Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-18 / 90. szám

2 NÉPÚJSÁG 1989. április 18. Grósz Károly és Todor Zsivkov szófiai tárgyalása Grósz; Károly és Todor Zsivkov szűk körű megbeszélésével kezdődött hétfőn délelőtt Szófiában, a Bojana rezidencián a magyar-bolgár pártfőtitkári munkata­lálkozó programja. Az MSZMP főtitkárá­nak kíséretében Major László, a KB iro­davezetője és Thürmer Gyula a főtitkár külpolitikai tanácsadója vett részt a talál­kozón. A Bolgár Kommunista Párt főtitká­ra mellett pedig Lazar Lazarov, a főtitkár politikai tanácsadója és Hriszto Maleev külpolitikai tanácsadó ült tárgyalóasztal­hoz. Todor Zsivkov baráti öleléssel köszön­tötte Grósz Károlyt, aki a kölcsönös üd­vözlések után meleg szavakkal idézte fel legutóbbi szófiai látogatását: néhány éve a budapesti pártbizottság első titkára­ként a magyar fővárost bemutató ren­dezvénysorozat alkalmából járt itt, s talál­kozott a bolgár pártvezetővel is. A főtitkárok eszmecseréje alatt a Grósz Károly kíséretében érkezett tisztségvise­lők bolgár partnerükkel folytattak külön- megbeszélést: Iványi Pál, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára Grisa Filipov- val, a BKP PB tagjával, a KB titkárával, Kó- tai Géza, a KB nemzetközi pártkapcsola­tok osztályának vezetője pedig Dimitar Sztanisewel, a BKP KB titkárával tár­gyalt. A szűk körű megbeszélés után az MSZMP és a BKP főtitkára vezetésével plenáris tárgyaláson tekintették át a két párt együttműködésének helyzetét, a kétoldalú kapcsolatokat és a kölcsönös érdeklődésre számottartó nemzetközi kérdéseket.’- A tárgyalásokat követően Todor Zsivkov a Bojana vendégházban Grósz Károly tiszteletére diszebédet adott. Az MSZMP főtitkárának programja a szófiai magyar nagykövetségen tetttövid látogatással zárult. Simics Sándor nagy­követ segítségével tájékozódott a ma­gyar kolónia életéről, munkájáról s arról, hogyan élt öt hónapon át a nagykövetsé­gen a 12 erdélyi magyar menekült. Grósz Károly ezután hazautazott. A pártfőtitkári tárgyalásokról közleményt adtak ki. Egészségügyi fórum Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) előzés fontosságát, a jó alapellátás és re­habilitálással is foglalkozó jó kórházi el­látás szükségességét, a helyi hatóság, a helyi tanácsok megkülönböztetett szere­pét annak eldöntésében, hogy az állam­polgár és a helyi hatóság hogyan ossza meg a költségeket. Szó esett a társadalombiztosítási tör­vényről és önkormányzatról, a kórházak finanszírozásáról, az orvoskamara, szak­mai kollégiumok ügyéről, valamint az egészségügyi dolgozók magánvállalko­zóként tevékenységének szabályozásá­ról. A jelenlegi gyógyszerhelyzet magya­rázataként a miniszter asszony a többi közt elmondta: a gyógyszertámogatás fogyasztói támogatásként volt kezelve, de nem volt rá esélyünk, hogy átvállalja a társadalmi biztosítás. Hetven fillértől 30000 forintig terjednek a magyar gyógyszerárak, ilyen a világon sehol sincs. S mindez évi 15 százalékos inflá­ció körülményei között... Az elmúlt év vé­gén 20 milliárd forint volt a gyógyszertá­mogatás, ennek lehetőségét 89-re 18 milliárd forintban állapították meg. A vitaindító előadást kérdések és az arra adott válaszok követték. A közélet hírei Ülést tartott tegnap délután az MSZMP MB Pártépítési Munka- bizottsága, amelyen a résztve­vők megvitattak és véleményt nyilvánítottak az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának a megyei pártértekezletre tervezett vita­anyagáról. * Szekszárd vízellátási, vízbe­szerzési és mérnökgeológiai problémáiról hangzanak el elő­adások Szekszárdon, a városi tanács nagytermében ma dél­előtt fél 11 és délután 6 óra kö­zött, a MTESZ ttidományos he­tek keretében. A Magyar Nemzeti Bank (bankjegy- és csekk-) árfolyamai Érvényben: 1989. április 18-tól 24-ig pénznem > vételi eladási angol font árt. 100 egys. Ft-ban 9971,94 10588,76 ausztrál dollár 4739,79 5032,97 belga frank 149,96 159,24 dán korona 806,99 856,91 finn márka 1403,87 1490,71 francia frank 927,69 985,07 görög drachma a/b 36,82 39,10 holland forint 2782,24 2954,34 ír font 8375,06 8893,10 japán yen (1000) 442,50 469,88 kanadai dollár 4924,14 5228,72 kuvaiti dinár 20084,58 21326,92 norvég korona 863,52 916,94 NSZK márka 3139,63 3333,83 olasz líra (1000) 42,79 45,43 osztrák schilling 445,97 473,55 portugál escudo 37,94 40,28 spanyol peseta 50,52 53,64 svájci frank 3557,80 3777,88 svéd korona 921,68 978,70 USA dollár 5836,58 6197,60 ecu (Közös Piac) 6527,88 6931,66 jugoszláv dinár csekk (1000)/b 6,28 6,66 a) Vásárolható legmagasabb bank- jegycimlet: 1000-es b) Bankközi és vállalati elszámolások­nál alkalmazható árfolyam: görög drachma 37,92 38,00 jugoszláv dinár csekk (1000) 6,46 6,48 d.e. - gk Akik szembenéznek az egészségügy aktuális kérdéseivel Ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László kizárását érvénytelenítették Hétfőn ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága. Gyenes András, a KEB elnöke egészségi állapotára való tekintettel kérte a KEB elnöki tisztsége alóli felmenté­sét és nyugállományba helyezését. A KEB, kérésének eleget téve elfogadta lemondá­sát: elismerte a KEB élén kifejtett munkáját. Kifejezte köszönetét és azt az óhaját, hogy tapasztalatait a testület tagjaként tovább hasznosítsa. A KEB kooptálta a testületbe Lukács Jánost, a KB titkárát, akit titkos szavazással egyhangúlag megválasztott a KEB elnökének. A testület ezt követően Somogyi Imrének, a KEB titkárának vezetésével folytatta ülé­sét. Fellebbezések nyomán 12 pártfegyelmi ügyben hozott határozatot: pártbünteté­seket hagyott jóvá, illetve törölt el. Egy esetben mentesítette az érintett párttagot a párt- büntetés alól. Két párttag esetében felülvizsgálta egykori kizárásuk okait és kérésükre visszaállította pártba lépésük eredeti időpontját. Ezután a KEB, 1989. február 27-i elhatározásának megfelelően áttekintette azon párttagok ügyét, akiket a pártértekezlet előtt, politikai megnyilatkozásaiknak a szerve­zeti szabályzattól eltérő gyakorlata miatt felelősségre vont. A testület, tekintettel a párt politikájában és működési gyakorlatában bekövetkezett változásokra, saját hatáskö­rében felülvizsgálta egy évvel korábban hozott döntéseit. Úgy határozott, hogy Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László kizárását érvényteleníti, Stumpf Ist­vánt és Weber Attilát pedig mentesíti a pártfegyelmi büntetés alól. Az autópálya-használati díj és társai Új vámrendelkezések, autópálya-használati díj, gyógyszerrendelet, kissé régebbről benzináremelés, személyi jövedelemadó, áfa stb. Hosszasan lehetne sorolni kormá­nyunk görcsös erőfeszítéseit, amelyekkel a csillapíthatatlan étvágyú Minotaurusz, az állami költségvetés gyomrát szeretné megtölteni. Valahogy ez a gyomor emlékeztet egy másik mitológiai párhuzamra, mégpedig a Danaidák hordójára. Abból bizony el­folyt minden, merthogy feneketlen volt... Többen védelmükbe veszik a kormányt, legutóbb például Matkó István, a Magyar Hírlap 1989. április 11 -i számában, mondván, hogy kényszerhelyzetben van, hogy ke­vés volt még az ideje a bizonyításra stb. Úgy gondolom, hogy e kormány rövid szerep­lése is eléggé meggyőzhetett bárkit alkalmatlanságáról; arról, hogy nem tesz mást, mint egyenes vonalban folytatja elődjei eleve bukásra ítélt politikáját. Ez a kormány az eltelt rövid idő alatt tett annyit az elavult gazdaságszerkezet konzerválása érdekében, mint az elődök 10 év alatt. Csak bámulom azt a szívós, kitartó hitet, amellyel a magyar gazdaságpolitika rendelkezik immár másfél évtizede; hogy tudniillik tüneti kezelések» kel, a konfliktusok elkerülésével, primitív ráolvasással és imádkozással kezelni lehet a magyar gazdaság súlyos, struktúrális válságát. A magyar gazdaság alapproblémája nem a költségvetés hiánya, nem is az eladóso­dás, a külkereskedelmi egyensúly tartós felborulása, nem is az infláció, mert ezek mind csupán tünetek. A valós baj az elavult gazdaságszerkezet, a nehézipar túlzottan nagy aránya, a világpiaci mérce szerint hosszú távon alacsony hatékonysággal terme­lő fellegvárak dominanciája. Mindez súlyosabb probléma, mint népgazdaságunk álta­lános technikai színvonala, termelékenysége. Bartha Ferenc, a Nemzeti Bank elnöke nyilatkozik a Kossuth Rádióban (1989. április 14-én reggel háromnegyed hét), magyarázza az új forintleértékelést; és a „trehány munkát, a rossz gazdasági teljesítményt” szidja az ország helyzete miatt. Elavult gaz­daságszerkezetről egy szó sem esik. Hogy mi a véleménye az önmagát túlhajszolt, ki­zsigerelt több millió munkavállalónak a „trehány munkáról”? Érdemes tenne megkér­dezni. Szóval megy a régi nóta a tücsök módra élő, trehányul dolgozó magyarról. Amíg a magyar sajtó tele lesz a kohászat győzelmi jelentéseivel, amíg annak viga­dunk, hogy „már nem válságágazat a kohászat”, amíg a bauxitbányászat és az alumí­niumipar nagyon is csalóka, konjunktúrális haszna többet nyom a latba, mint a poten­ciális aranybányaként (még) létező 3 millió éves hévízi tó, amíg a beruházások több mint a fele még mindig az energia-, az alapanyag- és a nyersanyagkitermelő szektorba áramlik, amíg töretlenül folytatódnak az erőforrásokat fölemésztő nagyberuházások, addig a helyzet megváltozására ne számítsunk. Berecz Frigyes ipari miniszter szerint már megkezdődött a szerkezetváltás. Példa­ként említette a dunaújvárosi meleghengermüvet, valamint a bükkábrányi beruházás megindítását. Szerkezetváltás „magyar módra”. Nincsenek illúzióim. A helyzet tovább fog romlani, hacsak nem lesz megint valami konjunktúrális látszateredmény, mint 1981-84-ben. Ha igen, akkor az katasztrófád tesz ránk nézve. Ha nem, akkor talán kirobban idejében egy olyan válság, amely a megfelelő pozitív irányba lök előre bennünket. Mert a krízis gyakran hasznosabb a tespedésnél. Hegel ezt úgy fogalmazta meg, hogy „a történelmi haladás mindig a rosz- szon keresztül megy végbe”. Véleményem szerint egy válságstábot kellene létrehozni profi közgazdászokból a jelenlegi kormány lemondása után, új miniszterelnökkel, amely kidolgozza és megin­dítja a valós ágazati szintű struktúraváltás programját és végre is hajtja. Amivel kezde­niük kellene, az a borsodi kohászat nullája való leépítése egy éven belül, a bauxitbá­nyászat leállítása a hévízi tó térségében, a nagyberuházások leállítása vagy erőteljes áramvonalasítása (Visegrád, Tengiz, stb), egy erőteljes elektronizációs és oktatási program beindítása, a magántőke teljes felszabadítása, a forint felértékelésének las­sú, fokozatos megkezdése. Hosszú távon a nagy nehézipari lobbi szétzúzása, a fellegvárak hatalmának megtö­rése. A strukturális munkanélküliséget a magántőke munkahelyteremtő beruházásaival, az új ágazatok felfuttatásával és az infrastrukúra gyorsított ütemű fejlesztésével lehet elkerülni. A magyar vállalatoknak közvetlenül kell bekapcsolódni a világgazdaságban ez ön­magában az export olyan nagyarányú fellendülését eredményezné, amely ellensú­lyozná a felszámolt fellegvárak gazdaságtalan exportkapacitásainak kiesését. Vagy erre az útra lépünk, vagy továbbra is görcsösen ragaszkodunk meglévő, el­avult gazdaságszerkezetünkhöz, vízfejként cipelt nehéziparunkhoz. Ez utóbbi esetben persze a szerkezetkonzerválás költségeit valakinek meg kell fizetni és ez a lakosság. Marad tehát a lakosság további fokozódó megsarcolása, jöhet az újabb forintleértéke­lés, autópálya-használati díj, gyógyszerrendelet, vámrendelet, stb., végeláthatatlan sorban. ' Egyszer majd csak elszakad a cérna... G. L Emlékmű összefogással Nem hősöket keresnek Tamásiban Emlékművet akar állítani Tamási város azoknak a tiszteletére, akik a második vi­lágháborúban haltak meg. A Hazafias Népfront városi bizottsága, az egyházak és a városi tanács tagjai gyűjtik azokat a neveket, akik áldozatai a háborúnak. Nem a harctereken idegenben elesett katonákra, hősökre gondolnak csupán, de az itthon, a haza földjén elhunytakra is. Olyan neveket szintén terveznek az emlékműre, akik félelemben lettek ön­gyilkosok, vagy akik asszonyaik tisztes­ségét védve estek áldozatul gyilkos fegy­vereknek. Az emlékmű építését szervező bizott­ság kéri mindazokat, akik érintettek hoz­zátartozóik révén, vagy eddig ismeretlen személyek eltűnéséről tudnak, jelezzék ezt akár a népfront, az egyházak, a ta­nács képviselőinél. Hasonló bejelenté­seket tehetnek és esetleg adományaikat is adhatják Tamásiban a Kereskedelmi Hitelbankban, Hegedűs Gyulánál. Az emlékmű összefogással épül a város­ban, jelenleg az áldozatok névsorának összeírása tart és a felajánlott adomá­nyok gyűjtése. Az emlékmű tervének ismertetésére később visszatérünk. Az Erdélyi Szépmíves Céh sorozatának is szinte minden darabja megtalálható paksi Kishegyen folytatódik csütör­tökön és pénte­ken. esi - ór ...... 4.... ... .. .......... ... A ntik könyvek vására Hanyag a tanács, Tolnanémedi a me­gye büszkeségéből a megye szégyenévé vált. A kemény kritika egy 1954-Tben megjelent újságcikk címe, a Begyűjtési Értesítő című lap május 14-i számában olvasható, több más települést ostorozó írás mellett. A dokumentumértékű újság két évfo­lyamát tartalmazó kötetet számos más könyvritkasággal együtt a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat által szervezett háromnapos antikvár könyvvásáron le­het megtalálni Szekszárdon, az SZMT- székházban. A rendezők a pécsi antikváriummal kö­zösen mintegy 150 ezer forint értékű, ke­reskedelmi forgalomban nemigen-hoz- záférhető kollekciót kínálnak, nagyrészt kedvezményes áron. Kaphatók szakács- könyvek, verses kötetek, autós szak­könyvek, ifjúsági és gyermekirodalmi olvasmányok, Szá- lasi naplója, a Szent István kilencszáza- dos ünneplésekor napvilágot látott Magyar történelem, a Nemzetnevelők Könyvtára sorozat­ból Hazánk társa­dalomrajza (1942). A börze, melyen nemcsak eladnak, vásárolnak is, a A két főtitkár a tárgyalások megkezdése előtt (Telefoto)

Next

/
Oldalképek
Tartalom