Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-20 / 43. szám
1989. február 20. 2 NÉPÚJSÁG Újabb napirend az Országgyűlés ülésszakán? További 13 képviselő csatlakozott Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) indítványához, s ezzel már 23-an javasolják az Országgyűlésnek: következő ülésén vizsgálja felül a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló - a kormány tájékoztatóját elfogadó - határozatot. A parlament állásfoglalását kérik továbbá a nagymarosi erőmű építése felfüggesztésének szükségességéről, s arról is, hogy - független szakértők bevonásával - felül kell vizsgálni az építmény ökológiai és gazdasági hatásait. A megállapításokról a lakosságot folyamatosan, részletesen tájékoztatni kell. A képviselők - egyebek között - azzal indokolták indítványukat, hogy a tavaly októberi döntés óta hazánk gazdasági helyezete tovább romlott. Az építkezés felfüggesztése nem okozna különösebb problémát - írják -, mivel a kormány ígérete szerint a vízi erőművet addig nem helyezik üzembe, amíg a szennyvíztisztítók nem készülnek el. A beruházási költségek körüli vita máig nem tisztázódott, s a képviselőket nem tájékoztatták megfelelően a vízlépcső építésével kapcsolatos ellenvéleményekről. A Tudományos Akadémia 1983-as és 1985-ös állásfoglalását például a szavazás előestéjén kapták kézhez. Valószínűnek látszik - fogalmaz a beadvány -, hogy a lakosság népszavazással kíván dönteni az erőmű sorsáról; már eddig is több mint 100 ezren aláírásukkal fejezték ki e kívánságukat. A népszavazásról szóló leendő törvény minden bizonnyal kötelezővé teszi ilyen nagyszámú aláírás esetén annak elrendelését, azonban nem lenne szerencsés a felelősséget a kevéssé informált állampolgárokra hárítani. Mivel a törvényhozó testület csak megfelelő információk birtokában teljesítheti alkotmányos kötelezettségét, Bubla Gyula és képviselőtársai 20 különböző, a témával kapcsolatos dokumentumot sorolnak fel - köztük az MTA Elnökségének, illetve főtitkárának észrevételeit, a Gazdasági Bizottság három évvel ezelőtti titkos jegyzőkönyvét, a Duna Kör véleményét, az USA-beli Vale Egyetem tíz professzorának szakvéleményét -, amelyek ismerete nélkül nem hozható megalapozott döntés. Mivel az ügyrend szerint a képviselői indítványokat az Országgyűlés elnöke köteles a parlamentnek bejelenteni és javaslatot tenni azok napirendre tűzésére vagy annak megtagadására, a márciusi ülésszakon minden bizonnyal foglalkoznak a kérdéssel. Az Országgyűlés (szintén az ügyrend szerint) - az előterjesztő esetleges felszólalása után vita nélkül határoz. (MTI) Nadzsibullah menesztette a kormány egynegyedét (Folytatás az 1. oldalról.) Iah vezette Afganisztáni Népi Demokratikus Párt jelenlétét a kormányban. Hét kormánytag távozott. Valameny- nyien pártonkívüliek voltak, s a helyükre lépők egy kivételével párttagok. Az iszlámügyi miniszter az egyedüli pártonkí- vüli az új miniszterek közül. Az átalakítás után 10 pártonkívüli van az afgán kormányban: a miniszterelnök és kilenc miniszter, köztük a három fő gazdasági tárca (pénzügy, tervezés, mezőgazdaság) vezetője. Nadzsibullah elnök vezetésével néhány nap múlva Legfelsőbb Katonai Tanács kezdi meg működését Afganisztánban - jelentette ki Abdul Vakil afgán külügyminiszter Kabulban a BBC-nek nyilatkozva. Harminchárom országosan ismert kínai tudós, író és művész nyílt levélben hívta fel a Kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságát és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságát arra, hogy részesítsék amnesztiában a kínai börtönökben lévő politikai foglyokat. A kínai értelmiségiek utalnak levelükben arra a levélre, amelyet Fang Li-cse asztrofizikus intézett január elején Teng Hsziao-pinghez, az ország vezető politikusához, kérve, hogy járjon közbe az elmúlt évtizedben politikai okokból elítéltek szabadon bocsátása érdekében. A harminchármak rámutatnak levelükben, hogy a Kínai Népköztársaság kikiáltásának közelgő 40. évfordulója, illetve az 1919-es május 4. mozgalom kezdetének 70. évfordulója megfelelő alkalom lenne ahhoz, hogy amnesztiában részesítsék a politikai okból elítélteket, köztük Vej Csing-senget, akit tíz évvel ezelőtt, a demokrácia továbbfejlesztéséért indított nagybetűs faliújságkampányban való részvétel miatt ítéltek el tizenöt évi börtön re. Megfigyelők jelentős fejleménynek ítélik a kínai értelmiségiek levelét, mert ez A rakétakorszerűsítés kérdésében eltér Bonn a Washington nézete, de bízom abban, hogy májusig kialakul a közös NATO-álláspont, amely mind a korszerűsítéssel, mind a fegyverzetkorlátozással foglalkozik majd. - Ezt nyilatkozta James Baker amerikai külügyminiszter tegnap az NBC műsorában. Azt mondotta, hogy múlt heti bonni látogatásán nem is kért ígéretet az NSZK kormányától a harctéri atomfegyverek korszerűsítésére. Az amerikai kormány várhatóan feloldja a Szovjetunióval szemben az annak afganisztáni bevonulása miatt elrendelt teljes technológiakiviteli tilalmat - ez tűnt ki Baker válaszaiból. A miniszter szerint a 15 NATO-tagállam közül csak 2-3 vetette fel neki ezt a kérdést egyáltalán. Az Egyesült Államok máskülönben folytatja fegyverszállításait az afgán felkelőknek. A nagy mennyiségű szovjet hadianyagot ellensúlyozni kell, hogy - állította - érvényesülhessen az önrendelkezés elve. A külügyminiszter elmondta, hogy a tanács koordinálja majd a katonai, a gazdasági és a politikai intézkedéseket az ellenzék elleni tevékenységben. Vakil kijelentette, hogy a katonai tanács létrehozása után is ellátja feladatait az afgán minisztertanács. „A haza védelmé'nek Legfelsőbb Katonai Tanácsában” párttagok és pártonkívüliek is helyet kapnak. Az afgán külügyminiszter szerint a rendkívüli állapot bevezetése megelőző jellegű intézkedés, amellyel az ellenzék szabotázsakcióit szeretnék megakadályozni. Vakil közölte, hogy az utóbbi napokban a biztonsági erők több tonna robbanóanyagot koboztak el és számos ellenzéki ügynököt vettek őrizetbe Afganisztán különböző, részein. az első ilyen akció a Kínai Népköztársaság kikiáltása óta. Pekingi politikai és kulturális körökben rámutatnak, hogy példátlan esetről van szó, mert az értelmiségre általában a hallgatás volt a jellemző a korábbi politikai mozgalmak idején, s akkor sem vállalkoztak nyilvános és közös akcióra, amikor az ötvenes években, majd a „kulturális forradalom” évtizedében pellengérre állították és meghurcolták a kínai értelmiség legjobbjait. A kínai parlament elnökségének és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának címzett nyílt levél - amelyről egyébként mélységesen hallgat a kínai sajtó - aláírói között szerepel Szu Sao- csi, a Marxizmus-Leninizmus és a Mao- cetungi Eszmék Intézet volt igazgatója, a kínai Társadalomtudományi Akadémia tagja, Vang Zsuo-suj, a Zsenmin Zsipao volt főszerkesztő-helyettese és Hszie Ping-hszing ismert író. A kínai fővárosban rámutatnak, hogy a nyílt levél újabb jelzés a párt és az állami vezetés részére az értelmiség körében tapasztalható és rohamosan növekvő elégedetlenségre. Washington folytatja- a párbeszédet a PFSZ-szel, de figyelmeztette a szervezetet: a dialógus feltétele az, hogy a PFSZ ne alkalmazzon terrort, amint arra egyszer a párbeszéd felvétele óta volt példa. Baker megismételte álláspontját, hogy nem időszerű egy átfogó közel-kelet- konferencia összehívása mindaddig, amíg a felek közötti tárgyalásokkal azt kellően elő nem készítik. Baker azt mondotta, hogy az Egyesült Államok várhatóan a március végén lejáró határidő után is fog nem katonai jellegű támogatást nyújtani a nicaraguai kontráknak. A közép-amerikai országok új béke- tervéről azt mondotta, hogy annak „bizonyos elemei biztatóak”, de gondoskodni kell arról, hogy a Nicaragua által vállalt kötelezettségek teljesüljenek. Baker szerint a kontrák lefegyverzését a terv nem mondja ki, azok jövőjéről még nincs részletes elöntés. Még sincs megbocsátás? Salman Rushdie, az iszlám világot felbolygató „Sátáni versek” szerzője az ÍRNA hírügynökség legújabb állás- foglalása szerint mégsem nyerte el Irán megbocsátását a muzulmán világot megkövető nyilatkozatával. Az ÍRNA iráni hírügynökség szombaton először elégtelennek minősítette az indiai származású brit író kijelentéseit, mert azok elmaradnak a nyilvános megbánás kinyilatkoztatásától; ninnes bennük utalás megbánásra, sem arra, hogy a botránykőként számon tartott mű további kiadásáról Rushdie lemondana. A szombat esti IRNA-jelentés viszont már úgy fogalmazott, hogy a „nyilatkozatot, bár messze elmarad a bünbánattól, általában elegendőnek tekintik ahhoz, hogy biztosítsa az iráni tömegek részéről és máshol a világon a megbocsátást.” A hírügynökség azonban röviddel ezután gyorshírben értesítette a szerkesztőségeket arról, hogy ez utóbbi jelentés csupán elkészítőjének személyes véleményét tükrözi, abból semmiféle következtetés nem vonható le, és az semmiféle értelmezéshez nem ad alapot. Légi baleset Hegynek ütközött és lezuhant vasárnap az amerikai Flying Tiger Line Társaság tulajdonában lévő Boeing 747-es teherszállító gép a malájziai főváros, Kuala Lumpur közelében. A gép négyfőnyi személyzete életét vesztette. A Boeing Szingapúrból tartott Kuala Lumpur felé. Az irányítótoronytól már megkapta a leszállási engedélyt, amikor hirtelen eltűnt a radarernyőről, és a Kuala Lumpur-i nemzetközi repülőtértől mintegy 12 kilométernyire, egy őserdővel borított hegyoldalnak ütközve szétroncso- lódott. Kerekasztal A lengyel kerekasztal-értekezlet politikai reformokkal foglalkozó bizottságának szombati második ülésén a kormány olyan új választási törvényt javasolt, amely az idén esedékes választásokon átmenetileg a kerékasztalnál létrehozandó közmegegyezési tanácsot hatalmazna fel arra, hogy előre megszabja az egyes politikai pártok és politikai csoportok mandátumainak számát a parlamentben. A Szolidaritás, amely egyébként a teljesen szabad választások megtartását szorgalmazta, átmenetileg kész elfogadni ezt a megkötést. A kormány azt szeretné, ha az előre meghatározott arányok betartása mellett teljesen szabad választásokat tartanának, ahol a pártok és tömegszervezetek mellett az állampolgárok legalább ötezer fős csoportja is jelöltet állíthatna, mégpedig úgy, hogy minden mandátumra legalább két, de inkább több jelölt jusson, fenntartva azt a lehetőséget, hogy a pártok pártonkívülieket is indíthassanak, a pártokba nem tömörült politikai erők pedig párttagokat is jelölhessenek. Kínai értelmiségiek nyílt levele a politikai foglyokról Baker-in terjú A független szervezetek tanácskozása március 15-ről Válasz a Hazafias Népfront kiáltványára; a független szervezetek békés tüntetéseire hívó röplap; 12 pont - e három dokumentumot fogadták el a független demokratikus szervezetek képviselői vasárnap Budapesten, a Kisrabló étterembe összehívott tanácskozásukon. A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, a FIDESZ, a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Szabad Demokraták Szövetsége már több ízben szervezett ilyen tanácskozást annak érdekében, hogy a független szervezetek egyeztessék elképzeléseiket: hogyan kívánják ünnepelni március 15-ét. A Hazafias Népfront a február 18-i napilapokban kiáltványt tett közzé, azzal a kéréssel fordulva a magyar társadalomhoz, hogy az idén március 15-ét mindenki ünnepelje együtt - egy lobogó alatt. E kiáltványra a tanácskozáson részt vevő független szervezetek képviselői megfogalmazták válaszukat, amelyben ismét - immár sokadszor - leszögezik: hagyományaikhoz híven Budapesten és országszerte a hatalomtól független felvonulással ünnepelnek. Már korábban sem fogadták el az MSZMP és a KISZ felhívását és nem értenek egyet a népfrontkiáltvány szerzőivel sem. Véleményük szerint ugyanis az MSZMP, a KISZ és a HNF testületéiben ma ugyanazok irányítanak, akik évtizedeken át „szürke hétköznappá silányították” a-legnagyobb nemzeti ünnepet, és „szolgai módon nemzeti ünnepeink közé erőltették november 7-ét.” Válaszukban hangsúlyozzák azt is, hogy ezek a vezetők évről évre rendőri erőszakot alkalmaztak a békés felvonulókkal szemben. Kifejtik továbbá, hogy nem a nemzeti egységet akarják megbontani, hanem a monolitikus és dogmatikus pártirányítású szervezetektől, azok vezetőitől határolják el magukat. Ezt a „Válasz egy kiáltványra” című dokumentumot az öt főszervezőn kívül további 11 független szervezet írta alá. Hamarosan nyilvánosságra hozzák azt a röplapot, amely „Budapest népe, honfitársaink! Független március 15-i ünnepségre, békés tüntetésre hívunk benneteket” címmel elsősorban a programot rögzíti. Eszerint március 15-én Budapesten a déli harangszókor találkoznak a Pe- tőfi-szobornál. A koszorúzást és az ünnepi megemlékezést követően a Szabadság térre vonulnak, ahol jelképesen - és a társadalom nevében - lefoglalják a Magyar Televíziót. A felvonulás további állomásai: a Batthyány-örökmécses, a Kossuth tér, a Margit hídon át a Bem-szo- bor és végül a Batthyány tér. A röplap - szokatlan módon - lábjegyzetet is tartalmaz, amely utal arra, hogy az 1989. III. törvény 4. paragrafusa értelmében tilos a Kossuth téren gyülekezni, viszont több szervezet már kezdeményezte az erre vonatkozó passzus módosítását. A független demokratikus szervezetek képviselői reményüket fejezik ki, hogy március 15-ig az Országgyűlés eltörli e tiltó rendelkezést. A Magyar Demokrata Fórum képvise- • lője bejelentette, hogy az MDF budai szervezetei március 15-én este a várban is megemlékezést kívánnak tartani: a Bécsi Kapu előtt álló Táncsics-szobortól Táncsics és Kossuth börtönéhez vonulnak, s az ott lévő emléktáblák előtt gyertyákat gyújtanak valamennyi, a politikai tevékenységéért bebörtönzött haladó magyar emlékére, majd a Dísz téren ünnepi műsorral fejeződik be a program. A Szabad Demokraták Szövetségének egyik tagja arról a szándékról adott tájékoztatást, hogy az SZDSZ és a FIDESZ szintén tervez esti fáklyás felvonulást a Petőfi-szobortól a Dísz térig. Végül is a tanácskozás résztvevői abban állapodtak meg, hogy a technikai részletek tisztázása után ezekkel a programokkal kiegészítik a röplap szövegét. A legnagyobb vitát a „Mit kíván a magyar nemzet? Szabad, független, demokratikus Magyarországot.” címet viselő 12 pont váltotta ki. A független demokratikus szervezetek 12 pontja szerint a magyar nemzet kívánalmai közé tartozik a valódi népképviselet és többpártrendszer; a rendőrállamot felváltó jogállam; a szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadság; a sztrájkjog; a méltányos közteherviselést és a közkiadások társadalmi ellenőrzése; az ésszerű gazdálkodás, a működő piac, és a tulajdonformák egyenjogúsága; a bürokrácia és az erőszakapparátus leépítése. A 12 pontban szorgalmazzák továbbá Kelet- és Közép- Európa népeinek szabadságát, önrendelkezését, a semleges és független Magyarországot, a felelős kisebbségi és menekültpolitikát. Az utolsó két pontban követelik a nemzeti önbecsülést, valamint: „igazságot ’56-nak, tisztességet a forradalom mártírjainak”. Valemennyi ponthoz magyarázó mondatokat is fűztek, amelyeket többszöri konzultáció után el is fogadtak. A kiegészítő mondatok között szerepel, hogy töröljék a magyar ünnepek sorából november 7-ét. Még az a javaslat is elhangzott, hogy töröljék április 4-ét is; ez az indítvány többórás vitát robbantott ki, végül azonban - megegyezés hiányában - kimaradt a szövegből. (MTI) Harmincezer áldozat a kuropati tömegsírokban Elkészítette jelentését a kuropati tömegsírok vizsgálatára alakult belorusz kormány- bizottság. Főbb megállapításai az alábbiak: kétségtelen tény, hogy 1937. és 1941. között tömeges kivégzések voltak a Minszk melletti kuropati erdőben. A tömegsírok mintegy 30 ezer áldozat földi maradványait rejtik. A kivégzéseket a sztálini belbiztonsági szervek emberei hajtották végre: A bizottság nem talált választ a következő kérdésekre: kik voltak az áldozatok, és kik voltak név szerint hóhéraik? Mi volt a mészárlások konkrét indítéka? A belorusz minisztertanács tavaly júniusban hozta létre a kormánybizottságot tudósokból, gyakorló jogászokból, belügyi szakemberekből és közéleti személyiségekből; tagja többek közt Vaszil Bikov neves író is. A testület jelentését a Zvjazda című belorusz lap hozta nyilvánosságra. A dokumentum szerint 510 feltételezett tömegsír van a 30 hektárnyi területen; ezek közül csak néhányat nyitottak fel. A bennük talált tetemeket és tárgyakat régészek, kriminológusok, bírósági orvosszakértők vizsgálták. Megállapították egyebek között, hogy az áldozatokat azonos módon végezték ki: mindőjüket tarkón vagy halántékon lőtték. A gyilkos fegyver minden esetben pisztoly volt. A töltényekről kiderítették, hogy mindet a Szovjetunióban gyártották 1928 és 1939 között. A bizottság fellelt 55 szemtanút, akik megerősítették, hogy a kivégzések 1937 és 1941 nyara között történtek. Azt is elmondták, hogy 1938-ban a hatóságok elkerítették a kuropati erdőt. A bizottság nem talált dokumentumokat a levéltárakban e tömeges kivégzésekről, és arra a következtetésre jutott, hogy a belorusz belügyi népbizfosságon nem vezettek róluk nyilvántartást. Későbbi rehabilitációs perek aktáiból sikerült felkutatni néhány olyan belbiztonsági ember nevét, akik a sztálini időkben a „nép ellenségeinek” ügyeivel foglalkoztak. Ezek egyike sincs már életben; többségük maga is a sztálini leszámolások áldozatává vált. A belorusz kormány felkérte a bizottságot: ne hagyja abba a levéltári kutatást, próbáljon a hiányzó ismeretek birtokába jutni. Határozatot hozott továbbá arról, hogy a tömeges leszámolások áldozatainak emlékművet kell emelni, és ennek tervére nyílt pályázatot kell kiírni. A Belorusszkaja Szovjetszkaja Enciklopegyija kiadót megbízta: jelentessen meg külön kiadványt az áldozatok emlékére.
