Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-23 / 46. szám
2 KÉPÚJSÁG 1989. február 23. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának A Minisztertanács tárgyalta 1989. február 20-21-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) a törvényhozó hatalom mellett a végrehajtó és a bírói hatalom is teljes szuverenitással működjön. Mindezek érdekében a Központi Bizottság támogatja az új intézményekre vonatkozó javaslatokat, nevezetesen: a köztársasági elnöki tisztség bevezetését, az alkotmánybíróság felállítását, a közigazgatási bíráskodás megszervezését és az állami számvevőszék létrehozását. A Központi Bizottság indokoltnak tartja, hogy az alkotmány tegye lehetővé a bevált alapelveken nyugvó, független igazságszolgáltatás megteremtését. Az alkotmány garantálja az önkormányzatok széles körű működését. A tanácsok önálló gazdálkodását alkotmányosan is szükséges biztosítani.. 5. A Központi Bizottság támogatja, hogy az alkotmány a maguk teljességében rögzítse a nemzeti jelképeket. Ajánlja, hogy az állam címere Magyarország tradicionális nemzeti jelképein alapuljon. ' II. A Központi Bizottság megvitatta az agrárpolitika megújításának koncepciójáról benyújtott javaslatot és megállapította: 1. Az MSZMP eddig folytatott agrárpolitikája - amelynek alapjait az 1957. évi ag- -rártézisek rakták le - sikeres volt. Ez az agrárpolitika folyamatosan és rugalmasan igazodott a változó körülményekhez. Megteremtette a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez nélkülözhetetlen nagyüzemi kereteket, elősegítette a korszerű termelési módszerek alkalmazását, valaminta mezőgazdasági kistermelés kibontakozását. Az eltelt három évtizedben a mezőgazdaság termelése megkétszereződött, az élelmiszeriparé pedig a háromszorosára emelkedett. Az országban egyenletesen javult és évek óta zavartalan az élelmiszerellátás. Az élelmiszerek egyharmadát exportáljuk. Ez az agrárpolitika korszakos változást hozott a parasztság és a magyar vidék életében, de eredményeinek egész lakosságunk is haszonélvezője. 2. A nemzetközi gazdasági helyzet változásai, gazdaságpolitikánk tévedései, gazdaságunk súlyos gondjai és az ezekből is adódó társadalmi feszültségek törvényszerűen éreztetik kedvezőtlen hatásukat az élelmiszergazdaságban. Ezek elkerülése, a gazdasági reformfolyamat következetes továbbvitele elodázhatatlanná teszi agrárpolitikánk megújítását. A Központi Bizottság fontosnak ítéli, hogy az élelmiszergazdaság továbbra is tartsa meg stabilizáló szerepét. Ezért:- illeszkedjen szervesen szocialista gazdaságunk új modelljébe, amelyben a piac válik átfogó koordináló erővé;- elengedhetetlen a hazai élelmiszerellátás színvonalának további javítása és az exportpozíciók erősítése;- atermelés minden területén érvényesüljön aminőségi szemlélet, javuljon a hatékonyság és a jövedelemtermelő képesség;- az agrárágazat továbbra is vegyen részt a vidéki települések fejlesztésében, járuljon hozzá a falvak népességének megtartásához;- fordítson nagy gondot a természeti és emberi környezet megóvására, ápolására. 3. A párt megújuló agrárpolitikája a szektorsemlegesség következetes érvényesítéséből, az élelmiszertermelésben résztvevők esélyegyenlőségének biztosításából indult ki. Ezért szükségesnek tartja a vegyes tulajdonú formák gazdagítását és ehhez a közgazdasági és jogi feltételek megteremtését. Az agrárágazat illeszkedjen be az egész gazdasági szabályozás általános rendszerébe, ugyanakkor érvényesüljenek az ágazat sajátosságai is. 4. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a vita alapján elkészült állásfoglalástervezetét nyilvánosságra hozza, és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igényli a szakmai, tudományos, érdekképviseleti szervek és más fórumok véleményét is. A testület a társadalmi vita tapasztalatait figyelembe véve még ebben a félévben kialakítja és meghirdeti a párt agrárpolitikáját. 1. A Központi Bizottság megvitatta a városi és a megyei pártértekezletek, valamint az országos pártértekezletet kővető megyei pártbizottsági ülések politikai tapasztalatairól készített jelentést. Kedvezőnek tartja azt a kibontakozó új munkastílust, amelynek jellemzője a teljes nyíltság, az új, demokratikus formák, megoldások keresése. Az elfogadott dokumentumok összhangban vannak az országos pártértekezlet állásfoglalásával, és megfelelő alapul szolgálnak a további munkához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddigi pártértekezletek segítették az új tennivalók megfogalmazását, a helyi programok kimunkálását. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek nyomán lényegesen megváltozott a vezető testületek összetétele, kialakulóban vannak a szükségessé vált politikai változások személyi feltételei. A személyi változások, a nyilvánosság ésa demokrácia növelte a párttagság bizalmát a testű letek iránt, és jobb feltételeket teremtett a mozgalmi munkához. 2. A pártfórumok tapasztalatai is megerősítik a Központi Bizottságnak azt az elhatározását, hogy meg kell gyorsítani a társadalmi, gazdasági és politikai életünk alapvető kérdéseivel kapcsolatos vitákat, a helyes álláspontok kialakítását. A Központi Bizottság következő ülésein folyamatosan napirendre tűzi az MSZMP demokratikus és hatékony működésével összefüggő teendőket, Így többek között: a párton belüli kezdeményezés, a kritika, a nézet-, a vélemény-ésa vitaszabadság érvényesítésének elvi és gyakorlati kérdéseit; a párton belüli választások új rendjét; a munkahelyi és a lakóterületi alapszervezetek feladatait és a párt szervezeti felépítésének korszerűsítésére vonatkozó javaslatokat. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek szükségességének mérlegelése és előkészítése élénk politizálást váltott ki a párttagok között. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az elhúzódó viták könnyen előidézhetik a pártmozgalom befeléfordulását egy olyan időszakban, amikor a párt egyik fö feladata a társadalmi folyamatokban való aktív és mindennapos jelenlét. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy azokat a pártértekezleteket, amelyek az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatokkal kívánnak foglalkozni, április 30-áig tartsák meg. IV. A Központi Bizottság szervezeti kérdésekkel is foglalkozott. 1. Az utóbbi időszakban jelentősen nőtt a Központi Bizottsághoz, mint testülethez írott levelek száma. Ezek fontos észrevételeket, javaslatokat tartalmaznak a párt egészének működésével, avezető testületek munkájával, valaminta pártvezetőkés tisztségviselők közszereplésével kapcsolatban. A Központi Bizottság ezért intézkedett arról, hogy a levelek tartalmát a testület tagjai megismerhessék és a döntés- hozatal során figyelembe vehessék. »2. A Központi Bizottság módosította a szervezeti szabályzatnak a tagfelvétellel foglalkozó pontját. A tagfelvétel eldöntésében megerősítette az alapszervezetek szuverenitását, és eltörölte az irányitó pártbizottságok tagfelvételt jóváhagyó jogkörét. A párttagság kelte a felvételről határozó taggyűlés időpontjától és nem a tagkönyv átvételétől számit. Ettől kezdve gyakorolhatja jogait az újonnan felvett párttag, és a tagsági dijat is eszerint fizeti. V. A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást: - Klenovics Imrét, az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának nyugdíjba vonuló első titkárát, valamint Losonczi Pált, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökét - érdemeik elismerése mellett, saját kérésükre felmentette központi bizottsági tagságuk alól.- A testület tudomásul vette Stadinger István bejelentését arról, hogy kérni fogja az Országgyűléstől elnöki tisztségéből való felmentését. (Folytatás az 1. oldalról.) Garajszki István és Nagy Attila, az MTI tudósítói jelentik: Még tartott a Miniszter- tanács szerdai ülése, amikor Marosán György kormányszóvivő és Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit a tanácskozáson elhangzottakról. A belügyminiszter tájékoztatta a Minisztertanácsot készülő parlamenti beszámolójáról. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a menekültek ügye belpolitikai életünk problematikus jelenségévé vált. Nemzetközi visszhangja is számottevő. Bár a kormány politikáját illetően a közvéleményben megosztottság is tapasztalható, a lakosság többsége támogatja a menekültek befogadásával, beilleszkedésének segítésével kapcsolatos intézkedéseket. A külügyminiszter javaslata alapján a kormány indokoltnak tartotta, hogy a Magyar Népköztársaság csatlakozzék a menekültek befogadására vonatkozó Genfi Egyezményhez, és az ehhez csatolt New York-i jegyzőkönyvhöz. A szóvivő bejelentette: a kormány a március elsejére tervezett víz- és csatornadíj-emelést nem lépteti hatályba. Az ülésen ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a víz természeti kincsünk, takarékos fel- használásának feltételeit mielőbb meg kell teremteni. A honvédelmi törvény tervezett módosításáról szólva Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter kifejtette: a kormány elfogadta a polgári szolgálat bevezetésével foglalkozó honvédelmi minisztériumi és igazságügyi minisztériumi előterjesztést, s a törvénytervezet áprilisban a parlament elé kerül. A koncepció értelmében a katonakötelesek a sorozáson, de legkésőbb a katonai eskü letételéig kérhetik személyesen vagy írásban a polgári szolgálat engedélyezését. A kormány a polgári szolgálat időtartamát illetően két változatot terjeszt a parlament elé. Az egyik szerint 36, a másik szerint pedig 30 hónapi szolgálatot kellene egyfolytában teljesíteni. A parlament dönt arról, hogy elfogadja-e a két variáns valamelyikét, vagy pedig egy harmadik változat mellettteszi le a voksát. Az igazságügy-miniszter röviden szólt a címer használatát szabályozó minisztertanácsi rendelet módosításáról. Hangsúlyozta: célszerűnek látszik a nemzeti jelképek - például a Kossuth-cí- mer - használatát lehetővé tenni. A koncepciós perek felülvizsgálata kapcsán Kulcsár Kálmán előrebocsátotta, hogy ezekkel a kérdésekkel a kormány felhatalmazása alapján a parlament a legközelebbi ülésén foglalkozik részletesen. Annyit azonban már most is elmondott: a kormány által megbízott bizottságok átvizsgálják azoknak a pereknek a peranyagait, periratait, amelyekben nagy valószínűséggel koncepciós elemek találhatók. Az igazságügy-miniszter hangsúlyozta: nem lenne célszerű, ha egyéni kérelmekkel árasztanák el a bíróságokat, mert amúgy is minden problematikus ügyet felülvizsgálnak. Marosán György bejelentette, a kormány úgy döntött, hogy november 7.-ét munkanappá nyilvánítja. Stadinger István ny i latkozata Stadinger István, az Országgyűlés elnöke tegnap a Parlament Gobelintermében sajtó- nyilatkozatot tett keddi bejelentésével kapcsolatban. Azért választottam a mostani formát arra, hogy elmondjam önöknek: nincs semmiféle különleges, közvetlen vagy konkrét politikai oka az Országgyűlés elnöki tisztségéről való lemondásomnak. Azt azonban, hogy milyen okok vezettek erre a számomra igen nehéz döntésre, már csak a tisztelet miatt is úgy gondolom, nekem először a Parlamenttel kötelességem közölni. Ezt március 8-án megteszem. Oganyan vezérőrnagy az érdeklődők gyűrűjében Nyitott kapuk a hajmáskéri szovjet laktanyában Szabad volt lövöldözni, de csak fényképezőgéppel Még jól emlékszünk a hazai laktanyáink környékén felállított Fényképezni tilos! táblákra. Aki megszegte ezt a felszólítást, bízvást számolhatott bizonyos ellenintézkedéssel. Még szigorúbb védelmet élveztek a teleobjektív lencséjével szemben a fallal gondosan körülvett és álcázott belső területek. Arról pedig, hogy valaki fotós eszközökkel felszerelve egy magyarországi szovjet laktanyába bejusson, végképp nem lehetett szó: már maga a gondolat is szentségtörésnek számított. Éppen ezért nevezhető, ha nem is csodának, de a maga nemében példátlan eseménynek a múlt héten a Balaton-fel- vidéken található hajmáskéri szovjet helyőrség nyitott kapu napja, ahova nemcsak az érdeklődő környékbeliek, hanem az országos sajtó munkatársai is meghívást kaptak.- Önök azt fényképeznek, amit csak akarnak - jelentette ki üdvözlő szavaiban a vendéglátó, Joszif Bagratovics Oganyan vezérőrnagy, a szovjet Déli Hadseregcsoport kiképzési helyettese. S hogy mennyire nem volt titkolnivalója az egységnek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a felvonultatott és bemutatott technika: az egyik páncélozott szállító harci jármű - mely jelenleg a legkorszerűbbnek számít a szovjet csapatoknál - most először került - „élőben” a látogatók szeme elé. S ha valakit kíváncsivá tett a szu- perjárgány néhány jellemzője, műszaki mutatója? Nos, máris ott-termett egy szakértő, s a legapróbb részletekig magyarázatot adott olyan dolgokról is, amelyek kiteregetése miatt néhány évvel ezelőtt talán még hosszú ideig tartó börtönbüntetést helyeztek volna kilátásba. Az egyébként más momentumokból is gyorsan kiderült, hogy szovjet barátaink nagyon készültek erre az általuk szervezett programra. Ezt nemcsak a patinás, 1903-ban készült főúri épületegyüttesből laktanyává átalakított területek alapos kiglancolása jelezte, hanem a kiskalüli esetleges örmény-azerbajdzsáni ellentétekről.- Nálunk, a helyőrségnél nem létezik ilyesmi - hűtötte le a felvillanyozódni látszó kedélyeket a vezérőrnagy. - Ez is azt bizonyítja, hogy a zavargásokat a két tagköztársaság területén mesterségesen szítják. Nos, így hangzott a katonás felelet, mely azért - s ez már jelen sorok írójának a véleménye - számos más, összetettebb problémát is takarhat... Nem lenne teljes a beszámoló, ha kimaradna belőle a záróprogram, a látványos kulturális műsor, ahol ismételten bizonyították e műfajban utolérhetetlen tudásukat a Szovjet táncosok. A sok fegyver, tank, kiképzőterem és egyenruha után mintha valamelyik szovjet kisváros művelődési házába tévedt volna az egyre fáradtabb látogató. Ezt az érzést csak növelte a falra erősített hatalmas méretű, festett Gorbacsov portré, amely megnyugtatóan tekintett a közönség soraira. Nem vitás, a képet egyáltalán nem zavarta az a tény, hogy annyi ideig tartó hermetikus elzártság után végre megnyíltak a kapuk minden irányban... SZERI ÁRPÁD Fotó: SÖRÖS MIHÁLY tonák, tisztek vadonatúj öltözete is. S akárhova ment az érdeklődők serege, éppen véletlenül mindig tartózkodott a meglátogatott helyiségben néhány ifjú „harcos”, akik válaszoltak az életkörülményeiket firtató kérdésekre. A könyvtárban például - ahol már igazán nem okozott meglepetést az „elvágólag” egymás mellé helyezett folyóiratok tömege - egy belorusz, egy örmény és egy grúz katona elevenítette fel történelmi ismereteit a szabványos, „Mit tudtak Magyarországról, mielőtt ide kerültek?” kérdést illetően. A három fiatal Budapest nevét emlegette, no meg stílszerűen a magyar- országi felszabadító hadműveleteket. Röviden elidőzve még a nemzetiségi kérdésnél: a hajmáskéri két - gépesített lövész, illetve harckocsizó ezredben a Szovjetunió huszonöt nemzetiségének képviselője teljesít szolgálatot. Oroszok, ukránok, beloruszok, baltikumiak, kaza- hok, kirgizek, türkmének, jakutok és még hosszasan lehetne sorolni. Van tizenöt örmény is - én vagyok a tizenhatodik - váltott ki nevetést Oganyan vezérőrnagy egyébként valós megjegyzése. Az alkalmat megragadva így a legilletékesebbtől kaptunk információkat a hadseregen beA géppisztolyok, géppuskák, páncéltörők - és gyerekek... Egy látványos jelenet a táncműsorból Az ebédlő egy szocreál festménnyel
