Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-30 / 310. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ■üt* MA A 1988. december 31. v SZOMBAT Tolnatáj XXXVIII. évfolyam, 311. szám 2. száma ÁRA: 2,20 Ft Lemondott a jugoszláv kormány Péntek reggel benyújtotta kormánya lemondását Branko Mikulics, a jugoszláv szövetségi kormány elnöke. A Tanjug hír- ügynökség úgy értesült, hogy Mikulics a törvényhozás előtt indokolja meg lépését. A Reuter brit hírügynökség szerint a döntést a jövő évi költségvetési és gazdasági reformterv parlamenti elutasítása váltotta ki. A jugoszláv hírszolgálati iroda úgy tudja, hogy a jelenlegi kabinet az új kormány megalakításáig továbbra is ellátja feladatait. Jugoszlávia háború utáni történetében még nem volt példa hasonló eseményre - hangsúlyozza a Tanjug. Japán kész a diplomáciai kapcsolatokra a KNDK-val Japán kész bármilyen szinten tárgyalásokat kezdeni a KNDK-val a diplomáciai kapcsolatok felvétele érdekében - közölte pénteken a The Mainichi Dailu News című napilap, arra az exkluzív interjúra hivatkozva, amelyet a japán nyelvű Mainicsi-lapok számára adott Unó Szószuké külügyminiszter szerdán. Az üzenet továbbítására a cikk szerint a távol-keleti ország diplomáciájának vezetője Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert kérte fel, aki a múlt héten - manilai és phenjani útja előtt - hivatalos látogatást tett Tokióban. Japán a Koreai-félsziget békéje és biztonsága helyreállításának érdekében támogatja az Észak-Dél párbeszédet, vált ismeretessé a külügyminisztérium állás- foglalása a Mainichi cikkéből. Boldog új esztendőt! Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület megtárgyalta az igazságügy-miniszter előterjesztését az 1988. évi 20. számú tvr. 2. paragrafus (2) bekezdése alapján felülvizsgált azon személyek ügyére vonatkozóan, akikre a közkegyelem nem terjedt ki. Az Elnöki Tanács 174 személy ügyének felülvizsgálata után 120 elítélt cseleKményeit találta olyannak, amelyek miatt a jelentős időmúlásra figyelemmel szükségtelen, hogy továbbra is viseljék a büntetett előélet hátrányait. A testület a továbbiakban személyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és választott meg, s egyénileg előterjesztett kegyelmi kérelmek ügyében döntött. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Kádár József építésügyi és város- fejlesztési minisztériumi államtitkárt és dr. Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett -1988. december 31-i hatállyal - felmentette. Kik részesültek kegyelemben? A jövő: az önkormányzat kiteljesedése Az apparátus „diktatúrájától” a társadalmasítás felé Az Elnöki Tanács pénteki ülésén - egyebek között - kegyelmi ügyekben döntött, s többeket mentesített az 1956- os eseményekkel kapcsolatos cselekményükért kiszabott büntetés hátrányai alól. Kik részesülhettek most kegyelemben? - kérdezte dr. Gáspár Katalintól, az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi osztályának vezetőjétől az MTI munkatársa.- A közkegyelemről szóló 1988. évi 20. számú'törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás szerint az Igazságügyi Minisztérium - hivatalból - érdemben felülvizsgálta azoknak az ügyét, akik e jogszabály alapján nem részesültek közkegyelemben. Az e körbe tartozó 174 elítélt közül 120 bizonyult olyannak, akinek 1956-os cselekménye miatt - tekintettel az azóta eltelt hosszú időre is - szükségtelen tovább is viselnie a büntetett előélethez fűződő hátrányokat.- Az igazságügy-miniszter nem javasolta az Elnöki Tanácsnak azok kegyelmi mentesítését, akik az emberölést nem harc közben követték el, hanem - különösen kegyetlen módon, áldozatukat emberi mivoltukban is megalázva - sebesültek életét oltották ki. Ilyenek például a Köztársaság téri, a miskolci és a mosonmagyaróvári vérengzések résztvevői. Nem javasolta továbbá azok mentesítését, akik - a közbiztonság fellazulását kihasználva - saját hasznukra fosztogattak, például házkutatások ürügyén fegyveresen különböző értéktárgyakat tulajdonítottak el, vagy üzleteket raboltak ki. Ugyancsak nem terjesztette az igazságügyminiszter az Elnöki Tanács elé azoknak az ügyét, akiknek cselekményét - elsősorban a sértett politikai meggyőződése, vagy funkciója miatt - a bosszú motiválta, és céljuk emberi élet kioltása volt, vagy ahhoz vezetett.- Százhúszan voltak tehát, akiket mentesített most az Elnöki Tanács az 1956- os cselekményük miatti joghátrányok alól. Akiket más bűncselekmény miatt később is elítélt a bíróság, e büntetés hátrányiat továbbra is viselik.- Azok a személyek,“akik most nem kaptak kegyelmet, kérelmet nyújthatnak be az Igazásügyi Minisztériumhoz, ahol ismét megvizsgálják ügyüket, s döntésre az Elnöki Tanács elé terjesztik.- Az 1956-os események miatt elítéltek közül többen külföldön élnek, s tartózkodási helyük ismeretlen. Az ő ügyükkel érdemben most nem foglalkoztak, mert ők perújítási, vagy kegyelmi kérelmet terjeszthetnek elő. A jelenlegi rendszer elavult, vertikális struktúrájáról, ahol mindenki felfelé tekintget és elsősorban a központi szerveknek akar megfelelni, nem először és gyanítom, nem is utoljára szólunk. Ebben a szervezetek uniformizáltak, egységes modell alapján hívtak életre őket kimondatlanul is azzal a céllal, hogy a mindenkori központi akaratot a leghatékonyabban közvetítsék. Ma érthetően működési zavarokkal küzd ez a rendszer, ezért ésszerűnek tűnik az az álláspont, miszerint a községekben, városokban a szakigazgatási szervezet a településen jelentkező feladatok nagyságrendjéhez igazodva alakuljon. Pakson már ennek a szemléletnek a jegyében dolgoznak és a tervek szerint a jövő év első felében új felállásban, az általuk kimunkált társa- dalmasitott formában szervezik át a helyi közigazgatást. Hogy történik mindez a gyakorlatban és miként vélekedik erről a Belügyminisztérium közigazgatási főcsoportfőnökségének képviselője, erről olvashatnak a 3. oldalon megjelenő írásunkban. Áthidalhatatlan a Duna? A bajai hídnál egy óra alatt 250 gépjármű haladt át. Mi lenne, ha hídpénzt szednének? Azt mindenki természetesnek tartja, ha Szántódról Tihanyba akar rövid úton átjutni, akkor a kompot választja, és ezért fizet meghatározott összeget. Ha 50 forinttal szorozzuk a 250 gépkocsi számát, kiderül, hogy egy óra alatt 12 500 forint kerülne a hídőr kasszájába. (írásunk a Tolnatáj 5. oldalán.)
