Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-01 / 286. szám

2 NÉPÚJSÁG 1988. december 1. Az eltűnt Szputnyik nyomában... „Szputnyik? Maga megőrült. Eddig is alig néhány példányt kaptam belőle, most meg aztán végképp kifújt a dolog. Ne ugrasson, biztosan maga is tudja, mi az ábra” - dohog egy berlini újságos, majd a hűvös novemberi szélre hivatkoz­va becsapja orrom előtt a kis üvegabla­kot. Tény és való, hogy az NDK-ban immár nemhogy utcai árusítás útján, de még előfizetésre sem kapható a Szputnyik folyóirat. Egy váratlan döntés értelmében decembertől az előfizetők népes tábo­ra (mintegy 180 ezer fő) sem juthat hozzá ahhoz az olvasmányhoz, amelynek nép­szerűsége az utóbbi hónapokban hallat­lan mértékben megnőtt. Ez utóbbi oka roppant egyszerű: a szovjet sajtóból tal­lózó havi kiadvány mintegy ablakot nyi­tott az itteni érdeklődők számára a mai Szovjetunióra, bőségesen, s az NDK-ban jószerével kizárólagosan ontva az infor­mációkat, cikkeket, polemikus írásokat. A döntés hozók egyszercsak úgy ítél­ték meg, hogy a Szputnyik - mint az a szűkszavú sajtóközleményből kitűnt - a német-szovjet barátság erősítése helyett a történelmet eltorzító írásokat közöl, be­feketíti a Szovjetunió egykori vezetőit és a német kommunistákat. Ezért az NDK- ban, ahol állami politika és milliók szív­ügye a Szovjetunióhoz fűződő barátság, nincs létjogosultsága egy ilyen folyóirat terjesztésének - hangzott a szigorú ver­dikt. Az NSZEP Központi Bizottságának lapja terjedelmes kommentárjában - amelyet mellesleg a DKP (Nyugatnémet KP) lapjából, az Unsere Zeit-ből vett át - azután részletesebben is megindokolta a betiltást, élesen támadva az NDK-ban már nem kézbesített októberi Szputnyik több írását. Szemére vetette a folyóirat­nak, hogy nemcsak a Szovjetunió és az SZKP, hanem a Német Kommunista Párt (KPD) történetét is eltorzítja, rágalmazza a német kommunistákat és szövetsége­seiket a harmincas években tanúsított magatartásukért. Különösen azt az állí­tást kifogásolta a Neues Deutschland, amely szerint a német-szovjet megnem­támadási szerződés (1939. augusztus) után a német kommunisták engedelmes­kedtek Sztálin parancsának és beszün­tettek mindenféle antifasiszta propagan­dát. „Hát nem harcoltak ezrével a kommu­nisták és a szociáldemokraták az illegali­tásban? Nem szenvedtek közülük több ezren a Gestapo pincéiben, a fogházak­ban, a koncentrációs táborokban?" - tet­te föl a kérdést a Neues Deutschland kommentátora. Ha így is volt, alig négy hónappal ko­rábban az Einheit, a Német Szocialista Egységpárt elméleti folyóirata a KPD tör­ténetét taglalva nem éppen ezt emelte ki. A júliusi számban, a KPD alapításának hetvenedik évfordulója előtt közölt KB- tézisek tanúsága szerint „a KPD támo­gatta a szovjet-brit-francia katonai tár­gyalások kudarca után megkötött né­met-szovjet megnemtámadási szerző­dést. Úgy értékelte ezt, mint a Szovjet­unió kísérletét az ellene irányuló imperia­lista egységfront meghiúsítására, a kü­szöbönálló háborútól való távolmaradás­ra... A KPD álláspontja hozzájárult a hely­zet kapcsán a (német) kommunisták kö­zött tapasztalható bizonytalanság elosz­latásához, a lépés (azaz a Molotov-Rib- bentrop paktum) szükséges és helyes voltáról való meggyőződés erősítésé­hez." A tézisek következő mondatai már a KPD-nek 1941. június 22. utáni politikáját taglalják, s egy szó sem esik arról, hogy 1939 és 1941 nyara között a párt aktív Hitler-ellenes propagandát folytatott vol­na... A Neues Deutschlandból sugárzó felháborodás másik oka a Sztálin szemé­lye ellen a szovjet sajtóban egyre inkább erősödő kritikus hang. Az NSZEP köz­ponti lapja szinte kikéri magának, hogy a generalisszimuszt szovjet szerzők Hitler cinkosaként, a náci diktátor bábjaként tüntessék föl. Az egykori főtitkárról hazá­jában kialakulóban levő, egyre differen­ciáltabb kép helyett Berlinben továbbra is egy idealizált Sztálin-képet tisztelnek. Nem véletlen, hogy a sztálini túlkapások milliónyi áldozatának állítandó emlékmű tervéről illetve az ezt szorgalmazó moz­galomról nem jelentek meg beszámolók az itteni lapokban. Az idealizált kép ápolásával cseng össze ez a körülmény is, hogy az idei szovjet filmhét után pár nappal - közpon­ti utasításra - levettek a mozik műsoráról öt szovjet filmet. Valamennyi a 40-es és 50-es évek szovjetunióbeli történéseit dolgozza fel, kritikus hangvétellel. „A ko­misszárnő”, „A téma”, „Játékok iskolá­soknak”, a „Másnap háború volt” és az „1953 hideg nyara” immár tiltott gyü­mölcs az NDK filmszerető közönsége számára, miközben - paradox módon - a másik Németország és Nyugat-Berlin filmszínházaiban nagy sikerrel vetítik őket. Berlinben dolgozó szovjet illetékesek megütközve fogadták a Szputnyik betil­tását, s úgy vélték: bizonyára félreértés­ről van szó, amit hamarosan tisztázni le­het a német elvtársakkal. Vlagyimir Dob­kin, a Szputnyik helyettes főszerkesztője már nyíltabban fogalmazott: „Bízom az olvasóinkban, akik tájékoztatást akarnak kapni országunkról, jelenlegi politikánk­ról. Ök meg fogják találni azokat a lehető­ségeket és eszközöket, amelyek biztosít­ják számukra az objektív információkat.” DOROGMAN LÁSZLÓ (Berlin) BUDAPEST - Németh Miklós, a Mi­nisztertanács elnöke szerdán a Parla­mentben fogadta Gustáv Wabrót, az NSZK Baden-Württemberg tartományá­nak államtitkárát, aki a Művelődési Mi­nisztérium meghívására tartózkodik Ma­gyarországon. MOSZKVA - Nemzetiségi problé­mák, a szövetséges köztársaságok önál­lóságának kérdései uralták a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa rendkívüli ülésszakának szerdai vitáját. Az ülésszak második napján a felszólalók véleményt mondtak az alkotmánymódositási és a választási törvény egy hónapja országos vitára bocsátott tervezetéről. PÁRIZS - Párizs külvárosaiban szer­dán reggel megjelent az első kétszáz ka­tonai szállító jármű, hogy enyhítse a he­lyiérdekű gyorsavasutak leállásával ke­PANORÁMA letkezett közlekedési nehézségeket. A bérkövetelő mozgalom és a fővárosi tö­megközlekedés ebből támadt fennaka­dása politikai válsággá mélyült, mert a chiracista RPR közös bizalmatlansági in­dítvány benyújtására hívta fel a jobbolda­li és centrista pártokat. ÚJ-DELHI - Szélsőséges szingalézek a december tizenkilencedikére kitűzött elnökválasztások megzavarására ké­szülnek Sri Lankán. A „Népi Felszabadí- tási Front” (JVP) elnevezésű fegyveres szervezet röpcédulákon tette közzé fi­gyelmeztetését: halál fenyegeti azokat, akik nem hajlandók bojkottálni a szava­zást. WASHINGTON - Súlyos baleset tör­tént szerdán hajnalban a világ egyik leg­nagyobb repülőgép-hordozója, az ame­rikai Nimitz fedélzetén. Az egyik vadász­gép fedélzeti tűzfegyvere rutinkarbantar­tás közben működésbe lépett és egy teljes sorozat éleslőszert lőtt ki vaktában. Ennek következtében - a Pentagon szer­dai jelentése szerint - egy személy meg­halt, egy másik súlyosan megsérült, a fe­délzeten tűz ütött ki, és hat vadászgép használhatatlanná vált. A lángokat félórás megfeszített küzdelem után si­került megfékezni. A Nimitz, amely je­lenleg az Arab-tenger északi vizein por- tyázik, 1975-ben állt hadrendbe. Az atommeghajtású hajóóriás a világ máso­dik legnagyobb ilyen haditengerészeti egysége az ugyancsak amerikai Enter­prise mögött. Első felvonás a télből Van, akinek korán, akad olyan is, aki szerint időben érkezett a tél. Beköszöntéséről hírt adtunk mi is. A megyeszékhelyen ké­szült felvételeink a békésebb arcát láttatják a „negyedik” év­szaknak. - sm ­A pártházak többcélú hasznosítása Ahány ember, annyiféleképpen reagál a kérdésre, hogy mire lehetne hasznosí­tani - alapvető funkcióján túl - a több­szintes hőgyészi pártházat. *- Szerintem akár mozit is ki lehetne ott alakítani - mondja egy fiatalasszony, Németh Józsefné. - Gyakran járunk mo­ziba a férjemmel, ha jó filmet vetítenek, akkor megnézzük. Legutóbb, amikor vol­tunk, láttam, hogy a mennyezeti borítás egy része le van szakadva. Kicsi a néző­tér, zsúfolt, a székek is régiek, kényel­metlenek, fűtés sincs. Talán a pártház­ban jobb körülményeket lehetne erre a célra biztosítani. *- Adják át lakásnak, abból úgyis kevés van! Ott meg, abban a nagy épületben mindössze hárman vannak, minek az ne­kik? Ráadásul tetőt is raktak rá, ott is len­ne hely. De a nevemet azt nem mondom meg. Még csak az kéne, hogy kiírja! *- Nehéz erre így rögtön válaszolni, hogy mire lehetne még használni a párt­házat - gondolkodik el a kérdésen a vá­góhídon dolgozó Spiel Antalné. - így hir­telen nem is jut más eszembe, mint az, hogy talán az idős embereknek lehetne ott kialakítani napközi otthont, hiszen az egyébként sincs a faluban. *- A cserkészmozgalomnak kellene ott helyet biztosítani -, vágja rá rögtön a kér­désre Batári László állatorvos. - Jó, hogy újjáéledt ez az ifjúsági mozgalom, mert hazafiságra, fegyelemre neveli az ifjúsá­got. Látom én a saját gyerekeimen is, hogy nem tanulnak fegyelmet, nincsenek ideáljaik. Pedig kell, hogy a fiataloknak legyenek példaképei, földön járó ideál­jaik, akiktől tanulhatnak, akikre felnéz­hetnek. Az utóbbi 30 évben ez hiányzott a nevelésből, így felnőtt egy olyan generá­ció, akik közül sokan nem tudnak kü­lönbséget tenni a szabadság és a szaba­dosság között. Ma inkább az utóbbi dívik, és ez elég nagy baj. Mert ha csak az állat- tenyésztésnél maradunk, akkor azokon a telepeken, ahol van fegyelem, ott tudnak gazdaságosan termelni. Ahol nincs rend, ott elúszik minden. Erre a rendre, a fe­gyelemre, a felelősségre önmaga, a kör­nyezete, a munkája iránt kell megtaníta­ni a gyerekeket. Arra, hogy ingyen nem hullik az ölükbe semmi, ha valamit el akarnak érni, dolgozni kell. Ha ma futnak a kiscserkészek két kilométert, holnap már négyet, holnapután hatot kell, mert az lesz a cél. *- Hogy mit lehetne itt, a pártház falai között még csinálni, ez a kérdés már rég­óta foglalkoztat bennünket is - mondja Bárdos László, a községi pártbizottság titkára. Egy dolgot nem szabad ezzel a kér­déssel kapcsolatban elfelejteni: - hogy ez pártház. Ezt az épületet és társait a párttagok négyén éven keresztül befize­tett tagdíjaiból építették és abból is tart­ják fenn és nem a lakosságtól elvont pén­zekből. Lehet ezekből az épületekből komoly anyagi ráfordítás után mozi, la­kás, de csak akkor, ha a párt kivonul be­lőle, egyébként nem képzelhető el. Egyébként Hőgyészen - ha a lakosság nem is látja - a pártház ki van használva. Az apparátusi tanácskozásokon kívül a községi alapszervezeteknek is itt van az állandó helyük, itt tartják a politikai vita­köröket. Az alagsori helyiség a KISZ- eseké, klubot rendeztek be maguknak. A községi népfrontbizottság is itt tartja az üléseit éppúgy, mint az MHSZ a klubgyű­léseit. A helyi és a környékbeli önkéntes rendőrök 2-3 napos továbbképzéseinek is a pártház biztosít helyet. Mindemellett évek óta hetente egy alkalommal a tamá­si ügyvédi munkaközösség egy tagja jogsegélyszolgálat keretén belül ingye­nes jogi tanáccsal látja el az érdeklődő­ket ugyancsak itt, ebben az épületben. Az emeleti nagytermünkben állandó képzőművészeti kiállítás van. Most Újvári Lajos festőművész a hőgyészi elszárma­zottak találkozójára készült alkotásai te­kinthetők meg. Amíg a művelődési ház felújítása, át­építése folyt, addig egyes klubfoglalko­zásoknak is a pártház adott otthont. De a korszerűsítés után olyan szerencsés helyzetbe került a falu, hogy a művelődé­si házban bőven van hely kiscsoportos foglalkozások megtartására. Ha a faluban valaminek a hasznosítása felmerülhet, az elsősorban a mellettünk lévő kihasználatlan tűzoltóház és az egy­kori Lichtenstein-kastély. Hogy ezeket az épületeket mire lenne célszerű használ­ni, az az ötleteken kívül pénzkérdés. F. KOVÁTS ÉVA Megalakult a TDDSZ szekszárdi csoportja A Kaposvári Tanítóképző Főiskola Szek­szárdi Kihelyezett Tagozatán november 28-án, 12 taggal megalakult a Tudomá­nyos Dolgozók Demokratikus Szakszerve­zetének szekszárdi csoportja. A szakszervezet a felsőoktatás és a tu­domány területén dolgozók érdekeit kí­vánja képviselni, de soraiba vár minden­kit, aki az alapszabályt elfogadja, belé­pési nyilatkozatot tesz és tadíjat fizet. A TDDSZ szekszárdi autonóm cso­portja, amelynek valamennyi tagja a főis­kola oktatója, 4 tagú ügyvivői testületet választott. Az első taggyűlésig ők lépnek kapcso­latba a helyi állami és társadalmi szer­vekkel, képviselik a tagok érdekeit, ezek sérelme esetén mozgósítják a tagságot, végzett munkájukról tájékoztatják a köz­véleményt. Feszültség Jerevánban és Bakuban Változatlanul feszült a helyzet Jereván­ban és Bakuban, illetve más örmény és azerbajdzsán városokban - erről számolt be a szerdai szovjet sajtó, amely egyre na­gyobb teret szentel a két kaukázusontúli köztársaságban zajló eseményeknek. Az Izvesztyija tudósítása szerint Baku­ban teljes szesztilalmat rendeltek el, s fo­lyik a lakosságnál lévő fegyverek begyűj­tése. A kijárási tilalom megszegőivel szem­ben a karhatalmi erők határozottan fellép­nek, így az utóbbi napokban több mint hét­száz személyt vettek őrizetbe, köztük a he­lyi hűtőgépgyár több dolgozóját is, akik szovjetellenes és nacionalista tartalmú röplapokat terjesztettek. A katonai körzetek parancsnokaihoz számos kérés fut be: sok örmény család akar távozni Azerbajdzsán­ból, illetve az Örményországban élő roko­naikról akarnak hírt kapni a bakui lakosok. A szovjet lap helyszíni beszámolója sze­rint az azerbajdzsáni főváros két kerületi rendőrkapitányságát is támadás érte, s hu­ligán elemek a kirovabádi rendőrkapitány­ság ellen is támadást kíséreltek meg. Az ösz- szecsapások következtében többen meg­sebesültek. Az Izvesztyija hangsúlyozza, hogy akadnak olyan estek is, amikor a rendőrség munkatársai bizonyulnak tehe­tetlennek, cselekvőképtelennek és fegyel­mezetlennek. Kirovabádban ugyanakkor új vezető került a városi pártbizottság élére. A Krasznaja Zvezda a kirovabádi helyzetet elemezve beszámol arról, hogy kedden ra­kétapisztollyal megsebesítettek egy rend­őrt. A karhatalmi erők fokozottan ellenőrzik a várost, motozzák a gyanús személyeket. Benzines gyújtópalackokat, savval töltött palackokat, késeket, vadászfegyvereket koboznak el. A szovjet hadsereg lapja említést tesz arról, hogy örmény csalá­dokat néhol lakhelyük elhagyására kény­szerítenek felelőtlen elemek, s az így kiürí­tett lakásokba Örményországból érkezett azerbajdzsáni menekülteket lakoltatnak be önkényesen. Bakuban a hallgatók jelentős része új­ból látogatja az előadásokat, az iskolák­ban is megindult az oktatás. Több üzem­ben munkába álltak az emberek. Előze­tes becslések szerint a sztrájkok eddig több mint 70 milliós kárt okoztak a köz­társaság vállalatainak - Írja az Izvesztyija. A Szocialisztyicseszkaja Indusztrija arról számol be, hogy a bakui teherpályaudva­ron több mint ezer, javarészt élelmiszer­rel rakott vagon vesztegel kirakodásra vár­va. A Lenin téren viszont változatlanul tarta­nak a gyűlések, megmozdulások. Jerevánban a vállalatok, üzemek több­sége változatlanul csak „félgőzzel” termel, s Örményország egyes körzeteiben tovább éleződött a helyzet - állapítja meg az Iz­vesztyija szerdai számában. A kijárási tila­lom bevezetésének hatékonyságát érté­kelve a lap hangsúlyozza, hogy e na­pokban jelentősen csökkent a bűncse­lekmények és más jogsértések száma, de sokan megszegik a kijárási tilalom előírá­sait. Az Izvesztyija felhívja a figyelmet a kü­lönböző híresztelések, pletykák, rémhírek keltette feszültségre, s a felvilágosító mun­ka, a megfelelő tájékoztatás erősítését szorgalmazza, példaként hozva fel: az azerbajdzsáni összecsapások kapcsán Jerevánban már halottak százairól beszél­nek, teljesen alaptalanul. Az örmény fővárosban a katonai ható­ságok messzemenő segítséget nyújtanak ahhoz, hogy Jereván a különleges állapot körülményei között normális életet éljen. A mentőautók éjszaka is zavartalanul közle­kedhetnek, s a járőröző helikopterek repü­léseinek számát is korlátozták, mivel a vá­ros lakosai nagyon panaszkodtak e zajra. A jereváni repülőtérről külön autóbuszokkal szállítják a városba az este 22 óra után, a ki­járási tilalom idején ideérkező utasokat. Az éjszakai műszakok, a szállítás és a kommu­nális szolgáltatások normális működési fel­tételeinek biztosítása érdekében a kato­nai körzetek parancsnokai eddig már több mint százezer engedélyt adtak ki a kijárási tilalom idején való szabad mozgásra. Ormok és lombok A novemberi hó már távozik is Portyán

Next

/
Oldalképek
Tartalom