Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
1989. március 1. KÉPÚJSÁG 5 Minden marad a régiben Éles vita a településfejlesztésről Mire ösztönöz az ösztöndíj? Ezt a kérdést egyre több középiskolában teszik fel a tanulók. Kevésnek vélik az iskola által kifizetett összeget, noha egyes középiskola típusokban például a palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskolában a tanulók csak második osztályban, a második félévtől kapnak ösztöndíjat, akkor is egységesen. Hogy mást ne említsek, a gimnáziumban a tanulók sem részesülnek tanulmányi ösztöndíjban. Most azonban nem a gimnáziumokról lesz szó, hanem az 505. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetről. A könnyűipari tanulók kapják a legkevesebbet. A szakmunkásképző intézetben, az ösztöndíjak elosztási tervezetében alapvetően azt veszik figyelembe, hogy az egyes szakmák, osztályok melyik iparághoz tartoznak. Természetesen a nehézipari szakmák tanulói vasesztergályosok, lakatosok, Iv- és lánghegesztők kapják a maximális ösztöndíjat. A könnyűipari és a szolgáltatóipari tanulók lényegesen kevesebbet. Minden szakmának megvan a meghatározott alapösz- szege, s eszerint kalkulálják a járandóságot. Az ösztöndíj mértékét több tényező is befolyásolhatja Az ösztöndíj összege szakmánként különböző. Az elosztási terv által szakmákra vonatkozóan közölt összeget meg kell szorozni a szakmát tanulók számával, és így meg is kaptuk a szakmára, osztályra vonatkozó összeget, melyet aztán a tanulmányi átlag, közösségi munka, magatartás és egyéb tényezők alapján az osztályfőnökök személyre szólóan megállapítanak. Az esetleges fennmaradó összeget az osztály legeredményesebb tanulói között osztják szét, vagy pedig fordítják olyan célra, melyet az osztály egyhangúlag elfogad. Az elosztási tervezet azonban évfolyamonként is más. Többen bukjanak meg? A felsorolt tényezők mellett minden osztályban van egy alsó és egy felső ösz- szeghatár. Az alsó, bukottak esetében egységesen ötven, a felső, szakmánként változó, 500-700 forint. Minél kevesebben buknak meg egy osztályban, annál több összeghatár közötti összeget kell kifizetni. így megeshet, olyan osztály esetében, amely év végétöl félévig javított, hogy az egy főre eső összeg a korábbi1 hoz képest alacsonyabb. Ha ezzel ellentétben az osztály átlaga romlott, többen buktak meg, akkor több minimális, 50 forint ösztöndíjat kell kifizetni, így az egy személyre eső összeg a korábbihoz képest nő. Lényegében tehát, bár nevetséges, több embernek kell az osztályban fél év alatt megbukni, mert így egy-egy tanuló több pénzt kap, mint előtte. Ezért hiábavaló bosszankodni azoknak az osztályoknak, amelyekben az év végihez képest az egy személyre jutó ösztöndíj ösz- szege csökkent, mivel többek között a kisebb bukásarány okozza ezt. Minden marad a régiben Ezzel kapcsolatban röppent fel az a tévhír, miszerint a középiskolákban az ösztöndíj összegét központilag emelik. Ez igaz is, csak annyiban tér el a valóságtól, hogy nem a közép- hanem a felsőoktatási intézmények ösztöndíját emelik. A vállalatoknak pedig vajmi kevés beleszólásuk van az ügybe. A pénzt az iskola fizeti. Tehát minden marad a régiben. Felvetődhet a tanulókban a kérdés: Mire ösztönöz akkor az ösztöndíj. BARABÁS JÓZSEF Helytörténeti pályázat A Tolna Megyei Tanács V.B. művelődési osztálya, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága és a Tolna Megyei Levéltár helytörténeti pályázatot hirdet. A pályázatra beküldhető a megye történetének bármely korszakáról, bármely területéről, hivataláról, vállalatáról, üzeméről stb. írott tanulmány. Pályázati feltételek: a) a pályázaton bárki részt vehet; b) a pályaműveknek hiteles forrásokra kell épülniük: egykori levelezéseket, iratokat, cikkeket, hitelt érdemlő adatokra épülő visszaemlékezéseket, levéltári, irattári vagy személyi tulajdonban lévő dokumentumokat kell a pályázóknak felhasználniok. Az adatokra a pályázat jegyzetében a szokásos módon hivatkozni kell; c) a pályázatok terjedelme legalább 30 gépelt oldal - másfél soros távolsággal gépelve; d) a pályázatokat jeligével - két példányban - kell beküldeni a Tolna Megyei Levéltárba (Szekszárd, Béla tér 1). A pályamű mellé zárt borítékban kell elhelyezni a pályázó nevét és pontos címét. A pályázat díjai: I. díj 5000.Ft II. díj 4000.Ft III. díj 3000.Ft A pályázatot meghirdető szervek által alakított zsűrinek jogában áll több l.,ll., és III. dijat kiadni, vagy a pályaművek színvonalától függően a díjakat megosztani, esetleg visszatartani. A díjazásban nem részesült műveket a zsűri munkajutalomban részesítheti. A pályaművek benyújtási határideje: 1989. június 30. A pályázatok benyújtott példányai - a szerzői jog fenntartása mellett - a Tolna Megyei Levéltár őrizetébe kerülnek. A pályaművek első közlési jogát a kiíró szervek maguknak fenntarthatják. Közlés esetén a szokásos szerzői díj is megilleti az alkotókat. Az eredményhirdetés időpontja: 1989. augusztus 20. „Zsákutca” Dunafö Id váron A térképrészlet Dunaföldvár „belvárosát” ábrázolja. Tengelyében van a kamionforgalmat ma is lebonyolító útvonal, s tőle Jobbra” - a vasút felé nagy ívben kanyarodó - tervezett terelőút (Folytatás az 1. oldalról.) Egy írásos észrevétel így fogalmaz: „Ez a programjavaslat nem oldja fel a közlekedési, ellátási, idegenforgalmi stb. feszültségeket. Nem segíti a várossá fejlesztés feltételeinek kiépülését. Nem épít megfelelően a település funkcióira. Nem tervezi meg a köztéri szobrok helyét. A terv nem tartalmazza - nem határozza meg - a kerékpárutak, szennyvízcsatorna stb. nyomvonalát. A szövegben emlegetett ősi, történelmi városkép megőrzésének feladatait sem... És hiányoznak a rehabilitálás részletei is.” Az idézett írásos anyag nem általában észrevételez, hanem 20 pontban - részletesen - javaslatokat tesz a megoldásokra. A HNF nagyközségi bizottságának kibővített lakossági fóruma is igyekezett segítséget nyújtani a tervezők számára a jobb - a lakossági elgondolásokat is tartalmazó - terv elkészítéséhez. Nos, ezek után a terv újabb „végleges” változata is elkészült. Hamarosan tanácsülés elé kerül - jóváhagyásra. Ezt most megelőzte egy újabb népfrontos, kibővített lakossági fórum. A tervező, Haller Márta, rövid ismertetőjében elmondta, hogy megfelelő egyeztetések után a kész terv felhívta a figyelmet a legnagyobb gondra. A nagyközség vezetőségének véleménye és a lakossági észrevételek, igények alapján - a balesetek megelőzése és a már ma is elviselhetetlen közlekedési dugók megszüntetése, valamint az épületek (köztük műemlék jellegűek) állagát veszélyeztető nemzetközi kamionforgalom miatt - a 6- os fő Közlekedési út és a dunai híd közé terelőutat terveztek. Most, amikor kész a terv, a közlekedési hatóság bejelentette; a terelőút nem épülhet meg, hanem a 6- os úttól a Kéri, Paksi, Főtér, Tolbuchin út útvonalat - az elviselhetetlen kamionforgalmat ma is lebonyolító úttestet - négysávosra szélesítik. A bejelentést éles hangú vita - benne tiltakozások sora - követte. A négysávos úttal - útszélesítéssel - tönkre tennék a sajátos, messze vidéken egyedülálló, ősi, történelmi városképet. (Elkerülhetetlen lenne több többszintes épület részbeni lebontása, a Főtér megcsonkítása, elcsúfítása.) A már ma is elviselhetetlen kamionforgalom - a város szívén keresztül - állandósulna. (Már házak falai repedeznek meg, pincék omlanak be.) S hova kerülnének a - nélkülözhetetlen - kerékpárutak? Az útszélesítés jóvátehetetlen károkat okozna Dunaföldvárnak - lakosainak! A vitázók éles hangon tettek még észrevételt a létesülő nemzetközi motorcsónak-kikötő, valamint a tervezett tranzitszálló kijelölt helye ellen is. Az elhúzódó vita miatt nem kerülhetett sor a településfejlesztési terv más - esetleg lényeges - megoldásainak, (pl. menynyire segíti a városfejlesztés feltételeinek kiépülését, megvalósítását) megvitatására. A lakosság döbbenten várja a fejleményeket! A „zsákutcádból” ki kell jutni! SZELECZKY JÓZSEF Nosztalgia büfé Attalán... (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az elmúlt év végén nyílt meg az új vendéglátóipari létesítmény Attala központjában. Amikor ott jártam, megtudtam, hogy a büfé saját erőből épült. A második fázisban - jelenleg is épül - tavasszal készül el a meleg- konyhai éttermi része. így a nyáron már meleg ételekkel várják a vendégeket.- Hogyan is kezdődött a vállalkozás? - kérdeztem Nagy Irén üzletvezetőt és Olejnyik Jánost.- Tudomásunkra jutott még 1987- ben - akkor Dombóváron bérleményben dolgoztunk hogy Attalán a községi tanács árulja a tűzoltószertár épületét. Hallottuk, hogy amióta a kultúrházban betiltották a szeszes ital árusítását, megszűnt a presszó is. Ekkor úgy döntöttünk, hogy megvásároljuk az épületet. így is történt. Egy év múlva már megnyílt a büfé, melynek berendezését bármelyik városi vállalati büfé, vendéglő megirigyelhetné.- És miért Attalára jöttek a városból?- Pesten 20 évig voltam neves szórakozóhelyeken, 18 évig Siófokon, 2 évig Nagykőnyiban, egy évig Dombóváron - válaszolt Olejnyik János. - Ezután elég sokat kellett fizetnünk, gondoltuk nem veszíthetünk a vétellel. Eddig úgy érezzük, hogy igazunk lett.- Hogy fogadták a faluban önöket?- Köszönettel és megnyugvással vették jöttünkét. Mint említettem, régóta bezárták az itteni presszót. A falu lakossága és vezetése befogadott bennünket. Munkánkkal igyekszünk viszonozni a falu jó szándékát. Mi mindig a közért dolgoztunk.- A községi tanács hogyan támogatta a kezdeményezést?- Ami rajtuk múlott, segítettek. Örömmel tapasztaljuk, hogy az itt élő emberek a munka utáni kikapcsolódásért térnek be. Italkínálat, saját keverésű koktéljaink miatt a közvélemény a nosztalgia névvel illette büfénket, ezért is kapta a Nosztalgia nevet. Eddig egymillió forintban van az építkezés, tudjuk, hogy rövid távon nem fog megtérülni - tette hozzá Nagy Irén cégtulajdonos. - Mégis bízunk abban, hogy közkedvelt szórakozóhely lesz az egységünk. Vállaljuk családi összejövetelek, névnapok rendezését. Péntekenként 5 órától zenés esteket tartunk a fiataloknak, ahol a Nosztalgia-duó szolgáltatja a zenét. Bodó Imre Farsang Ádám és Éva jegyében (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A tamási úttörőházban 130 ifivezető részvételével megyei ififarsang volt. A farsangi játékok témájául a házigazda tamási ifisek a szerelmet, a házasságot választották. A rendezvény Ádámkának, Évikének, Luci Ferkónak és Istenkének nagy bevonulásával kezdődött. Jelképes házasságkötések után a Dorottyák (vénkisasz- szonyok) és a Turbékoló galambok (házaspárok) csapata mérte össze erejét tréfás feladatokban. A szivgyűjtő játékot nagy fölénnyel a házaspárok nyerték. Délután az egyes városok ifiközösségei színre vitték Karinthy Frigyes paródiáját: „Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról, és Luci Ferkóról Az emberke tragédiája-t." A legnagyobb sikert a bonyhádi ifisek aratták, ők szerezték meg az első helyet. Ezután a pokoli diszkóban táncolhatott mindenki kedve szerint, vagy a pokol bugyrainak feladatait teljesítve (jóslás, fejtörő, szerencsejáték stb.) megszerezhette a kilépéshez szükséges obulust. A mindig jó hangulatú ifitalálkozó következő helyszíne Paks lesz NÉMETHNÉ PÁLINKÁS VERONIKA
