Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

4 4 Képújság 1989. március 1. Nyelvművelő Milyen gondunk van az idegen szavak ejtésével? írásunkat kicsit nyelvművelésnek, kicsit is­meretterjesztésnek szántuk, nem pedig egy nyelvészeti dolgozatnak. E szándékunkból fa­kad az is - kérve az olvasó szives elnézését -, hogy egyes szavak (nevek) helyes kiejtését al­kalmanként zárójelbe tettük. Ilyen gondolato­kat kívánunk vázlatosan körüljárni, hogy: Mi­lyen eredetűek a magyar szavak? Honnan kaptunk szókölcsönt? Milyen magyar szókkal viszonoztuk más nyelvek ajándékait? Hogyan viselkednek nyelvünkben az idegen (vendég) szók? Milyen gondunk van az idegen szavak ejtésével? Lörincze Lajos szerint (is) miért kell jól ismerni anyanyelvűnket? * Ha már ennyit foglalkoztunk az idegen sza­vakkal, néhány gondolattal a kiejtésüket is érintenünk kell, hiszen legtöbbször (az Írásuk mellett) ezzel van a legtöbb gondunk. Részle­tes elemzésre ismét nincs módunk, mert ez is­mét egy újabb fejezetet igényelne. Meg aztán lehetetlen (ezért helytelen) is lenne mindig, minden társadalmi rétegtől, minden alkalom­mal a helyes kiejtés megkövetelése, hiszen ki tud annyi nyelven, ahányból (mint láttuk) szót veszünk át. Arra azonban fel kell készülnünk, hogy a kábeltelevízió, a műholdas adások, a magazinok újabb idegen szavakkal bővítik szókincsünket, szókészletünket, kiejtésük újabb gondok elé állítanak bennünket. Az idegen szavak helyes kiejtésében és írá­sában segítségünkre lehetnek a szótárak (Idegen szavak szótára, Idegen nevek szótára) és a tankönyvek. Egyre gyakoribb (különösen ifjúsági regényeknél) az idegenből fordított művekben szereplő nevek helyes ejtésének jegyzéke a mű végén. Szótárak persze nem állnak mindenki rendelkezésére, mégis azt megkívánhatjuk egymástól, hogy a foglalko­zásunkhoz, környezetünkhöz, életvitelünkhöz tartozó idegen szavakat helyesen ejtsük. Ma már műveletlenségnek kell minősítenünk a New York-nak (olv. nyújork), Churchill-nek (csörcsil) nevjork, curcil-féle -, vagy az ENSZ főtitkárának, Cuellar (köjár) betű szerinti ejté­sét, vagy ha munkahelyünkön azzal henceg­nénk, hogy mi már tudjuk fogni (betű szerint ejtve) a SKY CHANNEL (e: szkáj csenel) prog­ramot. Gyümölcs és szőlőtermelő megye lévén kö­zelebbi példákat is hozhatunk a helytelen ejté­sekből, hiszen sok embernek van birtoka, kertje, szőlője. Legtöbbjüknek kedvelt alma­fajtája a starking (e: sztárking). Ez a szó a star (e: sztár=csillag) és a king (király) összevo­násából született. Többen ejtik starkingnak, még azok is, akik a kedvenc focicsapatuk sztárját (itt helyesen ejtve) dicsérik. A caber­net (e: kaberné) szőlő is gyakori a kertekben, de ezt is gyakran hallani (még iskolázottabb körökben is) Írás szerint ejtve. Zweigelt (e: Cvejgel) professzor nemesítette ki a zweigelt szőlőt, ezért így is illenék ejteni, nem pedig sveigernek. Egyesek ortho-phaltánt (e: orto- faltán) használnak permetezéshez. Ügy is ej­tik, ahogy a dobozra van írva. Permetezés után aztán elszívnak egy (helyesen ejtve) szimfó­niát, pedig a dobozra nem így van írva. Ebből is kiderül, hogy a ph-hangkapcsolatot a ma­gyarban f-nek helyes ejteni. Szerencsére a campinget (kemping) ma már kevesen ejtik campingnek, a szocialistát cocialistának. Lesznek, akik a fejtegetések olvastán azt gondolják, hogy furcsa egy nyelvművelés - is­meretterjesztés ez. Én meg azt hiszem, - lát­ván a sok új házat, tanyát, szépen gondozott kertet -, hogy környezetünk pallérozása, csi­nosítása mellett nem hanyagolhatjuk el nyel­vünk pallérozását sem. A nyelvi helytelensé­gek egyes emberek nyelvhasználatából indul­tak ki, és válhatnak (lásd: cveiger) a rossz szo­kás terjedése folytán általánossá, rossz pél­dává, társadalmi érvényűvé, vagyis nyelvrom­lássá. De az ellenkezője is igaz. Minél több embert tanítunk meg nyelvünk pontosabb, he­lyesebb, árnyaltabb használatára, annál in­kább megszilárdul a nyelvi közízlés, annál job­ban megnő az általános nyelvi igényesség, annál magasabb, tökéletesebb lesz a közön­ség nyelvi eszménye. Ezen írásunk is ilyen szándékkal született. Korábban már hivatkoztunk Lörincze La­josra. Úgy érezzük, hogy befejezésül is az ő nagyszerű gondolatai kívánkoznak ide: „Azt hiszem, arról, hogy mi tartozik bele az általá­nos műveltség fogalmába, sokat lehet és kell még vitatkozni. Az azonban aligha kétséges, hogy anyanyelvűnk igazi ismerete, szóban és írásban való helyes használata műveltsé­günknek legfontosabb része, legelső feltétele. Nem igazán művelt ember az - beszéljen bár jól-rosszul több nyelven is -, aki anyanyelvét nem ismeri eléggé, nem tudja jól használni. _ Persze az anyanyelv igazi, alapos megismeré­séhez idő, türelem, kitartó munka kell. De megéri a fáradságot!” Fogadjuk meg. Bizzunk benne. Dr. Nagy Andor Rádió Konzílium Diákkorban az osztálytársak fél­szavakból megértik egymást. Az adott közegben poént jelenthet egy nézés, egy gesztus is. Röhögések. Egymás szavába vágnak, egymásra licitálnak, villámgyorsan reagálnak. Megszokják, hogy nem mondják vé­gig a mondatokat, mert két-három szó után valaki úgyis jobbat mond. Ilyenek voltunk, te is, én is, ő is. És most ők ilyenek: a budapesti Radnóti Gimnázium diákjai. Kelemen ..János beszélget velük (csütörtök, Bartók 19.05) a „Bevezetés a filozó­fiába” című adásban. A „beszélge­tés” során a félórás műsoridőből kb. 28 percnyit az előadó hangja tölt ki, és itt-ott - többnyire kánonban és röhögésbe fulladva - megszólalnak a tanítványok. Az adás alcíme: „Igazságelméle­tek”. Mi az igazság? - kérdi az elő­adó. A gyerekek próbálnak valami szellemeset mondani. De Kelemen János nem sokat totojázik, meg­mondja maga: Igazság az, ha a tény és az ítélet megegyezik. A rózsa ak­kor, és csak akkor piros, ha „a rózsa piros”. Ezen a formulán sokáig elrá­gódik, aztán kéri, hogy jegyezzék le így, idézőjelestül. Justicia, veritas. Szó esik még Arisztotelészről, aki szegény, kissé hibásan fogalmazta meg az igazság definícióját, és Pál apostolról, aki azt mondta: „Minden krétai hazudik”. Na most Ádám - szól Ádámhoz a műsorvezető (mindig hozzá szól; a hallgatónak az az érzése, hogy csak ezt az egy diákot ismeri) - Ádám, te­gyük fel, hpgy te egy krétai vagy, és így szólt: „Én hazudok”... Parázs vita alakul ki, közel 1 percben, minek so­rán nem jutnak semmire. Már maga Ádám se tudja, hogy hazudott-e, mi­kor azt hazudta, hogy hazudik. Kö­vetkezik az igazság objektív voltának taglalása, majd a házi feladat: gon­dolkozzanak el az abszolút és/vagy relatív igazságon! Pallérozott elmék bölcs gondola­tai ezek. Szép és nemes dolog für­készni, boncolgatni az igazság tit­kait. Csak azt nem értem, mért kellet­tek hozzá a diákok és miért kellett hozzá a Rádió? w Márai Sándor halálára Jól emlékszem a fényképre, melyen kezében pezsgőspohárral, Rákosi Mátyással koccint. Nyilván mindketten alkalmi udvariassági formaságnak tekintették csak, Márai nem sokkal később már Nyugatra készült, de ebből sem csinált titkot, írói körökben közismert volt, hogy ingóságait árusítja, könyvtárát az egyik budai antikvárium vette meg. 1948 nyarán, szabályos útlevéllel, elhagyta az országot, és soha többé nem tért vissza. Ekkor már európai hírű író volt, igaz, nem is itthon kezdte, hanem a tágasabb Euró­pában, német és francia lapoknál, ha jól tudom, egy ideig a Frankfurter Allgemeine Zei­tung munkatársa is volt. Azzal, ami itthon történt, soha nem tudott azonosulni, de az­után is, hogy elhagyta az országot, többnyelvűsége ellenére is csak magyarul írt, mert a nyelv számára hazát jelentett s a kifejezés egyetlen lehetséges formáját. A mai olvasó alig tud róla valamit, pedig a két háború között a legolvasottabb írónk volt, itthon is, külföldön is, s elég Kaland című színjátékára utalni, amit Finnországban éppúgy sikerrel játszottak, mint Japánban. Régebbi könyvei hiányzanak könyvtáraink­ból, az újabbak alig jutottak el hozzánk, mint a költői Béke Ithakában vagy a San Gen- naro vére. Évtizedeken át írt naplói fontos részei az életműnek, ezek közül csak az első kötet jelent meg még itthon, de legfontosabb alkotása valószínűleg az Egy polgár val­lomásai. Egy magatartás története, mert Márai mindvégig polgárnak tartotta magát, a szó Thomas Mann-i értelmében, ugyanakkor ez a vallomás hű tükre a századelő ma­gyar városi polgárságának, s Illyés nem ok nélkül nevezte szociográfiának. Flosszú és gazdag élete volt, művei egy részének lett volna helye itthon is, mert en­nek az éles eszű írónak mindig volt szava a jelenhez is. Nem is lehetett másként, a 30- as években fontos szerepet játszott a magyar szellemi életben, s egyformán tartozott József Attila és Babits Mihály szűkebb köréhez. A Pesti Hírlapban hétről hétre közölt „krónikái” eseményt jelentettek, ahogy irodalmi esemény volt a háború után megjelent könyveinek sora. Köztük a Verses könyv, merta baljós években visszatért ifjúsága mű­fajához, s drámai versekben követte nyomon a háborút, idézzünk most ebből néhány apokaliptikus sort: A vérvád vijjog a világ felett Aki ma csókol, holnap eltemet Akit ma ölelek, holnap halott Reggel elad, ki este ringatott - A világ végén ülök, Babilon Partjain, már a halált hallgatom Az ég, a föld, a víz mind zengenek Gyászoljon jól, ki világot temet Sirasson jól, aki mindent sirat Amit ma toll ír, mind: sírfelirat. A vers alatt a dátum: 1944 karácsony este. Művei hiányos ismeretében a veszteséget nehéz felmérni, s azt sem lehet megmon­dani, hogy a gazdag életműből mit hagy meg az idő. Csak azt tudjuk, hogy jelentős iró távozott, akinek tekintélye volt szerte Európában s azon túl is. Itthon még fel kell fedez­ni, s az is bizonyos, hogy lehet tanulni tőle. Itthoni évtizedei alatt is a nyelv kivételes mű­vészét látták benne, aki nagy megjelenítő erővel tudott ábrázolni, mint talán legszebb regényében, a Krúdy Gyula utolsó napját elbeszélő remeklésben, a Szindbád hazatér­ben. Sokfelé vetette a sors, 1948-ban Svájcban telepedett le, majd Itáliában élt, később az Egyesült Államokban, Kaliforniában, ekkor már mint amerikai állampolgár. De ott is magyar író maradt, mint aki a szó mágiájával varázsolja vissza a távoli, de lelkében mindig elevenen élő hazát. A századdal volt egyidős, s túlélte valamennyi nemzedéktársát. A végső magány­ban, amikor úgy érezte, mindent átélt és mindent megírt, fegyvert emelt homlokához. „A szó a hallgatásban lesz hatalmas” - írta 1944-ben, aztán a szó is hűtlen lett hozzá, az emlék is kihunyt. Úgy érezte, nincs már keresnivalója a földön, amit még mondhat, mondják el könyvei. CSÁNYI LÁSZLÓ Az öregasszony Kutatás a jövő öregjeiről Beállított vagy ellesett pillanat? Nem érdemes kutatni. Fontosabb annál, ami olvasható róla. Fehér hajú öregasszony áll az üveg mögött. Ez a könnyen törő va­lami védi, zárja el a világtól. Ezen át látszik ő maga és ezen keresztül látja ő a világ homályos, bizonytalannak tetsző körvo­nalait, amelyek akkor sem változnak már számára, ha eláll az eső. Állandóságának kimozdíthatatlan súlya az a hetven­nyolcvan esztendő, ami keskeny vártá­nak ívére hajol és nyomja mind alább a kívül-belül összemosódó tekintetét, dkj. Fotó: KAPFINGER ANDRÁS 2025-ben Európában minden negyedik em­ber megéri hatvanöt évet, vagy annál idősebb lesz. Ez azt jelenti, hogy két nyugdíjas jut majd egy aktív keresőre. Erre a megállapításra jutott egy jövőkutató nemzetközi szervezet, amely há­roméves vizsgálatának eredményeit hétfőn hoz­ta nyilvánosságra Párizsban. A tanulmány szer­zői arra alapozták számításaikat, hogy a háború Az elmúlt években szinte teljesen elfe­ledett Tom Jones 1988-ban ismét felke­rült a slágerlistákra. Úgy látszik, az egy­kori walesi bányász újra a siker útjára lép. Tény: májusban a színpadra lép a le­gendás énekes. * Thomas Anders, a Modern Talking egykori csillaga májusban önálló album­mal jelentkezik. Londonban és Los An­gelesben készülnek a felvételek. * The first Time -, az európai slágerlistá­kat átnézve több összeállítás is az első helyen áll. A Coca Cola reklámdal ismert Thomas Anders új arca után földrészünkön demográfiai robbanás kö­vetkezett be, így a kővetkező években gyorsan nő majd az idősek száma. Felhívták a figyelmet arra a paradox helyzetre, hogy mig Európában az átlagos életkor felső határa egyre emelkedik, az emberek egyre korábban - sokszor 50-55 éves korukban - nyugállományba vonulnak (ön­ként, korkedvezménnyel, betegség, rokkantság hangú énekesnője, Robin Beck elérte el­ső átütő sikerét. * Az elmúlt héten kiosztották a könnyű­zenei Oscar-díjnak megfelelő Grammy- dijakat. A hölgyek közül a nálunk szep­temberben látott Tracy Chapman, míg a férfiaknál a több kategóriában is győze­delmeskedő Bobby McFerrin vehette át a nagyszerű díjat. * Michael Jackson tiltakozása ellenére megjelentek a Playboy magazinban test­vére, La Toya Jackson képei. A szer­kesztők háromezer felvételből válogatták ki az újságban szereplőket. * Önálló album kiadására készül a De- peche Mode tagja, Martin Gore. A Rockpont slágerlistája 1. Phil Collins: Two Hearts 2. Tanita Tikaram: Twist in my Sob­riety 3. Edelweis: Bring me Edelweis 4. Inner City: Good Life 5. Milli Vanilli: Bady Don’t Forget my Number Rockfontos - rockfontos Popcentrum a szekszárdi Gemenc Szálló éttermében. Az elkövetkező időszakban rendsze­vagy más okok miatt). Ez a helyzet nem kis dilem­mát okoz majd: vagy több mint kétszeresére kell növelni a társadalombiztosítási hozzájáruláso­kat, vagy jelentősen csökkentik a nyugdíjak és járadékok összegét. A jövőkutató szervezet sze­rint egyik megoldás sem fogadható el. Szerinte „új társadalmi szerződést” kell kidolgozni Euró­pa hanyatlásának megakadályozására. RQCKPQif A slágerlisták élén Phil Collins résén jelentkező programban ismert és népszerű popsztárok és lemezlovasok közreműködésével rendezünk progra­mot. Az elsőt e hét végén, március 3-án, pénteken tartjuk 21 órától 01-ig. KINDL GÁBOR Előtűnt a süllyesztőből Tom Jones

Next

/
Oldalképek
Tartalom