Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-16 / 64. szám
MA 1989. március 16. CSÜTÖRTÖK XXXIX. évfolyam, 64. szám ÁRA: 4,30 Ft Raktárból a falra kerül (4. oldal) Európaiságunk jelképe 1848 Megemlékezések, koszorúzások szerte az országban Március idusa az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét, a márciusi fiatalok merészségét idézi fel minden magyar emberben. Az idén március 15-e immár piros betűs nemzeti és állami ünnep, munkaszüneti nap, s ez az ünnep a nemzeti összetartozás, az egymásrautaltság és az összefogás jelképe. Lehetőség arra, hogy mindenki - lelkiismerete szerint, gondolkodásmódjának megfelelően és a törvényes keretek között - a maga módján ünnepeljen. A függetlenségért, a demokráciáért, a haladásért sokféleképpen lehet szólni és tenni - ennek a gondolatnak a jegyében készült az ország az idei, március 15-ei megemlékezésekre. Tegnap reggel Budapesten a nemzetiszínű zászlókkal díszített Hősök terén, a Magyar Hősök Emlékművénél csapat- zászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszegysége. Fél kilenckor felharsanó kürtök jelezték az ünnepség kezdetét. A Himnusz elhangzása után az 1848- 49-es forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére koszorúkat helyeztek el az emlékművön. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Straub F. Brúnó és Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke koszorúzott. Az Ország- gyűlés koszorúját Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke és Jakab Róbertné alelnök helyezte el. A Minisztertanács nevében Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Medgyessy Péter elnök- helyettes hajtott fejet a Magyar Hősök Emlékműve előtt. A koszorúzás a Szózat elhangzása után a katonák díszmenetével ért véget. Ezután a Kossuth téren folytatódott a megemlékezés. A nemzetiszínű lobogókkal övezett Kossuth-emlékműhöz vezető sétányon katonák álltak sorfalat. A Himnusz hangjai után a 141 évvel ezelőtti eseményekre emlékezve koszorút helyezett el Kossuth Lajos szobránál az Elnöki Tanács nevében Straub F. Brúnó és Sarlós István, a Minisztertanács nevében pedig Németh Miklós és Medgyessy Péter. Az ünnepség végén a Szózat csendült fel. A megemlékezéseken részt vett a kormány számos tagja, az állami és a társadalmi szervezetek több képviselője. Megjelentek a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai is. Az MSZMP, a Hazafias Népfront és a KISZ által közösen szervezett múzeum- kerti nagygyűlésre indulók csoportjai tegnap reggel a főváros három helyszínén gyülekeztek: a Bem téren, a Batthyány örökmécsesnél és a Petőfi- szobornál. Mindhárom helyen koszorúzást is tartottak. A Bem-szobornál a HNF, az MSZMP, a független kisgazdapárt, a KISZ, több budai kerületi tanács és a fegyveres erők kerületi képviselői és a lengyel nagykövetség munkatársai helyezték el a megemlékezés virágait. Ünnepi beszédet az MSZMP és a Független Kisgazdapárt kerületi titkárai mondtak. A Batthyány-örökmécsesnél az MSZMP V. és XIII. kerületi bizottságai, az állami és társadalmi szervek képviselői, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Münnich Ferenc Társaság is koszorúzott. A Petőfi-szobornál tartott megemlékezésen több ezer résztvevő előtt Hegedűs D. Géza színművész elszavalta a Nemzeti dalt, majd az MSZMP, a HNF és a KISZ Budapesti Bizottsága, a Fővárosi Tanács, a fegyveres testületek képviselői, valamint a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, a Magyar-Lengyel Országjáró Diákszövetség és az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákjai koszorúztak. A Nemzeti Múzeum oszlopait átfogó hatalmas kokárda; a múzeum főlépcsőjét lezáró fal tetején lobogó láng; magasba emelkedő transzparensek több tízezernyi ember a Magyar Nemzeti Múzeum előtt - az idei múzeumkerti nagygyűlés méreteiben minden eddigit felülmúlt és programjában is eltért a megszokottól. Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a nagygyűlés elnöke ünnepi megnyitójában a legszebb nemzeti ünnepnek nevezte március 15-ét, köszöntötte a nagygyűlés minden résztvevőjét, a hazánkban és Magyarország határain túl élő magyarokat, a dunamenti népeket, mindazokat, akik 141 évvel ezelőtt és azóta is összefogva küzdöttek szabadságukért. Huszár István megnyitó szavai után a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és Ifjúsági Mozgalom nevében Ruttner György, az elnökség tagja lépett a mikrofonhoz. Hangoztatta: a Szociáldemokrata Párt és Ifjúsági Mozgalom képviselői azért vesznek részt ezen a nagygyűlésen, mert március 15-ét olyan szent ünnepnek tartják, amelyen együtt kell ünnepelni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szociáldemokrácia együtt menetelne a Magyar Szocialista Munkáspárttal. Nem kívánnak osztozni abban a felelősségben sem - mondotta -, hogy évtizedekig a társadalomnak sem volt lehetősége ezen a napon szabadon ünnepelni. A Független Kisgazdapárt képviseletében Vörös Vince társelnök szólt a jelenlévőkhöz. Kiemelte: 1848. március 15-ének üzenete egyaránt szól a hatatom birtokosainak, szól a szerveződő pártoknak és a létező független szervezeteknek. Történelmi feladatunk mindnyájunknak az igazi demokrácia megvalósítása. Ezt követően Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter mondott ünnepi beszédet. Nyers Rezső ünnepi köszöntője Egybegyültünk, hogy tisztelegjünk 1848. március 15-ének évfordulóján, hogy hitet tegyünk: a márciusi eszmék élnek és élni fognak a holnapi Magyarországon - kezdte beszédét Nyers Rezső. (Folytatás a 2. oldalon.) Monokon, Kossuth Lajos szülőfalujában több mint ezren gyűltek össze a március 15-i ünnepségre. Az ország különböző részéről is érkeztek a Kossuth nevét viselő intézmények, közösségek képviselői. Az esti szekszárdi fáklyás felvonulásra előkerült az „elveszett” ifjúság és nagy számban, 48-as nóták éneklése, lobogó gyertyák és fáklyák fénye mellett vonult tisztelegni nemzeti hőseink emléke előtt , 141 évvel ezelőtt eső esett a krónikások tanúsága szerint, az idén ragyogó napsütés, igazi tavaszi nap köszöntötte március idusán az ünnepelni, megemlékezni vágyókat. 1848. március 15-ről, nemzeti ünnepünkről megyénk számos pontján megemlékeztek. Kicsik és nagyok, fiatalok és idősek, párt és felekezeti hovatartozástól függetlenül emlékeztek a magyar szabadságharc és forradalom ünnepére. Köszöntötték azt a napot, mely nemzetünk életében jelképévé vált a reformtörekvéseknek, az Európához való felzárkózásnak, a független, szabad állam megteremtésének. Hogy a megye melyik településén hogyan ünnepeltek, arról munkatársaink adtak helyszíni tudósítást. Szekszárd Mérsékelt részvétel Fúvószenekar, lobogók, népviseletbe öltözött lányok, huszármentés daliás ifjak várták Szekszárdon, a Béla téri 1848-as emlékműnél koszorúzásra összegyűlteket délután fél kettőkor. A nemzeti zászlók - köztük a Kossuth- és a koronás zászló - előtti ünnepélyes tisztelgés után a korábbi évektől eltérően, harangzúgás közepette, eltekintve a protokolltól, ábécésorrendben koszorúztak a megjelent állami, párt-, tömeg- és alterantív szervezetek képviselői. Elsőnek a Babits Mihály művelődési központ képviseletében Saly István és Bach Józsefné, majd a fegyveres testületek képviselői Adrián Zsig- mond, dr. Horgos Ferenc, Szabó Géza, Nagy Ferenc, Erdős László, Durgonics János, Szászi Ferenc, Szabó Tibor, Tóth István helyezték el koszorúikat. Ezt követően a Független Kisgazdapárt képviseletében Kapitány Ferenc, Töttös Pál, Hal- mosi József, Wagner István, Weszter- gombi Antal és Bencze József, a Hazafias Népfront képviseletében Varjas János és Kiss Istvánná, a Magyar Antifasiszták és Ellenállók képviseletében Zsoldos Aurél, Lovas József és Somorjai László, a Magyar Demokrata Fórum képviseletében Lovász Csaba, a KISZ nevében Schatt- mann Csaba és Gulyás Katalin, az MSZMP képviseletében Péter Szigfrid, Csáky Béla és Király Józsefné, a Tolna Megyei Népbolt dolgozói nevében Antoni Józsefné, Schmidt Józsefné és Sólyom Zoltán, a tanácsok képviseletében István József, Kovács János és Jutkusz Győző, az Úttörőszövetség nevében pedig Do- mánszky Zoltán és Bácsalmási László helyezték el a magyar forradalom és szabadságharc hőseinek emlékműve előtt koszorúikat. A megemlékezésen elhangzotta Nemzeti dal, a Himnusz, a Szózat, a Rákóczi- induló, a Kossuth-nóta. Ez utóbbiról jutott eszébe a tudósítónak, lehet, hogy annak idején Kossuth Lajosnak elfogyott a regimentje, de itt, ezen a megemlékezésen erről szó sem volt, mivel az ünnepséget katonák nyitották, zárták és keretezték diszszázad formájában. Talán azért is volt ez szembeötlő, mert kevesen jelentek meg az ünnepségen és főleg a fiatalabb korosztály hiányzott. Zászlók, koszorúzók, katonák
