Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-07 / 32. szám

1989. február 7. /tolh» 2 NÉPÚJSÁG Független szervezetek nyilatkozata a nemzeti közmegegyezésről A megyei pártbizottság ülése nyomán „Nem vagyunk eléggé képzettek, műveltek” A független politikai és társadalmi szervezetek, szövetségek és pártok a legnagyobb felelősségtudattal kívánják szolgálni az alkotmányos és demokrati­kus Magyarország megteremtésére irá­nyuló törekvéseket, a súlyos gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságból történő kiemelkedést - hangoztatja az a nyilat­kozat, amelyet tegnap juttattak el a Ma­gyar Távirati Irodához. A hatalom és a társadalom kiegyezése csak a nemzeti közmegegyezés szelle­mében, azoknak az elveknek és eszmék­nek az alapján jöhet létre, amelyek ösz- szevágnak a magyar nép történeti tuda­tával és erkölcsi érzékével. A nemzeti közmegegyezés csak a fondorlatosság minden formájának elvetésével, az egye­temes magyarság érdekegyesítésével és történelmi igazságtétellel képzelhető el, csak így épülhet szilárd talajra - hangsú­lyozzák a nyilatkozat aláírói. A független szervezetek együttműkö­dése a kibontakozás érdekében, akár koalícióban a Magyar Szocialista Mun­káspárttal, akár a konstruktív ellenzék al­kotmányos pozíciójában, csak a törvény­telenségek önkényuralmát megtestesítő sztálini pártállammal szemben 1956-ban kirobbant népfelkelés igazságos törté­Szimbolikus jelentőségű lépést tett Pozsgay Imre az 1956-os események új politikai értékelése felé - állapítja meg az a nyilatkozat, amelyet a Független Kis­gazdapárt tegnap juttatott el a Magyar Távirati Irodához. Az 1956-os események népfelkelés­ként értékelése sokkal közelebb áll a ma­gyar közvéleményhez és a Független Kisgazdapárt tényekkel alátámasztott véleményéhez, mint a korábbi megfogal­mazások - hangoztatja a szervezet, ugyanakkor aggodalmának ad hangot az e reális megközelítést ellenző erők meg­A Magyar írók Szövetségének elnök­sége úgy látja: 1956 megítélésében az éles ellentétek, az antagonizmusok el­mélyítették a közéletben feszültségeket gerjesztő, a népet a politikai vezetéssel szembefordító bizalmi válságot. így kezdődik az a nyilatkozat, amelyet - a közelmúltban nyilvánosságot kapott állásfoglalással kapcsolatban - az író- szövetség elnöksége fogalmazott meg. Az írószövetség dokumentuma - amelyet tegnap juttattak el az MTI-hez - rögzíti: neti megítélésével, revideált felfogásával képzelhető el. Minden ezzel ellentétes megnyilatkozás és állásfoglalás a válság elmélyítéséhez, a kibontakozás esélyé­nek rosszabbodásához, külföldi és hazai megítélésünk leértékelődéséhez vezet. Senki sem felejheti el azt sem, hogy az egyéni tragédiák fájdalma és a kegyelet érzése mindenkit megillet, akit veszteség ért. A fájdalom és emlékezés joga sem le­het privilégium! A nemzeti megbékélés és a szilárd politikai és erkölcsi alapokon nyugvó megegyezés alapfeltétele euró­pai jelenlétünknek és megítélésünknek - szögezi le egyebek között a nyilatkozat. A dokumentumot a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, az Erdélyi Szövetség, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Jogász Fórum, a Független Kisgazda- párt, a Független Kisgazdapárt Kovács Béla Politikai Társasága, a Magyar De­mokrata Fórum, a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt, a Márton Áron Tár­saság, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Sza­bad Kezdeményezések Hálózata, a Tör­ténelmi Igazságtétel Bizottsága, a Tudo­mányos Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete és a Veres PéterTársaság ve­zető testületéi és tisztségviselői írták alá. nyilvánulásaival kapcsolatban. A Füg­getlen Kisgazdapárt 1956 októberét nemzeti felkelésnek és a sztálinizmussal szembeni forradalomnak tekinti. Úgy véli: az októberi napok minden véráldozata nemzeti tragédiánk része. A Történelmi Albizottság Pozsgay Imre által ismertetett értékelését a társadalom számára elfo­gadható kompromisszumnak ítéli. A Füg­getlen Kisgazdapárt a társadalmi meg­békélést kívánja és támogat minden olyan politikai lépést és megnyilatkozást, amely ebbe az irányba mutat - szögezi le a nyilatkozat. „Üdvözöljük azt a kezdeményezést, amely a legújabb történelmi elemzések alapján oldotta az évtizedek során el- merevült antagonizmusokat. A népfel­kelés fogalma valóban alkalmas arra, hogy a közvélemény, a tudomány és a politika ítéleteit, minősítéseit közelítse, s a kibontakozás az egész társadalmat átfogó reform nagy munkájában segítsen megalapozni a lehető legszélesebb nemzeti összefogást” - zárul a nyilatko­zat. A megyei pb pedagógus tagja, a paksi gimnázium tanára, Kárpáti Istvánné fon­tosnak tartotta az ülésen azonnal leszö­gezni: nem érzi magát egyáltalán eltar­tottnak. Ebben a körben ugyan nem ta­pasztalt ellenszenvet - bár többen érzé­se szerint most sem értették meg és sér­tődést véltek szavai mögött felfedezni de másutt annál gyakrabban elhangzik, hogy túl sok a humán értelmiségi, akik ugye - lévén nem termelők - eltartottjai a társadalomnak.- Fölszólalásra mégsem ez késztette. Hanem?- - Ezen a pártbizottsági ülésen csak a gazdaságról volt szó. De bármilyen prob­léma vetődött is föl - piacismeret hiánya, munkafegyelem, tárgyalóképtelenség -, mindenből azt hallottam ki, hogy a gon­dok gyökere innét, az iskolából indul ki. Nyitott vendégház Együttműködési megállapodást írtak alá a múlt hét végén, a Tolna Megyei Ide­genforgalmi Hivatal és az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának képviselői az utóbbi szervezet Szekszárd közelében található Keselyüsi úti üdülőházának idegenforgalmi hasznosítására. Ennek értelmében - mint arról Fejes István, a Tolna Tourist igazgatója tájékoz­tatott, a jövőben ez az utazási iroda is szervez ide vendégeket.- A Tolna Tourist már megkezdte az épület hasznosításának külföldi propa­gandáját - mondta Fejes István. - Remél­jük, hogy a vadászszezon kezdetére megtelik a tizenhat személy befogadásá­ra képes üdülőház. Addig is szívesen ál­lunk a Tolna megyei vállalatoknak és egyéb partnereknek a rendelkezésére. Szajki László, az MSZMPTolna Megyei Bizottságának osztályvezetője a megál­lapodás létrejöttének okaiként a megye turistaforgalmába való fokozottabb be­kapcsolódást, a racionális ingatlan- és eszközkihasználást említette, nem titkol­va el azt sem, hogy a pártbizottság szá­mára anyagilag is előnyös a szerződés.- A Szarvas csárda mellett van egy tó. Annak mi lesz a sorsa? - kérdeztük az osztályvezetőtől.- A tó a terület tartozéka, így tehát - ha­sonlóan a többi szolgáltatáshoz - a leen­dő vendégek ezt is igénybe vehetik. Hiányzik a kellő képzettség, a kultúra, a nyelvtudás, a műveltség. Minderre meg kellene tanítani az embereket, s termé­szetesen annak kellene ezt tenni, aki leg­jobban ért hozzá. A gyakorlatban még­sem mindig az tanít, hiszen az ismert kontraszelekció miatt nem a legjobbak kerülnek a pedagóguspályára. A kellő anyagi, de mindenekelőtt az erkölcsi megbecsülés hiánya miatt, a kontrasze­lekción túl, elnőiesedik a pálya, a kollé­gák zöme regenerálódás és önképzés helyett kénytelen energiája jó részét uborka- és paradicsomtermesztésre for­dítani... Mégis ellenünk fordult most min­den ellenszenv, mert majd, esetleg ka­punk némi fizetésemelést. Holott a válla­latoknál talán ennél lényegesen na­gyobb mértékben emelkednek a bérek.- Az értelmiségi lét presztízsének A Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap hétfői vezércikkében megállapít­ja: Magyarország célja ma Európa, s ez emlékeztet a korábbi évszázadoknak ar­ra a törekvésére, hogy a magyarok fel­zárkózhassanak a nyugathoz. Hogy Európa földrajzi fogalmán, az Atlanti­óceántól az Uraiig terjedő térségen kívül mit értenek Európán a magyarok, azt leg­utóbb davosi beszédében sejtette Grósz Károly, a magyar kommunisták főtitkára:- Nemzetem felemelkedése mindig Európa sorsához kötődött. Történelmünk során megéltük, eszünkkel értjük, szí­vünkkel érezzük, hogy sorsunk Európa - idézi a tekintélyes frankfurti újság a főtit­kár szavait „Magyarország Európára te­kint” cím alatt. Grósz és vele együtt honfi­társai -állapítja meg - Európán nemcsak a liberális gazdasági rendszert, hanem még hangsúlyozottabban a hagyományt, a szellemi magatartást és a politikai stí­lust értik. A konzervatív lap ezzel összefüggés­ben országunk legutóbbi belpolitikai fej­leményeit elemezve hangsúlyozza:- A magyarok sorskérdése nem azon múlik, hogy vajon az országban a kom­munista párt vagy különböző szocialista pártok koalíciója van-e hatalmon, és azon sem, hogy Magyarország KGST- és VSZ-tag. Lényeg az, hogy mindez milyen a valóságban. Például: az a kérdés, hogy az országban állomásozó szovjet csapa­tok milyen magatartást tanúsítanak, fon­tosabb kérdés, mint az, hogy itt vannak. A leglényegesebb belpolitikai tényező az új alkotmány lesz, mivel ezzel dől el: mikép­pen kormányozzák majd a népet, függet­lenül attól, hogy ki alakít kormányt. A lap úgy ítél i meg: a jövőt majd az a té­nyező is alakítja, hogy a kommunista párt miként foglalkozik a történelemmel, akár a közelmúlt kérdéseivel is. Ezért van ki­helyreállításában, pontosabban hely­reállíthatóságában - rendeletileg, egyik napról a másikra - nem hiszek. Fölme­rült viszont bennem, hogy ez a presztízs úgy fog esetleg „helyreállni”, hogy anya­gi és erkölcsi megbecsültségben a töb­bi szakma idomul például a pedagógu­sokéhoz...- Ha van szocializmus - és állítólag van -, akkor nem az egyenlő szegény­ségnek kellene megvalósulnia. Annyi fi­gyelemreméltó hozzászólás elhangzott ezen a pártbizottsági ülésen, a kevés em­ber között is olyan sok az okos, hát még országos szinten! Akkor miért nem törté­nik valami? Ha mindenki látja a problé­mákat, akkor mi az a gúzs, ami megköt bennünket?- Magam is ezen töprengek szünte­len... - rí ­emelt jelentősége az MSZMP KB illetékes bizottsága kiadandó jelentésének a nép- köztársaság négy évtizedéről. A vezér­cikk erre vonatkozóan kitér vezető ma­gyar politikusoknak az 1956-os esemé­nyek jellemzése kapcsán elhangzott ál­lásfoglalásaira, az eltérő nézetek meglé­tére is, és a február 10-re összehívott központi bizottsági ülés feladatáról szól­va kifejti: - Bármiben látja is majd az ülés feladatát, a KB nem személyekről és fo­galmakról fog határozni, hanem a párt­nak a történelem iránti szavahihetőségé­ről, mindenekelőtt pedig Magyarország­nak Európában betöltött helyéről. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kü­lön budapesti tudósításban is jelzi, hogy a KB albizottsága még a Központi Bizott­ság ülése előtt nyilvánosságra hozza ja­vaslatait az 1956-os események értéke­léséről. Egyben ismerteti Pozsgay Imré­nek azokat a szavait, amelyekkel ponto­sította, árnyalta a bizottság által ajánlott egyik megfogalmazás, a népfelkelés ki­fejezés használata kapcsán kifejtett véle­ményét. A lap idézi azt a megállapítását, hogy a néppel való megbékélés szelle­mében a bizottság által ajánlott megfo­galmazás nem veszi át az ellenfelek szó- használatát, és nem kívánja elijeszteni Magyarország szomszédait és szövetsé­geseit. Figyelembe veszi a népi hatalom fenntartásáért hozott áldozatokat is. Ugyanakkor - idézi a lap - elutasítja azt az erőszakos gyakorlatot, amelyet egy oligarchikus csoport 1949-től a nép ne­vében kívülről kényszerített rá a rend­szerre szocializmus vagy proletár dikta­túra elnevezéssel. A Süddeutsche Zei­tungban is olvasható tudósítás Pozsgay Imre mostani közléséről, valamint Be- rend T. Iván akadémikusnak a Népsza­badságban megjelent hasonló témájú in­terjújáról. A Független Kisgazdapárt a társadalmi megbékélést kívánja A Magyar írók Szövetségének nyilatkozata ’56-ról Nyugatnémet lap Magyarország Európára tekint A Münnich Ferenc Társaság intézőbizottságának közleménye A Münnich Ferenc Társaság közleményt juttatott el az MTI-hez; eszerint - jóllehet már korábban tett nyilatkozatában kijelentette, hogy nem hozott létre úgynevezett köz­élet tisztasága bizottságot, illetéktelen személy, vagy személyek ennek az úgynevezett bizottságnak az aláírásával röplapot terjesztenek. A Münnich Ferenc Társaság intéző- bizottsága elhatárolja magát a röplapon szereplő felhívástól, és azt provokációnak tekinti. Február 23-24-re összehívták a termelőszövetkezetek országos konferenciáját A Termelőszövetkezetek Országos Ta­nácsa hétfőn Budapesten Szabó István­nak, a TOT elnökének vezetésével ülése tartott. A testület - a TOT elnökségének ja­vaslatára - február 23-24-re összehívta a termelőszövetkezetek országos konferen­ciáját Az értekezleten a TOT 125 tagján kí­vül részt vesznek a területi szövetésgek el­nökségének tagjai, valamint az ellenőrző bizottságok elnökei és a szövetkezeti társu­lások küldöttei. A konferencián megtár­gyalják a termelőszövetkezetek gazdálko­dásának helyzetével, a gazdálkodás felté­teleinek javításával kapcsolatos kérdése­ket, a szövetkezetpolitika időszerű témáit, és elemzik a termelőszövetkezeti tagság tu­lajdonosi helyzetének és vagyoni kötődé­sének összefüggéseit. Állásfoglalást alakítanak ki aTOT testüle­téi, valamint az ügyintéző szervezet érdek­képviseleti munkájának megújítására is. A TOT javasolta, hogy a konferencián döntsenek a résztvevők az agrár- és a szö­vetkezetpolitika, továbbá a termelőszövet­kezeti, érdekképviseleti rendszer megújítá­sáról. Megvitatják azt az indítványt is, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek VI. kong­resszusát az eredetileg tervezett 1991 he­lyett már jövőre hívják össze. Akik a hírekben szerepelnek: Ante Markovics A márciusban 15 hónapra hivatalba lépő jugoszláv kormány­fő, Ante Markovics a remény embere a jugoszlávok számára, bár ő maga senkit sem jogosított rózsás reményekre január végén el­hangzott bemutatkozó beszédében. Nincs olyan varázspálca - mondta -, amelytől a jugoszláv gazdaság egyik pillanatról a má­sikra meggyógyulna. A legfájóbb sebek: az infláció, amely tavaly már 250 százalékos volt, a 14 százalékoshoz közelítő munkanél­küliség, a 21 milliárd dolláros külföldi adósság, a nemzetiségi el­lentétek és villongások, és a belső meghasonlás a „hogyan to­vább” kérdésében. A 65 éves, horvát nemzetiségű Markovics a piacgazdálkodás híveként mutatkozott be. „Minden szocialista modell, a miénk is, válságban van - mutatott rá. - Aszocializmus­nak az állammal és a párthatalommal való azonosulása és azo­nosítása csődhöz vezetett”. Gyógymódként gazdasági haté­konyságot és „teljesen demokratizált politikai életet” javasolt. Ez utóbbiba, ismerői szerint a többpártrendszert is beleérti. A gaz­daságban támogatná a magánkezdeményezést és a külföldi tő­ke bővebb bevonását. Markovics 18 éves korában lett a kommu­nista párt tagja, és végigharcolta a népfelszabadító háborút Vil­lamosmérnökként dolgozott 25 éven át a zágrábi Rade Koncsar gyárban, utoljára vezérigazgató volt. Politikusi pályafutása alig több mint tíz éve kezdődött, 1982-től 1986-ig már a horvát tag- köztársaság miniszterelnöke, majd 1987-ig az ottani köztársasá­gi elnökség elnöke volt. Kormányfővé jelölésekor a testület tagja volt Tekintélyt parancsoló, véghgtetlen munkabírású embernek ismerik és eddigi bizonyítványa jeles lapjaira tartozik, hogy mi­niszterelnöksége idején sikerült kihúzni Horvátországot történe­te egyik legsúlyosabb pénzügyi válságából. Sokan emlékeztet­nek arra is, hogy Markovics nem az „apparátus” embere, nem karrierbeli politikusként emelkedett mostani magas tisztségére, hanem az „életből” jött. így, ha talán pontosan nem is tudja, mi­lyen lesz a jövő - maga mondta, hogy neki sincs „varázspálcája” - annyit minden bizonnyal tud, hogy a jövő érdekében mivel kell szakítani a múltból. MÉSZÁROS GYÖRGY A gabonatermesztés jö vedelm ezőségéért A gazdaságok csak akkor kössenek szerződést a gabonaforgalmi vállalatok­kal, ha azok az étkezési búzát a centru­márnál legalább 5 százalékkal, a takar­mánygabonákat pedig tíz százalékkal magasabb összegért veszik át tőlük. Ezt nyilvánította ki közös állásfoglalásában a kilenc dunántúli megye tsz-szövetsége, hogy megállítsák a gabonatermesztés jövedelmezőségének további romlását. Szükségesnek tartják azt is, hogy export esetén a belföldi felvásárlási ár és az ex­portár közötti különbséget a vállalat 50- 50 százalékban ossza meg a termelővel. Erre a lépésre, s az összefogásra az késztette a területi szövetségeket, hogy a termelők számára kedvezőtlen szabályo­zók, az ipari áremelkedések, a termelési feltételek romlása miatt mind több mező- gazdasági nagyüzemben vált vesztesé­gessé a gabonaágazat. A természeti, idő­járási hatások kivédhetetlen következ­ményei a termelőket terhelik, ugyanak­kor nem élvezik az időszakonként jelent­kező piaci előnyöket. A szerződéses kapcsolatokban a leg­több helyen a felvásárló vállalat „erőfölé­nye” érvényesül. A tsz-szövetségek ép­pen ezért úgy ítélik meg, ha a termelő- szövetkezetek azonosulnak az állásfog­lalásban rögzítettekkel; a közös fellépés­sel sokat javíthatnak pozíciójukon a mos­tani szerződéskötések áralkujában. Az állásfoglalást valamennyi dunántúli tsz- szövetség megismerteti a területén gaz­dálkodó termelőszövetkezetekkel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom