Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-09 / 293. szám
1988. december 9. NÉPÚJSÁG 3 Meg kell tanulni kezelni A demokrácia technikája Ki ne ismerné azt a publicisztikai fordulatot, hogy mostanság elég pár hónapot külföldön tölteni, s egy megváltozott Magyarországra tér haza az ember. Aki mondjuk a nyár elején olvasott utoljára hazai újságokat, az még azoknál a kommentároknál tart, hogy igenis van különbség a SZOT és a kormány álláspontja között, s ez így van rendjén, végre nyilvánosságot kapnak az érdekkülönbségek, sőt, ezután ezzel, mint természetes jelenséggel, számolni kell. Azóta eltelt pár hónap, s az érdekkülönbségeknek a sajtóban való megjelenése nemcsak hogy természetes lett, hanem kis túlzással azt is mondhatni, lassan más sincs a lapokban, mint a különféle szakszervezetek, a Kamara, a vállalkozók, a KISZ, a MTESZ, a TOT meg a gomba módra szaporodó érdekképviseleti egyesületek nyilatkozatai, követelései, igénybejelentései. Ami pár hónapja a közvélemény számára mindenekelőtt a társadalom demokratizálódásának jele volt, arról már kiderült, hogy ezenkívül egy sor vadonatúj problémát, eddig végig nem gondolt, roppant időigényes, bonyolult feladatot jelent. Volt abban valami eufórikus, amikor végre kimondhattuk, hogy nézet- sőt érdekkülönbség van a kormány, a szakszervezetek, a Kamara, a KISZ között. Kezdetben sokunknak talán úgy tűnt, a dolog ezzel el is van intézve, az érdekek megfogalmazása és az álláspontok rögzítése után valami módon mégiscsak létrejön egy immár demokratikus, s ugyanakkor mindenkit kielégítő megoldás. Sajnos a dolog nem ilyen egyszerű, mondhatni ezután jön a neheze. Miközben ugyanis újra meg újra le kell szögezni, hogy az eltérő érdekek nyílt megjelenése valóban nélkülözhetetlen feltétele egy demokratikus társadalomnak - s itt bármiféle korlátozás, a „régi szép időkre” való nosztalgikus utalás ezt a demokratizálódást veszélyeztetné -, ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy hosszú, igen rögös úton eddig csupán a legelső lépéseket tettük meg. A demokratikus társadalom technikáit tanuljuk most, és ez a lecke tovább nem halasztható, de az is tény, hogy ez a tanulás igencsak mostoha körülmények között, súlyosan korlátozó feltételek mellett kell hogy végbemenjen. Hogy a legutóbbi napokból vegyük a példát, az Országos Érdekegyeztető Tanács első, s máris maratoni ülésén hosszú órákon át folyt a vita az ügyrendről. Ez egyrészt természetes, hiszen ilyen testület eddig nem működött nálunk, s mindent az alapoknál kellett kezdeni. Olyan kérdésekben kellett dönteni: mikor érvényes, és kit illet meg a vétó joga, mit jelent, ha az egyik résztvevő bejelenti, hogy pártatlan az ügyben. Ez egyébként pár órával később, a jövö évi bérintézkedések vitájában máris bekövetkezett, a kormány ugyanis „semlegesnek" nyilvánította magát, és a továbbiakban a SZOT és a Kamara képviselői egyezkedtek arról, hogy meghatározzák-e a kötelező minimális és maximális béremelést 1989-ben. Végül arra jutottak, hogy a szakszervezetek és a munkaadókat tömörítő Kamara ajánlással fordulnak a vállalatokhoz, tegyék lehetővé a minimális háromszázalékos béremelést. Nehezebb volt megállapodni a maximális béremelés mértékében. A vélemények több ponton olyan élesen ütköztek, hogy jó néhány kérdésben nem sikerült megállapodni. Az ÁBMH kezdeményezte, hogy jövőre a jelenleginél ötszázzal több, azaz 3500 forint legyen a minimális bér, a SZOT pedig négyezer forintot javasolt. A Kamara és a különféle szövetkezeti képviseletek jelen lévő vezetői tiltakoztak a minimális bérek kötelező felemelése ellen, mondván, hogy ennek nincsenek meg a vállalatoknál az anyagi feltételei. Végül nem született döntés, bár a kormány képviselői felvetették, hogy esetleg rendeleti úton is bevezethetik a magasabb minimális béreket. Az érdekegyeztetés mind szélesebb körű elterjedése egy, eddig talán kevéssé felismert veszéllyel is jár: időzavarba kerülhetnek a tárgyaló felek. Ha például a bértárgyalások túlságosan elhúzódnak - s erre a nyugat-európai országokban gyakran van példa - a felduzzadó társadalmi követelések robbanásszerű bérkiáramláshoz vezethetnek, ami a felgyorsuló, s ezért kezelhetetlen ár-bérspirál lehetőségét hordozza magában. Az érdekütközések tehát egyre nyíltabbak, s egyre jelentősebbek. Sajnos egyre több korlátozó tényezőt kell egyidejűleg figyelembe venni a tárgyaló partnereknek, ugyanakkor a különböző rétegek részéről egyre nagyobb a társadalmi nyomás, hiszen a romló életszínvonalú lakosság toleranciája csökken. Márpedig az érdekek egyeztetéséhez határozottság és tolerancia, szilárdság és kompromisszumkészség egyaránt szükséges. A demokrácia működtetésének technikáit csak akkor tudjuk igazán, társadalmi méretekben megérteni és megtanulni, ha a közvélemény folyamatosan, hiteles információkat kap az érdekegyeztetési tárgyalásokról, legyenek azok bármilyen hosszadalmasak és bonyolultak. Hiszen a mi érdekeinkről, és főként a mi társadalmunk demokratikus jövőjéről van szó. PUSZTAI ÉVA Nappásított bundák A Pannónia Szőrmekészítő Konfekció és Kereskedelmi Vállalat új terméket, nappásított irhakabátokat kínál bel- és külföldi partnereinek. A bőrkabátokhoz hasonló, ám azoknál lényegesen melegebb és kopásállóbb kabátokból az idén eddig mintegy 1200 darabot készítettek és küldtek a hazai üzletekbe. A szakemberek azt tervezik, hogy az új termékből már a következő szezonban nagyobb tételeket szállíthatnak a külpiacokra is. A nemes szőrmék és bundák legnagyobb hazai előállítója az idén csaknem egymilliárd forint értékben készít divatos bundákat, kesztyűket és bőrkosztümöket. Ezeknek felét a külpiacokon értékesíti. Tizenöt országba, köztük Franciaországba, Olaszországba, az NSZK-ba szállít bundákat, de eljutnak a magyar szőrmék az USA-ba és Kanadába is. Ahhoz, hogy a vállalat kedvező piaci pozícióját a jövőben is megtarthassa, elengedhetetlen, hogy időről időre új termékkel jelentkezzen. A Budapesti Műszaki Egyetem szerveskémiai tanszékéMiskolctapolcán, ahol ötödik éve szerveznek diétás szanatóriumot, az idén először az ország más részeiből is fogadják a beutalt cukorbetegeket, valamint azokat, akik elhízás, illetve vérük magas lipidtartalma miatt kezelésre szorulnak. A háromhetes turnusokban hatvan-hatvan ember részesül a terápiában. A szanatórium a jól felszerelt Pénzügyminisztérium üdülőjében kapott helyet, amely ilyenkor kihasználatlan lenne. A beutaltak naponta ezer kalóriát vehetnek magukhoz az ötszöri étkezés nek kutatóival együttműködve például új eljárást fejlesztettek ki a szőrmebundák színes mintázására. A magyar szabadalom alapján, melynek lényege, hogy vegyszeres kezeléssel megváltoztatják a szőrmékben lévő fehérjék szerkezetét, és így alkalmassá teszik a többszínű festésre, már több száz bundát készítettek és szállítottak Olaszországba és Franciaországba. A szuperdivatos termék a hazai üzletekben kevésbé aratott sikert, mert a nemes szőrme igen drága, ugyanakkor a többszínű, mintásra festett bunda elsősorban a fiatalok divatja. A Pannónia Szőrmekészítö Konfekció és Kereskedelmi Vállalat bevételeinek növelésére néhány hete új vállalkozásba kezdett. Ennek értelmében az egyik portugáliai cég 100 ezer juhbőrt ad át a magyar vállalatnak kikészítésre. A Pannónia saját üzleti kapcsolatait felhasználva értékesíti a kikészített juhbőrt, és megkezdte annak vizsgálatát is, hogy Nyugat-Eu- rópában milyen, juhbőr alapanyagú konfekcionált termék iránt van kereslet. alatt. Ellátásukban a megyei kórház II. belgyógyászatához tartozó orvos, dietetikus, gyógytornász és nővérgárda segít. A kalória- és koleszterinszegény étkezések között túrákat tesznek a tapolcai dombokon, vagy úsznak, szaunáznak. A dietetikus szakembertől főzési tanácsokat, recepteket kapnak, hogy hazaérve szakítani tudjanak a beidegzödött rossz étkezési szokásokkal. A háromhetes turnus alatt táppénzes ellátásban részesülnek, a térítési díj jelképes összeg, mindössze 1500 forint. A jövő év január 1-jén ünnepli második születésnapját a kétszintű magyar bank- rendszer. A képzeletbeli ünnepi tortán gyertya helyett egy szép nagy marcipánkamatlábat tudnék elképzelni, hisz ahogy szaporodott a bankok száma, emelkedett a hitelek kamata is. A tortában a mazsola az a megfejthetetlen talány lenne, hogy például a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. szekszárdi fiókjánál nem másból, mint a Figyelő című hetilapból értesültek arról, hogy ez év október 1 -jé- vel a Magyar Nemzeti Bank két százalék- ponttal emelte a refinanszírozási hitelkamatokat. A bank hitelezője a bank A pénz vándorlása a jegybankból a kereskedelmi bankokon át a hitelt felvevő gazdálkodó szervezetig, s onnan - a kamattal együtt - visszafelé, meglehetősen bonyolult. Az tény, hogy a kereskedelmi bankok a MNB-től veszik föl a hiteleket, ezért kamatot fizetnek, és nyilvánvaló, hogy a kamatokat áthárítják azokra az üzemekre, amelyek hiteligényükkel keresik föl a bankot. Mindez tiszta sor lenne, ha az MNB nem emelné a kamatot olyan esetekben is, amikor az eredeti hitelszerződés fix kamatra szólt. A bankvilágban egyébként a kamat mértékét módosíthatják a mindenkori pénzpiac függvényében ; éppúgy emelhetik, mint ahogy csökkenthetik is. A változó kamat fogalma jól ismert a pénzvilágban. Az üzemek többnyire a területileg legközelebbi kereskedelmi bankkal intézik ügyleteiket. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. szekszárdi fiókjánál Drüszler Józseffel, a mezőgazdasági és élelmiszeripari osztály vezetőjével beszélgettünk.- Milyen gyakori, hogy emelik a bankok a kamatokat?- A jegybank ez év január 1 -jével is emelt az egyévesnél hosszabb lejáratú hiteleknél. Ez 12 százalék volt, s 14 százalékra vitte föl. Most októberben ismét kamatemelés volt, bár ez mind a mai napig a hivatalos lapunkban, a Pénzügyi Közlönyben nem jelent meg.- Azt tudják, hogy miért volt szükség arra, hogy most a negyedik negyedévben emeljék a kamatot?- A rádió, a tv csupán a tényt közölte, az okokat nem tudom, legfeljebb sejtem. Az a cél véleményem szerint, hogy az üzemek minél kevesebb hitelt vegyenek föl.- Az önök működési területén hány üzemet érint a kamatlábemelés?- A bonyhádi és a szekszárdi téesze- ket, valamennyi állami gazdaságot, az élelmiszeripari vállalatokat - kivéve a paksi konzervgyárat. A megyére nem jellemző az eladósodás - a dombóvári és a döbröközi téesznek nincs hiteltartozása, de a nagy hitelterhet cipelő üzemek sem tartoznak a legrosszabbak közé. Az októberi kamatemelés a már október 1-jén fennálló hitelekre is vonatkozott, s több mint 1 milliárd forinttal érintette azokat az üzemeket, amelyek rövid lejáratú, illetve egy évnél hosszabb időtartamra vettek fel hiteleket.- Különösen azok a mezőgazdasági üzemek érzik meg a gyors kamatlábemelést, amelyek szőlőtelepítésre vetek fel hitelt az évtized elején.- Azt a hitelt még az MNB adta, időközben megváltozott a bankrendszer. A szerződésben nem volt olyan kikötés, hogy emelkedhet a kamatláb. Javasoltuk az üzemeknek, módosítsák a szerződést, hogy emelhessük a kamatlábat. Az üzemek ezt nem fogadták el. Pedig mi az MNB-től 14 százalékra kapjuk a pénzt, s ugyanennyiért továbbadni nem üzlet... Ugyanakkor rizikót is vállalunk: ha a cég nem tud fizetni, mi akkor is kifizetjük helyette a tartozását a jegybanknak. Mi a jegybankhoz alkalmazkodunk, ha ők csökkentik a kamatrést, mi is ezt tesszük. Hisz normális gazdasági életben ilyen magas - 14 százalékos - jegybanki kamat nem fordulhat elő. Az érdekvédelem levelez A Tolna Megyei Mezőgazdasági Szö- vekezetek Szövetsége október 31-i keltezéssel levelet küldött az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. elnök vezér- igazgatójához, Lenk Gézához. Részlet a levélből: Az OKHB közelmúltban hozott - a beruházási hitelek - kamatemelésére vonatkozó intézkedése miatt észrevétellel élünk. Sérelmesnek, részben indokolatlannak tartjuk intézkedésüket, a kamatemelés mértékét és azt, hogy korábban megkötött élő szerződéseket is érintette döntésük. Nem kívánjuk vitatni a bankoknak azt a jogát, hogy a jegybanki refinanszírozási kamatlábak változását kamataikban érvényesítik, azonban méltánytalannak tartjuk, hogy ezt a mértéket jelentősen túllépik. Megyénk termelőszövetkezetei által igénybevett világbanki hitelek 1,5 százalékpontnyi kamatláb emelése a hitelszerződésben kikötött kamatváltoztatási jog alapján jogilag nem támadható. A szőlőtelepítéshez igénybe vett hitelek esetében azonban ahol kamatemelésük 4 százalékpontos és a szerződésben nem került rögzítésre a változtatás lehetősége, vitatjuk az egyoldalú változtatás jogát és mértékét, különösen a jegybanki kamatemelés mértékéhez viszonyított nagysága miatt. Meggyőződésünk, hogy a szőlőágazat jelenlegi jövedelempozíciója, érintett termelőszövetkezeteink gazdasági helyzete ezt a többletterhet nem viseli el. Más vonatkozásban pedig a hitelszerződések feltételeinek egyoldalú megváltoztatása megkérdőjelezi a tsz és bank közötti kapcsolatok korrektségét, az egyenrangú partneri viszonyt. Tájékoztatjuk elnök-vezérigazgató elvtársat, hogy tagszövetkezeteinket felkértük, ne fogadják el a 4 százalékpontos kamatemelést, utasítsák ezt vissza. Úgy gondoljuk, hogy a szerződéses kapcsolatok a szerződéses fegyelem megerősítése és tiszteletben tartása közös érdekünk. Kérjük Lenk elvtársat, döntésüket vizsgálják felül és vonják vissza intézkedésüket az érintett és fennálló beruházási hitelek vonatkozásában. A levélre a válasz november 18-án érkezett meg: Bankunk által végrehajtott kamatemeléssel kapcsolatban - amelyet ön sérelmesnek vél - a következőkről szeretném tájékoztatni. A Jegybank a világbanki programok keretében megvalósuló beruházásokon kívül bankunk részére nem nyújt refinanszírozási hitelt, ezért kölcsöneink jelentős részére saját forrást kell biztosítanunk. Saját forrásaink költségei - a pénzpiacon végbement folyamatok hatására - rendkívüli módon megnőttek, lényegesen magasabbak, mint a refinanszírozási hitel költségei. Az utóbbi évek szerződéseiben a kamatváltoztatás jogát kikötöttük, attól nem tekinthetünk el. Azokat a kölcsönszerződéseket, amelyeknél a bank egyoldalú kamatemelési joga nincs kikötve, egyedileg felülvizsgáljuk és a jegybanki kamatemelés mértékig történő módosítást kezdeményezünk. Megjegyzem, hogy azok a kihelyezéseink, amelyeknél a kamatemelés jogát nem kötöttük ki, reálértéken nem térülnek meg, tekintettel a hosszú kihelyezési időtartamokra. A termelő dühös és perel A sióagárdi Sióvölgye Téesz 1982, 1983 és 1984-ben vett fel hiteleket szőlő- telepítésre. Éppen ezért kérdeztük Nus- ser József főkönyvelőtől, mi a véleményük a kamatemelésről, s mit jelent ez a számukra? Annak idején közel 11 miiló forintot vettünk föl a telepítésre, 9 százalékos kamattal. Miután a kamatot tőkésítették, az első évben nem 11 millió, hanem ennél nagyobb összeget tett ki az a hitel, ami után a kamatot fizetnünk kell. Időközben azonban a kamatlábat a megkérdezésünk nélkül 14 százalékra felemelték. Most október 1 -jétől pedig 18 százalék lett a kamat a fennálló hitelösszegre. Minthogy a szerződést fix kamatlábbal kötöttük meg, növelni ezt a banknak nincs joga. Ahogy most látni, a jogainkat csak bírósági úton, perrel tudjuk érvényesíteni. D. VARGA MÁRTA Diétás szanatórium Miskolctapolcán Kamat - láb - emelés Tartozik és követel
