Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-26 / 22. szám

1989. január 26. KÉPÚJSÁG 3 Tudomány kell a haszonállat-neveléshez A tanácselnök és a vb-titkár pályázott Szakképzett emberek nélkül hiába adogatják a hatáskört.. (Folytatás az 1. oldalról.) A Gabona Tröszt Kutató Intézet mun­katársainak terve alapján - hasznosítva az országban már működő premixüze- mek pozitív és negatív tapasztalatait - alig két hónap alatt építették át a keszőhi- degkúti, gazdaságosan már nem hasz­nálható - az ötvenes években épült - sík- raktárukat erre a célra.- Az elmúlt év novemberében kezdtük el a beruházást - tájékoztatott Bräutigam Konrád, a Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat főmérnöke. - A próbaüzemelés január 19-én volt, az ek­kor legyártott terméket a Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet ellenőrzi, véle­ményezi. Az eredmény közlése a minősí­tés után - ami várhatóan 2-3 héten belül megtörténik - kezdhetjük el a komplett premix gyártását. Az üzem technológiai szerelését saját műszaki szakembereink végezték. A keszőhidegkúti premixüzem kapaci­tása - 4 tonna óránként - lehetővé teszi, hogy a gabonaforgalmi vállalat a saját bonyhádi, pincehelyi, nagydorogi takar­mánykeverő üzemeinek ellátásán és sa­ját értékesítésén túl a környező megyé­ket is ellássa premixszel. Az üzemben a premix teljes keverési folyamatát számitógép irányítja, ellenőr­zi. A táp keverési arányainak biztosítása érdekében a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát laboratóriumával kötöttek elvi A kisebb mennyiségű adalékanya­gok adagolását kézzel végzik Számítógép irányítja a teljes keve­rési folyamatot - mutatja Pelcz Ist­ván megállapodást, miszerint Keszőhideg- kútra laboratóriumot telepítenek a bejövő és a kimenő végtermékek bevizsgálásá­ra, minőségének ellenőrzésére. Az üzemet jelenleg egy, a későbbiek folyamán két műszakban szeretnék üze­meltetni 10-12 dolgozóval. Felkészültek arra is, hogy az általuk kialakított recep- túrákon túl a megrendelők egyéni igé­nyeit is kiszolgálják. - fké - sm ­Magyar-NSZK vegyes vállalat Különböze műanyag termékek gyártására és értékesítésére magyar-NSZK vegyes válla­latot alapított Tatabányán a Delta Ipari Szövet­kezet és a nyugatnémet Renders cég. Az in­duló tőke 42 millió forint, amit fele-fele arány­ban biztosit a két alapító. A D-R Plast nevű új vegyes vállalat egyelőre évi 2,5 millió márka értékű műanyag áru előál­lítására rendezkedik be. Virágtartókat, bevá­sárlókosarakat, malterkeverő ládákat és az élő baromfi kíméletes szállítására alkalmas speciális konténereket készítenek. A Ren­ders cég a termékek kilencven százalékát visz- szavásárolja és más országokban értékesíti. A virágtartó edényeket például holland kerté­szeknek adja el. Egyelőre a tatabányai Delta egyik régi üze­mében kezdték meg a gyártást, amihez a nyu­gatnémet cég szállította a gépeket, a jövő év­ben pedig már új üzemcsarnokot épít a ve­gyes Vállalat. Kavicsok A minap azon tűnődtem el: mitől is om­lott le annyiszor magas Déva vára, ahány­szor csak nekiláttak felépíteni? Aztán váratlanul rájöttem. Egy kavicstól. Egyetlen névtelen, jelentékte­len kavicstól. Gondolom, valahogy úgy történ­hetett, hogy az építők rakták a falakat, azután megéheztek. Megérkezett nehéz kosarát cipel­ve Kőmíves Kelemenné, s míg ácsok, kőműve­sek falatoztak, fáradtan dőlt a frissen épült fal­Központi állásfoglalásokról, felső és középső szinten tervezett vagy elindított reformtörekvésekről gyakran szólunk, de viszonylag ritkábban kérdezzük meg azt, hogy helyben hogyan gondolják. így van ez a közigazgatás korszerűsítésének előkészületeivel is, aminek lépéseiről, Tolna megyei ütemezéséről többször ír­tunk, beszámoltunk. Az Őcsényi Községi Tanács két vezetője, Szalma Gáborné ta­nácselnök és Berlingerné dr. Somogyi Éva a tavaly meghirdetett és kiválóan mi­nősített közös pályamunkájával egy alul­ról megvilágított perspektívából, a tele­pülés sajátos helyzetéből vizsgálta az átállás, a két szintre való berendezkedés lehetőségeit.- Az indított bennünket a dolgozat megírására, hogy mostanában sokat cik­keztek erről a témáról, a magunk véle­ményét, gyakorlati tapasztalatunkat sze­rettük volna továbbadni - kezdi a ta­nácselnök asszony. - Ha röviden kell fo­galmazni, munkánk lényege az volt, hogy a kétszintű igazgatásra való áttérés leg­fontosabb feltétele a megfelelő végzett­ségű, szakképzett apparátus. Anélkül a hatásköröket bárhova lehet adogatni, nem tudnak helyben megbirkózni a fel­adatokkal. A különleges hatásköröket pedig társulásokkal lehet és kell a köz­ségben betölteni.- Milyen területekre gondolnak?- A szakirodalomban, ajánlásokban szereplő kisajátítást semmiképpen nem soroljuk ide, hiszen itt szakértőt kérdez­hetünk és ez alapján hozhatunk állam- igazgasi döntésst- veszi át a szót a vb-tit- kár. - Olyan speciális feladatokról lehet szó, mint az építési vagy árellenőrzési te­rületek. Ezenkívül megyei szinten szük­séges egy szakmai felügyeleti egységet létrehozni a közművelődésben és az egészségügyben is. Ez ma még hiányzik, mert hiába működik például a pedagó­giai intézet, kizárólag tanácsadói, egyéb ilyen jellegű jogosultságokkal bír.- Önök kivel társulnának szívesen?- Nem ez a fontos, hanem az, hogy a társult tanácsok közösen alkalmazzák a szakembert. Tehát a hét meghatározott napjait töltse a faluban, ne csak alkal­manként forduljon meg ott, hanem való­ban ismerje a helyi elképzeléseket, gon­dokat. hoz. A kosár terhénél nehezebb volt a gond, a mindennapi élelmezés gondja, ilyenkor szá- molgatta-tervezgette, mit is hozzon holnap és miből. Szórakozottságában csaknem öntudat­lanul egy apró kavicsot tett a fal tetejére. Csakhogy a kavics a gond súlyától megne­hezült. Nem is illett a magángond kövecse a merész építménybe. Valahol megbomlott az egyensúly. S az erejüket megfeszítve munkál­kodó építőmesterek, ácsok, kőművesek nem- Ezeket a megyében több helyütt már megszervezték. Öcsényben nem jártak elöl, aminek minden bizonnyal az az oka, hogy Szekszárd közvetlen köze­lében igen kedvezőek az adottságaik. így érzik ezt belülről is?- Igen, ezért nem volt általánosítható a dolgozatunkban jelzett vélemény. Érvé­nyes ez a tanácsi munkára és a település helyzetére egyaránt. Az előbbiről szólva elmondható, összesen heten dolgozunk a helyi közigazgatásban, nekünk veze­tőknek felsőfokú, a három előadónak kö­zépfokú szakirányú végzettsége van, ki­vétel nélkül 10-20 éve vagyunk a tanács­nál. 1980 óta a városkörnyékhez tarto­zunk, a jó emberi kapcsolatok miatt soha nem jelentett gondot a néhány kilométe­res távolság. A másik oldalon, a földrajzi adottságo­kat, a térségi kapcsolatokat figyelve is kedvező pozícióban érezzük magunkat. Igaz, az emberek igényesebbek, szinte városi ellátást, infrastruktúrát igényelnek Szekszárd közelében.- A gyarapodó lakossággal lépést tud­nak tartani a közellátásban?- Nehezen, ezért visszafogtuk a be­áramlást - halljuk az elnököt. - Ma 2600 körüli a lélekszám, sokan költöznek ki, főleg gyermekes családok a megyeszék­helyről. Új víztornyot, iskolai tantermeket, boltot kellett építenünk, hogy a helyiek­nek ne romoljanak az életkörülményeik. Idén a tornaterem megépítését és a mű- veldési ház helyreállítását tervezzük, elég tennivaló van.- A legtöbb községnél jobb helyzetben vannak, majdnem minden utca szilárd burkolatú, csak a főutcán nem vezették még be a gázt, bölcsődétől iskoláig fo­gadják a gyerekeket, naponta 15 autó­busz közlekedik... A közigazgatásban pedig nem fáj a fejük a néhány év múlva esedékes átszervezés miatt. Semmi nem nyugtalanítja önöket?- Mindig van valami. Most például a 25 ezer forintos gázkölcsön után a személyi jövedelemadó-fizetők számára visssza- igényelhető összeg, amire a nyugdíjasok - mint nem adózók - nem tarthatnak igényt. A napokban ez lesz a nagy konf­liktus forrása a faluban. De ezzel meg kell tanulni együtt élni, dolgozni. TAKÁCS ZSUZSA tudták mire vélni, hogy •ggelre munkájuk eredménye porig omlott Nem tudták szegénye.:, hogy a magasztos célt jelentő építménybe belekeveredett a ma­gángond kavicsa - s mindaz, amit erre építet­tek, megcsúszott. Három megoldás kínálkozott a kudarc áthi­dalására. Az első: megkeresni a baj okát és se­gíteni rajta a kavics kiemelésével. A második: megkeresni a bizonytalansági tényezőt, átér­tékelni, s az egész várat egyöntetű anyagból felépíteni. Mármint kavicsból. S a harmadik: nem keresni az okot, áldozatot hozni. Azt, ami a legdrágább. Emellett döntöt­tek. Úgy épült fel magas Déva vára, hogy befa­lazták a gondok viselőjét. DOMONKOS ESZTER A szociális segélyek nyomában Kinek, mennyit, miből, mire? Talán sohasem volt még olyan fontos, mint most, hogy a szociális segélyekre fordítható pénzek oda kerüljenek, azok­hoz a személyekhez, akik igazán rászo­rultak. Ugyanis az alacsonyabb jövedel­mű családok megélhetése minden eddi­ginél nehezebbé vált hazánkban a közel­múltban életbe lépett áremelkedések kö­vetkeztében. Nőtt a rászorulók köre, de sajnos nem emelkedtek meg ugyanolyan mértékben a segélyekre fordítható ösz- szegek, mint azt a rászorultság indo­kolná. Ezért néztünk utána, hogy a fel­osztható keretet a jövőben hogyan hasz­nálják, valóban a legrászorultabbak gondjait enyhítik-e vele?- Azoknak a köre, akik a tanácshoz szociális segélyért fordulhatnak tovább­ra sem bővült. Feltétel, hogy a segélyt ké­rő nem rendelkezik jövedelemmel, és nők esetében 65, férfiakéban 70 éves el­múlt, emellett pedig tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Rajtuk kívül a 67 százalékban rokkantak kaphatnak még - tájékoztat dr. Tóth Rudolf, a Tolna Megyei Tanács V. B. egészségügyi osz­tályának szociálpolitikai csoportvezető­je, megyei tanácsos.- A szociális segély összege a rend­szeresen segélyezettek esetében 2700-2900 forintot jelent, amit az összes családi körülményeket figyelembe véve számítunk ki - folytatja dr. Tóth Rudolf. - Ha például egy négytagú család összjö­vedelme 16 ezer forint - ebben az eset­ben az egy főre jutó jövedelem 4 ezer fo­rint-, igy 700 forinttal kötelesek támogat­ni a nagyszülőt, a többit a tanács fizeti, mivel 3300 forint az az összeg, amit ala­pul veszünk. Az igénylőknek a helyi ta­nács illetékes szakigazgatási szervéhez kell fordulniuk, majd a környezettanul­mány elkészítése után dönt a tanács ar­ról, vajon ténylegesen rászorult-e az igénylő. Általában 30 napon belül elbírál­juk az igényt, de előfordulnak olyan ese­tek is, hogy sürgősebben kell a segítség. Például, ha valakinek nélkülözhetetlen gyógyszerekre kell a segély.- Az nem lehet, hogy több hónapig gyógyszer nélkül maradjanak az embe­rek - mondja dr. Tóth Rudolf, ezért ilyen esetben megelőlegezzük a segélyt. Eh­hez azonban orvosi igazolás kell arról, hogy milyen gyógyszert, előreláthatólag mennyi ideig kell szednie a betegnek és ez mekkora költségkihatással jár. És ter­mészetesen ebben az esetben is szigo­rúan fogjuk vizsgálni, valóban a megfele­lő gyógyszereket frták-e fel, nem helyet- tesithetők-e egy másikkal. A rendszeresen segélyben részesülők mellett közel 7 ezren kaptak Tolna me­gyében tavaly rendkívüli segélyt, közel 45 millió forintot fordított erre a tanács. Hogy mi várható 1989-ben? Dr. Tóth Ru­dolf elmondta, jelentősen nő a szociális étkeztetést - ami 18 forintos étkezést biztosít a rászorulóknak - igénybe vevők száma. Várhatóan gondjaik is lesznek, de a rendkívüli segély összegéből átcso­portosítanak erre. A segélyezésre fordít­ható összeg összességében jelentősen nem emelkedik, így remélhetőleg még jobban odafigyelnek a tanácson, hogy valóban a ténylegesen rászorulók része­süljenek ebből az összegből.- he ­Magas Déva vára Hurok a kötélen A sonka fölséges. A friss házi kenyér gyerekkori emlékeket eleve­nít fel. A laza fröccs pedig kellemesen oltja a szomjat. Sándor azt ma­gyarázza éppen, hogy minden falunak van egy kis Sztálinja. Méhe­sen ez az öreg Kaszás. Van egy bolond, aki itt személy szerint a cigi- pista. Természetesen kinevezett vagy éppen választás útján „szer­zett” vezető is van; Méhesen a Takács Jani bácsi az elöljáró. A falu mégis a Vass Gábort tartja annyira, hogy tőle kér segítséget, eligazí­tást, vagyis ő az elfogadott vezető. Minden településen megtalálható a bölcs ember is, aki elég öreg ahhoz, hogy mindenki tisztelje, taná­csait fenntartás nélkül elfogadja. „Ez az én apám”, mondja Sándor nem kis büszkeséggel. Számon tartanak még kicsapongó nősze­mélyt is, olyat, mint a Ferge Terka, akinek az anyja is az asszonyi nyelv középpontjában volt annak idején. Természetesen falás közben tovább szaporítjuk a szót, a témát, mert nemcsak a falusi társadalomban létezik ez a felosztás, elrende­ződés, hanem mindenütt, ahol emberek közössége él. Persze vi­szonylagosak a dolgok. Hol felerősödik valami és középpontba ke­rül egy-egy tipus vagy pedig időlegesen nem foglalkoznak vele. Mé­hesen most Kaszás István a középpont vagyis a kis Sztálin, meg a Ferge Terka, aki otthagyta az urát, mivel „viszket neki az alsó fertá­lya”.- Az megdöbbentő, hogy mennyire megváltoztak az emberek - mondja Sádor. - Gyerekkoromban a lopás megbocsáthatatlan bűn volt. A parasztember csak akkor nyúlt a máséhoz, ha már vég­szükségben volt. Lopott, ha már nem tudott abrakot adni a jószág­nak. Elment az erdőre, de csak akkor, ha egyáltalán nem volt pénze tüzelőre. Máskülönben nem nyúlt a máséhoz. Most meg azért riban- cozzák le a Ferge Terkát, mert ilyen embert, mint az ura, nem sza­badna otthagyni, hiszen az „mindent meglopott neki”. Ezt itt hallot­tam egy idős parasztasszonytól. A válás, a kicsapongás megbocsát­ható. Az már égbekiáltó bűn, hogy azt az embert hagyja ott, aki „min­dent meglop neki”. Az ebéd után is még ott ülünk az asztalnál és ezeken morfondíro­zunk. S hogy nehezítsük a helyzetünket, tovább szőjük a gondolatot. Mert könnyű azt mondani a méhesi menyecskére, aki otthagyta az urát, hogy kurva, vagy viszket neki a .... bármit. Ott van a feneség, hogy csak manapság vettük észre: mi is kurvák voltunk - vagyunk. Ha nem is a szó valódi értelmében. Mert mire véljük a jól fésült szöve­geket a párttaggyűlésen, a különféle tanácskozásokon és az ellen­kezőjét a baráti beszélgetéseken. A kettő soha nem stimmelt, és még ma sem akar egyazon jelentése lenni a szónak: ami a munkahelyen, a baráti körben és otthon a családban hangzik el.- Most pedig mindenki reformista - jelenti ki Sándor. - És ha ez igaz lenne, akkor holnapra tényleg megforgatnánk a világot, mint hit­te a fényes szellők nemzedéke. Csak bólogatni tudok. Hiszen nincs olyan nap, amikor holtbiztos véleménnyel ne jelentkezne valaki: ezt írd meg. S ha megkérem, hogy mindehhez adja a nevét, akkor visszahúzódik a csigaházba, mert neki gyerekei vannak, meg felesége, meg egyébként is nem vállalja a felelősséget. Mit lehet az ilyennel kezdeni? Semmit. Az ember csak mérgelődik és rágja a szája szélét.- Képzeld - villanyozódik fel Sándor - a napokban beszéltem egy volt megyei vezetővel, aki a hatvanas és hetvenes évek fontos embe­re volt. Azt mondja nekem, hogy ő azért nem hisz a mostani vezetés­nek és így bizalmat sem tud adni nekik, mert „ezek” - külön hangsú­lyozta: EZEK - a régi emlőkön nevelkedtek és képtelenek megújulni.- Vagyis csak magában bízik. Mert az igaz, hogy a pangás idő­szakában vezér volt és ő nevelte, tanította őket. Vagy egyszerűen be­léjük erőszakolta a tennivalókat. S most nem szavaz bizalmat, mert EZEK nem, ö képes megújulni.- Nonszensz! - jelenti ki a barátom. - Csak hát az a baj, hogy ők ma is hangadókká válhatnak és előfordulhat, hogy hisznek nekik. Akkor pedig megnézhetjük magunkat. Később rájövünk arra is, hogy az őskommunista Kaszás István sokkal veszélytelenebb, a viselkedése tiszteletreméltóbb, mint az ál­reformereké. Az öreg egyszerűen hisz egy gyönyörű utópiában, amit a negyvenes évek végén elfogadott, s attól nem hajlandó eltántoríta­ni magát. Egyenlőség van, meg közösségi társadalom... meg min­den, ami ha megvalósítható lenne, az emberi szabadság csúcsát je­lenthetné. A szélkakas reformerek pedig csak egyet tudnak elfogadni: ők le­gyenek mindig és minden körülmények között a kormányrúdnál. Él­vezzék tovább kiváltságaikat, a többiek meg, mint a birka, tűrjék az általuk diktált és elfogadott irányt. Szó nélkül, mert csalhatatlanok, mindenkor tudják, hogy mi kell a népnek, mikor tekinthetők felnőt­teknek. (Egyébként azt vallják, hogy soha. A szerző.) ök mindenre kapnak felmentést, a tömeg meg egyszerűen csak a tömeg: gyermeteg és felelőtlen. Irányítani kell, jó erősen, mert képte­len felismerni érdekeit.- így állunk! - summázza a dolgot Sándor. „Marhák vagyunk” állapítjuk meg később. Moralizálunk csak, hogy rosszkedvűnk legyen tőle. Ezzel megy el az életünk. Erre megy rá az életünk. Ahelyett, hogy kézbe vennénk egy könyvet, elmennénk színházba vagy egyszerűen csak pihennénk. Nem. Mi dumálunk, az­tán mindent csinálunk úgy, ahogy azt addig megszoktuk vagy ahogy azt elvárták tőlünk.- Jobb esetben kivonulunk falura, a sebeinket nyalogatni - mon­dom Sándornak, aki ezen pillanatok alatt megsértődik. Nem szól hozzám pár percig, csak a fröccsös poharat forgatja a kezében.- Nem akartalak megsérteni - kérek tőle bocsánatot. - Nemcsak terád gondoltam. Kicsit mindannyian belső száműzetésben va­gyunk. Csak nem mutatjuk ki ilyen látványosan, mint te.-folytatjuk­Hazafi József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom