Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-09 / 293. szám

1988. december 9. NÉPÚJSÁG 3 Meg kell tanulni kezelni A demokrácia technikája Ki ne ismerné azt a publicisztikai fordulatot, hogy mostanság elég pár hónapot kül­földön tölteni, s egy megváltozott Magyarországra tér haza az ember. Aki mondjuk a nyár elején olvasott utoljára hazai újságokat, az még azoknál a kommentároknál tart, hogy igenis van különbség a SZOT és a kormány álláspontja között, s ez így van rend­jén, végre nyilvánosságot kapnak az érdekkülönbségek, sőt, ezután ezzel, mint termé­szetes jelenséggel, számolni kell. Azóta eltelt pár hónap, s az érdekkülönbségeknek a sajtóban való megjelenése nemcsak hogy természetes lett, hanem kis túlzással azt is mondhatni, lassan más sincs a lapokban, mint a különféle szakszervezetek, a Kamara, a vállalkozók, a KISZ, a MTESZ, a TOT meg a gomba módra szaporodó érdekképviseleti egyesületek nyilatko­zatai, követelései, igénybejelentései. Ami pár hónapja a közvélemény számára mindenekelőtt a társadalom demokratizá­lódásának jele volt, arról már kiderült, hogy ezenkívül egy sor vadonatúj problémát, eddig végig nem gondolt, roppant időigényes, bonyolult feladatot jelent. Volt abban valami eufórikus, amikor végre kimondhattuk, hogy nézet- sőt érdekkü­lönbség van a kormány, a szakszervezetek, a Kamara, a KISZ között. Kezdetben so­kunknak talán úgy tűnt, a dolog ezzel el is van intézve, az érdekek megfogalmazása és az álláspontok rögzítése után valami módon mégiscsak létrejön egy immár demok­ratikus, s ugyanakkor mindenkit kielégítő megoldás. Sajnos a dolog nem ilyen egyszerű, mondhatni ezután jön a neheze. Miközben ugyanis újra meg újra le kell szögezni, hogy az eltérő érdekek nyílt megjelenése való­ban nélkülözhetetlen feltétele egy demokratikus társadalomnak - s itt bármiféle korlá­tozás, a „régi szép időkre” való nosztalgikus utalás ezt a demokratizálódást veszélyez­tetné -, ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy hosszú, igen rögös úton eddig csupán a legelső lépéseket tettük meg. A demokratikus társadalom technikáit tanuljuk most, és ez a lecke tovább nem halasztható, de az is tény, hogy ez a tanulás igencsak mostoha körülmények között, súlyosan korlátozó feltételek mellett kell hogy végbemenjen. Hogy a legutóbbi napokból vegyük a példát, az Országos Érdekegyeztető Tanács első, s máris maratoni ülésén hosszú órákon át folyt a vita az ügyrendről. Ez egyrészt természetes, hiszen ilyen testület eddig nem működött nálunk, s mindent az alapoknál kellett kezdeni. Olyan kérdésekben kellett dönteni: mikor érvényes, és kit illet meg a vétó joga, mit jelent, ha az egyik résztvevő bejelenti, hogy pártatlan az ügyben. Ez egyébként pár órá­val később, a jövö évi bérintézkedések vitájában máris bekövetkezett, a kormány ugyanis „semlegesnek" nyilvánította magát, és a továbbiakban a SZOT és a Kamara képviselői egyezkedtek arról, hogy meghatározzák-e a kötelező minimális és maximá­lis béremelést 1989-ben. Végül arra jutottak, hogy a szakszervezetek és a munkaadókat tömörítő Kamara ajánlással fordulnak a vállalatokhoz, tegyék lehetővé a minimális háromszázalékos béremelést. Nehezebb volt megállapodni a maximális béremelés mértékében. A vélemények több ponton olyan élesen ütköztek, hogy jó néhány kérdésben nem sikerült megállapodni. Az ÁBMH kezdeményezte, hogy jövőre a jelenleginél ötszázzal több, azaz 3500 forint legyen a minimális bér, a SZOT pedig négyezer forintot javasolt. A Kamara és a különféle szövetkezeti képviseletek jelen lévő vezetői tiltakoztak a minimális bérek kötelező felemelése ellen, mondván, hogy ennek nincsenek meg a vállalatoknál az anyagi feltételei. Végül nem született döntés, bár a kormány képviselői felvetették, hogy esetleg rendeleti úton is bevezethetik a magasabb minimális béreket. Az érdekegyeztetés mind szélesebb körű elterjedése egy, eddig talán kevéssé felis­mert veszéllyel is jár: időzavarba kerülhetnek a tárgyaló felek. Ha például a bértárgya­lások túlságosan elhúzódnak - s erre a nyugat-európai országokban gyakran van pél­da - a felduzzadó társadalmi követelések robbanásszerű bérkiáramláshoz vezethet­nek, ami a felgyorsuló, s ezért kezelhetetlen ár-bérspirál lehetőségét hordozza magá­ban. Az érdekütközések tehát egyre nyíltabbak, s egyre jelentősebbek. Sajnos egyre több korlátozó tényezőt kell egyidejűleg figyelembe venni a tárgyaló partnereknek, ugyanakkor a különböző rétegek részéről egyre nagyobb a társadalmi nyomás, hi­szen a romló életszínvonalú lakosság toleranciája csökken. Márpedig az érdekek egyeztetéséhez határozottság és tolerancia, szilárdság és kompromisszumkészség egyaránt szükséges. A demokrácia működtetésének technikáit csak akkor tudjuk igazán, társadalmi mé­retekben megérteni és megtanulni, ha a közvélemény folyamatosan, hiteles informá­ciókat kap az érdekegyeztetési tárgyalásokról, legyenek azok bármilyen hosszadal­masak és bonyolultak. Hiszen a mi érdekeinkről, és főként a mi társadalmunk demok­ratikus jövőjéről van szó. PUSZTAI ÉVA Nappásított bundák A Pannónia Szőrmekészítő Konfekció és Kereskedelmi Vállalat új terméket, nappásított irhakabátokat kínál bel- és külföldi partnereinek. A bőrkabátokhoz hasonló, ám azoknál lényegesen mele­gebb és kopásállóbb kabátokból az idén eddig mintegy 1200 darabot készítettek és küldtek a hazai üzletekbe. A szakem­berek azt tervezik, hogy az új termékből már a következő szezonban nagyobb té­teleket szállíthatnak a külpiacokra is. A nemes szőrmék és bundák legna­gyobb hazai előállítója az idén csaknem egymilliárd forint értékben készít divatos bundákat, kesztyűket és bőrkosztümö­ket. Ezeknek felét a külpiacokon értéke­síti. Tizenöt országba, köztük Franciaor­szágba, Olaszországba, az NSZK-ba szállít bundákat, de eljutnak a magyar szőrmék az USA-ba és Kanadába is. Ah­hoz, hogy a vállalat kedvező piaci pozí­cióját a jövőben is megtarthassa, elen­gedhetetlen, hogy időről időre új ter­mékkel jelentkezzen. A Budapesti Mű­szaki Egyetem szerveskémiai tanszéké­Miskolctapolcán, ahol ötödik éve szer­veznek diétás szanatóriumot, az idén először az ország más részeiből is fo­gadják a beutalt cukorbetegeket, vala­mint azokat, akik elhízás, illetve vérük magas lipidtartalma miatt kezelésre szo­rulnak. A háromhetes turnusokban hat­van-hatvan ember részesül a terápiában. A szanatórium a jól felszerelt Pénzügymi­nisztérium üdülőjében kapott helyet, amely ilyenkor kihasználatlan lenne. A beutaltak naponta ezer kalóriát ve­hetnek magukhoz az ötszöri étkezés nek kutatóival együttműködve például új eljárást fejlesztettek ki a szőrmebun­dák színes mintázására. A magyar sza­badalom alapján, melynek lényege, hogy vegyszeres kezeléssel megváltoztatják a szőrmékben lévő fehérjék szerkezetét, és így alkalmassá teszik a többszínű fes­tésre, már több száz bundát készítettek és szállítottak Olaszországba és Fran­ciaországba. A szuperdivatos termék a hazai üzletekben kevésbé aratott sikert, mert a nemes szőrme igen drága, ugyan­akkor a többszínű, mintásra festett bun­da elsősorban a fiatalok divatja. A Pannónia Szőrmekészítö Konfekció és Kereskedelmi Vállalat bevételeinek növelésére néhány hete új vállalkozásba kezdett. Ennek értelmében az egyik por­tugáliai cég 100 ezer juhbőrt ad át a ma­gyar vállalatnak kikészítésre. A Pannónia saját üzleti kapcsolatait felhasználva ér­tékesíti a kikészített juhbőrt, és megkezd­te annak vizsgálatát is, hogy Nyugat-Eu- rópában milyen, juhbőr alapanyagú kon­fekcionált termék iránt van kereslet. alatt. Ellátásukban a megyei kórház II. belgyógyászatához tartozó orvos, diete­tikus, gyógytornász és nővérgárda segít. A kalória- és koleszterinszegény étkezé­sek között túrákat tesznek a tapolcai dombokon, vagy úsznak, szaunáznak. A dietetikus szakembertől főzési tanácso­kat, recepteket kapnak, hogy hazaérve szakítani tudjanak a beidegzödött rossz étkezési szokásokkal. A háromhetes tur­nus alatt táppénzes ellátásban részesül­nek, a térítési díj jelképes összeg, mind­össze 1500 forint. A jövő év január 1-jén ünnepli második születésnapját a kétszintű magyar bank- rendszer. A képzeletbeli ünnepi tortán gyertya helyett egy szép nagy marcipán­kamatlábat tudnék elképzelni, hisz ahogy szaporodott a bankok száma, emelkedett a hitelek kamata is. A tortá­ban a mazsola az a megfejthetetlen ta­lány lenne, hogy például a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. szekszárdi fiókjánál nem másból, mint a Figyelő című hetilapból értesültek arról, hogy ez év október 1 -jé- vel a Magyar Nemzeti Bank két százalék- ponttal emelte a refinanszírozási hitelka­matokat. A bank hitelezője a bank A pénz vándorlása a jegybankból a ke­reskedelmi bankokon át a hitelt felvevő gazdálkodó szervezetig, s onnan - a kamattal együtt - visszafelé, meglehető­sen bonyolult. Az tény, hogy a kereske­delmi bankok a MNB-től veszik föl a hite­leket, ezért kamatot fizetnek, és nyilván­való, hogy a kamatokat áthárítják azokra az üzemekre, amelyek hiteligényükkel keresik föl a bankot. Mindez tiszta sor lenne, ha az MNB nem emelné a kamatot olyan esetekben is, amikor az eredeti hi­telszerződés fix kamatra szólt. A bankvi­lágban egyébként a kamat mértékét mó­dosíthatják a mindenkori pénzpiac függ­vényében ; éppúgy emelhetik, mint ahogy csökkenthetik is. A változó kamat fogal­ma jól ismert a pénzvilágban. Az üzemek többnyire a területileg leg­közelebbi kereskedelmi bankkal intézik ügyleteiket. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. szekszárdi fiókjánál Drüszler Józseffel, a mezőgazdasági és élelmiszeripari osztály vezetőjével be­szélgettünk.- Milyen gyakori, hogy emelik a ban­kok a kamatokat?- A jegybank ez év január 1 -jével is emelt az egyévesnél hosszabb lejáratú hiteleknél. Ez 12 százalék volt, s 14 szá­zalékra vitte föl. Most októberben ismét kamatemelés volt, bár ez mind a mai napig a hivatalos lapunkban, a Pénzügyi Közlönyben nem jelent meg.- Azt tudják, hogy miért volt szükség arra, hogy most a negyedik negyedév­ben emeljék a kamatot?- A rádió, a tv csupán a tényt közölte, az okokat nem tudom, legfeljebb sejtem. Az a cél véleményem szerint, hogy az üzemek minél kevesebb hitelt vegyenek föl.- Az önök működési területén hány üzemet érint a kamatlábemelés?- A bonyhádi és a szekszárdi téesze- ket, valamennyi állami gazdaságot, az élelmiszeripari vállalatokat - kivéve a paksi konzervgyárat. A megyére nem jel­lemző az eladósodás - a dombóvári és a döbröközi téesznek nincs hiteltartozása, de a nagy hitelterhet cipelő üzemek sem tartoznak a legrosszabbak közé. Az októ­beri kamatemelés a már október 1-jén fennálló hitelekre is vonatkozott, s több mint 1 milliárd forinttal érintette azokat az üzemeket, amelyek rövid lejáratú, illetve egy évnél hosszabb időtartamra vettek fel hiteleket.- Különösen azok a mezőgazdasági üzemek érzik meg a gyors kamatlábeme­lést, amelyek szőlőtelepítésre vetek fel hitelt az évtized elején.- Azt a hitelt még az MNB adta, időköz­ben megváltozott a bankrendszer. A szerződésben nem volt olyan kikötés, hogy emelkedhet a kamatláb. Javasoltuk az üzemeknek, módosítsák a szerződést, hogy emelhessük a kamatlábat. Az üze­mek ezt nem fogadták el. Pedig mi az MNB-től 14 százalékra kapjuk a pénzt, s ugyanennyiért továbbadni nem üzlet... Ugyanakkor rizikót is vállalunk: ha a cég nem tud fizetni, mi akkor is kifizetjük he­lyette a tartozását a jegybanknak. Mi a jegybankhoz alkalmazkodunk, ha ők csökkentik a kamatrést, mi is ezt tesszük. Hisz normális gazdasági életben ilyen magas - 14 százalékos - jegybanki ka­mat nem fordulhat elő. Az érdekvédelem levelez A Tolna Megyei Mezőgazdasági Szö- vekezetek Szövetsége október 31-i kel­tezéssel levelet küldött az Országos Ke­reskedelmi és Hitelbank Rt. elnök vezér- igazgatójához, Lenk Gézához. Részlet a levélből: Az OKHB közelmúltban hozott - a be­ruházási hitelek - kamatemelésére vo­natkozó intézkedése miatt észrevétellel élünk. Sérelmesnek, részben indokolat­lannak tartjuk intézkedésüket, a kamat­emelés mértékét és azt, hogy korábban megkötött élő szerződéseket is érintette döntésük. Nem kívánjuk vitatni a bankok­nak azt a jogát, hogy a jegybanki refinan­szírozási kamatlábak változását kama­taikban érvényesítik, azonban méltány­talannak tartjuk, hogy ezt a mértéket je­lentősen túllépik. Megyénk termelőszö­vetkezetei által igénybevett világbanki hi­telek 1,5 százalékpontnyi kamatláb eme­lése a hitelszerződésben kikötött kamat­változtatási jog alapján jogilag nem tá­madható. A szőlőtelepítéshez igénybe vett hite­lek esetében azonban ahol kamatemelé­sük 4 százalékpontos és a szerződésben nem került rögzítésre a változtatás lehe­tősége, vitatjuk az egyoldalú változtatás jogát és mértékét, különösen a jegybanki kamatemelés mértékéhez viszonyított nagysága miatt. Meggyőződésünk, hogy a szőlőágazat jelenlegi jövedelempozíciója, érintett ter­melőszövetkezeteink gazdasági helyzete ezt a többletterhet nem viseli el. Más vo­natkozásban pedig a hitelszerződések feltételeinek egyoldalú megváltoztatása megkérdőjelezi a tsz és bank közötti kap­csolatok korrektségét, az egyenrangú partneri viszonyt. Tájékoztatjuk elnök-vezérigazgató elvtársat, hogy tagszövetkezeteinket fel­kértük, ne fogadják el a 4 százalékpontos kamatemelést, utasítsák ezt vissza. Úgy gondoljuk, hogy a szerződéses kapcso­latok a szerződéses fegyelem megerősí­tése és tiszteletben tartása közös érde­künk. Kérjük Lenk elvtársat, döntésüket vizs­gálják felül és vonják vissza intézkedésü­ket az érintett és fennálló beruházási hi­telek vonatkozásában. A levélre a válasz november 18-án ér­kezett meg: Bankunk által végrehajtott kamateme­léssel kapcsolatban - amelyet ön sérel­mesnek vél - a következőkről szeretném tájékoztatni. A Jegybank a világbanki programok keretében megvalósuló beruházásokon kívül bankunk részére nem nyújt refinan­szírozási hitelt, ezért kölcsöneink jelen­tős részére saját forrást kell biztosíta­nunk. Saját forrásaink költségei - a pénzpiacon végbement folyamatok hatá­sára - rendkívüli módon megnőttek, lé­nyegesen magasabbak, mint a refinan­szírozási hitel költségei. Az utóbbi évek szerződéseiben a ka­matváltoztatás jogát kikötöttük, attól nem tekinthetünk el. Azokat a kölcsönszerző­déseket, amelyeknél a bank egyoldalú kamatemelési joga nincs kikötve, egye­dileg felülvizsgáljuk és a jegybanki ka­matemelés mértékig történő módosítást kezdeményezünk. Megjegyzem, hogy azok a kihelyezé­seink, amelyeknél a kamatemelés jogát nem kötöttük ki, reálértéken nem térül­nek meg, tekintettel a hosszú kihelyezési időtartamokra. A termelő dühös és perel A sióagárdi Sióvölgye Téesz 1982, 1983 és 1984-ben vett fel hiteleket szőlő- telepítésre. Éppen ezért kérdeztük Nus- ser József főkönyvelőtől, mi a vélemé­nyük a kamatemelésről, s mit jelent ez a számukra? Annak idején közel 11 miiló forintot vettünk föl a telepítésre, 9 százalékos ka­mattal. Miután a kamatot tőkésítették, az első évben nem 11 millió, hanem ennél na­gyobb összeget tett ki az a hitel, ami után a kamatot fizetnünk kell. Időközben azonban a kamatlábat a megkérdezé­sünk nélkül 14 százalékra felemelték. Most október 1 -jétől pedig 18 százalék lett a kamat a fennálló hitelösszegre. Minthogy a szerződést fix kamatlábbal kötöttük meg, növelni ezt a banknak nincs joga. Ahogy most látni, a jogainkat csak bírósági úton, perrel tudjuk érvényesíte­ni. D. VARGA MÁRTA Diétás szanatórium Miskolctapolcán Kamat - láb - emelés Tartozik és követel

Next

/
Oldalképek
Tartalom