Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-15 / 298. szám
1988. december 15. ( TOLNA' _ N ÉPÚJSÁG 3 Nem tudják a kisiparosok Mennyire éhes az oroszlán?- Naplófőkönyv már van - Adóív is - Bevallható jövedelem is - Csak az ismeretek hiányoznak Nem szeretnék se (kis) se (nagy) kisiparos lenni. Természetesen sok minden nem szeretnék még lenni, de most éppen (kis) és (nagy) kisiparos nem. Egyszerűen azért, mert még mindig nem tanultam meg a naplófőkönyv kezelését. Egy nejlonzacskóban őrzöm a számláimat, mellette szépen elhelyeztem a naplófőkönyvet, természetesen előtte még zsírpapírba el is csomagoltam, hogy elálljon, addig, míg újabb elszámolási rendszert nem dolgoznak ki nekem. Namármost: mivel nem tudom kitölteni ezt a becses kis (nagy) könyvet sem - pénzem sincs felfogadni egy közgazdasági egyetemet végzett könyvelőt -, így azt már nem is tudom elképzelni, hogy milyen sikerem lesz az adóív kitöltésével. Mindenesetre megpróbálom. Csak azt jó lenne tudni, most azonnal és előre, hogy mennyire éhes az oroszlán? Ha nagyon, akkor egyszerűen nem is érdemes nekiállni a papírmunkának, mert ha az oroszlán (állam, pénzügyi kormányzat, APEH) így is, úgyis ki akar kotorni a zsebemből minden fillért, akkor ki is kotor. Ha nem éhes - ezt kötve hiszem, mert pénzre igencsak szüksége lenne -, akkor megnyugodhatok, mert elnézőek lesznek velem és a jó tanító segít butuska gyermekének. Namármost én könnyen vagyok. Kijelenthetem, hogy nem szeretnék se (kis), se (nagy) kisiparos lenni. De mit tegyen az a sok ezer kisiparos, akinek se könyvelője, se elég ismerete a naplófőkönyv és az adóív kitöltéséhez? (hazafi) Irányt mutat a TOT (Folytatás az 1. oldalról.) ség. Különösen, ha figyelembe vesszük: a mezőgazdasági termelésnek az ország jelentős részén népesség-megtartó szerepe is van és amennyiben ez a „pillér” megrendül, úgy más módon, föltehetően sokkal nagyobb források bevonásával kell rendezni az ottani lakosság sorsát. A kialakult helyzetben csakis az új agrárpolitika megalapozása jelentheti a kivezető utat. A TÓT vezetői, illetékesei- amint a sajtótájékoztatóban elhangzott- tárgyalásaik során nem hagynak kétséget afelől: ezt immár elodázhatatlan- nak tartják és nem elégszenek meg az agrárpolitika megreformálásának, korszerűsítésének igényével. Gyökeres változásokra van szükség, e nélkül a mező- gazdaság nem tud megújulni és megfelelni a növekvő követelményeknek. A tsz-ek egyik legfontosabb követelése: egy új árrendszer, olyan, amelyik nem szakad el a valóságtól. Meg kell szüntetni azt az áralakítási gyakorlatot, amely mesterségesen tartja nyomott szinten a mezőgazdasági árakat. A TOT szerint a közös gazdaságok termelésének jövedelemtartalma nem lehet kevesebb, mint más ágazatokban. Ennek elérése nem képzelhető el rövid időn belül, de - összhangban a mai közgazdálkodási gondolkodással - egy-két év alatt föltétlenül uralkodóvá kell tenni az új árrendszert és az úgynevezett szabad árformát a mezőgazdaságban. Ez jelentené a piaci értékítélet érvényre jutását és szolgálná a mezőgazdasági termelés érdekeit. A termelők egykébként forgalmazási helyzetükben is változtatást várnak, ezért készek is az eddiginél többet tenni. A bel-és külkereskedelmi tevékenységből nagyobb részt kívánnak vállalni, éspedig úgy, hogy lehetőségeiket egyebek között a készülő tsz-törvény is rögzítse, pontosan határozza meg. A zöldek miatt a piros átment kékbe, meg barnába szín egyelőre eltűnik, mivel ez a színezőanyag kadmiumtartalma miatt a zöldek szerint az egészségre káros. Ezért aztán egyelőre ilyen festékhez jutni nem lehet. így az eddig piros „Aliz” azután barnában és kékben fog „játszani”. A bonyhádiak láthatóan nagy erőfeszítéseket tesznek a ni évben huszonhat százalékkal kevesebb fogyott. Továbbra sem kelendő a nyeles edény. Ezért a gyáriak tetszetős fogast ajánlanak az edények tárolására, melyek így pihenő idejükben hangulatos konyhadíszek is lehetnek. A fizetőképes kereslet csökkenése mellett számolni kell azzal is, hogy a magyar háziasz- szonyok előtt kedvelt piros edénytalponmaradás érdekében. Nem csak nagy dolgok tekintetében, hanem apróságokban is. Például mesterszakács által készített recepteket adnak az edényekhez, amikből a vásárló, majd használó megtudhatja, hogy milyen edényfajtában milyen ételt a legcélszerűbb készíteni. Recept van, edény van, legyen belevaló is. Nekik is, nekünk is. -czakóKereskedöi szemle (Folytatás az 1. oldalról.) nőségben versenyképes áru, amit az importtal szembe lehet bevetni. A kérdés égető, hiszen a bonyhádiaknál - annak ellenére, hogy bizonyos viszonylatokban növekedést mutatnak a számok - a végösszegnél a belföldi értékesítés folyó áron számolva, 1988-ban az előző évhez viszonyítva nyolc százalék mínuszt mutat. Egyes kereskedők elmondták, hogy területükön növekszik a bevonatos edények iránti igény. Ennek a gyáriak bizonyosan örülnek, hiszen ebből az edényfajtából az 1987. évi értékesítéshez viszonyítva, a mostaA választék bő, háttérben az ominózus „nyelesek” Nehéz évek következnek? Medgyessy Péter a szekszárdi orvosklubban Gyorsan változik a pénzügyi rendszer (Folytatás az 1. oldalról.) jesítményvisszatartó erejét, pontosabban nem ez jelenti a fő problémát, hanem a bérgazdálkodás ma még létező kötöttsége. Szó esett az értelmiség várható kilátásairól, jövőjéről is: Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy nem érdemes általánosságban beszélni az értelmiségről, mivel ez a társadalmi réteg számos vonatkozásban eltér egymástól. A gazdasági egységeknél, szervezeteknél dolgozó értelmiség számára valószínűleg javulást hozhat a jövő, az intézmények alkalmaAz idei jó kalászosgabona-termés rekord mennyiségű búza exportját tette lehetővé. Legnagyobb vevőnk a Szovjetunió, ahová 1988 második felében 1 millió 90 ezer tonna búzát szállított az Agrim- pex Külkereskedelmi Vállalat. A megállapodás értelmében az exportra került gabona egy részéért a szovjet partner konvertibilis valutával fizetett; a búza ellenértéke 100 millió dollár és 45 millió rubel volt. A kivitt mennyiség rekordnak számit, fél év alatt 800 ezer tonnánál többet edzottai viszont nehezebb helyzetben vannak. A túlképzés következtében hazánk igényeit messze meghaladja a humánértelmiségiek száma. Esetükben csak az általános gazdasági fellendülés jelenthet kedvező változásokat. A KGST szerepéről szólva a miniszterelnök-helyettes öngyilkosságnak nevezte a szervezettől való elszakadási törekvéseket. Magyarországot földrajzi helyzete is alapvetően meghatározza: a megoldás nem a KGST-hez kapcsolódó szálak elvágása, hanem az export-importeldig nem sikerült feladni a szovjet megrendelőknek. Főként azért, mert a vasúti szállításoknál - a szovjet vasút átvevőképességének korlátozott volta miatt - nehézséget jelentett a gabonaszállítmányok továbbítása. Az elmúlt években jelentős vasúti torlódások adódtak a Zá- hony-Csap határállomáson. Az idén a korábbinál lényegesen jobb szervező munkával sikerült gyorsítani az átadásátvételt, és így lényegében folyamatosan, teljes kapacitással használhatták ki a vasúti vonalat és az átrakó berendezéseszámolások konvertibilissé tétele. Az ezt szorgalmazó törekvések köztudottan nem mai keletűek. Végezetül feltétlenül említést érdemel az a számos bíráló reagálás, mely Grósz Károly nemrég elmondott aktvívaértekezleti beszédére vonatkozott. Medgyessy Péter nem érezte illetékesnek magát Grósz Károly szavainak mélyebb elemzésére, de az a meglátása, hogy politikánk változatlan, s nem érdemes egy beszéd alapján messzemenő következtetéseket levonni. két. A magyar és a szovjet vasutasoknak sikerült közös szervezéssel gyorsítani a tempót. Ugyanúgy az érintett hajós társaságok - magyar részről a Mahart - szintén javítottak a korábbi teljesítményeken és lényegesen több búzát továbbítottak vízi úton a megrendelőhöz. Az Agrimpex szakembereinek véleménye szerint a korábbi szállítási teljesítmények fokozását segítette az is, hogy az szovjet kereskedelmi kirendeltség mindvégig igen kez- deményezően támogatta az export-importforgalom gyorsítását. (Folytatás az 1. oldalról.) zett munkát. 1981-től új gazdálkodási rendet kellett bevezetni, ehhez mindjárt érdemes hozzátenni, hogy a decemberi országgyűlés várhatóan ismét jelentős változásokat hoz a tanácsok gazdálkodásában. Ugyanakkor országosan, így a megyében is előkészület alatt van a megyei tanács új működési rendje. A kétféle változást majd össze kell hangolni, mint azt Tamás Ádám is elmondta a testület tájékoztatására. A beszámolási időszakban szűntek meg a járási hivatalok, egyes területeken, így például a költségvetési gazdálkodásban már kétszintűvé is vált az irányítás. Ennek általánossá tétele az egyik indoka a szervezeti változásoknak is. A VII. ötéves tervidőszakban már megkezdődött a helyi tanácsi önállósághoz kapcsolódó pénzgazdálkodási változások sora, majd ezt még tovább bonyolította az utóbbi években bekövetkezett pénzhiány. Megjelentek az új vállalkozási formák, a településfejlesztési hozzájárulás, majd az idén a második félévben egyre több tanácsnál került terítékre, ha nem is napirendre, ennek felülvizsgálata. Megváltozott a lakás és a nem lakás célját szolgáló építmények adózása, jött az adó és árreform. Ezek közül egyedül az jelentett némi könnyebbséget, hogy a személyi jövedelemadó begyűjtésére új szervezet alakult. Mindezekkel párhuzamosan természetszerűen megváltozott a költségvetési szervek ellenőrzési metódusa is. A fantasztikusan nagy adatmennyiséggel dolgozó osztály munkáját - irányításuk alá tartozik az Illetékhivatal és az Elszámoló Hivatal is - lehetetlen lenne számítógépek nélkül elvégezni, de ez meg jelenleg nem teszi lehetővé a naprakész áttekintést. A munkát összesen 37- en végzik, heten egyetemi, húszán szakirányi főiskolai végzettségűek, öten pedig középfokú és szakirányi végzettségűek. A beszámolót a vb a részletekről érdeklődő kérdések után elfogadta. Egy napiend keretében került sor a Nagymányok Nagyközségi Közös Tanács és Győré Községi Közös Tanács beszámolójának megvitatására. A nagymányokiak munkáját egyértelmű elismerés övezte, ott egy rajtuk kívül álló körülmény okoz majd gondot, nevezetesen a Mecseki Szénbányáknál és az uránbányáknál hamarosan bekövetkező létszámleépítés. Nem volt vita a györeiek beszámolóján sem, mert a végrehajtó bizottság tagjai vagy nem ismerték eléggé a helyzetet, vagy éppen ellenkezőleg, ismerve azt, nem kérdeztek sokat és - egy kivétellel - nem nyilvánítottak véleményt. Csorna József tanácselnök dr. Erdősi Mária vb-tag kérdésére válaszolva vázolta az elmúlt évek eseménysorának lényegét, aminek az izményi népszavazást követően az lett az eredménye, hogy 1981. január 1 -jével elszakadtak a közös tanácstól. Ismertette az utóbbi öt év eredményeit, majd tett egy olyan megjegyzést, hogy „közben az energiák nyolcvan százalékát lekötötte ez a hülyeség”. Tamás Ádám a stílus miatt rendre utasította a tanácselnököt, majd később nézeteltérés támadt köztük. Az új, immár egyedül lévő györei tanács ugyanis Izményből vissza kívánja körze- tesiteni az iskolát. Csorna József hangsúlyozta, hogy ő éppen a közös intézmények - iskola, vízmű - miatt nem értett egyet a szétválással, de mint választott vezetőnek végre kell hajtania a testület határozatait. Váradi László, a megyei pártbizottság titkára a megyei tanács vb-tagja hozzászólásában arról beszélt, hogy nemcsak ebben az esetben már a körzetesítéskor látható volt, hogy a hagyományosan egymással vetélkedő és a történelmi gyökerű ellentmondásokat, emberi konfliktusokat hordozó településeket nem helyes szervezeti döntéssel egyesíteni. Tamás Ádám megyei tanácselnök ösz- szefoglalójában nem javasolta az iskola szétválasztását, hiszen, mint népességadatokkal alátámasztotta, nem jöhet létre egyik helyen sem osztott alsó tagozat, majd felső tagozat sem. Hangsúlyozta, hogy ezt a megyei tanács nem tudja ugyan megakadályozni, de nem is támogatja a györeiek tervét. A megyei tanács vb - egyebek mellett - elfogadta saját jövő évi munkatervét is. IHÁROSI IBOLYA-szá-gkMedgyessy Péter (középen) ...és az érdeklődök Eredményes gabonaexport
