Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-07 / 6. szám

MA 1989. január 7. SZOMBAT XXXIX évfolyam, 6. szám ÁRA: 5,30 R Egy világsiker Kínából (4. oldal) A szocializmus építésének új szakaszában lenekben is elkötelezenek Grósz Károly fogadta a norvég honatyákat Őket is lia r A munkásőrség Tolna Megyei Pa­rancsnokságának törzse és közvet­len alegységei tegnap délután tartot­ták meg évzáró-évnyitó gyűlésüket. Az elnökségben foglalt helyet Váradi László, az MSZMP Tolna Megyei Bi­zottságának titkára, Tamás Ádám, a Tolna Megyei Tanács elnöke, a ha­zánkban ideiglenesen állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport egyik alakulatának képviselői, valamint Adrián Zsigmond rendőr vezérőr­naggyal az élen a megye társ fegyve­res testületéinek képviselői. Fehér Béla, a munkásőrség orszá­Szűknek bizonyult tegnap délután Szek- szárdon a Babits Mihály művelődési köz­pont márványterme, - több mint kétszázan voltak kíváncsiak arra, hogy mi lesz a célja a később megalakulandó Tolna megyei Szőlő- és Bortermelők Egyesületének. Az egyesület szervező-bizottságának az elnö­ke, Perczel Mihály, ismertette az egyesület feladatait mindenekelőtt azt, hogy az egye­sület Tolna megyében és a szekszárdi tör­ténelmi borvidéken szőlő- és bortermesz­téssel, -forgalmazással foglalkozó kister­melők, nagyüzemek, intézmények és szer­gos parancsnokának helyettese Szabó Géza, megyei parancsnok kí­séretében fogadta Hepp József, me­gyei parancsnokhelyettes jelentését. A Himnusz elhangzása után Szabó Géza, megyei parancsnok értékelte a testület 1988. évi munkáját, ame­lyet olyan események határoztak meg, mint az országos pártértekez­let, az országos parancsnoki tanács­kozás, valamint a megyei munkásör- aktíva. A testület politikai tevékeny­ségének jelemzője: aktív részvétel a párt politikájának megújításában, a szocializmus további építésében. vezetek munkájának összehangolását tart­ja legfontosabb céljának Minden résztve­vő megkapta az alapszabály-tervezetet, - először tehát ezt elemezték s többen éltek módosító javaslattal. Ezt követően igen so­kan kértek szót, fejtették ki véleményüket arról, hogy mi az a legsürgetőbb munka, amely a kistermelők érdekeinek védelmé­ben az egyesületre vár. A belépésre vonat­kozó szándéknyilatkozatot közel százhú- szan Írták alá. A majdan megalakuló egye­sületről szóló vita tegnap lapzártakor még tartott. A beszámolóban a megyei pa­rancsnok ismertette azt a levelet, amelyet a megyei parancsnokság törzse decemberi értekezletén fogal­mazott meg és küldött el Grósz Ká- rolynak, és a párt főtitkárának vála­szát. Ezek után fogalmazta meg a me­gyei parancsnok az idei feladatokat: politikai téren folytatni a párt, a szo­cializmus, a dolgozó nép elkötelezett szolgálatát. A munkásőrök legyenek továbbra is kezdeményezők a tér­Magyar-albán vélemény­csere Várkonyi Péter külügyminiszter pénte­ken találkozott Reis Malile albán külügy­miniszterrel, aki átutazóban néhány órát Budapesten töltött. A miniszterek rövid megbeszélésen áttekintették a két or­szág kapcsolatainak időszerű feladatait, bővítésének lehetőségeit, és véleményt cseréltek a nemzetközi politika néhány időszerű kérdéséről. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken a KB székházában fogadta a norvég parla­ment külügyi és alkotmányügyi bizottsá­gának küldöttségét, amely Kaare Wil- loch-nak, a bizottság elnökének vezeté­sével csütörtökön érkezett Budapestre. Az MSZMP főtitkára hangsúlyozta, hogy hazánkban nagy érdeklődés övezi a norvég gazdaság és társadalom fejő­dését, alkalmazkodását a mai világ reali­tásaihoz, s nagy jelentősége van annak, hogy megnőtt a norvég politikai körök ér­deklődése a magyarországi reformfolya­matok iránt. Grósz Károly rámutatott, hogy kedvezőek a lehetőségek az isme­retek kölcsönös bővítésére. Hazánk üd­vözli a norvég fél kezdeményezéseit, ösztönzi hazánk és Norvégia együttmű­ködésének fejlesztését, ami fontos hoz­zájárulás az egységes, stabil, békés Eu­rópa megteremtéséhez is. A találkozón jelen volt Kovács László külügyminiszter­helyettes és Leif Edwardsen, Norvégia magyarországi nagykövete. A norvég parlamenti küldöttség - amelyben az oslói törvényhozás vala­mennyi pártja képviselteti magát - a nap folyamán számos más magyar politikus­sal is találkozott. Reggel Vida Miklós, az Országgyűlés alelnöke fogadta a vendé­Ülést tartott pénteken a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának elnöksége. A testület állást foglalt a sztrájkról, illetve a Munka Törvénykönyvének módosításá­ról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban geket, és egyebek közt a magyar parla­ment munkájáról, a demokratikus jogál­lamiság kiépítésének teendőiről tájékoz­tatta őket. Ezután Szűrös Mátyással, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának elnökével folytatott eszmecserét a küldöttség. Németh Miklós, a Minisztertanács el­nöke délelőtt fogadta a skandináv ország parlamentjének képviselőit. Az eszme­cserén a magyar gazdasági és politikai reformfolyamat összefüggései álltak a középpontban. A vendégek élénken ér­deklődtek a gazdasági együttműködés kibővült lehetőségei iránt. A gazdasági kérdéskör a Várkonyi Pé­ter külügyminiszterrel lezajlott találkozón is előtérbe került. Pozsgay Imre államminiszter délután az Országház delegációs termében fo­gadta a norvég törvényhozók küldöttsé­gét. A másfél órás találkozón a vendégek átfogó tájékoztatást kaptak a magyar de- mokrácia-csomagterv elméleti alapjairól és gyakorlati teendőiről. Egy kérdésre válaszolva Pozsgay Imre megerősítette: Magyarország hajlandó elfogadni az Európa Tanács emberi jogi egyezményét, beleértve azt a kitételt is, amely pluralista politikai berendezke­dést ír elő. és nyilvánosságra hozta véleményét a fogyasztói áremelkedésekkel kapcsolat­ban. A sztrájk szabályozásáról a SZOT és a kormány vezetői korábban két talál­kozón is véleményt cseréltek. (Folytatás a 2. oldalon.) Tagtársjelöltek találkozója A szőlő- és bortermelők egyesülete később alakul majd meg Ülést tar!?t! a S£QT elnöksége Súlyos pofonok, szétesett emlékképek Bosszúállás ► egy volt rendőrön?! Romló közerkölcs, avagy felelőtlen ökölcsapások A szűkre szabott híradás valahogy így szólhatna: Pfeiffer József és Szarkali Já­nos Bonyhád, József A. utcai lakosok 1988. december 9-én, a késő esti órák­ban szóváltást követően megverte H.Z. szintén bonyhádi lakost, aki súlyos, élet- veszélyes állapotban koponyatöréssel, nyakszirtcsont töréssel kórházba került. Életét a gyors orvosi segítség megmen­tette... (Az erről szóló riport lapunk 8. oldalán olvasható.) Sugár András már nem A HÉT embere Egy levél jelent meg a televízió képer­nyőjén A HÉT című műsor 1988. évi leg­utolsó adásának a végén. Lényege: át­szervezés miatt A HÉT önálló szerkesztő­sége megszűnik és feladatait a HÍRADÓ főszerkesztősége veszi át. Ennek értel­mében Sugár András, mint A HÉT főszer­kesztője, elköszönésre kényszerült. Erről és a Magyar Televízió egyéb vál­tozásairól kérdeztük az intézmény elnö­két Bereczky Gyulát és természetesen Sugár Andrást. (írásunk a lap 2-3. oldalán.) A vb-titkár elmegy, a tanácselnök ügyét vizsgálják Nemcsak magyarkeszi tanulságok- mire vtifl a nyilvánosság? Ülést tartott a magyarkeszi tanács. Ez az, ami nem hír, hiszen a tanácso­kat azért „tartják”, hogy időnként ülé­sezzenek - kötelezően legalább évente négyszer -, és döntéseket hozzanak az adott település és an­nak lakossága érdekében. A leg­utóbbi magyarkeszi tanácsülésen csak részben ez történt. Hoztak dön­tést például a jövő évi költségvetés­ről, annak harmadik változatát fo­gadva el, a jogpropagandáról, de a fő téma nem ez volt... (írásunk a lap 8. oldalán.) Az első negyedévre megrendelésdömping Évek óta növekvő tőkés export a Gemenc Ipari Szövetkezetnél A fatömegcikkgyártásban nem nagyon akadnák évtizedekig gyártható termé­kek, a divat, az igények változása a fa­ipart gyakori termékváltásra készteti- kényszeríti. Különösen csipkednie kell magát annak, aki nagy versenyben, ké­nyes igényeknek nyugati piacon akar megfelelni. Úgy tűnik, a tolnai Gemenc Ipari Szövetkezetnél ez sikerült, hiszen évek óta folyamatosan emelik tőkés ex­portjukat. A múlt évben elérték a 46 millió forintos kivitelt, s ezzel összes termelé­sük 60 százalékát, a faipari telep produk­tumának pedig 80 százalékát nyugati piacon értékesítették. Erre az évre továb­bi növekedésre számítanak a kivitel volu­menében, s ebbéli reményük jogosságát jelzi, hogy első félévre kapacitásuk szer­ződésekkel lekötött, sőt a megrendelé­sek miatt a munka kifejezetten az első negyedévre fog torlódni, emiatt túlmun­kára is szükség lesz. A termelés növelését az 1988-ban beállított új géppark is segíti, mind bútor­ból, mind fatömegcikkből többet tudnak gyártani a korábbiaknál. Néhány hagyo­mányos partnerük - mindenekelőtt a ná­lunk is ismert svéd Ikea cég - megrende­léseiben további fölfutás várható. Az Ikeának készítik legújabb termékeiket is. A gyerekszobát soha rendbetenni nem tudó anyukák bizonyára nálunk is öröm­mel fogadnák a mutatós gyermekját­szóládát, amibe minden apró mütyürt tá­rolni lehet. Hasonlóan sikere lehet - itt­hon is próbálnak belőle értékesíteni - az először csak amerikai piacra gyártott, majd az Ikea és más megrendelők igé­nyei szerint némileg módosított gyer­mekgarnitúrának, a vidám színűre festett székeknek és asztalkáknak.-ri-gk­Ambrus István munkája nyomán pelenkaszárrtó készül A múlt évben 3,5 millió forintért vásárolt ötfejes gyalugépen Kiss Lajos dolgozik

Next

/
Oldalképek
Tartalom