Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-15 / 298. szám

1988. december 15. ( TOLNA' _ N ÉPÚJSÁG 3 Nem tudják a kisiparosok Mennyire éhes az oroszlán?- Naplófőkönyv már van - Adóív is - Bevallható jövedelem is - Csak az ismeretek hiányoznak ­Nem szeretnék se (kis) se (nagy) kisiparos lenni. Természetesen sok minden nem szeretnék még lenni, de most éppen (kis) és (nagy) kisiparos nem. Egyszerűen azért, mert még mindig nem tanultam meg a naplófőkönyv kezelését. Egy nejlonzacskóban őrzöm a számláimat, mellette szépen elhelyeztem a naplófő­könyvet, természetesen előtte még zsírpapírba el is csomagoltam, hogy elálljon, addig, míg újabb elszámolási rendszert nem dolgoznak ki nekem. Namármost: mivel nem tudom kitölteni ezt a becses kis (nagy) könyvet sem - pén­zem sincs felfogadni egy közgazdasági egyetemet végzett könyvelőt -, így azt már nem is tudom elképzelni, hogy milyen sikerem lesz az adóív kitöltésével. Mindenesetre megpróbálom. Csak azt jó lenne tudni, most azonnal és előre, hogy mennyire éhes az oroszlán? Ha nagyon, akkor egyszerűen nem is érdemes nekiállni a papírmunkának, mert ha az oroszlán (állam, pénzügyi kormányzat, APEH) így is, úgyis ki akar kotorni a zsebemből minden fillért, akkor ki is kotor. Ha nem éhes - ezt kötve hi­szem, mert pénzre igencsak szüksége lenne -, akkor megnyugodhatok, mert elné­zőek lesznek velem és a jó tanító segít butuska gyermekének. Namármost én könnyen vagyok. Kijelenthetem, hogy nem szeretnék se (kis), se (nagy) kisiparos lenni. De mit tegyen az a sok ezer kisiparos, akinek se könyvelője, se elég ismerete a naplófőkönyv és az adóív kitöltéséhez? (hazafi) Irányt mutat a TOT (Folytatás az 1. oldalról.) ség. Különösen, ha figyelembe vesszük: a mezőgazdasági termelésnek az ország jelentős részén népesség-megtartó sze­repe is van és amennyiben ez a „pillér” megrendül, úgy más módon, föltehetően sokkal nagyobb források bevonásával kell rendezni az ottani lakosság sorsát. A kialakult helyzetben csakis az új ag­rárpolitika megalapozása jelentheti a ki­vezető utat. A TÓT vezetői, illetékesei- amint a sajtótájékoztatóban elhangzott- tárgyalásaik során nem hagynak két­séget afelől: ezt immár elodázhatatlan- nak tartják és nem elégszenek meg az agrárpolitika megreformálásának, kor­szerűsítésének igényével. Gyökeres vál­tozásokra van szükség, e nélkül a mező- gazdaság nem tud megújulni és megfe­lelni a növekvő követelményeknek. A tsz-ek egyik legfontosabb követelé­se: egy új árrendszer, olyan, amelyik nem szakad el a valóságtól. Meg kell szüntetni azt az áralakítási gyakorlatot, amely mesterségesen tartja nyomott szinten a mezőgazdasági ára­kat. A TOT szerint a közös gazdaságok termelésének jövedelemtartalma nem le­het kevesebb, mint más ágazatokban. Ennek elérése nem képzelhető el rövid időn belül, de - összhangban a mai köz­gazdálkodási gondolkodással - egy-két év alatt föltétlenül uralkodóvá kell tenni az új árrendszert és az úgynevezett sza­bad árformát a mezőgazdaságban. Ez je­lentené a piaci értékítélet érvényre jutá­sát és szolgálná a mezőgazdasági ter­melés érdekeit. A termelők egykébként forgalmazási helyzetükben is változtatást várnak, ezért készek is az eddiginél töb­bet tenni. A bel-és külkereskedelmi tevékeny­ségből nagyobb részt kívánnak vállalni, éspedig úgy, hogy lehetőségeiket egye­bek között a készülő tsz-törvény is rögzít­se, pontosan határozza meg. A zöldek miatt a piros átment kékbe, meg barnába szín egyelőre eltűnik, mivel ez a szí­nezőanyag kadmiumtartalma miatt a zöldek szerint az egészségre káros. Ezért aztán egyelőre ilyen festékhez jutni nem lehet. így az eddig piros „Aliz” azután barnában és kékben fog „játszani”. A bonyhádiak látha­tóan nagy erőfeszítéseket tesznek a ni évben huszonhat százalékkal ke­vesebb fogyott. Továbbra sem ke­lendő a nyeles edény. Ezért a gyá­riak tetszetős fogast ajánlanak az edények tárolására, melyek így pi­henő idejükben hangulatos konyha­díszek is lehetnek. A fizetőképes ke­reslet csökkenése mellett számolni kell azzal is, hogy a magyar háziasz- szonyok előtt kedvelt piros edény­talponmaradás érdekében. Nem csak nagy dolgok tekintetében, hanem ap­róságokban is. Például mestersza­kács által készített recepteket adnak az edényekhez, amikből a vásárló, majd használó megtudhatja, hogy mi­lyen edényfajtában milyen ételt a leg­célszerűbb készíteni. Recept van, edény van, legyen belevaló is. Nekik is, nekünk is. -czakó­Kereskedöi szemle (Folytatás az 1. oldalról.) nőségben versenyképes áru, amit az importtal szembe lehet bevetni. A kérdés égető, hiszen a bonyhádiak­nál - annak ellenére, hogy bizonyos viszonylatokban növekedést mutat­nak a számok - a végösszegnél a belföldi értékesítés folyó áron szá­molva, 1988-ban az előző évhez vi­szonyítva nyolc százalék mínuszt mutat. Egyes kereskedők elmondták, hogy területükön növekszik a bevo­natos edények iránti igény. Ennek a gyáriak bizonyosan örülnek, hiszen ebből az edényfajtából az 1987. évi értékesítéshez viszonyítva, a mosta­A választék bő, háttérben az ominózus „nyelesek” Nehéz évek következnek? Medgyessy Péter a szekszárdi orvosklubban Gyorsan változik a pénzügyi rendszer (Folytatás az 1. oldalról.) jesítményvisszatartó erejét, pontosab­ban nem ez jelenti a fő problémát, hanem a bérgazdálkodás ma még létező kötött­sége. Szó esett az értelmiség várható ki­látásairól, jövőjéről is: Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy nem érdemes általá­nosságban beszélni az értelmiségről, mi­vel ez a társadalmi réteg számos vonat­kozásban eltér egymástól. A gazdasági egységeknél, szervezeteknél dolgozó ér­telmiség számára valószínűleg javulást hozhat a jövő, az intézmények alkalma­Az idei jó kalászosgabona-termés re­kord mennyiségű búza exportját tette le­hetővé. Legnagyobb vevőnk a Szovjet­unió, ahová 1988 második felében 1 mil­lió 90 ezer tonna búzát szállított az Agrim- pex Külkereskedelmi Vállalat. A megálla­podás értelmében az exportra került ga­bona egy részéért a szovjet partner kon­vertibilis valutával fizetett; a búza ellenér­téke 100 millió dollár és 45 millió rubel volt. A kivitt mennyiség rekordnak számit, fél év alatt 800 ezer tonnánál többet ed­zottai viszont nehezebb helyzetben van­nak. A túlképzés következtében hazánk igényeit messze meghaladja a humá­nértelmiségiek száma. Esetükben csak az általános gazdasági fellendülés je­lenthet kedvező változásokat. A KGST szerepéről szólva a miniszter­elnök-helyettes öngyilkosságnak nevez­te a szervezettől való elszakadási törek­véseket. Magyarországot földrajzi hely­zete is alapvetően meghatározza: a meg­oldás nem a KGST-hez kapcsolódó szá­lak elvágása, hanem az export-importel­dig nem sikerült feladni a szovjet meg­rendelőknek. Főként azért, mert a vasúti szállításoknál - a szovjet vasút átvevőké­pességének korlátozott volta miatt - ne­hézséget jelentett a gabonaszállítmá­nyok továbbítása. Az elmúlt években je­lentős vasúti torlódások adódtak a Zá- hony-Csap határállomáson. Az idén a korábbinál lényegesen jobb szervező munkával sikerült gyorsítani az átadás­átvételt, és így lényegében folyamatosan, teljes kapacitással használhatták ki a vasúti vonalat és az átrakó berendezése­számolások konvertibilissé tétele. Az ezt szorgalmazó törekvések köztudottan nem mai keletűek. Végezetül feltétlenül említést érdemel az a számos bíráló rea­gálás, mely Grósz Károly nemrég elmon­dott aktvívaértekezleti beszédére vonat­kozott. Medgyessy Péter nem érezte ille­tékesnek magát Grósz Károly szavainak mélyebb elemzésére, de az a meglátása, hogy politikánk változatlan, s nem érde­mes egy beszéd alapján messzemenő következtetéseket levonni. két. A magyar és a szovjet vasutasoknak sikerült közös szervezéssel gyorsítani a tempót. Ugyanúgy az érintett hajós társa­ságok - magyar részről a Mahart - szin­tén javítottak a korábbi teljesítményeken és lényegesen több búzát továbbítottak vízi úton a megrendelőhöz. Az Agrimpex szakembereinek véleménye szerint a ko­rábbi szállítási teljesítmények fokozását segítette az is, hogy az szovjet kereske­delmi kirendeltség mindvégig igen kez- deményezően támogatta az export-im­portforgalom gyorsítását. (Folytatás az 1. oldalról.) zett munkát. 1981-től új gazdálkodási rendet kellett bevezetni, ehhez mindjárt érdemes hozzátenni, hogy a decemberi országgyűlés várhatóan ismét jelentős változásokat hoz a tanácsok gazdálko­dásában. Ugyanakkor országosan, így a megyében is előkészület alatt van a me­gyei tanács új működési rendje. A kétféle változást majd össze kell hangolni, mint azt Tamás Ádám is elmondta a testület tájékoztatására. A beszámolási időszakban szűntek meg a járási hivatalok, egyes területeken, így például a költségvetési gazdálko­dásban már kétszintűvé is vált az irányí­tás. Ennek általánossá tétele az egyik in­doka a szervezeti változásoknak is. A VII. ötéves tervidőszakban már megkezdő­dött a helyi tanácsi önállósághoz kap­csolódó pénzgazdálkodási változások sora, majd ezt még tovább bonyolította az utóbbi években bekövetkezett pénz­hiány. Megjelentek az új vállalkozási for­mák, a településfejlesztési hozzájárulás, majd az idén a második félévben egyre több tanácsnál került terítékre, ha nem is napirendre, ennek felülvizsgálata. Meg­változott a lakás és a nem lakás célját szolgáló építmények adózása, jött az adó és árreform. Ezek közül egyedül az jelen­tett némi könnyebbséget, hogy a szemé­lyi jövedelemadó begyűjtésére új szerve­zet alakult. Mindezekkel párhuzamosan természetszerűen megváltozott a költ­ségvetési szervek ellenőrzési metódusa is. A fantasztikusan nagy adatmennyi­séggel dolgozó osztály munkáját - irá­nyításuk alá tartozik az Illetékhivatal és az Elszámoló Hivatal is - lehetetlen lenne számítógépek nélkül elvégezni, de ez meg jelenleg nem teszi lehetővé a napra­kész áttekintést. A munkát összesen 37- en végzik, heten egyetemi, húszán szak­irányi főiskolai végzettségűek, öten pe­dig középfokú és szakirányi végzettsé­gűek. A beszámolót a vb a részletekről ér­deklődő kérdések után elfogadta. Egy napiend keretében került sor a Nagymányok Nagyközségi Közös Ta­nács és Győré Községi Közös Tanács beszámolójának megvitatására. A nagy­mányokiak munkáját egyértelmű elisme­rés övezte, ott egy rajtuk kívül álló körül­mény okoz majd gondot, nevezetesen a Mecseki Szénbányáknál és az uránbá­nyáknál hamarosan bekövetkező lét­számleépítés. Nem volt vita a györeiek beszámolóján sem, mert a végrehajtó bizottság tagjai vagy nem ismerték eléggé a helyzetet, vagy éppen ellenkezőleg, ismerve azt, nem kérdeztek sokat és - egy kivétellel - nem nyilvánítottak véleményt. Csorna Jó­zsef tanácselnök dr. Erdősi Mária vb-tag kérdésére válaszolva vázolta az elmúlt évek eseménysorának lényegét, aminek az izményi népszavazást követően az lett az eredménye, hogy 1981. január 1 -jével elszakadtak a közös tanácstól. Ismertette az utóbbi öt év eredményeit, majd tett egy olyan megjegyzést, hogy „közben az energiák nyolcvan százalékát lekötötte ez a hülyeség”. Tamás Ádám a stílus miatt rendre utasította a tanácselnököt, majd később nézeteltérés támadt köztük. Az új, immár egyedül lévő györei tanács ugyanis Izményből vissza kívánja körze- tesiteni az iskolát. Csorna József hangsú­lyozta, hogy ő éppen a közös intézmé­nyek - iskola, vízmű - miatt nem értett egyet a szétválással, de mint választott vezetőnek végre kell hajtania a testület határozatait. Váradi László, a megyei pártbizottság titkára a megyei tanács vb-tagja hozzá­szólásában arról beszélt, hogy nemcsak ebben az esetben már a körzetesítéskor látható volt, hogy a hagyományosan egy­mással vetélkedő és a történelmi gyöke­rű ellentmondásokat, emberi konfliktu­sokat hordozó településeket nem helyes szervezeti döntéssel egyesíteni. Tamás Ádám megyei tanácselnök ösz- szefoglalójában nem javasolta az iskola szétválasztását, hiszen, mint népesség­adatokkal alátámasztotta, nem jöhet létre egyik helyen sem osztott alsó tagozat, majd felső tagozat sem. Hangsúlyozta, hogy ezt a megyei tanács nem tudja ugyan megakadá­lyozni, de nem is támogatja a györeiek tervét. A megyei tanács vb - egyebek mellett - elfogadta saját jövő évi munkatervét is. IHÁROSI IBOLYA-szá-gk­Medgyessy Péter (középen) ...és az érdeklődök Eredményes gabonaexport

Next

/
Oldalképek
Tartalom