Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-30 / 310. szám

2 Képújság 1988. december 31. „A fellendülést nem a magántőkétől várom” Beszélgetés Nyers Rezsővel ' Államminiszterré választása után Nyers Rezső azt mondta, hogy fő feladata a gazdasági és politikai reform összehango­lása, valamint annak biztosítása, hogy a pénzügyi stabilizá­ciót a távlati reformelképzelésekkel és ne azok ellenére hajt­suk végre. A parlament decemberi ülésszakán arról kérdez­tük, hogyan kívánja ezt a programot végrehajtani, milyennek képzeli el a közeljövő magyar tulajdoni szerkezetét.- Rövid távon stabilizálni a gazdasságot, megőrizni a gazda­sági-pénzügyi egyensúlyt, közben pedig megteremteni a nö­vekedés, a felzárkózás feltételeit - nem fából vaskarika ez? Nem lehetetlenre vállalkozott ön?- A pártnak a politikai feladata, a kormány kormányzati problémája ma olyan, amit eddig senki sem vállalt fel és nem csinált. Minden reform, minden igazi reform a mindennai élet logikájával gondolkodva fából vaskarikának látszik. Hiszen ha már hétköznapi politikával meg lehetne valósítani a refor­mot, akkor minden csak evolúciós úton mehetne előre. Mint ahogy egy házat építenének, mindig ráraknának valamit, és csak ebből állna a politika. A politika viszont abból áll, hogy építjük a házat - ha már ezt a hasonlatot alkalmaztam aztán le kell bontanunk egy részét, helyette mást építeni, ha meg­van a műszaki terv, a terven módosítani kell - ezek a refor­mok.- Mi újat hozott a kormányzatba? Mert az ön által említett, gazdasági és politikai reformok összehangolásával, legalább­is elvben, már többen próbálkoztak, kevés sikerrel.- Én nem hoztam semmi újat, illetve igyekszem egy új szel­lemiséget szélesíteni - ez az új szellem már megvan, ezt nem kell feltalálnom, hanem a meglévőt kell bátrabban és demok- ratikusabban belevinni a gazdaságpolitika szélesebb szférá­jába, tehát a kormányzás egészébe és a kormányzat körében dolgozó szakértői rétegbe. Most ez a feladat, ami egyet jelent a gazdasági reformprogrma újragondolásával és következe­tes kidolgozásával.- Tehát akkor a programot még ki kell dolgozni, ez nincs meg?- Van program, s ez alkalmas a pénzügyi stabilizálásra. Máris egyéves késésben vagyunk, ezt a programot tehát sür­gősen végre kell hajtani. Amire viszont nincs még világos programunk, az egy új növekedési szakasz megindítása a gazdaságban. Mára kiderült, hogy a stabilizációnak a végét, a teljessé, tartóssá tételét csak egy új növekedésnek a kereté­ben lehet megvalósítani.- De ez a jelenlegi stabilizációs elképzelés, maga a prog­ram, nem teszi lehetetlenné a kibontakozást? Külföldi kölcsön kis- és középvállalkozásoknak- Tényleges ellentmondásban van a kibontakozással azért is, mert amíg a stabilizációs programban szereplő veszteség­csökkentő intézkedéseket nem valósítjuk meg, addig bizo­nyosan az új növekedés sem indulhat meg. Nem kell várnunk persze az új növekedéssel addig, amíg teljesen be nem feje­ződik ez a nyírás-vágás, a veszteségforrásoknak az eldugu­lása. De el kell érni egy bizonyos szintet ahhoz, hogy megin­dulhasson a vállalkozásélénkítés a jövedelmező szférában. ’89-ben valami kicsi vállalkozásélénkítés előkészületei kez­dődnek meg, az importliberalizálás mellett például egy olyan vállalkozásélénkítő program, mely főleg a kis- és középválla­latokat érinti. A hiteleket, döntően a külföldi hiteleket nem sza­bad ugyanúgy deficitfinanszírozásra felhasználnunk, aho­gyan eddig tettük. A külföldi kölcsönök jelentős részét ezentúl a kis- és a középvállalkozások fogják kapni, melyek eddig szinte semmit sem kaptak. Ez a változás persze csak fokoza­tosan történhet, nem máról holnapra.- Ha jól tudom, azok a külföldi hitelek, amelyekhez ma hoz­zájuthatunk, hosszú távon nagyjából arra elegendők, hogy a külföldi fizetési kötelezettségeinknek eleget tehessünk. Tehát a kibontakozást saját forrásból, saját erőből kellene végrehajt- nai. Milyen belső tőkefelhalmozásra számíthatunk?- Eddig csak a hitelekről beszéltünk, a működőtőke-im­portot viszont teljes egészében a dinamizálásra tudjuk fel­használni.- De hát a működőtőke, legalábbis ami eddig bejött, alig né­hány százmillió dollár...- Igaz, de már ez is valami, és ezt a fajta importot továbbra is mindenképpen növelni kívánjuk. Éppen az a mai helyzet kul­csa, hogy nem tudunk megszabadulni a fizetésimérleg-hiány egy részétől, évi mintegy 400 millió dollártól, ha közben nem liberalizálunk. Ez a közbenső liberalizálás viszont egy eszten­dőre megakasztja a fizetési mérleg javulását. Ez a róka fogta csuka esete, ez az az ár, amit meg kell fizetnünk.- Hogy világosabban kérdezzek rá a finanszírozásra, úgy tu­dom, egy új Marshall-terv elgondolása is az ön nevéhez fűző­dik. Ilyen Marshall-tervnyi nagyságrendű külföldi tőkebevonás nélkül, ön szerint van-e Magyarországnak reális lehetősége a felzárkózásra?- Elméletileg igen, gyakorlatilag valószínűleg nem. Elméle­tileg igen, hisz a tőkét és a technikát mi más formában is be­vonhatjuk.- A sajtóértekezleten azt mondta, hogy mind gazdaságilag, mind politikailag elképzelhetetlennek tartja a magántőke túl­súlyra jutását Magyarországon. Mégis milyennek képzeli el a közeljövő magyar tulajdoni szerkezetét? A magántőke és a társadalmi tőke jövője- Először tisztázzuk, hogy a vegyes tulajdont én nem soro­lom a magántulajdon kategóriájába. Tehát abban, amiben az állam 30-40-50 százalék erejéig részt vesz, az ilyen mérték­ben köztulajdon, ott az államnak komoly befolyása van. Azt el tudom képzelni, hogy például a nagy- és középiparban a tár­sasági tulajdon, a vegyes tulajdon akár többségivé is válik. De ezt sem lehet biztosra venni, nem szabad előre, központilag meghatározott arányokból levezetni a tulajdoni szerkezetet. Ami a tőkeképződést illeti, a társadalmi tőke domináns szere­pe meg kell hogy maradjon. Egyszerűbb közgazdasági tör­vényszerűség ez, hisz az állam és a szövetkezetek kezében van a társadalmi tőkének a túlnyomó hányada. A magántőke akkumulációját kétségkívül elő kell segíteni, fokozni kell, de őszintén szólva a gazdasági realitás alapján nem tudom el­képzelni, hogy az itthoni magántőke a mostani 5 százalékos arányról túlsúlyra jusson. A külföldi tőkeimport pedig? Ha an­nak arányát 5, netán 8 százalékra fel tudnánk vinni, már nagy siker lenne. Más a helyzet az össztársadalmi munkaidővel - e téren kívánatos lenne, hogy 25-30 százalékig nőjön a ma­gánszférában foglalkoztatott munkaerő aránya, de a tulajdoni szerkezetben valószínűleg nagyobb szerepe lesz a társadal- masított tőkének... Hisz a kisvállalkozásokban lévő munkaerő tőkehányadosa jóval kisebb, mint a nagyiparban vagy a nagy mezőgazdasági üzemekben.- Ma még...- Ma még, de a későbbiekben is. A kisvállalkozások nem azokat a tevékenységeket keresik, amelyekre a tőke maga­sabb szerves összetétele a jellemző.- Ezzel együtt, ha a gazdasági folyamatok iránya arra mutat­na, hogy a magántulajdon váratlanul viharosan előretör, lenné­nek politikai akadályok ennek az útjában?- Elméletileg nehéz erre válaszolni. Attól függ, hogy milyen társadalmi hatásokat kifejtve, egyáltalán „társadalmi-kon- form" módon működne-e ez a magántőke. Ha előretörése be­leférne egy rugalmasabb, dogmáktól mentes társadalmi ér­tékítéletbe, akkor nem hiszem, hogy e folyamat különösebb politikai akadályokba ütközne. A kormány jelenleg egyértel­műen azon van, hogy szélesítse, de nem idealizálja a magán- tevékenységet. Az embereket, mint munkavállalókat sem szabad idealizálni, hát még mint tőketulajdonosokat! Szület­hetnek a nyereségre törekvés során olyan gondolatok, me­lyek sértik a társadalom érdekét.- De hát ehhez nem kell magántulajdonosnak lenni!- Nem kell magántulajdonosnak lenni, ugyanilyen embe­rek vannak a társadalmi szférában is. Mind az állami mono­polszervezetek, mind a magántőke kinövéseit korlátoznunk kell.- Politikusként ezt nevezik kétfrontos harcnak, nem?- Ezt a fogalmat eddig másnak a kifejezésére kötöttük le, de valószínűleg ebben az értelemben is használni fogjuk. A piac és a tőke semmiképpen nem lehet olyan szabad egy szocialista társadalomban, mint egy tőkés piacgazdaságban. A magyar gazdaság fellendülését mindenesetre én nem a magántőke részvételétől várom; mert egyszerűen nem is lesz annyi magántőkénk, hanem az a dinamizálás motorjaként szolgálhatna. FAHIDI GERGELY Januártól eletbe lépő jogszabályok Számos fontos, sokakat érintő magas szin­tű jogszabály lép hatályba január elsején. Ezek között tallózott az MTI munkatársa. Néhány nappal ezelőtt fogadta el az Or- szágggyülés a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítását: eszerint az új évtől Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisz­térium kezdi meg működését a korábbi Közle­kedési, valamint Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium helyett. Több új törvény, illetve törvénymódosítás, valamint minisztertanácsi rendelet vonatkozik a gazdasági élet különböző területeire. Egyik legjelentősebb közülük a gazdasági társasá­gokról szóló törvény. E meglehetősen vaskos szabálygyűjtemény - amely szerteágazó vég­rehajtási utasításrerndszer nélkül lép életbe - a gazdaság résztvevőinek magatartását, tevé­kenységét szabályozza. A jogszabály célja - egyebek között -, hogy nöjön a dinamikusan fejlődő társas vállalkozásoknak a gazdaság­ban betöltött szerepe, korszerűsödjön a ter­mékszerkezet, fokozódjon a népgazdaság jö­vedelemtermelő képessége; váljék lehetővé az egyéni megtakarítások törvényes közössé­gi hasznosítása, továbbá erősödjön a külföldi működőtöké megjelenése a magyar népgaz­daságban. A társasági törvény valóban hatékony mű­ködése, gazdaságszervező erejének érvénye­sülése megkívánta, hogy a hozzákapcsolódó területeken is megszülessenek a korszerű, il­letve korszerűsített jogszabályok. Ezek közül már elfogadta az Országgyűlés a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvényt, s módosították a Polgári Törvénykönyvet, a Büntető Törvénykönyvet, valamint az állami pénzügyekről szóló törvényt; ezek szintén most lépnek életbe. Novemberben alkotta meg a parlament az egységes vállalkozói nye­reségadóról szóló törvényt. Ennek alapján ja­nuár 1-jétől megszűnik a korábbi vállalati jö­vedelemszabályozási rendszer. E törvény azonos gazdálkodási feltételeket teremt a pénzintézetek, a vegyes vállalatok, a vállalko­zók és a vállalatok számára, ám bizonyos kü­lönbségek továbbra is fennmaradnak. Első­sorban a kisvállalkozóknak előnyős például az a rendelkezés, amely hárommillió forint adóalapig 50 százalék helyett csak 40 száza­lékos adót ír elő. Ugyancsak az ő helyzetüket javítja az a lehetőség, hogy adózhatnak a sze­mélyi jövedelemadózás szabályai szerint, amennyiben teljes nyereségüket bérként szá­molják el. Ugyanez a lehetőség adott a társas vállalkozóknak is. Számos adózással kapcsolatos szabály is módosul az új évtől, igy a magánszemélyek jö­vedelemadójáról szóló törvény is. A jövede­lemadó-tábla így alakul 1989-ben: 0-55 000 Ft között 0%-a 55001- 70000 Ft az 55 000 Ft-on felüli rész 17%-a 70 001-100 000 Ft 2550 Ft és a 70 000 Ft-on felüli rész 23%-a 100 001-150000 Ft 9450 Ft és a 100 000 Ft-on felüli rész 29%-a 150001-240000 Ft 23 950 Ft és a 150 000 Ftaon felüli rész35%-a 240 001-360 000 Ft 55 450 Ft és a 240 000 Ft-on felüli rész42°/o-a 360001-600 000 Ft 105 850 Ft és a 360 000 Ft-on felüli rész49%-a 600 001 Ft felett 223 450 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész56°/o-a Megváltoztak az általános forgalmi adóról szóló törvény, valamint a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló törvény egyes rendelkezései is. Kormányrendelet sza­bályozza januártól a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységét és az alapítványok gazdálkodási rendjét. A munkaviszonyt érintő egyik legjelentő­sebb rendelkezés, hogy január 1-jétől beve­zetik a munkanélküli segélyt. Ezt az teszi indo­kolttá, hogy a kormánynak határozott szándé­ka a felgyorsított szerkezetváltás, amely az ed­diginél lényegesen nagyobb munkaerőmoz­gással jár. A minisztertanácsi rendelet értel­mében az részesülhet e juttatásban, akinek munkaviszonya egy évnél rövidebb ideje szűnt meg, továbbá aki igazolni tudja, hogy az utolsó 3 év alatt legalább 18 hónapot dolgo­zott. A segély mértéke attól függően változik - az illető előző évi átlagkeresetének 50 és 70 szá­zaléka között -, hogy milyen bejegyzés került az igénylő munkakönyvébe. Új szabályok vonatkoznak ezentúl a terhes­ségmegszakításra. Az erre vonatkozó kor­mányrendelet csupán a feltételeket és az elbí­rálás szempontjait tartalmazza, a többi kér­dést a szociális és egészségügyi miniszter rendeleté szabályozza majd. Lényeges változás, hogy első fokon meg­szűnnek az abortuszbizottságok, feladatukat a család- és nővédelmi tanácsadók veszik át. E beavatkozás térítési díját 2 ezer forintra emelik fel, viszont bővítik a térítésmentes ese-. tek körét. Esztergomban februárban lesz a szentelés Segédpüspökké nevezték ki a szekszárdi plébánost Segédpüspökké nevezték ki Mayer Mihály szekszárdi plébánost a pécsi me­gyéspüspök, dr. Cserháti József mellé. A megbízás közvetlenül II. János Páí pápá­tól származik és igen előkelő egyházi méltóságot jelent.- Mikor értesült róla? - kérdeztük teg­nap délután a plébános úrtól.- A hivatalos kinevezést még nem kap­tam meg, de előre szóltak, hogy mikor hallgassam a rádió híradását... Két-há- rom hete lehetett, amikor a Paskay bíbo­ros úr magához hívatott és megkérdezte, vállalnám-e.- Milyen kötelezettségekkel jár ez a megtisztelő egyházi méltóság?- Azt mindenekelőtt tudni kell, hogy a segédpüspököt püspökké szentelik. (Ez nem azt jelenti, hogy ő lesz a megyés­püspök - a szerk.) Úgy tudom, erre feb­ruár 11-én, Esztergomban kerül sor, mind az öt most kinevezett segédpüspök akkor nyeri el ilyen módon a „teljes pap­ságot”. Általában akkor töltik be ezt a tisztet, amikor a megyéspüspök idős vagy beteg, maga kéfi, hogy a teendő­inek ellátásában segítségére legyenek.- Ön nemcsak most teljesít szolgálatot Szekszárdon, de úgy tudom, Tolna me­gyei születésű is. Biztosan sokan hallot­ták és örültek most kinevezésének, eddi­gi munkája, hivatása elismerésének, hi­szen több helyütt ismerik...- Kisdorogon születtem és első káp­lánhelyem Simontornya volt, majd Tamá­si, Pincehely következett. Tizenhárom évet töltöttem Dunaföldváron, sok szép élmény fűz Földvárhoz, a hívekhez, az ott élő emberekhez. Szekszárdra 1985-ben helyeztek, bevallom szorongással kezd­tem itt a munkát, de a hívek nagy biza­lommal és szerettei álltak mellém.- A hitélet mellett rengeteg energiát fordított az elmúlt években a gyönyörű belvárosi templom restaurálására, hely­Mayer Mihály; „Szekszárdon sze­retnék maradni...” reállittatására. Hogyan áll ez a munka, elégedett?- Amióta itt vagyok, több, mint ötmillió forintot költöttünk, részben külföldi segít­séggel, részben a hívek önzetlen támo­gatásával a templom felújítására. Az ol­dalfal festése és a világítás helyreállítása van hátra, bízom abban, hogy jövő év nyarán az utolsó nagy összefogással be­fejezzük a munkákat.- Marad Szekszárdon, vagy Pécsre szólítja a segédpüspöki cím?- Itt akarok maradni és ezzel úgy gon­dolom, hogy a szekszárdi hívek őszinte és áldozatos szeretetét meghálálhatom, viszonozhatom. Természetesen addig, amíg más dön­tés nem születik személyemről...- A gratuláció mellett békés új eszten­dőt kívánunk.-takács-kapfinger­Évtizedeket töltöttek a szövetkezeti mozgalomban Nyugdíjazási ünnepség a Mészövben A Szövosz vezetése az elmúlt hé­ten, a Mészöv kollektívája pedig teg­nap délután köszönt el a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna Megyei Szö­vetsége általános szövetségi titkár­ságának nyugdíjba vonuló vezetőjé­től, Szoboszlai Jenőtől, akinek nevét olvasóink mint a Népújság tudósító­jáét is ismerhetik - negyven évet töl­tött el a szövetkezeti mozgalomban, hiszen 18 évesen ott kezdett el dol­gozni. Két évvel később - 1950-ben - már az udvari-gyönki földműves szövetkezet elnöke, később pedig a földművesszövetkezetek gyönki já­rási központjának az elnöke lett. A megyei szövetségnél 1961-től dol­gozott egészen tegnapig, először mint főosztályvezető, később pedig mint az általános szövetségi titkár­ság vezetője. Munkásságát eddig 11 kitüntetéssel ismerték el, legutóbb ez év tavaszán az Április 4-e érdemér­met kapta meg. Szintén tegnap köszöntek el a Mé­szövben a nyugállományba vonuló Krizák Istvántól - aki 1954 óta dolgo­zott gépkocsivezetőként a szövet­ségben -, valamint Vincze József fel- vásárlási tanácsostól. Krizák István, Szoboszlai Jenő és Vincze József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom