Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-06 / 290. szám

1988. december 6. ( TOLNA \ _ ÍNÉPÜJSÁG 5 Kell-e tájház Páriban? Négy évtizede már annak a nagy nép- vándorlásnak, melynek nyomán me­gyénkben is ezrek és ezrek települtek ki és be, váltak hajléktalanná és leltek új ott­honra. Sebeket okozó évek a tegnapok­ban, emlékezések a mában. A kitelepítet­tek akkori ifjú generációi mind gyakrab­ban gondolnak a szülőföldre. Közülük sokan látogatnak el Magyarországra. Egyre szaporodnak a szervezett, csopor­tos találkozások. Példaként lehet sorolni: Gyönköt, Varsádot, Hőgyészt... Pári ké­szülődik. Városi szemmel Dr. Benkő András, a Tamási Városi Ta­nács elnökhelyettese így látja:- Az elmúlt év végén Pári városrészünk lakói közül a német nemzetiségiek beje­lentették azt a szándékukat, hogy ők is rendeznek találkozót 1989-ben. Elkép­zelésük több, mint egy párnapos prog­ram, ugyanis szeretnének egy német nemzetiségi tájházat is. Szervezőbizott­ság alakult, melynek tagjai városrészünk közéletében kiemelkedő munkát végző, idősebb, tekintélyes emberek.- Egy lett az ötlet a tettel?- így is lehet fogalmazni. Pári lakossá­ga nagy lelkesedéssel elkezdte a népraj­zi tárgyi emlékeinek gyűjtését: használati eszközökből, mezőgazdasági szerszá­mokból, edényekből, népviseleti ruhada­rabokból. Találtak alkalmas épületet is ezek bemutatására. Hisszük, hogy a leendő tájház növeli a városunk idegen- forgalmát. A magyarországi látogatók mellett jelentős németországi érdeklő­désre számítunk. A tájházzal kapcsola­tos kiadások, az idegenforgalomban, a kultúrában és az oktatásban megtérül­nek majd. Ugyanakkor a német nemzeti­ségi lakosaink közérzetét jó irányban be­folyásolja, erősíti lokálpatriotizmusukat. Kulcsra várva Pári tavasszal, nyáron, télen, minden évszakban szép. Akkor is ha „beszökik az ősz”. Ezt vallja Pátczer Pál, a Tamási Városi Tanács csoportvezetője, egykori pári lakos, aki készséggel kalauzol a fa­luban és jó szívvel mesél a tájház tervei­ről:- Több épületet is megnéztünk a falu­ban, melyik lenne alkalmasabb a gyűjte­mény bemutatására. A legmegfelelőbb­nek Pech Istváné látszott. A ház a szá­zadforduló építészeti jegyeiből - a több­szöri átalakítás ellenére - őriz még néhá­nyat. Az is mellette szól, hogy a nem ré­gen megépült betonút a megközelítését mindenkor lehetővé teszi. Olyan telek van hozzá, ami szintén befolyásoló té­nyező, mert nagyságával más funkciók betöltésére is alkalmas... Mielőtt ezeket sorolná, javasolja, te­kintsük meg a plébánián elhelyezett gyűjtemény eddigi darabjait, hogy lássuk a páriák szándékát. Ehhez azonban kul­csokra van szükség. Hamarjában „csa­tárlánc” alakul és gyors híre megy az ér­deklődésnek. A kulcsokra várni kell, de a legilletékesebbek gyorsan megérkez­nek. Pelcz Mihályné, a pári tanácsi kiren­deltségen hivatalsegéd, Scheffer József- nével együtt, ők a gyűjtés legaktívabb szereplői. Kilián Péterné, az egyik „kul­csár” szintén közelebb lép az alkalmi be­szélgetőkhöz. A három asszony lelkese­dése akkor élénkül igazán, mikor a már felgyújtott tárgyak közé lépnek a zsúfolt szobákban. Tejesköcsögök, korsók, edények, ara­tóingek, gatyák, szentképek, vőlegény­kalapok, menyasszonyiruha-darabok, festett sarokpadok, faragott bölcsők, ágytámlák, rokkák, tilolók és lehet folytat­ni, mi minden vár arra, hogy értő, érző ke­Csöndes még az udvar zek egy végleges helyen, kiállítási tár­gyakként elrendezzék.- Rengeteg holmit elvittek innen a kül­földiek, szeretnénk, ha a megmaradtak- nak múzeuma lenne a tájházban - így fogják szűkre gondolataik lényegét az asszonyok.- A tájházban akarjuk megrendezni jö­vőre a nemzetiségi találkozót is - folytatja félbeszakadt mondatát Pátczer Pál. Ép­pen a nagy udvar kínálja magát erre a célra. Az elképzelések között szerepel az is, hogy nyaranta iskolatáborok mellett faragóművészek otthona is lehetne ez az épület. Köszöntő elé Páriban és Tamásiban már most konk­rét programot tudnak adni az 1989. szeptember 29. és október 2. között tar­tandó német nemzetiségi találkozóról. A köszöntő szavakat is megfogalmazták már. Ezek elé vágunk, amikor eláruljuk, hogy jövő esztendő szeptember 30-án reggel hét órai kezdettel zenére ébred majd Pári lakossága. Jele lesz ez a nap Pelcz Mihályné, Pátczer Pál és Ki­lián Péterné eseményének és tisztelgés azok előtt, akik jókedvű adakozókként közkinccsé tették nemzetiségük tárgyi emlékeit, iga­zolva, hogy kell tájház Páriban. DECSI KISS JANOS MAGYAR HITEL BANK RT PÉNZÉVEL ÉRVELÜNK - TÖBBET ÉR VELÜNK A Magyar Hitel Bank Rt-nél 1988. december 15-ig minden A nyilvános sorsolás időpontja 1988. december 27., 8 óra a Budapesti Kongresszusi Központban. A sorsolásról készült tv-filmet december 28-án 21.35-kor közvetíti a televízió. A NYEREMÉNYEK A KÖVETKEZŐK: 1 db öröklakás - 20 db színes televízió, videomagnóval - 30 db színes televízió - 30 db videomagnó - 30 db tíznapos földközi­tengeri utazás és egyéb értékes nyeremények összesen 7 000 000 Ft értékben. A NYEREMÉNYJEGYZÉK MÁR 1988. december 28-án MEGTEKINTHETŐ A MAGYAR HITEL BANK RT. VALAMENNYI PÉNZTÁRÁBAN. A NYEREMÉNYLISTÁT A DECEMBER 29-i NAPILAPOK IS KÖZÜK. A NYEREMÉNYT A LETÉTI JEGY BEMUTATÁSÁVAL LEHET ÁTVENNI. A nyeremények átvételének módjáról, helyéről, végső határidejéről a későbbiekben adunk tájékoztatást. BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSSAL ÁLLUNK TISZTELT ÜGYFELEINK RENDELKEZÉSÉRE. MAGYAR HITEL BANK RT. SZEKSZÁRD, ARANY JÁNOS U. 23-25. TELEFON: 12-597. EGY BANK, AMELY TÖBB ANNAL! (50) % Rendezés előtt: kalapok, korsók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom