Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-12 / 85. szám

/ TOtNA^X 2 'NÉPÚJSÁG 1989. április 12. Szóvivői értekezlet a Hazafias Népfrontban A Hazafias Népfrontnak a közeljövő­ben pártsemleges társadalmi szövetség­gé, egyfajta szövetségteremtő mozga­lommá kell átalakulnia - hangzott el ked­den a Hazafias Népfront első ízben meg­tartott szóvivői fórumán, ahol az előző na­pi HNF OT titkársági ülésről tájékoztatták az újságírókat. Egyúttal bemutatták a HNF jövőbeni szóvivőjét, Juhász Róber­tét, aki az Országos Tanács propagan­da- és művelődési osztályának vezetője. A szóvivői értekezleten - a pénteki OT- ülésre készülve - szó esett a népfront szerepének újrafogalmazásáról, s ezzel párhuzamosan a megújulás politikai platformjáról, amely a jövőre nézve egy integráló, pártok és mozgalmak között közvetítő népfrontot képzel el. A holnap népfrontját felvázoló elképzelésekről Molnár Béla, a HNF OT titkára elmondta: a mozgalom nem kíván a különböző pár­tok, társaságok programjával rivalizálni, ám vállalja az újonnan létrejövő vagy ré­gebb óta működő szervezetek közötti kapcsolattartást, politikai egyeztetést. Ennek bázisa az országosan működő népfrontbizottsági hálózat lehet. Ugyancsak a népfront megújulásával kapcsolatosan hangzott el a személyi változások fontossága. A helyi népfront­bizottságok felénél már megtörtént a „tisztújítás”, május és szeptember között pedig megrendezik a megyei népfront­gyűléseket. Természetesen a személyi megújulás az országos testületet sem kerüli el: a tervek szerint az Országos Ta­nács és az Országos Elnökség létszámát mintegy a felére csökkentik. A testületek személyi összetételéről - feltehetően ez év őszére előrehozott - népfrontkong­resszus határoz majd. A szóvivői értekezleten szóba kerültek azok az utóbbi hetekben több helyütt is elhangzott vélemények, miszerint a Ha­zafias Népfront befelé fordul, leszakad a belpolitikai élet gyors változásaitól, ezért - feloszlatva a jelenlegi szervezetet - egy, az alapoktól újonnan építkező nép­frontot kell létrehozni. E véleményekre reagálva Molnár Béla kifejtette: a titkár­ság szerint ezek a vélekedések megala­pozatlanok, hiszen a népfront aktivan je­len van a társadalmi, politikai közéletben. Esetleges feloszlatásáról az Országos Tanács nem dönthet, mivel a szervezeti felépítés révén valamennyi népfrontbi­zottság egyenlő jogú. A keddi szóvivői fórumon végezetül Ju­hász Róbert ismertette azt a hetven tele­pülést, illetve hat fővárosi kerületet, ame­lyek az 1988-ban - összesen mintegy 20 milliárd forint értékben - végzett társa­dalmi munkáért elismerésben és juta­lomban részesülnek. (MTI) A közélet hírei A Gazdasági Vezetők Érdekvédel­mi Szervezete, bár hivatalosan még nem alakult meg, már működik. Ideiglenes Intéző Bizottság irányítja az előreláthatóan május 6-án tartan­dó alakuló közgyűlésig. Tegnap Szekszárdon járt Szabó Gábor, a szervezet ügyvezető titkára és dr. Sikfői Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara Dél-dunántúli Bizottságá­nak titkára, hogy a Tolna megyei gazdálkodó szervezetek vezetőivel találkozzanak. Mindössze tíz vezető jelent meg, ennek ellenére heves vi­ta alakult ki a vezetői érdekvédelem­ről a találkozón, amelyet a Tolna Me­gyei Tejipari Vállalatnál tartottak. A megyei pártértekezlettel kap­csolatos anyagok tervezetét vitatják meg és összegzik a paksi reformkor következő összejövetelén, április 13-án, csütörtökön délután fél ötkor. A paksi városi pártbizottság nagy­termében megrendezésre kérülő eseményre a rendezők várják az ér­deklődő párttagokat. * Az idegenforgalomra való felké­szülés helyzetéről, a Pári városrész­ből elszármazottak találkozójának megszervezése szerepelt a Tamási Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának legutóbbi ülésének napi­rendjén. A találkozó politikai, kultú- rális és idegenforgalmi haszna, szinte felmérhetetlen. A tavaly ősz óta munkálkodó szervezőbizottság­hoz, eddig 211 NDK- és 45 NSZK- beli, Páriból elszármazott jelentke­zett. Az MSZMP mosonmagyaróvári bizottságának kérése az MSZMP főtitkárához Az MSZMP Mosonmagyaróvári Városi Bizottsága egyhangú határozattal úgy döntött, hogy kéri az 1956-os helyi események hátterének, történéseinek pontos tisztázását. Ezt a határozatot és javaslatukat eljuttatták Grósz Károly­hoz, az MSZMP főtitkárához, kérve őt: gondoskodjék arról, hogy a vizsgálat megtörténjék. Ehhez a mosonmagyaróvári városi pártbizottság felajánlja köz­reműködését. Ismert, hogy 1956 októberében a főváros után Mosonmagyaróvárott veszí­tették a legtöbben életüket fegyveres események következtében. Máig sem egészen pontosan tisztázott körülmények között, a határőr laktanyát elfoglalni akaró, vagy odavonuló tömegbe belelőttek. A lövöldözés következtében csaknem százan vesztették életüket, sokan megsebesültek. Nem sokkal a lö­völdözés után a felizgatott tömeg meglincselt három határőr tisztet. A mosonmagyaróvári véres események hatással voltak a környékbeli meg­mozdulásokra is. Győrből például több teherautóval különböző foglalkozású és korú emberek indultak az események színhelyére, élükön Földes Gábor­ral, a győri Kisfaludy Színház akkori főrendezőjével. Öt és több társát később ellenforradalmi cselekmények miatt halálra ítélték és kivégezték. A fő vádpon­tok egyik legsúlyosabbika az volt, hogy részt vettek a három határőr tiszt ki­végzésében, illetve magatartásukkal elősegítették azt. Az MSZMP Mosonmagyaróvári Városi Bizottságának tagjai úgy.érzik, tar­toznak azzal a város egész lakosságának, hogy ezeknek a tragikus napoknak az eseményei pontosan tisztázódjanak. (MTI) A pedagógus-szakszervezet megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) nár György Általános Iskola igazgatója mintegy válaszképpen hozzátette, hogy a pedagógust elsősorban a jövő nemze­dék sorsa foglalkoztatja. Nincs bizalom semmiféle szövetségben, mivel a peda­gógusok eddig szinte minden esetben hátrányt szenvedtek a felmerülő kérdé­sek folyamán - jelentette ki. Zahár Lász­ló, a pedagógus-szakszervezet központi vezetőségének osztályvezetője - utóbb kisebbfajta vihart kiváltó hozzászólásá­ban - viszont éppen egy megújuló, egy­más álláspontját tiszteletben tartó szö­vetség előnyeit vázolta, melynek megala­kításához valóban elengedhetetlen a bi­zalom megléte. Bozsó Jánosné ország- gyűlési képviselő arra biztatta a résztve­vőket, hogy véleményüket minden fóru­mon bátran hirdessék. Turcsányi György, a szekszárdi Rózsa Ferenc Szakközépiskola oktatója ezzel szemben arra hívott fel, hogy a pedagó­gusok érdekében az országgyűlés is hal­lassa hangját. Fülöpné Szűcs Mária összefoglalójá­ban nem zárta ki a leendő szövetséghez való csatlakozást, hiszen az összefogás szükséges ahhoz, hogy az iskolaügy ki­emelkedjen a mélypontról. A szövetség­nek azonban a teljes egyenjogúság alap­ján kell működnie. Megszüntetni a peda­gógustársadalom történelmi hátrányait - így lehetne összefoglalni az általa említett célkitűzések lényegét. Végezetül a részt­vevők nyílt szavazással megválasztották a három kongresszusi küldöttet, az ugyancsak háromtagú számvizsgáló bi­zottságot, illetve Bajor László, a bonyhádi I. Számú Általános Iskola igazgatójának személyében a Tolna megyei pedagó­gus-szakszervezet intéző bizottságának elnökét, Fülöpné Szűcs Mária személyé­ben pedig titkárát. Völgységi szövetség- jubileummal Halk, bizonytalan és valljuk meg, erőt­len volt az első pár lépés. Kísérte kétke­dés és némi félelem is az alakulást, mely a Hazafias Népfront városi bizottsága biztatására, az országban másodikként jött létre. Bonyhádon tíz esztendővel ez­előtt a Magyarországi Németek Szövet­ségének égisze alatt klub kezdte el élni mindennapi életét. Azt már csak ma mondja ki büszkén mindenki, hogy a Völgységben előbb mert kart karba ölteni a svábság, mint mondjuk Baranyában. Persze, ennek for­mát is kellett adni. Az induláskor maguk az alapitó tagok is hsak a szívük mélyén hittek a mára hangossá lett sikerben, hi­szen a nyolcvanas évek eleji pluraliz­must a maival még hasonlítani sem sza­bad - vallják. Csendes beszélgetések, halk dalolások, apró programok jelezték létüket, s lassan egyik szomszéd hozta a másikat, rokon a rokont, s lettek egyre többen és többen. Az utóbbi öt évben pe­dig már büszkén mondogatják, nem is volt olyan veszélyes az a meg nem értés, ferde szemmel való tekintgetés rájuk, mint ahogy hitték. Igaz, azt is hozzáteszik, hogy amikor „fönt” már elhangzott e le­het, „lent" bizony még eltelt pár esztendő, mire eddig elhallatszott mindez hango­san. Klubprogram, vezetőség, munka­terv, látogatás jelentette az első időszak kitöltését. S jött a pedagógus, a cipőgyári mun­kás és a vezető, mert ekkorra már nem féltek munkahelyi hátrányok elszenve­désétől, már nem tartottak senkitől, mert érezhették, hogy létüknek a nagy közös­ségben is van sikere, s nincs gátja. A né- metajkúakat a zene, a tánc, az anyanyelv szeretete mindig is éltette, s legalább annyira, mint bármely más népcsoportot. A Bonyhádi Német Nemzetiségi Klub a művelődési központban kapott helyet és segítséget. Ha kellett, hát buszt, máskor éppen az előadói díjat. A Völgységben élő svábságot mindig a teljesítmény- centrikusság, az összefogás jellemezte, akár a fizikai oldalt, s akár a szellemi erőt firtatjuk, bátran mondható, hogy az élen­járók közé tartoznak. Kicsi klubjukból tíz év alatt egy német nemzetiségi kórus ke­rült ki, akiket könnyű mozdítani, akiket mára siker vesz körül. Országos vetélke­dőn nyertek aranyminősitést, megkapták a Szocialista Kultúráért kitüntetést, már kétszer jártak az NSZK-ban, kapcsolatuk élő a schlingeniek kórusával, és a Wer- nau-Bonyhád között szövődött kapcso­latnál is bábáskodtak. Május 13-án jubileumra kerül sor a Völgységben. A bonyhádi klub tízéves ju­bileumára, melyen az itt élő svábság a megyében található nemzetiségi csopor­tokat fogadja. Közös ünnepet rendeznek.-szabó­Harckocsik Tbiliszi utcáin Tbiliszi, Szovjetunió. Harckocsik őrzik a grúz főváros forgalmas pontjait, miután a megelőző napokban heves tüntetések és megmozdulások voltak a városban. (MTI Telefoto) „Söpörni a saját házunk táján is...’ Küldöttgyűlés a Mészövben . Jó beszámoló volt, korszerű beszámo­ló volt. Nemcsak az eddigi gyakorlatot bí­rálta, hanem kitért arra is, hogy hogyan tovább - mondta a tegnap megtartott Meszöv-küldöttgyűlés szünetében Ber- tus Ferenc, a megye szövetkezeti moz­galmának egyik legrégibb tagja. Ezt a vé­leményt hozzászólásában senki nem vi­tatta. Tény, hogy Kálmán Gyula, a Mé­szöv titkára az 1988-as évet értékelő és az idei évi feladatokat meghatározó be­számolójában a megújulásnak is figyel­met szentelt. Tolna megye fogyasztóéi szövetkezetei múlt évi eredményüket te­kintve az országos rangsor első harma­dában foglalnak helyet. Az elnökség megítélése szerint a szövetkezeti mozga­lom nincs válságban, bár továbbfejlesz­téséről - mindenekelőtt a tagsági kap­csolatok terén - nem szabad lemondani. A három ágazat működésének feltéte­leit és eredményét vizsgálva összetett a kép. Az élelmiszerketeskedelem forgal­ma - mindenekelőtt a kínálat korszerűsí­tése következtében, a kistelepüléseken - néhány százalékkal nőtt, a ruházati for­galomban viszont nagy a visszaesés, csakúgy, mint a vendéglátásban. Tartós fogyasztási cikkekből a kínálat sem meny- nyiségben, sem árban és minőségben nem elégítette ki a keresletet. Az eredmé­nyekben jelentős szerep jutott az összár- bevételnek mindössze 4,5, a nyereség­nek viszont 14 százalékát hozó nagyke­reskedelmi tevékenységnek. A takarékszövetkezetek is jó évet zár­tak - elsősorban annak köszönhetően, hogy megmaradt a lakosság bizalma irántuk, 12,5 százalékkal sikerült növel­niük a betétállományt. A közel 100 millió forintos nyereség 70 százalékkal maga­sabb a korábbi évinél. Nyugtalanító viszont a helyzet a lakás- szövetkezeteknél. Főleg az anyagi terhek növekedése miatt gyakoribbak lettek a viták a tagság és a szövetkezetek között. Gyakran fölvetődik a szövetkezetből való kiválás gondolata. Kálmán Gyula szólt a mozgalom égé- ' szét érintő aktuális kérdésekről is, s többnyire hasonló témákban szóltak a küldöttek is. Néhányat emelek ki ezek közül. Többen megemlítették a bécsi ke­reskedőknél hagyott óriási mennyiségű valutát. Dr. Vadas Ferenc a jelentős anyagi kár mellett az erkölcsi szégyent is fontosnak tartotta, véleménye szerint en­nek okozóit - a hibás határozatok hozóit - félre kellene állítani. A kereskedelmi miniszter néhány - a vélemények szerint egyáltalán nem kereskedelempárti - megnyilatkozásáról is szóltak. Schwartz Márton például arról, mely szerint min­den kistelepülésen is húsboltot kellene nyitni. Klein István szerint a miniszter a régi hagyományokat képviseli, amennyi­ben ezt a posztot többnyire olyanok töltik be, akiknek korábban nem sok közük volt a kereskedelemhez. A nyugalmazott tamási áfész-elnök arról is beszélt, hogy az állami kereskedelem egy időben na­gyobb teret nyert azáltal, hogy demi- gros-tevékenységbe kezdett. Ennek el­lensúlyozására ütőképes szövetkezeti nagykereskedelmet kell kialakítani, de legalább ilyen fontos az alaptevékeny­ség mellé az ipari háttér megerősítése is. Spiri György a tamási takarékszövetke­zet képviseletében az érdekütköztetés - például a betétes és a hitelfölvevő eltérő kamatérdekei miatti - fontosságát emelte ki. Varga Jenő, a kisállattenyésztő szö­vetkezet elnöke némi iróniával mondta: csináljunk egy fórumot, ahol együtt értel­mezzük a jogszabályokat. Bőle Dezső a Szövosz képviseletében többek között a vagyon nevesítésére tett erőfeszítésről szólt, s arról, hogy reményeik szerint a szövetkezeti törvény módosítása után a szövetkezetek az állammal szembeni kö­telezettségeik teljesítése után végre tel­jes autonómiát élveznek majd. -ri­Tüzelőanyag-vásárlási kedvezmény A Kereskedelmi Minisztérium közleménye Mint ismeretes, ez év májusától emel­kednek az energiahordozók és a tüze­lőanyagok fogyasztói árai. Emiatt már­ciustól kezdődően jelentősen növeked­tek a szilárd tüzelőanyagokból a lakos­sági vásárlások. (Brikettből és kokszból például több mint 40 százalékkal fogyott több az első negyedévben, mint 1988 azonos időszakában, jóllehet idén nem volt kedvezményes tüzelőakció.) A ko­rábbi évek azonos hónapjainál jelentő­sen nagyobb lakossági keresletet a tüze­lőanyag-kereskedelem nem tudja azon­nal kielégíteni, mivel a bányák folyamato­san és ütemesen termelnek, és a terme­lés jelentősen nem növelhető. Ezért a la­kossági megrendeléseket esetenként akár több hétig terjedő késleltetéssel tudják a tüzelőanyag-telepek kielégíteni. Az érdekelt kormányzati szervekkel és a tüzelőanyag-forgalmazókkal történő egyeztetés után olyan megállapodás született, hogy. a tüzelőanyag-kereske­delem (a Tüzép-vállalatok, áfészek, ma­gánkereskedők telepei és a megrende­lőirodák) mintegy másfél-két hónapig az áremelés után is a jelenlegi áron szállít­ják ki a szilárd tüzelőanyagokat (szén, koksz, brikett, tűzifa), ha azokat a lakos­ság április 30-ig megrendeli és kifizeti. E szempontból azonosan kezelik a kész­pénzzel és a tüzelőutalvánnyal történő fi­zetést. Nem vonatkozik a jelzett kedvezmény az importszenekre,, valamint azokra a tü­zelőfajtákra, amelyekre olyan jelentős vásárlói igény mutatkozik, hogy már hó­napokkal előbb el lehetett volna adni a még ki sem bányászott szenet. Ezeknél a telepek, a várható beszerzés alapján, maguk dönthetnek, meddig fogadják el a jelenlegi áron a megrendeléseket. A tüzelőanyag-választéknak legalább a fele azonban az április 30-ig történő megrendelés és kifizetés esetén a jelen­legi áron lesz kiszállítva májusban vagy júniusban. A hazai szénfajtákból és brikettekből ugyanis összességében megfelelő a mennyiség'.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom