Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-07 / 32. szám
1989. február 7. Képújság 3 Versenyben Baranyával Pénzügyi aszály a mezőgazdasági üzemekben Kelemen István: ,,A csatársort keli gólhelyzetbe hozni” Lakásügyeink A törlesztési támogatásról Lakás építésére és vásárlására januártól a korábbiaknál lényegesen magasabb - a kedvezményes 3 százalék helyett 18,5 százalékos - kamattal vehetünk föl kölcsönt. Ennek ellensúlyozására bevezetésre került az úgynevezett törlesztési támogatás, amit - az egyéb lakáscélú támogatásokhoz hasonlóan - alapesetben az a nagykorú, vagy 16. évét betöltött állami nevelt kiskorú magyar állampolgár vehet igénybe méltányolható lakásigényének kielégítésére, akinek magának, házastársának és kiskorú gyermekének lakástulajdona, lakrésze* állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs. A törlesztési támogatás lényege, hogy a takarékpénztártól felvett kölcsön havi törlesztőrészletének meghatározott százalékát az állam fizeti meg az adós helyett. A lakásszerzéshez nyújtható törlesztési támogatásnak több fajtája van. Kiemelt törlesztési támogatás a gyermekes családokat illeti meg, a törlesztés első 10 évében, ha szociálpolitikai kedvezmény igénybevételére jogosító körben (erről tegnap írtunk) jutnak lakáshoz. A támogatás a havi törlesztőrészlet a törlesztés első öt évében a gyerekek számától függően 40-80 százalékkal, a második öt évben pedig 20-40 százalékkal csökkenti. E törlesztési támogatás nagysága azonban maximált:- egygyermekes családok esetében 300 ezer- kétgyermekes családok esetében 400 ezer- három vagy többgyermekes családok esetében 500 ezer Ft kölcsönösszegig, lefeljebb azonban a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentet építési költség vagy lakásár 70 százalékáig lehet alkalmazni. A lakáscélú megtakarítások után (beleértve az ifjúsági betéttel összefüggő külön kölcsönt is) igénybe vehető törlesztési támogatás alapján a törlesztés első öt évében a havi törlesztörészlet 70 százalékát, a második öt évben pedig 40 százalékát vállalja át az adóstól az állam. A törlesztés 11-15. évében általános törlesztési támogatás mérsékli a havi törlesztőrészlet összegét. Ez utóbbi támogatás nyújtható az előző két körbe nem sorolható lakáscélú kölcsönökhöz önállóan (ideértve a magánforgalmú lakás-, lakóház- és állami tulajdonú telekingatlan-vásárlást is), illetve az előző két támogatási fajtánál ismertetett kölcsönhányadokat meghaladó összeg törlesztőrészletének megfizetéséhez is. Mértéke a törlesztés első öt évében a havi törlesztőrészlet 30 százaléka, a következő tíz évben pedig 15 százaléka. (Folytatás az 1. oldalról.) A Tolna Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának a vezetőjével, Kelemen Istvánnal is ezzel kezdtük a beszélgetést: ezt a fogalmat, hogy téli aszály, eddig nem is ismertük. Mióta tart az aszályos periódus?- Hét éve, 1982 óta. 1940 és 1970-es évek átlagában 652 milliméter csapadék hullott évente átlagosan Tolna megyében. Ha a lehullott csapadékmennyiséget 1982-től göngyölítjük, hét év alatt 811 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a megyében, mint amennyi átlagosan szokott. Ez a 811 milliméter magas, laza hótömegnek felel meg, aminek szép lassan elolvadva be kellene szivárognia a talajba - így lenne jó pozícióban a talaj.- A csapadékhiányra vagy többletre volt időszak, amikor egyszerűen nem illett hivatkozni mondván, a mezőgazdászok képesek mindent az időjárásra fogni ahelyett, hogy a szakértelmüket kamatoztatnák. Most a hosszú száraz időszak milyen következményekkel jár a termelésben?- A víz, a csapadék olyan alapvető természeti feltétel, amely nélkül nem lehet termelést folytatni. A minimum csapadék határozza meg a termelést, az eredményeket. Főleg a vegetációs időszakban lehullott csapadéknak igen nagy a szerepe. A tavalyi év mondható a legszélsőségesebbnek, hisz búzából rekordtermést takarítottunk be, kukoricából viszont rendkívül alacsony termésátlagot értünk el. Amíg 1987-ben a megye ötödik volt az országos rangsorban búzatermesztésben, addig 88-ban magasan az első lett. A kérdés most az, hogy mi az a tanulság, amit le kell vonni, és milyen feladatokat szab meg a jelenlegi helyzet az agrártermelés számára. Hat tonna feletti búzatermést el lehet érni a megyében, ennek adott a reális lehetősége. A hektáronkénti 5,4 tonnás kukoricaátlag figyelmeztető jel, amennyiben a termelési tényezők az optimumtól elmaradnak, akkor az alacsony termésátlag lehetőségeivel is számolni kell. A vízzel, mint limitáló tényezővel kell bánnunk. Mondhatnánk: öntözzünk többet. Ennek a lehetősége korlátozott, drága a beruházás és sokba kerül a víz. Ha valaki a felszíni elfolyó vízből öntöz, magas díjat kell fizetni, ugyanakkora karsztvizeinket más termelő ágazatok pazarolják. Az öntözést, a vízkivétel módját, a vízért fizetendő összeget mielőbb komplexen rendezni kellene, erre a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium hivatott. Emellett persze rendkívül fontos, hogy vízmegőrző talajművelést folytassanak a gazdaságaink, erre több figyelmet kell szentelni.- Ez nyilvánvaló, minden szakember számára egyértelmű és világos. De vajon az okszerű talajmüveléshez adott-e minden üzemben a megfelelő géppark?- Az üzemek többsége rendelkezik megfelelő felszereltséggel. A gyakorlatban azt kell elérni, hogy az adott talajhoz igazodjék a talajművelés - ebben a dologban nem lehet sematikusan gondolkodni. Ha szántás után nem zárták le a talajt, ma pazarlásnak és bűnnek számit. Lényeges, hogy folyamatos, a növény igényeihez igazodó tápanyag-visszapótlás történjék - ezt ma a laboratóriumokban állandóan vizsgálják. Lényeges a gyommentesség is, hisz a gyomok agresszívebbek, életképesebbek és zsar- nokabbak, mint a kultúrnövények. A gyomokat tehát irtani kell. Esetenként nem drága külföldi vegyszerekkel, hanem kézi erővel - ehhez azonban az kellene, hogy a munkabér ugyanúgy költségtényező legyen, mint bármi más. Ezt a lehetőséget jobban át kellene gondolni.- A megyében nyilván az elmúlt évben is készült terv, amelyben azt próbálták hozzávetőleges pontossággal meghatározni, hogy az egyes termékektől mit várnak. Hogyan valósult meg ez a terv?- A termelési érték 1988-ban nem érte el az 1987. évi szintet - egy százalékkal kisebb. A mezőgazdasági termelésben 2,5-3 százalékkal kisebb az előállított termelési érték, míg az élelmiszerágazatban 1 -1,5 százalékkal több. A gazdálkodás eredménye, a nyereség úgy néz ki, hogy az 1987. évi 1,4 milliárdos eredménnyel szemben a mezőgazdaság 950 milliót eredményezett tavaly. A mezőgazdaság és élelmiszeripar együttesen 1,9 milliárdot ért el 1987-ben -1 milliard 250 millió lesz ez a szám a tavalyi évre vonatkoztatva. Ez hasonló az országos számokhoz-a tavalyi év eredménye kétharmada az előző évinek. A kiesés döntően a kukorica hozamkiesésével magyarázható.- Mit érdemes ma termelni?- A kalászos gabonák jövedelmezősége közelíti a mélypontot - 87-ben 1 hektár kalászos gabonán ezer forint volt a nyereség. A 80- as évek közepén még 6000 forint volt ez a szám! A kukoricán 1987ben tízezer forint volt a jövedelem - ez most nem lesz ennyi. Az optimális hektáronkénti 5-6 ezer forint nyereség tisztességesnek mondható, de a cukorrépa például 30 ezer forintot is hozhat. Tolna megyében átlagosan egy hektár területre 6000 forint eredmény jut - ebben természetesen az állattenyésztés eredménye is benne foglaltatik.- Az állattenyésztés viszont mindig stabil ágazat volt a megyében.- Igen, de ez nem jelenti azt, hogy nem volt időnként létszámcsökkenés. Ez azonban összefüggött a telepi rekonstrukcióval - a rekonstrukciót követően viszont jobb minőségű, nagyobb termelőképességü állatok kerültek az állattartó telepekre. A sertésállomány 50 százaléka hármasmentes, s a jobb minőségű állomány a tenyészállat-előállítás lehetőségét is magában hordozza. Ami a sertést illeti: ha kevés a kukorica, tehát a takarmány, mindig csökken az állomány. Erre lehet számítani most is, elsősorban a kistermelésnél. A nagyüzem azzal, hogy komplett sertéstelepe van, kényszerpályán mozog és az az érdeke, hogy minél több legyen a hízókibocsátása.- Érdemes-e ma szarvasmarhát hizlalni, tehenet fejni?- Tolna megyében a tejtermelés jövedelmező volt tavaly is, az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja az 5000 litert. Érdekes, hogy a tehenek aránya növekszik, a hústermelő szarvasmarhák száma csökken - ez utóbbi pozíciója romlott. A zárszámadások már megkezdődtek. Tolna megye mezőgazdasági üzemei között milyen nagy lesz a differenciálódás?- A differenciálódás igen nagy, és ez nem biztos, hogy kívánatos. Éveken át nem volt veszteséges üzem, 1987-ben viszont Sárszentlörinc, Nagykónyi és a dunaföldvári közös vállalat zárta veszteséggel az évet. Tavalyi eredményei alapján veszteséges Sárszentlörinc, Nagy- dorog, Pusztahencse, Diósberény és Tolnanémedi. Sárszentlőrincen és Nagy- dorogon állami pénzből, szanálással, a másik három téeszben pedig saját forrásból rendezhető a veszteség. Mi mindig Baranya megyével vagyunk versenyben, hisz hasonlóak az adottságaink. Úgy tudom, Baranyában 14-15 veszteséges szövetkezettel számolnak.- Ebben az évben mit tart a legkritiku- sabbnak a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásában?- A likviditási helyzetet. A 89-es gazdasági évnek gyengébb pénzügyi kondícióval indulunk. Azt mondtam: aszály van a földeken, de nyugodtan mondhatom azt is: pénzügyi aszály van most a gazdaságokban. Bár a hitelekkel nem volt gondunk, hisz jó kapcsolatot alakítottunk ki a bankokkal. Tavaly óta azonban rosszabbodott a pénzellátás, s ez különösen az év első felében várható. Akkor, amikor csak az állattenyésztésből jön bevétel, a növénytermesztés csak viszi a pénzt és nem hozza. A Tolna megyei bankok, reméljük idén is, az első félévben meg tudják oldani a gazdaságok hitelellátását. Nehéz évnek ígérkezik a 89-es év, de üzemeinkben dolgozik annyi értelmes szakmunkás, technikus és mérnök, hogy úrrá legyen a nehézségeken. Nekünk itt a megyei tanácson, akik futballnyelven szólva középpályások vagyunk, az a feladatunk, hogy az információinkkal segítsük a gazdaságokat, a példával élve: a csatársornak küldjük a labdát, és gólhelyzetbe hozzuk őket. Hurok a kötélen Sándor ott folytatja a történetet, amikor szombat este egyedül maradtak Sárával. Kapitánytól azzal váltak el, hogy alkalmasabb pillanatban tovább folytatják, de azért „Sándor gondolja meg, mert óriási üzlet van kilátásban. A mai világban az ilyen laza csoportoknak áll a zászló, bűn lenne kihagyni.” Mindig irtózott az olyan emberektől, akik képesek bármikor a felszínen maradni, akik soha nincsenek lelki válságban, kitölti az életüket a pénz, a szereplés, a hatalom. A munka értelmén soha nem gondolkodnak, az másodrendűvé válik. Ők látszanak kiegyensúlyozottnak, erősnek, hatalmasnak. Mert soha nem tudni mi a valóság és mennyi a máz. Az emberek általában csak a mázt veszik észre: a villogást és a magabiztosságot. Később meggyőződésükké válik, csak ezek lehetnek az élet császárai. Ami végül elveszi a kedvüket és fogadkozásokat szül: „én is csirkefogó leszek”. Szerencsére tovább folytatják az életüket úgy, mint eddig, becsületesen. Kedvtelenné vált Bodor. Lehangolta Kapitány Károly lehengerlő modora, az, hogy biztos volt a dolgában. Úgy akart elmenni, hogy megszerzi Sándor skalpját.- Annyi rossz házat terveztem már - kesergett Sárának. - Soha többé nem szed rá senki, soha.- A saját hajlékod tökéletes - mentegette az asszony.- Mindig beadtam a derekam. A főnökeimnek, később a megrendelőknek. Ők fizetnek, biztattak a többiek, ők is dirigálnak. Amiért mi lakhatatlan házat építettünk velük.- Ők akarták - jelezte más véleményét a mutatóujjával Sára.- Meg kellett volna magyaráznom, hogy rossz, amit divatból követnek.- Mint a mesében, ugye.- Cinikus vagy.- Nem. Csak realista. Ha te nem tervezted volna meg „életünk álmát” akkor előlépett volna az ilyen Kapitány-féle, aki minden igényüket kielégíti.- Ennyi lenne az egész? - hangolódott le Sándor.- Kicsit bonyolultabb, de a helyzeten semmit se változtat. Vállalkozó mindig akad mindenre.- Ezt nem hihetem el, még neked sem: egyenlő lenne a cinizmussal.- Mondhatunk bármit, a gépezet így működik. Sára nem akarta elrontani a napot. Házassági évfordulójuk volt és ő úgy készült rá, mint még soha. Az ajánlat azonban megzavarta őket. Pedig szíve szerint folytatta volna a beszélgetést, talán megtudná és megértené Sándor önsanyargató vádjait. Azt, hogy végül miért is vállalt munkát Méhesen. Egy leromlott faluban, olyan feladatot, ami még jobban felőrli, mert meghaladja erejét. Szívesen mondta volna, hogy miért nem jut eszébe ellenállni. Vegye fel a kesztyűt, lépben be a tervezőirodába és saját akaratát erőltesse rá az ilyen Kapitány-félékre. Mert addig övék lesz a hatalom, a dicsőség és a pénz is, míg nem találnak emberükre, míg nem szorulnak háttérbe. Mert a „hű de nagy” becsületes emberek nem állnak a sarkukra, inkább a lelkűket masszírozzák, mert ők csak arra alkalmasak. Mindig megvan a felmentés is: „én alkalmatlan vagyok erre, csak a munkámhoz értek”. Azután jönnek a nagy kiborulások, a szentségelések, s az elvonulások: Méhesre, a világ végére, bárhova, csak ne kelljen szembe kerülni, veszekedni, harcolni.- Nagyon elhallgattál - nézett kérdően az asszonyra Bodor.- Felkavart az előbbi jelenet.- Engem is - mondta kedvtelenül a férfi -, pedig nem ezt kellene csinálni.- Hogy? - hökkent meg Sára.- A pofájába kellene vágni, hogy tehetségtelen, aztán jól seggbe rúgni, hogy elfelejtse az ötletét, hogy tartsa jól észben, hány az óra.- Ez derék - dicsérte meg az asszony Sándort -, akkor miért nem így cselekszel!- Ha ezt tudnám, akkor nem kellene a válaszon gondolkodni, hanem cselekedtem volna. Most is, tíz és húsz éve is. Most Méhesnél tartok.- Száműzetésben.- Nem. Annak nem nevezném. Arra kell idő, hogy eljussak a cselekvésig, hogy én szervezzek egy géemkát, kisszövetkezetet, bármit, ahol az érték érték. Ahol a munka, a tehetség és a szorgalom az úr. Ehhez kell nekem Méhes. Lehet, hogy fél, lehet, hogy egy évig. Ha nem sikerül, akkor örökre, mert nem érdemiek mást. Sára lelkesen hallgatta az urát. Abban a pillanatban vált biztossá, hogy valami megmozdult az emberben, eljutott az önmarcangolás- ban egy olyan pontra, amikor képes úgy összerakni a válaszokat, hogy önmagát menekítse ki a kátyúból. Értelmiségi betegség, gondolta Sára, mindannyiunkkal megesik. Az önmarcangolás azonban nem sok eredménnyel jár. Védtelenné válik az ember és akkor sebezhető. Ezt a sebezhetőséget azonnal felismerik azok, akik mindig előbbre szeretnének jutni: akár a hivatali, akár a szakmai ranglétrán. Az eszközök nem számítanak. Ha az arcra van írva a vesztest jelentő leghangoltság, akkor elvész minden: porba tapossák. Sándor is így járt, az a baj, hogy rengeteg Bodor Sándor van ebben az országban.- Azt hiszem, hogy az utolsó mondatomat módosítani kell - szinte csak magára mondta ezt Sándor úgy, hogy azért a felesége is értse.- Vagyis nem szabad olyan gondolatot az ember agyában tartani, hogy akkor örökre Méhesen marad, mert nem is érdemel mást - pontosított Sára.- Az nem lehet a végső megoldás. Csak akkor szabad kimondani, amikor rájön az ember végérvényesen, hogy tehetségtelen. v " Folytatjuk. HAZAFI JÓZSEF A tavaszi vetésű növények magját szállítják ki az üzemekbe