Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-26 / 22. szám

C TOLNA 'S 2 IRrÉPÜJSÁG 1989. január 26. Elkészült a magyarországi szovjet csapatkivonás ütemterve (Folytatás az 1. oldalról.) döllöi Grassalkovich-kastélyban lévő ki­sebb szovjet alegység áthelyezésének lehetősége is. Az egyeztető tárgyalások során minden bizonnyal erre is találnak megfelelő megoldást. A megbeszélések kiterjednek majd a veszprémi és a tököli létesítmények sorsá­ra is. Az azonban már most biztonsággal ál­lítható: mindkét helyen csendesebbé válik a környezet, csökkenni fog a lakosság által sokszor joggal kifogásolt magas zajszint. Az azonban egyelőre nem bizonyos, hogy valamennyi, a közeljövőben kiürítendő lak­tanyát átadnak, hiszen a szovjet csapatok bizonyos átrendezését is végrehajtják Ma­gyarországon. Mindenekelőtt a nyugati or­szágrészből csoportosítanak át különböző egységeket - mondotta végezetül Kárpáti Ferenc vezérezredes. Közös hadgyakorlat Csehszlovákiában A Varsói Szerződés tagállamai egyesitett fegyveres erői éves kiképzési tervének megfe­lelően, a vezetés és az együttműködés tökéle­tesítés céljából - február első felében - Barát­ság '89 elnevezéssel közös csapatgyakorlatot rendeznek Csehszlovákiában. A gyakorlaton a Csehszlovák Néphadsereg, a Magyar Nép­hadsereg és a Csehszlovákiában ideiglene­sen állomásozó Szovjet Központi Hadsereg­csoport törzsei és csapatai vesznek részt. Együttes létszámuk nem éri el a Stockholm­ban 1986-ban elfogadott bizalom- és bizton- ságerősitő intézkedésekben megállapított be­jelentési küszöbértéket. A Magyar Néphadse­reg kijelölt törzsének és alegységeinek a gya­korlat helyszínére való utazás január 27-én vasúton kezdődik meg. A magyar résztvevők gyakorlatvezetője Gyuricza Béla vezérőrnagy, magasabbegység-parancsnok. Lemondott az osztrák parlament elnöke Az osztrák parlament képviselőházá­nak elnöke, Ausztria közjogilag második legfontosabb vezető személyisége, a szocialista párti Leopold Gratz szerdán a ház ülésén bejelentette: februárban megválik-e tisztségétől és visszaadja a képviselői mandátumát is. Gratz lemondása az úgynevezett Lu- cona-bünüggyel függ össze, amelynek ossztrák szereplői alapos gyanú szerint több mint egy évtizede nagy összegű biz­tosítási dij elnyerése végett szándékosan elsüllyesztették a Lucona nevű tengeri teherhajót. A jelenleg 60 éves politikus, aki korábban bécsi főpolgármester és külügyminiszter is volt, baráti viszonyt tartott fenn a Lucona-ügy fő gyanúsított­jával, Udo Proksch üzletemberrel. így ab­ba a látszatba keveredett, hogy Proksch vele való összeköttetéseit is felhasználta csalásához, az ellene indított eljárás el­húzásához, majd ahhoz, hogy tavaly a fe- lelősségrevonás elől külföldre menekül­jön. A mindmáig lezáratlan ügy állami vo­natkozásainak tisztázására néhány hete parlamenti vizsgálat indult, s bár ez eddig Gratzra nézve semmi terhelőt nem állapí­tott meg, a képviselőház elnökének hely­zete az említett gyanakvások miatt politi­kailag megrendült. Lemondási szándékának bejelentése­kor Leopold Gratz a képviselőházban kifejtette, hogy úgy érzi: az ellene szóló látszat miatt nem tudja jól betölteni elnöki tisztségét, továbbá hogy lépésével meg akarja könnyíteni a parlamenti vizsgála­tot, amelynek éppen ő volt az egyik kez­deményezője. írószövetség kontra tudományos akadémia Bolgár lap a román falu megújulásáról „A megújulás gyümölcsei" címmel „Új szakasz a román falu fejlődésében” al­címmel a szófiai Otecsesztven Front szerdai száma cikket közöl egy román új­ságíró - a Romania Libera munkatársa - tollából. A lap olvasói egyebek között megtudhatják belőle, hogy „a román fal­vak átszervezése és modernizálása az egyik legközvetlenebb módja a dolgozók anyagi és szellemi környezete megjavítá­sának”. A bolgár közönség a hazai tömegtájé­koztatásból ez ideig arról nem értesült, hogy ezt a „modernizálást” a világsajtó­ban falurombolásnak nevezik, s világ­szerte tiltakoznak ellene. A mintegy 7000 falu megsemmisítésének terve érdekes módon a román szerző cikkéből is kife- lejtődött. Rendkívül kemény bírálattal illette a Szovjet írószövetség vezetősége a Szov­jet Tudományos Akadémia környezeti kérdésekben tanúsított magatartását. Az írói testület felhívást intézett a Lityeratur- naja Gazeta legfrissebb számában az akadémiához, és ebben felszólította: hozza nyilvánosságra azon tudósok ne­vét, akiknek a legnagyobb a felelősségük az elmúlt évtizedek környezeti katasztró­fáiban. Van-e egyáltalán olyan körzete hazánknak, ahol a természeti környezet állapota kedvezőnek mondható? - fogal­mazódik meg a drámai kérdés a felhívás­ban. Az írószövetség vezetősége magyará­zatot követel a súlyos környezeti károk­kal járó tudományos balfogásokra, hibás számításokra. Szorgalmazza, hogy az akadémia adjon végre teljes és objektív képet a közvéleménynek a csernobili tra­gédia okozta emberi és anyagi áldoza­tokról, s az ország egészére vonatko­zóan tegye közzé a vizek és a levegő szennyezettségének adatait. Az írószövegség vezetői a melléfogá­sokon túlmenően szolgalelkűséggel, szűk hatósági érdekek kiszolgálásával, sőt adatok meghamisításával is vádolják felhívásukban a tudományos akadémiát. Hozzáfűzik, hogy a szovjet nép bízik ugyan tudósaiban, de bizalma fogytán van, látván, hogy az akadémia még kör­nyezetvédelmi szekciót sem állított fel, nem is beszélve az érdemi munkáról. Az írószövetség vezetői leszögezik: itt annyira aggasztó össztársadalmi gond­ról van szó, hogy erkölcsi kötelességük­nek érzik megkongatni a vészharangot. Utalnak arra, hogy az értelmiség egyete­mes felelősséggel tartozik a nép jövő­jéért. Romlott az „afro-amerikaiak” helyzete A Reagan-kormányzat 8 éve alatt nem javult, sőt, tovább romlott az amerikai feketék helyzete, hangsúlyozza az egyik legnagyobb polgárjogi szervezet jelentése. A National Urban League vezetői egyúttal arról beszéltek a sajtó előtt: „Óvatos derűlátással” tekinte­nek az általuk középutasnak ítélt Bush-kormány munkája elé s el­várják, hogy megtartsa a feketéknek tett ígéreteit. A szervezet adatai szerint az Egyesült Államok fekete lakosságá­nak 30 százaléka él ma szegénységben (1969-ben 28 százalék), körükben a munkanélküliek aránya kétszer akkora, mint a fehérek­nél. Az otthontalanok száma 2-3 millióra duzzadt s az erősödő megkülönböztetés miatt csökken a fekete középosztály is. Az „afro-amerikaiak” - ahogyan újabban nevezik magukat - helyzetének megjavítása társadalmi felelősség, hangsúlyozták a polgárjogi vezetők, bírálva a meghozott s a készülő felsőbirósági döntéseket, amelyek eltörlik az egyenjogúsítási mozgalmak koráb­bi eredményeit. Jugoszláv belpolitika - K. 0. előtt? Furcsa felhívás kerint e napokban Ju­goszláviában: az államelnökség arra szólította fel a tisztségükről immár soro­zatban lemondó állami vezetőket, hogy utódaik megválasztásáig maradjanak a helyükön, lássák el teendőiket. Érezhető a félelem, hogy a rendszer, amelynek számos részlegét a tiltakozó tüntetések már padlóra küldték, olyan ütéseket szenvedhet el, hogy élő halottá válik. így látja legalábbis a jugoszláv belpolitikai helyzetet a zágrábi Danas. A legismertebb horvátországi hetilap „ki döntögeti Suvart?” című értékelésé­ben utalt arra, hogy az országnak a Miku- lics-kabinet tavaly decemberi lemondá­sa óta nincs kormánya. A Crna Gora-i tagköztársaság párt- és állami csúcsve­zetőség nélkül maradt, kb. 400 vezető ember távozott posztjáról, s 20 városi­körzeti párt- és állami szerve közül eddig 13 jelentette be kollektív lemondását. Vajdaság autonóm tartományban az elmúlt négy hónapban mintegy hétezer kisebb-nagyobb vezető kádert váltottak le. Vajon politikai intézményrendszeré­nek teljes széthullása fenyegeti Jugo­szláviát? Egyes értékelések szerint Vaj­daság autonóm tartomány állami-jogi ér­telemben már nem működik. Crna Gorá­ban hasonló a helyzet, s „jó” esély van ar­ra, hogy Koszovó is ilyen sorsra jut. Ju­goszlávia nem olyan, mint tegnap volt ­és csak találgatni lehet, hogy milyen lesz holnap. A jugoszláv államelnökség felhívással fordult a tagköztársasági és a tartományi vezetőségekhez, hogy hagyják abba a türelmetlenkedést, sőt gyűlölködést, sta- lálkozzanak az egymás között legfeszül­tebb viszonyban álló tagköztársaságok és autonóm tartományok (Szerbia-Ko- szovo, Makedónia-Koszovo, Szerbia- Szlovénia-Crna Gora) képviselői, ne ás­sák alá még ennél is inkább a törvényes­séget, szüntessék be az alaptalan kriti- zálgatást. Azt mondják, hogy a koszovói helyzet most rosszabb, mint egy évvel ezelőtt volt, s a jugoszláv államelnökség egyik legközelebbi ülésének napirendjé­re tűzi, hogy „milyen lehetőség maradt még az ottani válság rendezésének de­mokratikus megvalósításához”. Ezért a jugoszláv közvélemény figyel­me a JKSZ KB legközelebbi ülése felé fordul; ezen egyebek között napirendre kerülnek a Stipe Suvar pártelnök elleni vádak és a leváltását követelő állásfogla­lások. Két tábor áll egymással szemben, az „elvi” és az „elvtelen” koalíció. Az előb­bi szerbiai, Crna Gora-i, vajdasági és ko­szovói, az utóbbi zömmel szlovéniai, hor­vátországi, bosznia-hercegovinai kül­döttekből áll. A végkifejletet megjósolni több mint nehéz: egyelőre lehetetlen. Tény, hogy az „elvi” koalíció támadásba lendült, sőt szerbiai tagjai között is akad­nak olyanok, akik nem az „elvi" koalíció győzelmén fáradoznak. A Horvát Kommunista Szövetségtől azt várjuk - húzta alá a Danas -, hogy a KB ülésén minden eddiginél határozot­tabban és világosabban foglaljon állást a gazdaság, a politikai intézményrendszer és a párt gyökeres reformja mellett, és erélyesen szálljon szembe az ország politikai intézményrendszere ellen indí­tott össztűzzel, amely gyakorlatilag a titói Jugoszlávia „átszabását” akarja kivívni. Az „elvi” koalíció a JKSZ KB plénuma előtt összpontosított propagandahábo­rúba kezdett. A villámháborúk szabályai­nak megfelelően a fő cél a „fej”, vagyis a JKSZ KB elnöksége, valamint Stipe Su­var, az elnökség elnöke. Súvar számára azonban nem ez az első ilyen próbatétel. Az elnökség lényegében nyugodtan vár­hatja a plénumot, mert a szervezeti sza­bályzat sehol sem tesz említést kollektív lemondásának lehetőségéről. Emléke­zetes Dusán Cskrebics esete is. Tőle, a JKSZ KB elnökségének szerbiai tagjától a JKSZ központi bizottsága tavaly októ­beri ülésén titkos szavazással megvonta a bizalmat, a Szerb Kommunista Szövet­ség azonban továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Cskrebics az elnökség tagja maradjon. 9fivar tehát, ha úgy látja, a Cskrebics-féle megoldást is alkalmaz­hatja - igy ítéli meg lehetőségeit a zábrá- bi lap elemzése. Szögesdrót a Babitsban (Folytatás az 1. oldalról.) A tegnapi összejövetelükön a Deutsc­he Bühne önállósításának lehetőségét mérlegelték olyan kérdésekre válaszol­va: Milyen elhelyezése legyen a színház-* nak? Maradjon, maradhat-e művelődési központ épületén belül? Külön költség- vetéssel gazdálkodjon-e? Ki lehet, le­gyen a szakmai felügyelője, a fenntartó­ja? Mi okozza a - már említett - funkció- zavarokat? Meglepő és elgondolkodtató, hogy mindez akkor vetődik fel, amikora bemu­tatószínpad fél évtizedes múltat mond magáénak. Időközben milliós nagyság- rendű forintösszegek érkeztek az elő­zőekben felsorolt „központi szervektől”, de megyei szintről is. A beszélgetésben résztvevők tanúi lehettek a kétoldalú szubjektivizmusnak, melyet hétközna­pján személyi torzsalkodásnak lehet mi­nősíteni. Ezek természetesen mélyebbre ásták a gondok lelhető okait és füstöt ka­varva követelnek mielőbbi tiszta vizet a pohárba, mert az indulatoktól sem men­tes beszélgetésből az szűrődött ki, hogy szögesdrót van a Babitsban. Ennek meg­szüntetésére mégsem az az asztaltársa­ság hivatott, akik a fentiekben megne­veztettek. Olyan elhatározásra jutottak a tegnapi megbeszélésen, hogy záros határidőn belül meg kell fogalmazni a Deutsche Bühne alapító okiratát, amelyet „minden szinten” tanulmányoznak és a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának határoza­tára hivatkozva a jövőben anyagi eszkö­zökkel támogatni fognak. dkj. Tárgyalás az ENSZ menekültügyi konvenciójához való magyar csatlakozásról Horn Gyula külügyi államtitkár, aki ja­nuár 23-24-én látogatást tett Genfben, tárgyalt Jan Martenson ENSZ-főtitkár- helyettessel, az emberi jogi központ ve­zetőjével. Az emberi jogok kapcsán ki­emelték Magyarország és az ENSZ érin­tett szervei közötti együttműködés fej­lesztésének fontosságát. Horn Gyula Gerald Hintereggerrel az Európai Gazdasági Bizottság főtitkárával áttekintette a kelet-nyugati gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit. Horn Gyula megbeszélést folytatott Jean-Pier- re Hockéval, az ENSZ menekültügyi fő­biztosával a Magyarországon tartózkodó romániai menekültek helyzetéről. Átte­kintették a szervezettel 1988 júniusa óta kialakult kapcsolatok további erősítésé­nek kérdéseit. Tárgyaltak a Magyar Népköztársaságnak az ENSZ menekült- ügyi konvenciójához való csatlakozásá­ról is. PANORÁMA BUDAPEST - Nemeth Miklós mi­niszterelnök szerdán a Parlament­ben fogadta Lendvai Pált, az osztrák televízió (ORF) főintendánsát és in­terjút adott számára. * Anatolij Gribkov hadseregtábor­nok, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői törzsének főnöke, aki kedd este óta rövid mun­kalátogatáson hazánkban tartózko­dik, tegnap találkozott Kárpáti Fe­renc vezérezredes, honvédelmi mi­niszterrel, és megbeszéléseket foly­tatott a Honvédelmi Minisztérium­ban. MOSZKVA - A szovjet vezetés üd­vözli azt az elhatározást, hogy az NDK a következő két évben egyolda­lúan csökkenti fegyveres erőit és ka­tonai költségvetését. Ezt Eduard Se- vardnadze szovjet külügyminiszter jelentette ki tegnap az NDK moszkvai nagykövetével, Gerd Königgel foly­tatott megbeszélésén. * Az afgán fegyveres ellenzék kísér­letet tesz arra, hogy gazdasági blo­kád alá vegye és kiéheztesse Kabult, az ország fővárosát. A Szovjetunió az afgán kormánnyal együtt minden lehetőt megtesz, hogy ez a blokád meghiúsuljon. Csupán január 21-e és 23-a között 23 szovjet teherszállí­tó repülőgép szállított lisztet az afgan főváros lakosságának élelmezésére - mondta szerdai sajtóértekezletén Gennagyij Geraszimov, a szovjet kül­ügyminisztérium szóvivője. KABUL - Lev Szerebrov vezérőr­nagy, az Afganisztánban lévő szovjet fegyveres erők parancsnokságának képviselője tegnap Kabulban újság­íróknak nyilatkozva megerősítette, hogy február 15-ig befejeződik a szovjet csapatok kivonása. Ezen idő­pont után nem lesznek szovjet kato­nák Afganisztánban, s a tanácsadók közül is csupán néhány tucatnyian maradnak - mondta. BANGKOK - A Thaiföld és Kam­bodzsa határában élő kambodzsai menekültek szabad hazatéréséről kötött megállapodást hétfőn Phnom- penben a kambodzsai kormány az ENSZ Bangkokban működő mene­kültügyi főbiztosával - jelentette teg­nap a kambodzsai rádió. BUENOS AIRES - Raul Alfonsin argentin köztársasági elnök magyar idő szerint szerdára virradóra elren­delte egy nemzetbiztonsági tanács felállítását a dél-amerikai országban. A testület az elnök tanácsadó szer­veként működik majd, s többek kö­zött feladata lesz a felforgatás elleni harc stratégiájának kidolgozása, az ezzel kapcsolatos elhárítás meg­szervezése. Tiltakozott a Pedagógusszakszervezet megyei testületé Január 24-én ülésezett a Pedagógusok Szakszervezete Szekszárd Területi Bizalmi Testületé. A résztvevők tiltakoztak a kormány azon döntése ellen, amely nem fogadta el az 1989. évi központi béremeléssel kapcsolatos pedagógusszakszervezeti álláspon­tot. Az álláspont szerint az oktatásügynek juttatott 1,7 milliárd forintot szeptember 1 -jé- től alapbéremelésre kellene fordítani, amely 20%-os fejlesztést tett volna lehetővé. Az országos lapok ezt az előzetes állásfoglalást hozták nyilvánosságra, ez rögződött a köztudatban is. A végleges döntés szerint az 1,7 milliárd forint megosztva került felosztásra, ugyanis a kormány nem vállalta fel teljes egészében a bérfejlesztés jövő évi kihatását. Így február 1-jétöl 550 millió Ft fordítható túlóra és szeptember 1-jétől 1,150 milliárd alapbéremelésre. Az összeg ugyan változatlan, de a szeptemberi bérfejlesztés már nem lesz 20%. A tervezett központi bérfejlesztés nem csökkenti az oktatásügyi dolgozók népgaz­dasági átlaghoz viszonyított lemaradását - amely továbbra is több száz forint -, és nem biztosítja az évek óta tartó infláció kompenzálását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom