. Hiányoljuk a szakmától nyugdíjasként sem elszakadó felveté­seivel és a szinte minden találkozáskor valamilyen formában előkerülő gon­dolataival a családról, a gyerekekről és a „papa” szemefényeiröl, az unokákról. Akár órákig is tudta sorolni a 12 unoka tetteit. A hosszú műtét után azonban nem a megnyugvás, hanem az egyre szoronga- tóbban baljós komplikációkat sejtető hí­rek érkeztek és. a széllel beköszöntő hónapváltással, szervezete már képte­len volt megbirkózni. Némán ment el, pedig életére a behó- dolás, a megadás, a meghunyászko- dás, a harc nélküli fegyverletétel soha­sem volt jellemző. Életének indulása ke­vés reménnyel kecsegtetett. Az apa nél­küli család korai felnőtté érést igényelt. A szakmai tanulást segédvizsga követte, majd az első munkahely a bonyhádi gép­állomás. Gyermekként tagja, majd egyik helyi vezetője az SZIT-nek. Maradandó és büszkén emlegetett emlék a budapes­ti VIT-en küldöttként való részvétele. A mozgalom adta számára a társat is, aki­vel közel 40 esztendőt töltött együtt. 1951 -töl tagja a pártnak. A 4 éves katonai pályára kitérőt önkéntesként vállalta, de a meg nem oldott lakáskérdés ismét visszavitte Bonyhádra. Az 1956-os eseménye­ket követő pártújjászer­vezés tevékeny részese­ként az egyik cipőgyári alapszervezet párttitká­ra, majd csúcstitkára lett. Az egyéni önképzés mellett ismereteinek bő­vítésére, gazdagítására szinte állandóan szerve- , zett keretek között is ta­nult. Mindezt vállalta a három gyermek és a munkásőri teendők mel­lett. Elvégezte az ML Esti Egyetem általános és szakosított tagozatát. Ezt követően tiszteletdíjasként tanított, 1968-tól nyugdíjba vonulásáig főállású tanárként, majd az oktatási igazgatóság megszervezését követően tanszékveze­tőként dolgozott. Diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudo­mányos szocializmus szakon. Ezt kö­vetően sikeres szigorlatot tett és 1975- ben doktorrá avatták. Hihetetlen energiával falta a klassziku­sok müveit. Munkatársai kollégái csak „dokinak” szólították. Szervezete többször jelzett, lassítást parancsolt. Mivel cukorbetegsége sú­lyosbodott és érműtétei egyre szaporod­tak, ezért orvosi javaslatra nyugdíjba vo­nult. Az élet szűkmarkúan még két eszten­dőt sem mért a nyugdíjas tervek megva­lósítására. Szilárd meggyőződésű, elvhű propa­gandistát gyászolnak személyében volt munkatársai és tanítványai. MSZMP Tolna Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága Dr. Gyurkovics Lajos 1933-1989. A kisvejkei Simon család átveszi a nyereményt a bonyhádi OTP-fiókban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom