Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-06 / 5. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek !Í MA 1989. január 6. PÉNTEK XXXIX. évfolyam, 5. szám ÁRA: 4,30 Ft Család otthon szabadidő (4-5. oldal) Polgár Judit sem férne bele A turbános töröknek nyoma sincs Másfél évtizedes és vadonatúj újdonságok Kempelen Farkas kései utódai tilta­koznak a dombóvári Color Ipari Szövet­kezetnél, mikor a művüket véletlenül sakkautomatának titulálom. Valóban, a szerkezet csöppet sem hasonlít múlt századi „őséhez”. A figurákat mozgató kaftános, turbános töröknek, s a törököt irányító emberkét rejtő jókora doboznak nyoma sincs rajta. Egyáltalán, az egész olyan kicsi, hogy a legkisebb Polgár lány sem bújhatna el benne. Sakkszámító­gépről van ugyanis szó, amit Magyaror­szágon egyedül ennél a szövetkezetnél állítanak elő. Az elektronikai tevékenység nem meg­határozó a Colornál, hiszen 300 millió fo­rintos árbevételüknek 10 százaléka sem származik ebből a tevékenységből, négyszáz emberükből is csupán hu­szonötén foglalkoznak elektronikával. A biztonság fokozása érdekében mégis in­kább fejleszteni szeretnék e területet, semmiképpen sem akarták, hogy a va­kok számára készített „beszélő számító­gép” iránti kereslet csökkenésével en­nek a kis üzemnek ne adhassanak mun­kát. Ezért kezdték fejleszteni a sakkszá­mítógépet, s mára olyan fázishoz értek, hogy a jövő hónapban a mintapéldányo­kat bemutatják a kereskedelemnek, és megrendelés esetén kezdik a sorozat­Szűcs László, az elektronikai csoport vezetője a mintadarabok egyikével gyártást. Hogy milyen szériában? Az op­timista és pesszimista becslések megle­hetősen távol esnek egymástól, évi 100-500 darabot jósolnak. A várhatóan 10 ezer forint fölötti ár biztosan sokakat riaszt majd a mégannyira sakkozni sze­retők közül is, bár a hasonló kategóriájú (Folytatás a 2. oldalon.) Tisza-tó lesz a Kiskörei Víztározó neve A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Mi­nisztériumban csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Papp Ferenc, a Közép-Tiszavidéki Inté­ző Bizottság elnöke. Elmondotta: lezárult a Kiskörei Víztározó új elnevezésére kiírt pályá­zat. Összesen több mint 1600 névötletet nyúj­tottak be. A pályázók közül legtöbben a Tiszá­hoz kötötték a névadást. A pályázat értékelé­sére alakított zsűri - figyelembe véve nyelvművelő szakemberek véleményét is - vé­gül a Tisza-tó elnevezést tartotta megfelelő­nek. A tájékoztatón szó volt arról is, hogy mind nagyobb az igény e hatalmas vízfelületnek és környékének idegenforgalmi hasznosítására. 1987-ben hozzávetőlegesen 130 ezer éjsza­kát töltöttek a környéken lévő mintegy 3000 szálláshelyen az odalátogató hazai és külföldi vendégek, és a becslések szerint körülbelül ugyanennyit a vadkempingezők. Az elmúlt évben már 4000 szálláshellyel számolhattak a környéken turistáskodók, akik összesen - a vadkempingezőket is beleszá­molva - mintegy 400 ezer éjszakát pihentek a tó vadregényes partján. Külföldről elsősorban osztrák, NSZK-beli és holland turisták keres­ték fel a víztározót. Nem szólamokkal, tettekkel Három évtizedes hagyomány immár, hogy ilyenkor, év elején, ünnepélyes ke­retek között számvetést készítenek a munkásőregységek: hogyan teljesítették feladatukat, önként vállalt kötelezettsé­geiket. (írásunk lapunk 3. oldalán) Straub F. Brúnó kitüntetése Az Elnöki Tanács Straub F. Brúnó két­szeres Kossuth-díjas akadémikusnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének a tudományos életben folyta­tott nagy jelentőségű munkássága, vala­mint a szocialista nemzeti egység fej­lesztése érdekében kifejtett kimagasló közéleti tevékenysége elismeréseként, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Az ese­ményen jelen volt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Stadin- ger István, az Országgyűlés elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnö­ke. Arien Specter látogatása Látogatást tett január 5-én Budapes­ten Arien Specter, az Egyesült Államok szenátusának tagja. A republikánus párti politikust fogadta Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A magyar veze­tők és az amerikai szenátor vélemény­cserét folytattak a nemzetközi helyzetről, a fegyverzetcsökkentés kilátásairól, az európai biztonsági és együttműködési folyamatról. A magyar-amerikai kapcso­latokat áttekintve egyetértettek abban, hogy azok bővítésében mindkét ország érdekelt. (MTI) Dél-koreai hadgyakorlat­csökkentés Dél-Korea fél hónappal megrövidíti az idei közös amerikai-koreai hadgyakorlatot, tízezer fővel csökkenti a résztveők számát és ugyanakkor komolyan fontolóra vette, hogy a jövő évtől beszüntessék ezeket a - Team Spirit elnevezésű - közös hadgya­korlatokat - jelentette csütörtökön a Jonhap hírügynökség. Az önmagát meg­nevezni nem kívánó szöuli kormányhivatal­nokra hivatkozó jelentés szerint az idei Team Spirit létszámának mintegy ötszáza­lékos csökkentését „szimbolikus gesztus­nak" szánja Dél-Korea, annak érdekében, hogy eleget tegyen Phenjan kívánságának és ily módon megteremtse a feltételét a Ko- rea-közi magas szintű párbeszédnek. Mint emlékezetes, a közős hadgyakorla­tok megszüntetésétől tette függővé a KNDK kormánya, hogy miniszterelnöki vagy -he­lyettesi szinten tárgyalóasztalhoz üljön a déli kormány képviselőivel. A Team Spirit elnevezésű dél-koreai-amerikai közös hadgyakorlatot 1975 óta minden évben február elejétől április közepéig rendezik meg, 150-200 ezer katona részvételével. A közös hadgyakorlatok beszüntetését az éves biztonsági konzultáción kívánja meg­beszélni a szöuli kormány a Pentagon ille­tékeseivel, jelentette a Jonhap. Az Interparlamentáris Unió konferenciája Budapesten Az Interparlamentáris Unió Budapes­ten rendezendő centenáriumi konferen­ciájának alkalmából a rendezvény végre­hajtó titkársága csütörtökön tájékoztatót tartott a Budapesten akkreditált diplomá­ciai testületek vezető munkatársainak a szervezés előkészületeiről. Horváth Jó­zsef, az IPU budapesti rendezvényét szervező bizottság vezetője elmondotta, hogy a konferenciát 1989. március 10-20. között rendezik a Budapesti Kongresszusi Központban. Eddig már 28 ország elfogadta az IPU genfi titkárságá­nak a meghívását. A plenáris ülésen a várhatóan több mint ezer résztvevő a vi­lág fő gazdasági és társadalmi kérdéseit vitatja meg. A korábban egyeztetett napirendi pon­tok szerint Budapesten szó lesz a gyer­mekek jogairól, valamint a gyarmatosí­tás, a fajüldözés elleni küzdelem és a nemzeti kisebbségek kérdéseiről. A kon­ferenciával egyidejűleg nyílik meg a Mű­csarnokban egy nagyszabású nemzet­közi gyermekrajz-kiállítás, amelyre 28 országból küldték el a fiatalok rajzaikat, kisplasztikáikat. Milyen jövőre számíthatunk? Az úgynevezett üvegházhatás követ­kezményeként megemelkedik a világten­gerek szintje, de a légkör melegedése jó­tékony hatással lesz a mezőgazdaságra. Óriásit fejlődik a technika: az autóforgal­mat számítógépek fogják irányítani, ott­honainkat lézerpajzsok védeni, szelí- debb beavatkozások vagy gyógyszeres kezelések következtében csökkenni fog a szívműtétek száma, ám számítani kell az élő fajok minden korábbinál nagyobb arányú kipusztulására, az AIDS tovább- terjedés'ére. S az energiaválságra ugyancsak. íme néhány példa az 1989-re és az az utáni időkre vonatkozó jóslatokból, ame­lyeket a Jövő Világának Társasága által kiadott folyóirat, a The Futurist gyűjtött az új év alkalmából. A nem haszonelvü jövő­kutató társaság évről évre összesíti tudó­soknak és hivatalos orákulumoknak a népesedésre, a környezetvédelemre, a klímára, a gazdasági életre, oktatásra, egészségügyre, műszaki fejlődésre, fog­lalkoztatásra és az élet más területeire vonatkozó jóslatait, hogy bepillantást ad­jon a jövő feltételezett világába. Az ezredfordulón már alig lesz szük­ség például a komoly beavatkozásnak számító szívkoszorúér-műtétekre, mivel addigra lesznek egyszerűbb műtéti mód­szerek, illetve véralvadásgátló készítmé­nyek. Komputerrendszerek fogják irányí­tani az autókat, szabályozni az autóköz­lekedést. A szén-dioxiddal dúsabbá váló vidé­keken bőségesebb lesz a termés búzá­ból, kukoricából és rizsből, a világ három fő gabonanövényéből. A klímaváltozás ugyanakkor nemcsak a kultúrnövények­nek, hanem a gyom szaporodásának is kedvez. Súlyosabb következménye a légköri melegedésnek a világtengerek szintjének emelkedése, amelynek mérté­ke meghalad minden korábbit. A tenger­től elhódított területeken fokozódó árvíz- veszéllyel kell számolni. Munkanélküli segély Még országszerte kevés az igénylő Előkészületek a belvíz elleni védekezésre A munkaközvetítő és a munkaerő­szolgálati irodákban ezen a héten megkezdték a munkanélküli segély­kérelmek elbírálását. Az irodák munkatársai a január el­sejétől hatályba lépett kormányren­delet alapján döntenek a munka- nélküli segélyek iránti jogosultság- I ról. A néhány nap tapasztalata szerint egyelőre országszerte a vártnál jóval kevesebben nyújtották be igényüket. Az irodákat felkereső állampolgárok többsége inkább csak érdeklődött a segély feltételeiről, s a szakképzet­tek egy részének elhelyezkedési le­hetőséget kínáltak. Meglepő, hogy még azokban a megyékben sem jelentkeztek nagy számban, ahol viszonylag sok a munkanélküli. (Folytatás a 2. oldalon.) Jól halad a felkészülés a várható belvi­zek elhárítására. A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok szakemberei helyszíni szemléken vizsgálták felül a tel­jes csatornahálózatot és a védekezés egyéb eszközeit, köztük 793 szivattyúte­lepet és 822 hordozható szivattyút. Tolna megyében már októberben le­zajlottak ezek az ellenőrzések. Az illeté­kesek próbaüzemeltetéseken győződtek meg arról, hogy a bátai és lankóczi szi­vattyútelep, illetve a palánki hordozható szivattyú üzemképes, s készenlétben áll az esetleges gondok elhárítására. A be­rendezések segítségével emelik át a bel­vizet az áradásoktól megdagadt folyók­ba, melyek más módon - vagyis gravitá­ciósan - nem tudják befogadni ezt a víz- mennyiséget. Hazánkban egyébként 41 500 kilométer hosszú belvízi fő- és mellékcsatorna hálózza be azt a csak­nem 45 ezer négyzetkilométer síkvidéki területet, melyet hosszabb-rövidebb ideig tartó belvízi elöntés fenyegethet. Ami a megyei adatokat illeti: a belvízcsa­tornák hossza összesen 150 kilométert tesz ki, míg a veszélyeztetett síkvidék nagysága 625 négyzetkilométer. A főcsatornák mentén - így többek kö­zött a szekszárd-bátai, a bogyiszlói foki közvetlen környékén - az év végére be­fejezték a fenntartási munkákat is, ame­lyeket a november végi korai tél átmene­tileg megszakított. Megtörtént a gaztala- nítás, a cserjék, bokrok irtása, a fenék­iszap eltávolítása és a mederburkolatok kialakítása, helyreállítása. Erre a tevé­kenységre Tolna megyében alig kétmillió forint jutott, s ez az összeg éppen hogy elég a szinten tartáshoz. A gondos felké­szülést mindenképpen indokolják a sok éves belvizelöntési tapasztalatok, mivel az utóbbi negyven évből mindössze hét esztendőben nem volt szükség jelentő­sebb védekezésre. Szerencsére tavaly mindössze néhány száz hektárt öntött el a víz a mély fekvésű területeken. A belvíz megjelenésének előrejelzésé­ben fontos tényező a talaj tél eleji víz­készlete. Ez jelenleg nem ad aggodalom­ra okot, mert a megye szántóföldjeinek túlnyomó részén a talaj vízhiányos. Kedvezőtlen téli és kora tavaszi időjá­rás esetén azonban a fagyott talajra hullott hónak esővel párosult gyors olva­dása a vízhiány ellenére is belvizet okoz­hat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom